Magyar Szó, 1955. március (12. évfolyam, 58-88. szám)
1955-03-01 / 58. szám
Kedd, 1855. HU Hozzászólásolá az új szövetkezeti rendelethez Önigazgatás, de szövetkezeti beleszólás is az üzemek munkáiba A szövetkezeti vezetők értekezlete Ceyén műves szövetkezetekről szóló új rendelet kidolgozásában. Majd Ante Raus, a szövetkezeti főszövetség titkára, elmondta a problémákat, amelyeket az értekezlet részvevőinek latolgatniok kell, különösen egyes rendeletek és előírások kiegészítését és megváltoztatását. Elmondta, hogy a földműves szövetkezeteknek nagy szerep jut a falu szocialista átalakulásában. Ezért javasolta, hogy a vitában, főleg a földműves szövetkezetek kérdéseivel foglalkozzanak. Vitassák a szövetkezetek gazdasági politikáját, a szövetkezeti szövetségek munkáját és szerepét és a földműves szövetkezeteik vagyoni viszonyát Fontos még a szövetkezeti ipari vállalatok problémája. Ezekben a vállalatokban be kellene vezetni a munkáson igazgatást. A vita első részében Vajdaság és Makedónia szövetkezeti szervezeteinek képviselői szólaltak fel. Elfogadták azt a javaslatot, hogy a szövetkezeti vállalatokat, ahol lehet önállósítsák és vezessék be a munkáson igazgatást. A földműves szövetkezet azonban továbbra is tartsa meg befolyását az ifj vállalatok munkájában és így biztosítsa azt, hogy ezekben a vállalatokban is földművelés fejlesztését segítsék elő. A kisebb ipari műhelyek továbbra is a szövetkezet keretében maradjanak. Javasolták, hogy a földműves szövetkezetekben akkumulációs alapot létesítsenek a mezőgazdaság fejlesztésére. Egyszerűsítsék a kataszteri bejegyzéseket Hol legyen a Kataszteri igazgatóság A földmérő szekértők noviszádi üléséről Fldmérnökeink és egyéb földmérő szakértőink noviszádi értekezletükön a kataszter rendezését vitatják. Karle Jonke a horvát földmérőszakértők egyesületének tagja beszámolójában elmondta, hogy nálunk a föld kataszteri rendezésére mindig keveset ügyeltek. Hivatalos földméréseket sok helyen még az elmúlt század első felében végeztek. Egyes helyeken pedig akkor sem. Ezért minél előbb fel kell mérni a földet, a meglévő adatokat rendezni kell, hogy a kataszteri szolgálatot minél jobban kifejlesszük. Az új kataszteri adóztatás bevezetése óta ez a probléma még fontosabbá vált s ezért minél előbb meg kell oldani. Szerbia földmérő egyesülete javasolta a szövetségi igazgatóságnak, hogy egyszerűsítse a kataszteri változások bevezetését és minél előbb hozzon előírást a föld osztályozásáról. A járási népbizottságokat pedig felhívta, hogy a kataszteri igazgatóságok és tisztviselőres ére helyet és munkalehetőséget biztosítson. Dr. Mirko Tomics a horvát földmérnökök egyesületének tagja beszámolójában elmondta, hogy nálunk az utóbbi években nem a kataszter szerint szabták meg a földművesek adóját. Nem a földterület, hanem a jövedelem szerint fizették az adót. Ez pedig nem serkentette, hanem akadályozta a termelés fejlődését. Éppen ezért tértünk át a kataszteri adóztatásra. E szerint az adót a föld fekvése, minősége, a termesztett növény, stb. szerint fizetik. A kataszteri adóztatásnak tehát nagy a fontossága. A köztársasági egyesületek álláspontja a kataszteri szolgálat megszervezéséről az új járásokban azonos. Mindannyian megegyeznek abban, hogy a szakértők hiánya és egyéb objektív nehézségek miatt a kataszteri igazgatóságoknak továbbra is a járási központokban kell maradniok. Egyesek javasolták, hogy a megszüntetett A szövetkezeti főszövetség kezdeményezésére helyién értekezletet tart a köztársasági szövetkezeti szövetségeik mintegy 70 képviselője. Ezen részt vesz Riszta Amtunovics, a szövetkezeti szövetség elnöke, Jamez Hribar, a szövetség alelnöke, Szlavko Komar, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, Viktor Avbely, a Szlovén Végrehajtó Tanács tagja, stcb. Riszita Antunovics, a szövetkezeti főszövetség elnöke az értekezlet előtt elmondta, hogy a köztársasági szövetkezeti szövetségek képviselőinek hozzászólása megkönnyíti a szövetségi bizottság munkáját a földjárási székhelyeken is maradjon meg a kataszteri igazgatóság. E szerint a noviszádi járásban például 2 3, sőt több