Magyar Szó, 1954. június (11. évfolyam, 146-175. szám)
1954-06-01 / 146. szám
JPPEL-MBKX Jugoszláv-osztrák társadalombiztosítási egyezményt írtak alá Beográdban Beográdból jelenti a Tanjag. Beográdban a külügyi államtitkárságon tegnap aláírták a jugoszláv-osztrák társadalombiztosítási egyezményt. Jugoszláv részről Gusztáv Vlahov, és Miodrag Markovics, osztrák részről pedig dr. Carl Melzer írta alá az egyezményt. Az ünnepélyes aktusnál jelen volt Walter Wodak jugoszláviai osztrák nagykövet és dr. Milan Bartos külügyi államtanácsos is. Az egyezmény megkötése a jugoszláv külügyi államtitkár és az osztrák külügyminiszter bécsi, illetve beográdi látogatása alkalmával történt megállapodás alapján jött létre. Célja az, hogy a jövőben az osztrák és jugoszláv állampolgárok mindkét országban élvezik a társadalombiztosításból eredő jogokat. A múltbeli társadalombiztosítási jogokról külön egyezményt kötnek majd. JUGOSZLÁV KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT GENFBE Ljubljanából jelenti a Tanjag. Tegnap Genfbe utazott a küldöttség, amely Jugoszláviát képviseli a nemzetközi munkaszervezet 37. értekezletén A küldöttség vezetője dr. Jozse Potrcs, a szakszervezetek képviselőjeként pedig Norbert Weber vesz részt. A Munkaszövetség értekezletén a fizetett szabadság, a munkások költözése és a rokkantak szakképesítése van napirenden. játszik? isimét kereskedelmi megbeszélések Beogródból jelenti a Tailing. A külügyi államtitkárraégve tegnap megbeszélések kezdődtek Jugoszlávia és Nyugat-Németország képviselői között, egy új kereskedelmi egyezmény megkötése végett. Az új egyezmény a év július 1-től a jövő év javmsr 30-áig lesz érvényben. Jugoszláv részről dr. Szreme Pavjics, külügyi alfeaÉBPrcscB, német részről pedig dr. Otto Stahlmann külharistnásztegi igazgató vezeti a tárgyalásokat. Az első ülésen résztvett Bogdan Cmobmsi külügyi államtitkárhelyettes és dr. Hans Kroll beográdi német nagykövet is. amerikai gyárosok LYUBLYANÁBAN Lyubljanából jelenti a Tanjug. Tegnap délelőtt, amerikai gyárosok csoportja érkezett Lyubyanába, közöttük McLellan az amerikai gyárosok egyesületének elnöke. Az amerikai vendtégek a jugoszláv külkereskedelmi kamara meghívására érkeztek hazánkba. MAGYAR SZÓ Csütörtökön megkezdődnek a közvetlen katonai tárgyalások Ho Si Min és Franciaország képviselői között Az indokínai fegyverszünetre van kilátás, de a koreai kérdés zsákutcába került a genfi értekezleten Genfiből jeleníti a Tanjug különtudósítója. Francia forrásból eredő hír szerint Genfben csütörtökön megkezdődnek a közvetlen megbeszélések az Indokínában egymással szemben álló háborús felek katonai képviselői között. A francia katonai képviselők tegnap érkeztek Indokínából Párizsba és azonnal folytatták útjukat Genf felé. Ho Si Min genfi képviselői tegnap még nem tudták pontosan megmondani, hogy katonai képviselőik mikor érkeznek meg Vietnamból, de kijelentették, hogy „nagyon gyorsan ott lesznek“. A katonai megbeszélések pontos időpontját ma állapítja meg a genfi értekezlet, amely a Nemzetek Palotájában zárt ajtók mögött ülésezett tegnap. Tudvalévő, hogy a két háborús felihez a szombati zártkörű ülésről adtak ki felhívást, és kérték, hogy azonnal küldjék képviselőiket Genffbe. A katonai tárgyalófelek feladata az, hogy meghatározzák a haderők elhelyezését és átcsoportosítását az indokínai fegyverszünet megkötése után. A haderők a kijelölt övezetek mögé vonulnának vissza, még mielőtt meghirdetnék a fegyverszünetet Vietnámban Az indokínai államok, Vietnam, Laosz és Kambodzsa képviselői azzal vádolják Ho Si Min küldöttségét, hogy valójában beleegyezett az ország kettéosztásába. Ho Si Min küldöttsége viszont elutasította ezt a vádat, és leszögezte, hogy kizárólag a háború befejezése volt a