Magyar Szó, 1955. április (12. évfolyam, 89-118. szám)

1955-04-01 / 89. szám

lanu­t az önigazgatási szenek munkamód­szere A becsei járási szakszervezeti tanács közgyűése •A napokban tartotta évi közgyűlését a becsei járási szakszervezeti tanács. A kiküldöttek két napig elemez­ték és vitatták a szindikális szervezetek elmúlt évi mun­káját, majd meghatározóik feladatait az előttünk álló idő­szakra. A 86 kiküldöttön kívül a közgyűlésen rész­tvett KIZUR ANNDRÁS, a tartományi szakszervezeti tanács elnökségének tagjai is. BLAZSANIK ISTVÁN a járási szaktanács elnöke számolt be a múlt évi munkáról. A közgyűlés legtöbbet a munkásönigazgatással és szer­veinek munkájával foglalko­zott. Az elmúlt időszakban a járás vállalatai és üzemei je­lentős fejlődést értek el. A munkásönigazgatás mindin­kább kiterjed a gazdasági szervezet egész tevékenysé­gére. A vállalatok irányítása minőségileg is nagymérték­ben javult. Ennek következ­tében a vállalatok megerő­södtek s fokozták a terme­lést. E téren külön ki kell e­­melni a »Tisza* kefegyárat, »Petar Drapsin* textilgyá­rat és a »Bratsztvo-Jedinszt­­vo« mezőgazdasági birtokot A járásban jelenleg 49 munkástanács és 77 igazga­tó bizottság van. Ezekben 1018 munkás és alkalmazott vesz tevéke­nyen részt a vállalatok irányításában. Megjegyzendő, hogy a nők száma az önigazgatási szer­vekben kicsi, mindössze 90, habár egyes vállalatokban több a nő, mint a Mifi­aScar­­macott. Az önigazgatási szervek munkamódszerének elemző,­sóból megállapították, hogy ez az utóbbi időben jóval Jobban előkészítik az ülése­ket és ritkábban fordul elő, hogy a napirend 10—15 pont­ból áll. Az elmúlt év folya­mán a vállalatok munkás­­tanácsai 1100 ülést tartottak. Különféle kérdésekről: a gaz­dasági szervezetek termelé­si, értékesítési, műszaki és egészségügyi védelmi kérdé­seiről és problémáiról tár­gyaltak. A viták minősége jelentő­sen javult. Ez különösképpen vonatkozik a társadalmi terv megvitatására, valamint az eletményszabályzatok kései­­désére. Vannak azonban még kü­lönféle fogyatékosságok az önigazgatók szervek munká­jában, mint például az, hogy szűklátókörűen csak a mun­kaközösség érdekét tartják szem előtt, vagy pedig az, hogy egyes kérdésekkel, ame­lyeket az igazgató bizottság is elintézhetne, a munkásta­nácsot, terhelik. Felmerült a probléma, hogy a gazdasági szervezetek­ben az utóbbi időben el­hanyagolják az égész munkaközösség összejö­­v­eteleit különféle döntő f­ont­osságú kérdések megvitatására. Ez nem általános jelenség, de a vállalatok egy részében elő­fordul. A munkástanácsok és igaz­­gató bizottságok elnökeinek tevékenységét elemezve meg­állapítható, hogy nagy részük eleget tett a munkaközösség bizalmának, és jól végzi meg bizalomát. Vannak azonban egyesek, akik visszaélnek ez­zel a bizalommal, a péterré­­vei rizsgazdaság és a »Pro­­leter« malom igazgató bizott­ságának elnökét például le kellett váltani. Az önigazgatás mérvei ko­moly eredményeket értek el az elmúlt évben a tartalékok felkutatása és a takarékos­ság terén is. A »Tisza« kefe­­gyámban két és félmillió, a »Május 1« malomban 3 mil­lió a járási villanyt­el­even perdig» 5 millió dinárt takarí­tottak meg a dolgozók. E­­gyes munkakör­őrségek ön­kéntes munkaadm­ókat is szerveztek üzemük rendbe­hozatala végett. Körülbelül 1500 munkaórát dolgoztak fel­ A közgyi­l­ág részvevői kü­lön foglalkoztak a szakszer­vezeti csoport és a munkás­­tanács közötti viszonnyal. Ez többé kevésbbé kielégítőnek mondható, csak az a problé­ma, hogy egyes szakcsoportok nem nyújtanak kellő segítsé­get a munkástanács tag­jainak gazdasági és szak­­képesítésük emelésében. Másrészt egyes munkástaná­csok lebecsülik a szakcso­port