Magyar Szó, 1953. augusztus (10. évfolyam, 209-239. szám)

1953-08-01 / 209. szám

Siiii§i6Mi§i f$ég az egész­SCgÜgQt lifCZuCilliCiifeCi ' A Szövetségi Végrehajtó Ta­nács rendeletet hozott, amely szerint azo­kat az egészség­­ügyi intézményeket, amelyek nem tartoznak az egészség­­házak kereteibe, igazgató bi­zottságok irányítják. A kli­nikai kórházakat irányíthat­ják igazgató bizottságok, er­ről pedig a köztársasági nép­egészségügyi és tá­rsadalom­­politikai tanács dönt. Az egészségügyi intézmény igazgató bizottságát a mun­kaközösség, a jár­ás illetve város t­ár­s­ad­a­l­ombiztos­í­tó in­tézetének képviselőiből, va­lamint az érdekelt járási il­letve városi népbizottság ál­tal kijelölt polgárokból ala­kítják meg. Az igazgató bi­zottságokat a járási illetve városi népbizottság egy évre nevezi ki. A rendelet előirá­nyozza, hogy más eljárás a­­lapján nevezzék ki azoknak az egészségügyi intézmények­nek igazgató bizottságait, a­­melyek több já­rás vagy az egész főöztársa­lág lakosságá­nak tesznek szolgálatokat. Az egészs­égügyi intézmé­nyek igazgató bizottságainak tagjai megbízatásuk idején tovább végzik rendes felada­tukat és az igazgató bizott­ságban végzett munkájukért­­ nem kapnak jutalmat. Az e­gészségügyi intézmény igaz­gató bizottságának 3­9 tag­ja van, ide számítva az igaz­gatót is, aki tisztsége foly­tán az igazgató bizottság tag­ja, de nem lehet annak el­nöke. A rendelet felsorolja az igazgató bizottság kötelessé­geit. Ezek főleg az egészség­­ügyi intézmény anyagi ügy­kezelésére vonatkoznak. Az igazgató bizottság nem avat­kozhat be az egészségügyi in­tézmény alkalmazottainak szakmunkájába, és nem el­lenőrizheti munkájukat. Az egészségügyi intézmény munkáját közvetlenül az igaz­gató irányítja, aki felel a törvényszabéta előírások és egyes jogi utasítások, vala­mint az intézmény munkáját ellenőrző szervek rendelke­zéseinek elvégzéséért, és az igazgató bizottság határoza­tainak megvalósításáért. A rendelet előirányozza, hogy az egészségügyi intéz­ményben szakkollégiumot is létesítenek, amely az igaz­gató tanácsadó szerve. A rendelet a JSzNK Hiva­talos lapjában való megjele­nésének napján lép életbe, és ez év október 1-ig kell a gyakorlatban megvalósítani. Együttesen vitatták a választási törvényt A Szocialista Szövetség szuboticai ala­pszervezeteiben nemrégiben megtartották a vezetőségi választásokat, ami­kor is egyes alapszervezete­ket még több alapszervezet­­re osztották­­. Az átszer­vezés eredményei már most észrevehetők. A választással ugyanis új tagok kerültek a vezetőségbe, akik eddig az üzemekben és intézmények­ben fejtettek ki tevékenysé­get. Sztárigrád községi bizott­sága legutóbb megtartott ér­tekezletén egyebek között megvitatták a szakszervezeti csoport és a Szocialista Szö­vetség együttműködésének kérdését. Régi probléma u­gyanis, hogy a szakszervezeti munkások az üzemen kívüli munkákba nem kapcsolódtak be teljesen és csak nagyobb akciók alkalmával vettek részt a Szocialista Szövetség munkájában. Az értekezleten határozatot hoztak, hogy a Szocialista Szövetség egyes alapszervezetei területén lé­vő üzemi munkások nemcsak a nagyobb megmozdulások­ban, hanem az általános po­litikai munkában is együtte­sen dolgozzanak a Szocialista Szövetség többi