célja, amikor beleegyezett ebbe a megoldásba, már konkrét eredmények mutatkoznak. A francia és az amerikai képviselő nem rokonszenvez ezzel a megoldással, mert szerintük ez a kínai és szovjet halogatási terveket segítené elő. A megfigyelőkszerint igen káros hatást váltana ki, ha Eden külügyminiszter elutazna Genfből, anélkül, hogy bevárná az indokínai és a koreai kérdés vitájának végleges eredményét. Sziám kezdeményez Korea kérdésében A genfi értekezleten részt vevő sziámi küldöttség azzal a tervvel állt elő, hogy alakítsanak különleges munkabizottságot, amely megkísérelné kijuttatni a zsákutcából Korea kérdését. Sziám külügyminiszterének véleménye szerint a koreai kérdés oly fontos az ázsiai országok részére, hogy nem engedhetik meg a kudarcot a genfi értekezleten. Eden angol külügyminiszter, Bidanic francia külügyminiszter és Bedell Smith, az amerikai küldöttség vezetője tegnap zártkörű megbeszélésre ültek össze, hogy meghatározzák további magatartásukat a genfi értekezleten. Eden javasolta, hogy a jövő héttől kezdve munkabizottságokban folytassák a megbeszélést. Az angol külügyminiszter hajlandónak mutatkozott, hogy támogassa a sziámi külügyminiszter javaslatát a koreai kérdés megoldásának gyorsítására. A munkabizottságok megalakítása ugyanis lehetővé tenné a külügyminisztereknek, hogy bizonyos időre elutazzanak Génfből és csak akkor jöjjenek vissza, ha A szovjet-amerikai viszony A megfigyelők rendszerint csak egyik oldalát látják annak a politikának, melyet a Szovjetunió folytat az Amerikai Egyeslt Államokkal szemben — a támadójellegű politikát. Kétségtelen, hogy ma, amikor a szovjet kormány szerzett pozícióinak megőrzéséért és esetleg újabb pozíciók megszerzéséért folytat harcot Európában és Ázsiában, az Amerikai Egyesült Államok a legfőbb vetélytársa és ellenfele minden területen. Éppen ezért a szovjet diplomaták és újságírók feléje irányítják támadásuk nyilait. Ám e támadások mélyében két különféle elem rejtőzik■ Egyrészt a szovjet Politika megkísérli bomlasztani az USA vezette nyugati tábort, elválasztani az USA- tól Angliát és Franciaországot, valamint rámutatni a türelmetlenségre, amely az ázsiai térségben jellemzi az amerikai politikát. Másrészt Moszkva igyekszik olyan hurókát pengetni az USA felé, hogy „jóakarat“ esetén bizonyos fegyverszünetet lehetne kötni a lényeges nemzetközi kérdésekben, sőt bizonyos újabb övezetfelosztásról is lehetne szó, természetesen a szovjet befolyás kiterjesztése melletti. A szovjet politikának ez a másik eleme nem egészen új, főként a berlini értekezlet előtt jutott érvényre, de méginkább most, a genfi értekezlet előtt és tartama alatt. Érdemes egy kis történelmi visszapillantást tenni e szovjet politika folyamatosságára. Annak idején, 1952- ben szembetűnő volt, hogy a szovjet lapok nagy terjedelmet szenteltek Herbert Hoover volt amerikai elnök Trumanellenes nyilatkozatának. A volt elnök, aki egyébként akkoriban az amerikai hírszerző szolgálat vezetője volt, kifogásolta, hogy az USA széles fronton segíti szövetségeseit és barátait. A moszkvai Pravda belekapaszkodott ebbe az állításba, és hosszú cikkekben magyarázta, hogy az USA-nak és a Szovjetuniónak azaz a kapitalista és „szocialista“ (helyesebben: államkapitalista) világnak békésen együtt kellene működnie, dehát az USA ezt lehetetlenné teszi azzal, hogy világszerte katonai támaszpontokat létesít és új pozíciókat akar magának kivívni a Szovjetunió rovására. Ez a vonal azóta is érvényben van, természetesen a háttérben és nem oly hangosan, mint a támadó propaganda- A berlini értekezlet előtt tettekben is megnyílva nyit ez az irányvonal, amikor Dulles előbb Zarubinnal, majd Molotovval meghitt tárgyalást folytatott az atomerő ellenőrzéséről. Igaz, ezek a kísérletek csak