tevékenységét. Komoly munkát­ fejtettek ki az önigazgatási szervek a vállalatok társadalmi tervé­nek meghozatalában. Pozití­vumnak könyvelhetjük el azt, hogy az önigazgatási szer­vek főleg a lényeges kérdé­sekkel foglalkoztak. A vállalat helyesebb irá­nyítása szempontjából nagy­­fontosságú, hogy az önigaz­gatási szervek és általában véve a dolgozók, emeljék gaz­das­ági és szakképesítésüket. E téren a becsei járási szak­tanács az önigazgatási szer­vekkel együttműködve, főleg a munk­ásegyetem útján te­vékenykedett Nagyobb ered­­ményeket is el lehetett volna érni, ha a szakcsoportokban azt komolyabban fogják fel Meg kell említeni, hogy az illemekben több mint 500 különféle elő­adást tartottak­. Komoly figyelmet szentelt a közgyűlés az egészségügyi és munkavédelem kérdései­nek is. Az elmúlt évben az önigazgatási szervek és a szakszervezet külön bizottsá­­gokat létesített, amelyek fel­mérték a helyzetet e téren, és megtették észrevételeiket a vállalatokban. Tavaly 180 sérülés volt. Ki­fogásolható, hogy egészség­­ügyi és munkavédelmi téren az önigazgatási szervek nem végeznek rendszeres munkát. Ki kell azonban emelni a textil és kefegyárat, amelyek az elmúlt évben e téren ko­moly sikereket értek el. Meg kell még azt is emlí­tenünk, hogy a gazdasági vál­lalatok a járás területén az elmúlt évben egészségügyi és munka­védelemre mindössze hat millió dinárt irányoztak elő, viszont az év folya­mán 56 millió dinárt for­dítottak erre. Ebből látható, hogy az elő­irányzott összeg alacsony volt, egyáltalán nem reális. Mint ahogy már az elején említettük, a közgyűlés leg­többet a munkásönigazgatás kérdéseivel foglalkozott, s je­lenleg mi is ezt találtuk a leg­fontosabbnak. S. O. HAGTAB SZ Elkészült a vajdasági lila staféta terv A vajdasági társadalmi, po­litikai és sportegyesületek képviselői a napokban Novi­­szádon megválasztották az idei Tito-staféta tartományi rendezőbizottságát és parancs­nokságát. Részletes tervet dolgoztak ki a stafétahálózat­ról, amely Vajdaság csaknem minden nagyobb helységét fel­öleli. A vajdasági staféta ki­indulópontja a jermenovói kő­olajforrások munkahelye. A tartományi stafétafutók Ko­­vinnál csatlakoznak a Szerb Népköztársaság stafétavivői­hez, azután elhaladnak Béla- J­erkva, Vrsac, Alibunár, Pan­­csevó, Zrenyanin, Kikinda, Zenta, Szubotica, Zom­bor, Hódság, Bácskapalánka és Noviszád mellett, s innen foly­tatjá­­ útjukat Beográd felé. Az indulás időpontját május 22-ére tűzték ki. Noviszádra május 34-én érkezik a stafé­ta. A rendezőbizottság elnö­kévé dr. Ivan Melvingert, tit­kárává­­pedig Szava Mifi­­cset választották meg. 3. oldal Fokozott ipari termelés­­ a mezőgazdaság serkentése • jellemzi a zrenyanini járási társadalmi tervjavaslatot A zrenyanini járási népbi­­zottság megszavazta a járás társadalmi tervjavaslatát. A tervezetet előbb eljuttat­ták a gazdasági vállalatok­nak, a tömegszervezeteknek, a szakegyesületeknek, stb., hogy vitassák meg és tegye­nek indítványokat esetleges módosítására kár, hogy a vitára csak néhány nap állt rendelkezésre. A késés azon­ban indokolt, a tervezet elő­készítése ugyanis nehézségek­be ütközött, hiszen egy nem­rég létesült­­ órásról van szó. * A tervezetben elsősorban szembetűnő a járás gazdasá­­gi fejlődése. Erre az évre a tervjavaslat az össztermelés mintegy 16 százalékos növelését irányoz­ta elő, összértékben 26 mil­liárd 282 millió dinárban. Ha­sonló arányban növekedik a nemzeti jövedelem, a fizetési alap pedig 25 százalékkal ha­ladja meg a tavalyit. A mun­katöbblet valmivel kevesebb, csak 10 százalékkal emelke­dik. Az előirányzott összegek a gyáripar fejlődésén alapsza­­nak, valamint azon, hogy eb­ben az évben az új fizetési rendszer