tagjával. Ha­tározatot hoztak, hogy az alapszervezetek vezetősége az üzemi szakszervezeti cso­portok vezetőivel közös meg­beszélésen vitatja meg a ten­nivalókat. Ennek alapján a Sztáligrád területén lévő a­­­lapszervezetekben megtartot­ták a közös üléseket. A Szocialista Szövetség ha­todik köri második alapszer­­vezetében a Per­je, Navip és Jedinsztvo üzemek szakszer­vezeti csoportjainak vezetői együttes értekezleten határo­zatot hoztak, hogy minden hónapban közös megbeszélést tartanak, és az alapszervezet értekezletein az üzemek mun­kásai is részt vesznek. Az el­ső ilyen együttes nagygyűlé­sen a képviselőválasztások­ról szóló törvénytervezetet ismertetik és vitatják meg. Továbbá elhatározták, hogy az üzemi munkások is részt­vesznek a közelgő választá­sok előkészül­eteiben. A nyolcadik köri alapszer­­vezetekben a politikai mun­ka és a választási előkészü­letek mellett rendezték az alapszervezetek helyiségének kérdését is A harmadik kö­ri alapszervezet a Budutv­­noszt bútorgyár hozzájárulá­sával rendbehozott egy helyi­sévet, ahol a jövőben együt­tes megbeszéléseket tarta­nak. A második alapszerve­zetben ugyancsak rendező­dött a helyiség kérdése. A Zapadni-Vinogradi alap­­szervezeteiben az alapszer­vezet székházénak építését vitatták meg. Ez egyébként a sztáligrádi községi népbi­zottság területén lévő alap­­szervezetek ügye is. Az alap­­szervezet székházának fel­építéséhez anyagi segítséget nyújt a Zorka vegyiüzem is. Ezzel az építkezéssel a kör­nyékbelieknek egy régi kí­vánsága vélik valóra. A fen­tiek azt bizonyítják, hogy a Szocialista Szövetség sztáli­grádi­­bizottsága és alapszer­vezetei tevékeny munkát fed­­enek ki. Szuboti­án a Szocialista Szövetség hatodik köri második alapszervezeti vezetősége és az alapszervezet területén lévő üzemek szakszervezeti csoportjainak vezetői közös megbeszélést tartottak. Képünk a megbeszélés résztve­vőiről készült. Makedónia a válasz­tási előkészületek küszöbén Makedónia Dolgozó Népe Szocialista Szövetsége főbi­zottságának elnöksége teg­napelőtt tárgyalt a Szövetsé­gi és Köztársasági Nép­­szkupszina népképviselőinek választásáról és a Szocialis­ta Szövetség viszonyáról a vallási felfogásokhoz. A ki­szélesített ülésen jelen vol­tak a Szocialista Szövetség járási bizottságainak elnökei is. Krszte Crvenkovszki, a Szocialista Szövetség főbi­zottságának titkára beszélt a népképviselők jogairól és kötelességeiről, valamint a népképviselő-választás új tervezetének néhány mozza­natáról. Javasolta, hogy a helyi szervezetek választás­előtti tevékenységét már au­gusztus első napjaiban kezd­jék meg. Ezzel kapcsolatban elhatározták, hogy az előké­születek irányítására vala­mennyi járásban bizottságot alakítanak. Láza Mojotov, a főbizott­ság elnökségének tagja arról beszált, hogy a Szocialista Szentség egyes macedóniai szervezeteiben nem tisztáz­ták a Szocialista Szövetség tagjainak vallási felfogásával és általában a vallással szem­beni viszony kérdését. Elítél­te azt, hogy a szervezetek felléptek a Szocialista Szö­vetség egyes tagjai ellen, csak azért, mert azok részt­­vesznek a vallási szertartá­sokon, habár politikailag megfelelőek és elfogadják a Szocialista Szövetség elveit. Ezután az egyes egyházi vezetőkről beszélt, akik