Magyar Szó, 1954. július (11. évfolyam, 176-205. szám)

1954-07-01 / 176. szám

1 Csütörtök, 1954 VII. 1 MAGYAR SZÓ Ismét a köveszt ki a földeket Muzslyán sokat foglalkoznak a zrenyanin-muzslyai út és híd kérdésével. Érthető is, mert nemcsak a földművesek számára fontos, akik a városban értékesítik termékeiket, hanem a falu munkásainak is, akik naponta járnak be munkahelyükre. Tavaly kezdték el építeni az utat és ezzel párhuzamosan a hidat is. Az elsőt még az év folyamán be kellett volna fejezni, de kőhiány miatt félbemaradt, így a tavasz beálltával folytatták építését. Befejezése azonban ismét nehézségekbe ütközik. A város társadalmi tervében előirányzott összeg kevésnek bizonyult, nem telik a hídf eljáró töltésére. A községi népbizottság azonban úgy döntött, hogy nem hagyják félbe, hanem saját erejüket mozgósítják és befejezik az utat. A hiányzó 4 és félmillió dinárból 2 milliót saját költségvetésükből biztosítottak, a különbözetet pedig önkéntes munkával , a töltéshez szükséges föld felhordásával akarják pótolni. Kiszámították, hogy minden igával rendelkező családnak 8 munkanapot kell adnia. Ezzel az indítvánnyal mentek a választók értekezletére.Voltak, akik ettől az értekezlettől nem sokat vártak, sőt attól tartottak, hogy kevés lesz a részvevő. Kitűnt azonban, hogy ha a választók értekezletére közérdekű, a falu érdekeit érintő kérdést visznek, akkor a választók érdeklődése sem marad el. Csaknem 400 ember vett részt. A vita is élénk volt, vitaszerű, és nem hosszan taglaló felszólalásokkal múlt az idő, a vélemény és nézetkülönbségekből kialakult a végleges álláspont. Fiser István úgy látta, hogy bár az útépítés a muzslyaiak érdekeit szolgálja, mégis a város eszközeivel kell felépíteni. Hiszen ezért fizetik az adót. Rózsa Sándor, habár egyezett azzal, hogy ez a muzslyaiakra nézve igen hasznos kezdeményezés, mégis sokallta a megterhelést. Annál is inkább, mert sok a pótolni való munka a mezőn. Báló Mihály nem egyezett velük, ő abból indult ki vitájában, hogy a közösségtől csak annyit várhatunk, amennyit adhat, hisz jövedelmeit igen sok részre kell osztania, a köz szempontjából sokkal fontosabb és sürgősebb jogokra is mint a muzslyai út. Indítványozza, járuljanak hozzá a muzslyaiak is, mindenki lehetőségeihez mérten. Kuruncs János is ezen a véleményen volt, ne csak a falu földművesei vegyék ki részüket ebben, hanem minden muzslyai lakos. Hosszantartó vita után mégis kialakult a közös álláspont. Elvetették a népbizottságnak azt a javaslatát, hogy önkéntes munkával építsék a töltést,hanem úgy döntöttek, hogy pótadót vezetnek be, és ezzel minden családot anyagi erejéhez mérten terhelnek. A népbizottság legutóbbi ülésén ezt el is határozta és most már semmi kétség sem fér ahhoz, hogy helyesen járt el, hisz választói akaratát teljesítette . A községi népbizottságban a napokban a megszokottnál sokkal élénkebb az élet. Sorokban várnak az emberek, jég- és vízkárt jönnek jelenteni. A Tisza hajlatában lévő földeket a minap jég sújtotta és a sok eső miatt víz alatt van mintegy 3 ezer hold szántóföld és rét. Máskülönben is sok baj van ezzel a földdel. Alacsonyan fekszik, minősége gyenge, e mellett pedig igen távol is van a falutól, csaknem 20 kilométerre. Az idősebb muzslyaiak még emlékeznek arra, hogy ez a terület, a muzslyai határ e része, valamikor nádas volt. Szüleik, akik Kikindából, Szajánból és más távoleső helyekről kenyér után járva itt letelepültek, évekig tartó nehéz munkával igyekeztek kiirtani a sást, nádat, bozótot és füzest. Azt mesélik, hogy helyenkint az emberi erő nem bírt megbirkózni a sűrű vad növényzettel más módon csak tűzzel. Most is nagyon kell ügyelni a megműveléssel, mert ha csak egy kicsit elhanyagolják, nagyon sok baj van vele. Minden igyekezet mellett azonban és még ha jól szolgál is az idő e földekhozama a zrenjanini határbeliekhez képest gyenge. Tót Ferenc, a népbizottság elnöke elmondotta, hogy a városi népbizottság egy külön bizottsága most egy csereakció lehetőségéről tárgyal. A muzslyaiaknak jó minőségű szántóföldet adnának a város határában a réti földek helyett, ezeket viszont meghagynák legelőnek és ezzel növelnék az állatállományt. A cserét a földalapban lévő földekkel végeznék. • Ezzel a kérdéssel foglalkoznak a földműves szövetkezetben