kísérletek maradtak, mert Moszkva és Washington ellentéteit nem könnyű gyorsan elsimítani. Genfben szintén megnyilvánult ez a kétféle szovjet irányvonal az USA-val szemben. Az alkudozás kétségtelenül folyik. Mindkét fél, de különösen a Szovjetunió igyekszik kipuhatolni, hogy milyen feltételek mellett lehetne valamilyen tartósabb megállapodásra jutni. Ugyanakkor azonban kétségtelen az, hogy a nyilvános szónoklatokban továbbra is az éles Amerikaellenes vonal jut érvényre. A Szovjetunió és Kína bőségesen kihasználják Amerikaellenes propagandájukban azt a tényt, hogy Dulles gyors távozásával és a délkeletázsiai egyezmény szervezésével valójában megnehezítette a genfi értekezlet fáradozását az indokínai háború befejezésére. Ebben a kérdésben sikerült ellentéteket is szitaniok az USA, Franciaország és Anglia között Nem véletlen az, hogy éppen mostanában a szovjet sajtó dicséri Churchillt, aki nemcsak nyílt ellenzője a délkeletázsiai egyezménynek, de nyílt pártfogója az angolszovjet viszony javításának is. Dicsérik Churchillt azért is, mert már hosszabb ideje lándzsát tör az USA, Nagybritannia és a Szovjetunió államfőinek találkozója mellett. A szovjet sajtó támogatja e hármas találkozó elképzelését, holott ez nincs összhangban a szovjet irányvonallal, amely szeretné külön választani a nyugati nagyhatanaktól Franciaországot- De nincs összhangban azért sem mert Churchill nem vette figyelembe a Szovjetunió legközelebbi partnerét, Kínát Ez a megoldás mégis tetszik a szovjet diplomatáknak csak azért, mert módot nyújt az esetleges alkudozásra az USA-val. A genfi értekezleten is hasonló hangulat Uralkodik a sovjet diplomaták körében £ USA ta^°Sa? támadják az USA-t a genfi étekezlet tűikor mellékesen megjenv TjChP^°gV,Genfben el lehet intézni az ügyeket. Mi mást jelenthet ez az „ügyintézés, mint alkudozást, azaz titkos óhajt, hogy minél több közeltiftyetést intézzenek" az USA-val egyetértésben. A genfi megfigyelők szemébe ötlött az a körülmény is, hogy a szovjet delegátusok igen távoltartják magukat a kínai delegátusoktól. Gyakran panaszkodnak, hogy sok bajuk van a szélsőséges és fenegyerekeskedő kínaiakkal. Ezzel nyilván az USA rokonszenvét akarják megnyerni. Érdekes, hogy a győzelem napján Zsukov marsal nagy cikkben ünnepelte a három nagyhatalom — az USA, a Szovjetunió és Anglia — szövetségének „fényes hagyományait“ Ugyanezt ugyanazon a napon megerősítette Bulgaria marsal is. Jevgenij Zsukov, a szovjet tudományos akadémia tagja, a Moszkvában angol nyelven megjelenő News hetilapban arról igyekszik meggyőzni az amerikai közvéleményt, hogy az „erő politikája“ éppen az USA erőinek szétforgácsolásához vezet, tehát gyengíti. Indokínában az USA ismét az erő politikáját akarja alkalmazni, de váljon az amerikai erő szétszórásával szerte a világban nem ellenkező célt szolgál-e? — veti fel a kérdést Zsukov- Nyilván a külföldi beavatkozástól óvja az USA-t és arra szeretné rábeszélni,hogy vonuljon vissza az elszigeteltségbe. Pontosan azt, amit Herbert Hoover 1952-ben ajánlott Trumannak. E törekvés mögött azonban nem békés cél rejlik. A Szovjetuniónak nem az a célja, hogy a világ megszabaduljon egy erőteljes imperializmustól, hanem az, hogy Amerika visszavonulásával szabad kezet kapjon, azaz a világ egy másik imperializmus szabad prédájává válják.. Illőbb nehézségek az iráni olaj ügyében Londonból jelenti a Tanjug. Soheilly iráni angol nagykövet meglepetésszerű elutazása Teheránból nagy feltűnést keltett. A nagykövet Genfbe érkezett és sürgős megbeszélést folytatott Eden külügyminiszterrel. Valószínű, hogy a perzsa olaj kérdésében újabb nehézségek merültek fel. A tárgyalások már két héttel ezelőtt megszakadtak. A perzsa kormány ugyanis magának követeli az olajtermelés ellenőrzését. Rövid