visz­­szaélnek a vallási szertartá­sok szabadságával és nyíltan ellenséges propagandát foly­tatnak a szocialista építés el­len. Csekada szkoplyei kato­likus püspök prédikációiban nyíltan felhívja a hívőket, hogy »harcoljanak a kommu­nizmus« és a néphatóságok ellen, amelyek szerinte »rö­­vidéletűek« lesznek. Szkop­­lje, Bitoly, Kavadar, Goszti­­var­ és Kumanovó egyes pravoszláv papjai tudatosan ellenséges propagandára hasz­nálják fel a vallási szertar­tásokat. Az ülés elhatározta, hogy a Szocialista Szövetség szer­vezetei erélyes harcot kezde­nek a vallási szertartásokkal való ilyen visszaélés ellen és leleplezik az ellenséges ele­meket. Vajdasági piacok A terménypiacokon az u­­tóbbi idő­ben nem volt lénye­ges változás, az árak meg­közelítették a termésmennyi­séghez arányos magasságot. A kínálat általában közepes volt, tekintettel a mezőgaz­dasági munkákra. A keres­letet a konyhai szükségleti cik­kek felhozatala bőségesen kielégíti. A többi termény­­félénél nem mutatkozik szá­mottevő­­érdeklődés. Az egyes vajdasági piacok termény árai: Noviszád. Termelői árak: burgonya 10, bab 40, zöldbab 25, borsó 30, vöröshagyma 12, fokhagyma 45, kék paradi­csom 15, paradicsom 12, u­­borka 6, káposzta 1, papri­ka töltenivaló 20, hegyes 15, kel 5, sárgarépa, zöldség 15, tök 3, kalarábé 4, mák 150— 180, körte 15—25, alma 8—15, szilva 15—20, sárgabarack 20, őszibarack 40—60, szöllő 40 —60, dinnye 10—15, uj búza 2000, uj árpa 1700—1800, ku­korica 3800, széna, déli 6—7, here 8—9, szalma 2, hal 100 —130, zsír 220, tej 30—40, scilfi B M—M, ved 480, tehén­túró 70—80, birkatúró 200 dinár. Kikinda: Erős felhozatal Burgonya 12—15, paradicsom 10—12, káposzta 2, zöldbab 20, zöldborsó 8, szemes bor­só 80, mák 120 literje, dinnye 15, tej 30—35, tehéntúró 120, birkatúró 240, zsír 340, sza­lonna 380, búza 1800, árpa 1800, kukorica 3800 dinár. (F. P.) GO Debelyacsa: Nagy felhoza­tal, gyenge kereslet. Burgo­nya 15, zöldbab 20, paradi­csom 15, káposzta 4, tök 5, paprika 1—2, barack 25—30, alma 15, körte 15, szilva 5— 8, ringló 10—15, tej 25, te­héntúró 100, birkatúró 160, búza 2000, árpa 1600—1800, kukorica 3800 dinár. (G. Gy.) Novi Knezsevac­ Burgonya 20, paradicsom 15, káposzta 2, tök 2, paprika 1, alma 20, körte 30, barack 20, dinnye 20, tojás 11—12, vaj 420, zsir 220 füstölt szalonna 300 bor­juhus 190, marhahús 180 ser­téshús 220, birkahús 150, bá­tóeyhne 170 dinár. Vita Moravica gazdasági, sport és kultúr­­pr­émáiról A Kommunisták Szövetsé­ge moravicai helyi szerveze­te a napokban értekezletet tartott, amelyen feldolgozták Jugoszlávia Kommunistái Szövetsége Központi Vezető­ségének levelét. A levél tar­talmának ismertetése után Lakatos István tartott be­számolót, az alapszervezet problémáiról. A beszámoló rámutatott azokra a fogyaté­kosságokra, amelyek az alap­­szervezet munkájában felme­rültek. Az értekezleten meg­­­­vitatták a helyi gazdasági, kultúr és sportproblémákat, és határozatokat hoztak az alapszervezet további mun­kájával kapcsolatban. Az új­évi eljárásról­­IS A VÁDIRAT KIFOGÁSOL­HATÓ A FŐTÁRGYALÁS ELŐTT A terhelt a vádirat ellen 3 nap alatt kifogást emelhet a kerületi népbíróságnál A­­mennyiben a bíróság a le­folytatott vizsgálat tekinte­tében mulasztásokat észlel, a vizsgálat