Magyar Szó, 1955. február (12. évfolyam, 30-57. szám)
1955-02-01 / 30. szám
BMM, M85. D. L MAGTAR 820 Valami hiányzik az élőujságtól a mezőgazdaságig és a többiig Miért a Népfront nevében Valami hiányzik a faluban. Nem az érdeklődés, nem a jóakarat, nem a józan ész, nem a kedv, a tettvágy vagy a merészség. Ebből van elég Szkorenovacon. Láttuk az élőujság előadásán. A felolvasott cikkek, karcolatok és eljátszott villámtréfák túlnyomó többsége Jugoszlávia kül- és belpolitikáját magyarázta és helyeselte, s minden számot megtapsoltak. Hallottuk a beszélgetés közben, hogy a polgárok helyénvaló javaslatokat tettek, és helyesen bírálták a falubeli testületeket. És tudjuk, hogy a rossz földek és a szegénység messzi földre küldi kunikolni az embereket, ez pedig nem gyerekjáték. Nem ez, valami más hiányzik a faluban.Valami ami kimondja a végszót. Kimondja a közvéleményt. Hogy ezt és ezt így akarja Szkorenovác. Ez nincs, íme, mire gondolunk. • Adva van a népbizottság. Olyan amilyen. Amilyennek megválasztották. És dolgozik, tagjai legjobb belátása szerint. Vannak továbbá (nem a sorrend a fontos!) kommunisták a faluban És nyilván az ő szervezetüknek is megvan a maga véleménye a dolgok folyásáról és az emberek felfogásáról. A tűzoltótestület tömeges és fegyelmezett (A legjobbnak tartják a járásban, sőt egész Délbánátban). Van vezetősége és megvan a maga álláspontja is nem egy kérdésben. Egészen bizonyos továbbá, hogy a földműves szövetkezet nézeteivel sem egyezik mindenki, noha ezt is dicsérik, méghozzá járási viszonylatban is. Vannak továbbá önigazgatású üzemek és egyesületek (és lesz még több a jövőben a kultúra a sport ápolására és végül de nem utolsósorban itt vannak a fenti szervezeteken kívülálló szkorenovációk ki-ki a, maga és környezete elgondolásaival, terveivel, álmaival. A népbizottság (persze nem egységesen, hanem szintén személy- vagy csoportok szerint) azt tartja, hogy az a tökéletes, ahogy ő képzeli el a világ és Szkorenovác sorát és mondhatni bizonyos bevésődött előítélettel helyteleníti a kommunisták dolgát (Megint nem valamennyiét és nem minden esetben). A kommunisták nyilván nem egyeznek ezzel, és sokszor még mindig a régi, elavult gyakorlathoz tartva magukat idegeskednek, hogy nem tudják egycsapásra elfogadtatni különben helyes elképzeléseiket a népbizottsággal, vagy mással. A tűzoltók csinálják a kulturmunkát is, holott a kulturegyesületbeliek szerint ez őket illetné. És így tovább. A fentiek alapján aztán már szinte magától értetődik, hogy a polgárok, a népbizottságon, a Kommunisták Szövetségén, a tűzoltótestületen, szövetkezeten és minden más egyesületen kívül és vasút és egyéb hiján a civilizációtól szinte elszigetelt halandók véleménye szintén eltérő afelől, hogy mivel kellene kiemelni a falut a réti földek öröklött szegénységéből Nincs, ami összehangolja a dolgokat, a nézeteket. Jobban mondva nincs, ami kiválogassa közülük a legjobb elképzelést. Hogy azután azt magáévá tegye az emberek többsége Újságíró társaim foglalkoztak a gazdasági kérdésekkel, az egészségüggyel stb. Én csak felemlítek egyet s mást példának,mert ezt jobban tudják nálam a szkorenováciak), hogy miről is kellene vitatkozni szabadabban, szervezetebben és nyilvánosabban a faluban. Talán éppen a mezőgazdasággal kellene kezdeni, hogy váljon helyes-e a szövetkezet kezdeményezte paprikatermesztés. Szerintünk helyesnek tűnik. Napirendre kellene tűzni a népbizottság és egyes tagjainak munkáját. Hogy ilyennek képzelték-e el választóik. Elmondani és megindokolni róla a véleményeket. Elemezni lehetne a vállalatok működését is, hogy mikép gazdálkodnak. (Némelyikre például nekem is