is. A tagok legnagyobb része magáévá tette ezt az elképzelést, de szükség volna még egy kis felvilágosító munkára. Csodálatos azonban, hogy eddig nem jöttek rá, hogy e fölvilágosító munkát éppen nekik kellene elvégezniük. No, de nem csak ezt nem fogták fel a földműves szövetkezetben. Erdei János, a szövetkezet igazgatója és Gombos Antal, a szövetkezet elnöke amiatt panaszkodnak, hogy a muzslyai magánparasztok közül egyik sem kaphat hitelt, — pedig 65 hiteligénylő van — mert a szövetkezet kereskedelmi és vendéglátó iparnak 6 milliós hitele van a népbankban. Mivel a szövetkezetet még nem szervezték át, ez az egész szövetkezetet terheli. Azt is elmondták, hogy az 1200 tag közül csak 180-an fizették be az 1.000 dináros betétet, így kevés a fedezet is. Töprengésükben azonban elvesztették szemük elől azt, hogy a szövetkezet leltárában a sok hordón, csapon, üvegen és polcon kívül csak egy pár ló és egy kocsi van. Úgy vélik nem érdemes és egyelőre nem rentábilis cséplőgépet venni, habár a járási földműves szövetkezetek szövetsége nyakra-főre kínálja a cséplőgépeket, traktorokat, stb. Elmondták azt is, hogy eddig nem is nagyon foglalkoztak az átszervezés kérdésével, attól tartván, hogy ha kiválnak az üzletek meg a kocsmák, nem lesz mivel foglalkozniuk. Több mint valószínű ebben a kérdésben is lehet megoldást találni. Arról is lehetne vitatkozni, hogy eddigi működésüknek valóban volt-e tartalma. No de, úgy véljük ebben az esetben is illetékesebb, maga a falu. Kérdezzék meg tőle, úgy ahogy a népbizottság tette, amikor megakadt az útépítés. MINDA Tibor Kérdezzék meg a falut a földműves szövetkezet ügyében isMegtámadják Zentát a július 7-i ünnepség keretében - Önkéntes munka helyett pótadó — Cserélük Több a hordó meg a csap a szövetkezetben, mint a kocsi meg a Jó Miről tárgyalnak és miről kelene még tárgyaliok a muzslyaiaknak Sáfrány Imre: FALU 8. oldal Szemelvény a műsorból Zentán az eddigi ünnepségeket felülmúlva igen sokoldalú és gazdag műsorral ünneplik meg július 7-ét, Szerbia népfelkelésének évfordulóját. A műsort a népfelszabadító harcosok szervezete, a tartalékos tisztek egyesülete és a Népi Ifjúság állította össze. Egyik legérdekesebb és legjelentősebb része a helyőrség, a volt harcosok, a katonai előképzős ifjak és a tartalékos tisztek hadgyakorlata lesz. A terv szerint északi, nyugati és déli irányból »támadják« meg Zentát. A támadást a népfelszabadító harcosok járási szövetsége hajtja végre, a védők pedig a zentai harcosok és a katonai előképzősök lesznek. A hadműveletek között szerepel többek között a folyón való átkelés is. A támadások előreláthatólag a vasútállomás környékén érik el a csúcspontjukat. A gyakorlaton mintegy 500 volt harcos, tartalékos tiszt és katonai előképzés ifjú vesz részt. Ezután a részvevők teljes felszereléssel és a helyőrség tüzérségi osztagával együtt díszfelvonulást rendeznek a város központjában. Az ünnepi hadgyakorlaton a zentál PAZ szervezet is résztvesz, mint egészségügyi osztag. Délután a járási céllövő egyesületek legjobb versenyzői küzdenek meg egymással a Tisza túlsó oldalán levő versenypályán. A győztes céllövők jutalmat kapnak. Délután öt órakor a helyőrség kulturotthonában a járási és városi tömegszervezetek és a népbizottság képviselői rendeznek fogadást az elesett harcosok hozzátartozói tiszteletére. Előző délután megkoszorúzzák az elesett harcosok síremlékét. A temetőből viszszatérve este a helyőrség kulturotthonában díszelőadáson emlékeznek meg a nap történelmi jelentőségéről. Ezután tűzijátékot rendeznek. Végül még annyit, hogy a Szocialista Szövetség gyűlésein és a többi tömegszervezet értekezletein is megemlékeznek a szerbiai felkelésről. Th. M. Vezetőséget választottak a pakcsi kommunisták A Kommunisták Szövetsége pallosi alapszervezeteinek kiküldöttei vasárnap választották meg helyi vezetőségüket. Közgyűlésükön 120 kiküldött előtt Gábor Sztipán számolt be az alapszervezetek munkájáról. Beszámolójában többek között hangsúlyozta, hogy a palicsi alapszervezetek taglétszáma erősen megnövekedett, eszmei és elméleti tudásuk pedig oly mértékben bővült, hogy megérett a helyzet a helyi vezetőség létesítésére. A vita után megejtett szavazással a következő vezetőségi tagokat választották meg: Takács Lajos, Bogár