előreláthatólag nö­veli a munkatermelékenysé­get. Az élelmiszerkombinátus keményítőgyárát is üzembe helyezik, jóllehet a nyers­anyaghiány miatt csak 60 szá­zalékos kapacitással dolgo­zik, mégis mintegy 13 tonna keményítővel, 660 tonna ipa­ri olajjal és 7 ezer tonna ál­la­ttakarmánnyal növeli a já­rás ipari termelésének össz­értékét. Megjegyzendő, hogy nem­csak mennyiség növelésről van szó. A vállalatok jórésze több új termék előállítását sajátította el, továbbá jó kap­csolatot teremtettek a kül­földdel és így termékeik ér­tékesítése folyamatos és biz­tos. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdasági termelés­ben átlaghozamot irányoz elő a tervezet az­zal, hogy ki­látásba helyezi ennek túlszár­nyalását, mivel a termelésre serkentőleg hatnak a társa­dalmi tervjavaslatban elő­irányzott könnyítések. A múlt évhez képest a mű­trágyák használata csaknem háromszorosra emelkedik és eléri a 10 ezer tonnát. E gazdasági ágazat tovább­fejlesztésére mezőgazdasági beruházási alapot létesítenek 27 és félmillió dinárral. Eb­ből az alapból mintaparcellá­­kat, trnerező állomásokat lé­tesítenek, segélyezik az állat és növényvédelmi állomáso­kat, megjutalmazzák a jó nö­vény és állattenyésztőket, stb. Hathatósan elősegítik az állattenyésztést is. Ehhez el­sősorban hozzájárulnak a vá­ros élelmiszeripari vállalatai­ban előállított keverék előta­­karmányfélék. Ezek össz­­mennyisége csaknem 44 ezer tonna. Továbbá, a földműves szövetkezet járási szövetsége 10 millió dinárt fektet be tenyészjószágutánpótlásra, 8 millióért fajsertést vásárol és 5 milliót szánt takarmányfel­dolgozó gépberendezésre. E­­mellett 8 községben mester­séges megtermékenyítő állo­mást létesítetenek. BERUHÁZÁSOK A járás vállalatai mintegy 5 és félmilliárd dinár beru­házási összegre tartanak igényt. A legnagyobb befektetést az élelmiszerkombinátus irá­nyoz elő — 2 milliárd dinárt, továbbá a radiátor gyár új üzemének építésére 1 mil­liárd dinárt, valamint a­­Luxok, az olajgyár, a do­hánygyár és több más válla­­lalat nagyobbrészt üzemi gép berendezéseik felújítására és korszerűsítésére. Ez évben megkezdik a húskombinátus kiépítését is. Eltérően az előbbi évektől, az idén nagyarányú lakóház­­építést terveznek Zrenjanin­­ban Erre a célra egy külön alapot létesítettek, mintegy 96 millió dinárral. Ebből az összegből felépíthető leg­alább 60 kétszobás lakóház. Egészségügyi célokra, vil­lamosításra, útjavításra és más kommunális munkálatok­ra a járás területén részben a járás, részben a város és falvak eszközeiből. 140 mil­lió dinárt fektetnek be.­ ­GAZDASÁGI INSTRUMENTUMOK A gazdasági hatóeszközök meghatározásánál a tervja­vaslat különös tekintettel van arra, hogy ezeken keresz­tül növelje a dolgozók ér­dekeltségét a termelés növe­lésére, lehetővé tegyék a vál­lalatoknak az amortizációs alap időbeli felhasználását és különféle anyagi könnyítések útján segítsék a mezőgazda­ság továbbfejlesztését. E szempontok tekintetbe vé­telével a járási népbizottság lemondott a mezőgazdaság­ban megvalósított tiszta ha­szon 50 százalékos részese­déséről, és ezt az összeget a mezőgazdasági, beruházási alapba utalja át. Az ipari vállalatoknál a tiszta haszon túlteljesítése esetén a népbizottság csak 20 százalékot tart meg magá­nak, a többivel a vállalatok szabadon rendelkeznek. A tervbe vett haszon 88 száza­lékát a népbizottság, 12 szá­zalékát pedig a vállalatok kapják. A magánparasztok és tpa­­r■osok anyagi kötelezettségeit úgy szabták meg, hogy D9SZ­­I értékben nem haladja meg a­­ múlt é­vit M. T. A „Szervo Mihály" kombiná­tus gépterme. A gyommentes föld különféle gyomirtók alkalmazáséról As Hő viszontagságai, a vihar, az árviz, a jég, a fagy sőt még a rovarok sem tesz­nek évente annyi kárt a me­zőgazdaságban, mint a gyom nálunk igen elterjedt, köny­­nyen alkalmazkodik a föld­höz és a termesztett növény­hez, gyorsan szaporodik és igen szívós. A gabonatermést évente 25 százalékkal, a rét hozamát 30 százalékkal, a többéves növények hozamát pedig 15 százalékkal csökken.