hírek Molotov Moszkvában Molotov szovjet külügyminiszter, aki tegnapelőtt Genftől Moszkvába érkezett, tegnap részt vett Ukrajna Oroszországhoz csatolásának 300. évfordulós ünnepségén. Papagosz Németországba utazik Görögországban hivatalosan bejelentették, hogy Papagosz miniszterelnök június elején ötnapos látogatásra Nyugat-Németországba utazik. A görög miniszterelnök ezzel adja vissza Adenauer látogatását. A miniszterelnök kíséretében utazik Sztefanopulosz görög külügyminiszter is. Szelasszie császár Newyork négernegyedében Halle Szelasszié etiópiai császár, aki Amerikában tartózkodik, tegnapelőtt este Harlembe, Newyork négernegyedébe látogatott. A néger lakosság lelkesen üdvözölte a császárt. Több mint 200.000 ember vonult ki az utcákra. Letartóztatásét Pakisztánban Kelet-Pakisztánban letartóztatták Hadzsibur Hekman sejket, a keletpakisztáni kormáy leváltott miniszterét. Ezenkívül tegnap este 150 személyt letartóztattak. További őrizetbevételek várhatók. Kelet-Pakisztán felett repülőgépekről röplapokat szórnak melyekben árulónak nevezik Fazlulnak leváltott keletpakisztáni miniszterelnököt Formozai repülőgépek támadása A Kuomintang hatósága hivatalos jelentése szerint formozai hadirepülőgépek a Cekjang partvidékén elsüllyesztettek egy kínai őrhajót és megsemmisítettek három motoros dzsunkát. Kémper Norvégiában Az oslói bíróság megkezdte 12 személy bírósági tárgyalását, akiket kémkedéssel vádolnak. Az ügyben az oslói szovjet nagykövetség kulturattaséja is szerepel. A kémhálózat feje Sundet fővádlott volt. A perben mintegy hatvan tanút hallgatnak ki. Moszkvába utazik a svéd külügyminiszter Osten Unden svéd külügyminiszter június elején a Szovjetunióba látogat. Unden június 4-9-éig marad Moszkvában, ahol a moszkvai svéd nagykövet Vendége lesz. Kémek letartóztatása Finnországban Finnországban 12 személyt letartóztattak azzal a váddal, hogy a Szovjetunió javára kémkedtek A vádlottak fényjeleket adtak le a szovjet-finn határon Átalakították az egyiptomi felszabadító bizottságot Az egyiptomi felszabadító bizottság új elnökévé Abdel Naszer miniszterelnököt nevezték ki, aki eddig titkára volt ennek a szervezetnek. 1952 nyara óta Nagib volt az elnöke, a bizottságnak. Az új jelentések többé nem is említik Nagib nevét. 3. oldal Harcok Indokínában A Vörös Folyam deltavidékének déli részén tovább folytak a harcok. Tegnap hajnalban francia gyalogolt egységek indultak dél felé, páncélos egységek pedig a Fula felé vezető ország út irányában haladnak. A francia légierő több vállalkozást hajtott végre. A francia haditengerészet hét könnyű hadihajót kapott erősítésképpen. Incidensek Egyiptomban Az egyiptomiak egy csoportja Iszmailiában tegnap megölt egy angol katonát és meggyújtotta a teherautót, melyet a katona őrzött Port Saidban egy fegyveres csoport felgyújtotta az angol raktárakat és 400.000 font kárt okozott Stevenson kairói angol nagykövet tiltakozott az egyiptomi kormánynál Az angol hadsereg létszáma Az angol hadügyminisztérium hivatalosan közölte, hogy a brit haderő létszáma április elsején 845.000 tiszt és katona volt. A szárazföldi erők létszáma 35.700 tiszt és 411.200 katona, a tengerészet létszáma 15.700 tiszt és 118.200 katona, a légierőké pedig 27.900 tiszt és 237.200 katona. Hazaengedik a vietmini sebesülteket A francia kormány utasította az indokínai francia parancsnokságot, hogy bocsássa szabadon az 575 sebesült vietmini hadifoglyot Erről a döntésről már május 29-én értesítették Ho SH Min parancsnokságát A BSK ÚJABB GYŐZELME A beográdi BSK labdarúgói dániai portyájuk sorén a koppenhágai játékosokkal megerősített Jütland válogatottját 3:2 arányban legyőzték. A BSK góljait Antics, Merkovics és Pánics lőtte. A dán csapatban 6 országot válogatott játszott.