László, Gábor Sztipán, Pejánovics Janka, Petrovics Zsivota, Krinyájác Giza, Baráti Károly, Sztevánov Szvetozár, Temanovics Ferenc, Viakovics Géza és Sakics Jovo. U. J. Elmúlt a sáskaveszély Milyen intézkedéseket javasolnak a szakértők Beszélgetés a kutatóintézetben és a gazdasági titkárságban Lapunk tegnapi számában közöltük, hogy a noviknezseváci járásban az elmúlt napokban marokkói sáska tűnt fel. Korábbi értesülésünk szerint a sáskák, noha az óvintézkedés idejében megtörtént, mintegy 40 katasztrális hold termést elpusztítottak. A hírrel kapcsolatban tegnap délelőtt felkerestük Cveta Petrik mérnököt, a tartományi mezőgazdasági kutatóintézet növényvédelmi osztályának vezetőjét, és megkértük mondja el, mit tud az intézet a noviknezseváci sáskajárásról, és milyen intézkedéseket tettek a sáskajárás továbbterjedésének megakadályozására. A sáskajárás a noviknezseváci járásban 1932 óta csaknem minden évben megismétlődik. 1932- ben a sáskák ebben a járásban óriási pusztítást végeztek és azóta sem sikerült teljesen kipusztítani őket. Pár évvel ezelőtt is csak ebben a járásban jelentkeztek nagyobb mértékben. Amikor a napokban jelentést kaptunk arról, hogy ismét megjelentek, nyomban utasítottuk a kikindai körzeti növényvédelmi intézetet, hogy szánjanak ki a helyszínre, és tegyenek meg mindent a veszély megakadályozására. Értesülésünk szerint az idén Jazovó, Száján, Crnabara, Padej és Osztojicsevó határában mintegy 40 katasztrális hold termést támadtak meg a sáskák, de a lapok tegnapi számában közölt hírrel ellentétben a termést nem pusztították el, s a kár jelentéktelen. Csak a búzatáblák szélén okoztak kisebb kárt. Egyébként ez annak köszönhető, hogy idejében megtörtént minden intézkedés — mondotta Cveta Petrik mérnök. Alekszandar Petrik mérnök, a tartományi mezőgazdasági igazgatóság mérnöke személyesen kint járt a megtámadott területeken, és véleménye teljesen egyezik a kutatóintézet vezetőinek véleményével. Szerinte a noviknezseváci járásban megjelent sáskákat ártalmatlanná tették, s az idén Vajdaságban már nem fenyeget a sáskajárás továbbterjedésének veszélye. A kikindai körzeti növényvédelmi intézet motoros-permetezőkkel mintegy 50.000 dinár értékű Bentox-al hintette be a veszélyeztetett területet s remélhetőleg ez elegendő is a sáskák továbbterjedésének megakadályozására- Nem árt azonban — mondta Alekszandar Petrik mérnök — ha a magánparasztok, szövetkezetek és állami birtokok maguk is hozzálátnak az irtáshoz, amennyiben észreveszik, hogy megjelentek a sáskák. A sáska elleni küzdelem legegyszerűbb módja, behinteni a földet mérgezett csalétekkel. A csalétket a következőképpen készíthetjük: 100 kiló korpához hozzáadunk 2 kilogram Bentox-ot, (külföldi preparátum) vagy 2 kilogram Gamadint, illetve 2 kilogram Lindant. (Az utóbbi kettő hazai készítményű méreg. Mindegyiket meg lehet kapni bármelyik járási mezőgazdasági gyógyszertárban). A korpát megnedvesítjük és összekeverjük az említett mérgek egyikével. A méreggel vegyített korpát azután estefelé, amikor a sáskák elcsendesedtek és felmásztak a növényzetre kézzel széthintjük a veszélyeztetett területen. Egy hektárra körülbelül 30 kilogram korpa kell. Akinek van valamilyen porozó készüléke, az legjobban teszi, ha az említett három méreg egyikét a készülékkel hinti a megtámadott területre, mert így megtakarítja a korpát. Szükségesnek tartjuk még megemlíteni, hogy a JSzNK hivatalos lapja ez év június 23-án megjelent 26-i számában törvényt közöl a növényvédelemről. A törvény 1. szakasza szerint minden földtulajdonos köteles saját földjén végrehajtani az összes növényvédelmi intézkedéseket. Ez azt jelenti, hogyha valakinek a vetését megtámadja bármilyen kártevő rovar, akár sáska, akár más, az illető köteles mindent elkövetni, hogy a kártevőt saját földjén megsemmisítse és a jelenségről nyomban értesíteni kell az illetékeseket, hogy szükség esetén nagyobb szabású védelmi eszközöket is alkalmazhassanak, mert ellenkező esetben a törvény értelmében megbüntetik őket. Lapunk vasárnapi számában részletesebb cikkben foglalkozunk majd a sáska elleni védelem kérdésével, később pedig Néhány cikkben ismertetjük a többi kártevők elsősorban a medveszövő lepke elleni harc módját. A medveszövő lepke ugyanis az idén is veszélyezteti a fákat F. J.