kiegészítését ren­delheti el a főtárgyalás előtt s az ügyet visszaküldi. A ki­fogás alapján a kerületi bí­róság bizonyos esetekben, ha például a cselekmény nem képez bűntettet, ha a terhelt büntető felelőssége ki van zárva, stb., a bűnvádi eljá­rást egyenesen megszüntet­heti Külön meg kell említeni, hogy a mentő tények és a vé­delem állításainak kivizsgá­lása, tová­bbá a vádirat el­leni kifogásnak az a célja, hogy a főtárgyalást minél alaposabban előkészítsék. Té­ves lenne azt gondolni, hogy ez gyengíti a bűnvádi eljárás jelentőségét. Sőt az egész bűnvádi eljárás csak ily mó­­don lehet alapos. Azonkívül a jogbiztonság szempontjá­ból is fontos, hogy ártatlan ember ne kerüljön a bíróság elé, míg az igazi büntető ne menekülhessék meg a bün­tetéstől. PÁR SZÓ A VÉDŐRŐL Védő csak ügyvéd lehet­,, a­­kit ügyvédjelölt helyettesít­het. A legfelsőbb bíróság előtt csak ügyvédek járhat­nak el. Az első kihallgatás vagy az előzetes letartózta­tásról szóló végzés kiklázibe­­sítése alkalmával a terheltet fel kell világosítani, hogy vé­dőt választhat magának. Vé­dőt azonban nemcsak a ter­helt, illetve vádlott fogad­hat, hanem házastársa, egye­neságbeli vérrokona, test­vére, stb. is fogadhat neki. Ezen közeli rokonok a ter­helt, illetve vádlott helyett fellebbezéssel is élhetnek. Sza­bály szerint a védő a vizs­gálat során is betekinthet az iratokba, a vizsgálat befeje­zése után a fogházban lévő terhelt levelezhet és beszél­gethet ügyvédjével. Ezt csak kivételesen lehet megvonni, ha a terhelt visszaél ezen jogaival Az előzetes letartóztatást a vizsgálóbíró, járásforró vagy a belügyi meghatalmazott rendelheti el indokolt, írás­beli s 24 óra alatt kézbesí­tendő végzéssel, amelyet a terhelt a kerületi bíróságnál megfellebbezhet s 48 óra alatt a bíróság köteles elintézni. Ak­it előzetesen letartóztat­nak, 24 órán belül ki kell hallgatni. A vizsgálóbíró végzése alap­ján a terhelt legtöbb 2 hó­napig lehet vizsgálati fogság­ban. Ha a bűnügy bonyolult , a bizonyítékanyag össze­gyűjtése hosszabb időt igé­nyel, a kerületi bíróság a vizsgálati fogságot m­eghosz­­szabbíthatja még egy hónap­pal. Ha a vizsgálatot így sem lehet befejezni, akkor a Vaj­dasági Legfelsőbb Bíróság még 3 hónappal meghossza­b­bít­hatja. Egészen kivételesen a Szövetségi Legfelsőbb Bí­róság megtoldhatja még to­vábbi 3 hónappal. A letartóztatásban vagy fog­ságban lévő terheltnek joga van saját költségén élelmez­ni magát, saját ruháját vi­selni, ágyneműjét használ­hatja, könyvet, újságot ve­het s a tisztaság fenntartá­sát kivéve más munkára nem alkalmazható. Közeli roko­nai meglátogathatják s orvos is bejárhat hozzá. Felügye­let alatt idegenekkel levelez­het. Visszaélés esetén a köz­lekedést meg lehet tiltani. Azonkívül a bírósági elnök hetenként, míg a vizsgálóbí­ró bármikor meglátogathatja a terhelteket. A RENDKÍVÜLI PEROR­VOSLATOK A törvénytervezet lehető­vé teszi a jogerős befejezett bűnper újrafelvétel­ét illetve újbóli tárgyalását, ha a vád­lottat hamis tanúzás, hamis okirat, stb. alapján ítélték el. Továbbá, a Vajdasági Legfel­sőbb Bíróság meghatározott körülmények alatt jogosítva van rendkívüli büntet­éseny­­hítésre. Törvénysértés ese­tén a közvádló ugyancsak a legfelsőbb bírósághoz folya­modhat törvényoltalomért. A