­­. Ezért érdemes költeni­­ a védekezésre. Csaknem min­den ország nagy befektetés­sel küzd ellene. Eddig Hollan­dia az egyetlen ország, ahol sikerült teljesen kiirtani. Nálunk kedvezett neki az hogy a háború alatt a földet gyengén művelték, hogy az utóbbi időben esősebb évek voltak, ez ugyanis akadályoz­ta a helyes növényápolást és gyorsította a gyom fejlődését. Száraz években viszont még nagyobb kárt tesz, mert a földben lévő kevés nedvessé­get is elvonja a termesztett növénytől. Az utóbbi években nálunk is mind többet tesznek elle­ne, de a kár még mindig igen nagy. A gyom általában sokkal több tápanyagot fogyaszt, mint a termesztett növény egyesek pedig, mint például az aranka, közvetlenül a nö­vényből szívják táplálékukat. Egy hold zab például 190 kiló káliumsót fogyaszt, egyes gyomnövények pedig, mint például a kullancs, 290 kilót A gyomot nemcsak kapá­val és ekével, hanem vegy­szerekkel rá lehet irtani. Az előbbi sok munkaerőt igényel és növeli a termelési költsé­geket. Jóval olcsóbb az irtás vegyszerrel, és ha betartjuk a szak utasít­ásaikat, nem kell attól tartanunk, hogy a ter­mesztett növényekben kárt tesz. A legismertebb gyomirtó szerek a 30 százalékos Pheno­­xilén, a Reculex, a zöldgália a kénsav, stb A 30 százalé­kos Phenoxilén különösen a gabonában, a legelőn és a len földön irtja a gyomot. A gyomnövény levele beszívja a vegyszert, onnan a gyökér­­zetbe­­ jut, túl gyors növeke­dést idéz elő, s a gyom elmisz tub Elpusztítja a réti boglár­kát, a kusacboglárkát, a kék­virágot, a pitypangot, a sós­kát, stb. Száz liter vtóbe három li­ter fenoxilint állandó keve­rő közben oldjunk fel Ez egy hold erősen gyod­os föld permetezésére elég. Ez a vegy­szer az emberre és az állatra nem mérgező, és nem árt a gabonának a lennek és a fű­nek sem. Ügyeljünk azonban arra, hogy a parcella mellett lévő más növényekre ne jus­son, mert különösen a répát de más növényt is elpusztít­hat. A gyom virágzás előtt permetezzünk, hogy ne fejlesz­szén magot, s teljesen kiirt­suk. Az egyéves gyomot ak­kor mi áztíthatjuk el legköny­­nyebben, amikor 5—6 levele van. A permetezést kézi per­­metezővel, locsolókannával vagy pedig hidraulkus per­metezővel végezhetjük. Ugyanilyen jó vegyszer a reenlex. Egy hold vetés pec­­mpterődére három liter elég 100 liter vízben. Használhat­juk tavasszal, a nyár végén, és kora ősszel is, mert elpusz­títja azt a gyomot is, amely­nek különben a gyökere meg szokott maradni. A réteken, legelőkön és a* utak mentén leginkább a pitypangot, csa­lánt, stb. pusztítja. Az em­bert és az állatot nem mér­gezi meg, de a gyümölcsfá­ban kárt tehet. Ezért perme­tezés után a gé­pet jól mos­suk ki mert ha marad ben­­ne, s utána mással permete­zünk, kárt okozhat. Zöldmákséból 356—400 liter vízbe 7,5—15 kg kell egy holdra. Kénsavból pedig hat­száz liter vízbe 2 litert old­junk, ha gyomirtásra akarjuk használni. Ezzel óvatosan bán­junk. Bármilyen vegyszert hasz­nálunk hideg időben ne per­metezzünk. Ha a levél vizes várjuk meg, amíg megszárad mert különben nem tapad hozzá a vegyszer. Ha perme­tezés után promban esik az eső, meg kell ismételni. Ha néhány órával a permetezés­­után esik már nem mossa le a vegyszert. Az említett vegy«z»-t*et é« néhány régebbit is a Vet­erom­nál be lehet szerezeni. Az ér­dekeltek szerint:«h­ó«ért fa hozzájuk fordulhatnak. BÓJÁN B^^SILOV. mérnök

Next