panaszkodtak). Tisztázni lehetne a vasútállomás dolgát. Hogy lehet az, hogy itt még nincs vasúti összeköttetés, miért kell ezért olcsóbban eladniok és drágábban vásárolniok a szkorenováciaknak. Fel lehetne vetni talán a lecsapolás gondolatát és megvitatni Ezzel jobb földhöz jutnának a termelők Ahogyan már a paprikamalom kérdésében szerveztek is vitát. És úgy tovább. Valami hiányzik a faluban éspedig az általános szabad véleménynyilvánítás, eszmecsere. A végszó. Amiből ki lehetne hámozni a közvéleményt a helyi kérdésekben. Hiányzik a faluban a Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége, vagy ahogyan ott még mindig nevezik: hiányzik a Népfront. Pontosabban mondva, hiányzik egy olyan Szocialista Szövetség vagy Népfront, amelyik többek között ilyen, mindenki számára érthető és érdekes vitákat szervezne és amit nem kötelező vagy félig kötelező pártnak tartanának sokan (Zdimirovics György, a járási termelők tanácsának tagja meg is kérdezte, hogy muszáj-e belépnie), hanem amelyik a falu kis parlamentje lenne. Itt fejtenék ki véleményüket a népbizottsági tagok, kommunisták, tűzoltók, kulturmunkások és mindenki más. Itt harcolnának nézetükért, és itt fogadnák el közülük a legjobbat a polgárok. Mert a mostani Népfront, mindössze 300 tagjával, sokszor unalmas előadásaival, nem nagyon támogatva a kultúrmunkásoktól (most év vége van, most más), és rosszul értelmezve a kommunisták egy részétől — nem sokat ér. Ezért nem véletlenül kértük, hogy a Szocialista Szövetség, a Népfront nevében nyissák meg szkorenováci élőújságunkat. Szeretnénk, ha ez a sikeres frontkonferenciák kezdete lenne a faluban, s a következőkön maguk az ottaniak lépnének fel. Nem ilyen általános országos és világproblémákkal, mint mi, de a semmivel sem unalmasabb, és mivel ottélő emberek nézeteiről van szó, ugyanilyen érdekes helyi megvitatnivalóval. VÉREL Lajos ❖ Romanov Damiján igen büszke erre a l’picai csődörre. ▲ földműves szövetkezet vette 170.000 dinárért, s rábízta, mert őt tartja a falu legjobb földművesének. Vigyáz is rá, mint a szeme világára. Kevés itt a föld — Kevés itt a föld. Egy emberre csak egy hold jut. Pedig az semmi "— magyarázta az után egy szkorcnováci ember miközben kocsijával Kovinról Sztorcnovácra szállított bennünket. A faluban meggyőződtem róla, hogy valóban igaza van. Sőt még az a kevés töltijük sem egészen az övék. Esős időben a Duna vize anynyira kiterjeszkedik, hogy az udvarukat nyaldossa. Ősszel nem nagyon vetnek, mert soha sem biztosak benne, hogy megmarad-e a vetés tavaszig Akinek a földje a réten van, annak soha sem biztos a kenyere. Tavaly például semmi sem termett ezeken a földeken és az idén sem akar akadni a víz Ha tavaszig nem szárad meg a föld megint parlagon marad Vízlevezető csatornájuk van, de annyit ér, mintha nem volna. Ahol a jószág átjár rajta betemeti. Mélyíteni kellene Ezt meg is lehetne oldani, de nehezebb a szivattyú problémába. Gőzfűtéssel működik, s annyi nyersenyagot fogyaszt hogy namuta körülrlük 100 ezer dinárba kerül Azt mondját, hogy a járásban komolyan gondolnak a szivattyú átszerelésére. Villannyal ugyanis sokkal olcsóbban működne. Jó lenne ezt minél előbb elvégezni, mert tavaszra nagyon hasznos lehet. De ha az egész földet kiragadják is a víz markából, akkor sem elég. Szkorenovácon sok a felesleges munkaerő. Azt mondják ők művelik az egész környék földjei Szezonmunkákon egész Dél- Bánátban lehet Szkorenovácit találni. Szorgalmas emberek, meg aztán kénytelenek is munka után nézni, mert sok a gyerek Egy-egy családban alig van ötnél kevesebb, de nem ritka a 10— 12 gyermekes család sem. (Még hármasikrekre is bukkantunk, amint a falut