VIZSGÁLATI FOGSÁG A törvénytervezet szerint a­­hatósági kötegelmek töre­­kedniök kell, hogy az előze­tes letartóztatás , a vizsgá­lati fogság minél rövidebb ideig tartson. A vizsgálatot tehát nem lehet alaptalanul húzni-halasztani. Mién szorgalmazzák a szökeskeb­­i közgyűlést Sándorban Alekszandrovon az utóbbi időben sokan felvetették a kérdést, hogy a múlt év ő­­szén alakult földműves- szö­vetkezet miért nem tartja meg évi, vagy félévi közgyű­lését, amikor az alapszabá­lyok azt előírják. A közgyűlés megtartását igen indokolt okok miatt kö­vetelik a tagok. Vannak u­­gyanis olyan állítások, hogy a vezetőség egyes tagjai ki­léptek a termelő parasztszö­vetkezetekből, s mos­t a­gi­­tációt fejtenek ki a szövet­kezetek ellen. Ezenkívül arról is beszél­nek, hogy a szövetkezet na­gyobb mennyiségű bort vá­sárolt, amit a vezetőség 20 dinárral drágábban adott el a szövetkezeti tagoknak. Eb­ben a kérdésben a közgyűlés előtt Koledin Szávó tudna felvilágosítást adni. A föld­műves szövetkezet tagjai kö­zött elterjedt az a hír is, hogy három vég ci­ és pup­­lin eltűnt, illetve valaki el­lopta. A tagok nagyobb ré­sze nem helyesli, hogy Gyu­­kica Marijanov igazgatónak ötször annyi jövedelme van mint egy szövetkezeti fatele­pen dolgozó fizikai munkás­nak. Ezt a kérdést egyéb­ként az igazgató bizottság­ban már fel is vetették. A szövetkezetnek egyelőre nincs fizetési szabályzata és a vezetőségi tagok ennek az elégedetlenségnek megakadá­lyozás­ára a fenti munkás­nak fizetését 4.000-ről 5.000 dinárra emelte. A fizetési alapszabályzat elkészítése a­­zonban még mindig késik. Gyurkca Marjanov igazgató­nak az a véleménye, hogy ha valaki nincs megeléged­ve a fizetésével, mondjon fel, majd jön helyette másik, hi­szen van elég munkanélküli. Ezek és még néhány más kérdés arra késztette a szö­vetkezet tagjait, hogy mind­jobban szorgalmazzák a köz­gyűlés megtartását, aminek a mostani vezetőség remél­hetőleg rövidesen eleget is tesz. A KISKORÚAK HELYZETE A BŰNVÁDI ELJÁRÁS­BAN­! A kerületi lés járásbírósá­gokon külön ki kell jelölni azon büntetőtanács elnökét, amely kiskorúak felett ítél­kezik. Az esfendtbírákat ta­nárok, tanítók s nevelők kö­zül kell alkalmazni. Ha a kiskorú nagykorúak társasá­gában követte el a bűncse­lekményt, a kiskorú ügyét kü­lönválasztva kell tárgyalni, amennyiben nem töltötte be a 16. évét. A KEGYELMI ELJÁRÁS MÓDJA A kegyelmi­­ eljárás hiva­talból, vagy kérelemre indul meg. A kegyelemben való részesítés a szövetségi, vagy a köztársasági végrehajtó ta­nács hatáskör­ébe tartozik. A tervezet felsorolja, hogy a ki­szabott büntetésből mennyit kell kitölteni, hogy kegye­lemért lehessen folyamodni Az elitélt a fogházban is elő­terjesztheti kérvényét, ame­lyet a fogház igazgatóság az elitélt magaviseletéről szóló tanúsítvánnyal a bírósághoz továbbit. Dr. GYETVAI Károly , f 1953. Vili. 1. A NOVISZADI ÉS A BEOGRÁDI RÁDIÓ ÉNEKESEI TEMERIN­­BEN A napokban a noviszádi és a beográdi rádió énekesei jól sikerült kivánsághangver­­senyt rendeztek a temerini »Május 1« néppark kerthe­lyiségében. A műsoron har­monikaszámok, magyar és szerb népdalok szerepeltek. A magyar énekesek közül különösen Füstös Katica ka­pott sok tapsot, de a zene­kar is dicséretet érdemel. (Sz. G/1

Next