kataszteri igazgatóság lenne. Az értekezlet tegnapi folytatásán a többi között arról volt szó, hogy el kellene készíteni a föld minőségének térképét. Ezt a munkát a földmérő Intézetek szakértőinek kellene elvégezniük. A terepi munkatársak, mérnökök ebben nem vennének részt, mert az intézetbelieknek nagyobb a tapasztalatok és szakképzettségük. Az ilyen térképek alapján kidolgozott katasztert nem kellene gyakran változtatni, hanem csak időnként — ha a terepen változás történik — ki lehetne egészíteni. Tíz évelti napiparancs A fettenaibaditó háború befejezése előtt négy hadseregünk, négy önálló hadtestünk, 51 hadosztályunk, 11 önálló brigádunk és 13 partizán osztagunk volt, több mint 800 ezer főnyi létszámmal. Tíz évvel ezelőtt, 1948 március 1-én a demokratikus föderatív Jugoszlávia népvtódiítoni bizottsága az alábbi határozvarkot hozta: A felszabadító harciban született népfelszabadító hadseregünk elvégezte hazánk felszabadításának nehéz feladatát, a demokratitikus föderatív Jugoszlávia tényleges és egyedüli fegyveres ereje lett. Hadseregünk népeinek testvériségén és egységén épült fel, és a testvériség további megszilárdításának jelentős ítényezője. Éresletszágánál, harci tapassitairataiinál és jártasságánál fogva hadseregünk korszerű, reguláris hadsereg szerepét tölti be. Ennek alapján ELRENDELEM, Hogy hadseregünk, Jugoszlávia Népfetszalbadító Hadserege ezentúl a JUGOSZLÁV HADSEREG elnevezését viselje. 2. Hogy Jugoszlávia Népfelszabadító Hadseregének haditengerészete ezentúl a JUGOSZLÁV HADITENGERÉSZET elnevezését viselje. 3. Hogy Jugoszlávia Népfelszabadutó Hadseregének és partizán osztagainak eddigi legfelső parancsnokságát a teljes fegyveres erő VEZÉRKARÁVá, a népvédelni bizottság közvetlen szervévé szervezzék át. Beográd, 1945. március 1. Joszip Broz Tito Jugoszlávia marsalla, főparancsnok népvédelmi megbízott Hadseregünkről arcik hadseregünknek úgyszólván az alapja voltak, az ekeszarva mell, a gyárakból, az iskolapadokból jöttek. S éppen abban van ennek a hadseregnek az ereje, hogy az első naptól kezdve ilyen emberekből állt. S ezek az emberek nemcsak egyszerű közkatonák, hanem altisztek, tisztek is voltak, a legmagasabb rangig, — magam is munkás voltam. Mi most alakítjuk, tökéletesítjük és még tökéletesebbé tesszük új hadseregünket. Olyan hadsereget akarunk teremteni, amely alkalmas lesz megvédeni a szabadságot, és azokat a vívmányokat, amelyeket népünk ebben a harcban kivívott, amely alkalmas lesz megvédeni a deutrecus szövetségi Jugoszlávia hlámét. Semmiből kezdtünk. Ma jól felfegyverzett, nagy hadseregünk van. Mi egy feldúlt Jugoszláviában találuk magunkat, hazánkat kifosztva kaptuk vjza,amiden elhurcoltak belőle, gyáraink nagy részét tönkretették. Ezek a nehézségek nem engedték meg nekünk, hogy hadseregünket hamarosan ellássuk mindennel, amire szüksége van. Fegyverünk van elegendő, nagy légierőnk, kitűnő SJ*H 1*T előképeink, amelyekkel Jugoszlávia sok Kitűnő tankjaink vannak, amelyek erősebbnek bizonyulnak a német tankoknál. Van azonban meg valami, ami másoknál ritkaság: acélos akara- SVTrffrnrT*"** k4UoM^ur^ hanem egész né-A tóigrébi helyőrség egységeinek szaemlé- Jiin mondott beszédében, ezt hangsúlyozta: Ti népi hadsereg vagytok, azért vagytok népi hadsereg, mert népeitek szabadságáért önkéntesen harcoltatok, az első naptól kezdve, amikor a megszállók csizmája hank földjére lépett. Életeteket nem kimélve harcoltak, együtt harcoltatok a néppel, népeink reménység' 'hotok, és ezért szereztétek meg ezt az elnevezést; de ncsak az elnevezést, hanem igazán népi hadserepre áltatok, őrizzétek meg a népi hadseregnek ezt a vívményát, amelyre jugoszláv hadseregünk egyes harcosánkinzeknekc fogl tennie. A harckocsi belsejében Kedves találkozó MAGYAR SZÓ S oldal / Megriad a jövedelem Adómentesség A földműves szövetkezetekben az átszervezés után önálló pénzkezeléses üzemek alakultak. Noha ezzel tiszta vizest öntöttek a pohárba, egyes kérdéseket mégsem oldottak meg. Amikor például egyes üzemek költségvetésüket készítik, rádöbbentek, hogy saját jövedelmükből nem tudnak bedográlnii és a gazdaságukat sem