jártuk) Valószínűleg éppen a munkaerőfelesleg miatt terjedt el az utóbbi 2—3 évben olyan rohamosan a paprika termesztés Ez sok munkát, követel, de jól fizet, holdanként 3—400 ezer dinárt is jövedelmez. Romanov Damjan és öcscse — a falu legjobb gazdálkodói — tavaly negyedholdon termesztettek paprikát , nagyon meg vannak elégedve az eredménnyel 12 mázsa nyers paprikáink termett. Az idén másfél holdat ültetnek be vele Mind többen termesztik, mert látják a hasznát. A helyi földműves szövetkezet tavalyelőtt például 3 és félmillió dinár értékű paprikát vásárolt fel, tavaly pedig 10 millió dinár értékűt. Az idén még több lesz. Felmerült azonban egy kérdés, amely, ha nem oldják meg, akadályozza a paprikatermesztést. Paprikamalom kellene, mert a termelők maguk szárítják, hasítják, és őrölik termésüket, természetesen igen primitíven, így aztán ahány termelő van, annyi minőségű a paprika. Ezt, kilóját 490 dinárért átadják a földműves szövetkezetnek, s kereskedő legyen a talpán, aki az ilyen kevert árut el tudja adni. Tavaly például a földműves szövetkezetnek 5 mázsát kellett volna Bécsbe szállítani kilóját 630 dinárért A megrendelést az elküldött minta alapján kapták. A bécsiek természetesen kikötötték, hogy csak ugyan olyan minőségű árut vesznek át. Itt aztán meg is akadt a dolog. A szövetkezet vezetőségének nem volt mersze a sokféle összekevert paprika* phiiden!. lehet hogy csak a határig jut el vagy ha Pécsig is, esetleg vissza’ndolt Ki fizeti meg a namrika utazási költségét? Gondolkoztak rajta, és a paprikát, nem küldték el. Hátha többe kerül a leves, mint a bús. Pedig el kell adni, hisz azért termelték, meg aztán Bécsben kilónként 120 dinárral többet is fizettek volna. Paprikamalom kellene. Nem volna szabad megengedni, hogy ezen elbukjon a paprikatermelés, mert ezzel Szkorenovácon sok nő munkához jut, és a gyerekek is segíthetnek. A malomban meg még 60 munkás dolgozhatna, főleg nő. A földműves szövetkezet már készítteti az építkezés tervét s 58 millió dinár kölcsönt kér rá. A járás megígérte, hogy valamiképpen biztosítja a kölcsönösszeg 20 százalékát, aminek meg kell lennie. Ha sikerül, akkor 10 vágóm teljesítményű paprika malmot építenek. Ez feldolgozhatná a falu megnövelőeített paprikatermését, sőt a környékbeli falvakét is. A szkorenováciak nagyon szeretik a lovat. Ez érthető is, mert nincs vasútállomásuk. Pedig fel kellene építendők, hisz a lovak megeszik a hasznot. Amikor megkérdeztem, hogy ki a legjobb földműves a faluban minden gondolkodás nélkül azt mondták: Romanov Damjan és öccse. — Miért gondolják, hogy ezek. — Azért, mert nekik vannak legjobb lovaik a faluban. Szkorenovácon ugyanis az a legjobb gazda, akinek a legjobb lova van. Romanovnak valóban szép lovai vannak. Nála van a szövetkezet lipicai csődörete. Szlavóniában vették 170 ezer dinárért. Úgy gondolza, ápolja, talán még a gyerekét sem jobban. Amikor a szövetkezet vezetősége megmondta neki, hogy az új csődört nála akarja tartani, nem győzte kivárni, amíg a vásárlásra kiküldött bizottság visszaér, hanem saját költségén elutazott, hogy minél előbb láthassa a szép csődört.• Szlavóniában a csődőrön kívül még két nagyon szép lipicai kancát láttak és úgy megszerették, hogy az igazgatóbizottságot is meggyőzték milyen hasznos volna, ha megvenné őket. Korányi László, a szövetkezet igazgatója és még néhányan nem egyeztek ezzel de a többség döntött, s végül azok is szkorenovádiak lévén, nem tudtak ellenállni, megvették a kancákat. Nem akarom bírálni a LOVAS István FolytatáS:M a 4. oldalon) ^ Mentség: a paprika Küizdetem a Dunával — Becs és a malom — Noha van a szövekezet csödöre — Erősebb a szenvedély V 3. oldal