fejleszthetik. Ilyen üzemek például a fedeztető állomások, új szőlő és gyümölcsépülttények, stb. Ezek az üzemek, mivel önállóan akarnak megállni magasra taksálják a szolgáltatási díjakat. Szemléltető példa erre a petrovaradini szövetkezet esete. A fedeztető állomás kénytelen volt a hágatási díjat 1500—2000 dinárra emelni, mert különben ráfizetnének. Az állomásnak ez a szolgáltatás egyik alapvető pénzforrása. Viszont a malom nagy jövedelemre tesz szert, s ennek egy része a népbizottságot illetné meg. Tehát a földműves szövetkezetet, mert üzemei önálló pénzkezelésnek, az a veszély fenyegeti, hogy jövedelmének egy részét elveszíti és nem a mezőgazdaságiba ruházzák be. Éppen azért Szerbia társadalmi tervében néhány szakaszt iktattak be, amelyben arra figyelmeztetik a helyi és a járási népbizottságokat, hogy a földműves szövetkezetek üzemeiben megtvalósított jövedelmet hagyják meg a szövetkezetnek, s erre az összegre ne fizessenek adót. Ennek a szakasznak egy kitétele szerint ezt az összeget a mezőgazdaság fejlesztésére kell költeni. Ebből az összegből a földműves szövetkezetek tenyész állomásokat, állategészségügyi állomásokat, faiskolákat stb. létesítenek id. A szakkörök véleménye szerint az ilyen módon megvalósított jövedelem elég nagy lesz, főleg Vajdaságban, azért a Szerbia társadallmi tervébe beiktatott rendelkezést örömmel üdvözítik a szövetkezetekben. Másrészt ebből az összegből, ha nem is nagyarányú, de jelentős beruházásokat eszközölhetnek. Ugyanis több helyéégibeni szükség van fedeztető állomásra és egyéb épületekre, telepítményre, stb. A szövetkezeti szövetségekben és egyes szakkörökben a mellett törnek lándzsát, hogy a jövőben ne válasszák szét a különböző üzemeket. A földműves szövetkezetek feladatai sokkal bonyolultabbak, még a felvásárlás terén, is, semhogy külön-külön szétszaggatva sikeresen elvégezhetnék. Javasolják a földműves szövetkezetekről szójtó rendelet, olyképpen való módosítását, hogy a szövetkezet válalatai és üzemei továbbra is maradjanak a szöövetkezet hatáskörében vagyis a befolyása alatt. P. E. BEM Keresik Jenő, Bendra. — A orvos minden injekció-adás Magyar Szó 1955. január 25-i alkalméval megfigyelheti a számában megjelent »Uior- betegen a változásokat. Ez az vosság a tüdőbaj ellen« című orvosság aránylag igen álcikkünkkel kapcsolatban fel -osó. 100 tabletta 368 dinár, tett kérdésére a következőket illetve 10 ampulla 2 százalékálalacitjuró: A Cilkben emkos injekció 598 dinárba hentett szer, melyet tudományos rül. Egy eutreoh kúrához néven isonicotínicacid hydra- mintegy 500—600 tabletta annak hívnak, nálunk is szükséges, kapható. Szabadalmazott neve Második és harmadik kérisonánaid, vagy euttaon. Az désére azt hisszük, nem kell isornazidot hazánkban a zemin válaszolnunk, mivel az emiini Galenika vegyipari üzem, az tett orvosság belföldön is eutzent pedig a zágrábi Pk kapható, így szükségtelenné va gyár készíti. Ez a két orvosik beszerzése miatt korvosság 50 milligramm ható földön élő ismerőseihez soranyagot tartalmazó tabletták dúlnia. — Még csak annyitban kerül forgalomba. A bejegyzőink meg, hogy bár ez teg naponta 5—6 tablettát kitűnő orvosság, egyes esetek használ, aszerint, hogy menyben ugyanis meglehetős ered, nyílt b elő az orvos. A gyér menyeket érnek el vele a mehék napi edlaga aránylag tüdőbaj gyógyításánál, mégis kisebb. Az isoniazid és ae euiii- az orvosra kell bízni mikor zon, melyek összetétele és hatá hogyan és műven mennyvég-ága csaknem teljesen azonos, ha ben használjuk A tüdőbajtsánkban mintegy három éve van szenvedő betegnek tudván forgalomban. Ugyanis mia kell, hogy sohasem lesz ennyi ideje, hozzá nálunk is olyan csodaszer kapható, míg gyártják. Korábban csak feleslegessé tenné az általákülföldről lehetett beszerez nos egészségügyi t'ők-íTok be ná. Külföldön különböző né tekfölt. Ez pedi'n a t»'M«A». ven isménk- neoteben riml egriéi a nv» italom a ló tépfon stb. Az utóbbi években ’álkoráa, e friss levegőn való ’'nirfcció alakjában is haszna’ tartózkodás és az orvos által fák Hatása így biztosabb és előírt rendszabályok szigora jobban ellenőrizhető, mert a betartása.