Magyar Szó, 1955. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)

1955-09-01 / 238. szám

«■ aWM Őszi gondok ! Az Ott valahol már itt settenkedik a kertek alatt, tarsolya tele gond­dal és bajjal. Nemsokára kiönti tarisznyáját, és nyakunkon a rengeteg munka: a termésbetaka­­rítás és az őszi vetés. Nem tartanánk az őszi munkától, ha úgy alakul­nának a dolgok, mint sok más esztendőben. Ám megkésett a vetés, tehát késik a betakarítás is. Azonkívül az idő is bo­londját járja. Ezek azok az okok, amiért a legtöbb szövetkezetben, birtokon és másutt is aggódnak. De sokhelyütt csak aggód­nak, és nem tesznek elő­készületeket az őszi ve­tésre. Vannak földműves szövetkezetek, ahol még most is azon tanakodnak, vájjon rendeljenek-e mű­trágyát és vetőmagot, vagy se. Nem árt, ha néhány szóval rámutatunk arra, hogy nemsokára milyen nagy munka szakad a nyakunkba. Habár későn érik be a termés, kukori­cából és ipari növényből rekordhozamra számítha­tunk. Kétszer-háromszor több terményt kell beta­karítanunk, mint tavaly, felszerelésünk azonban ugyanolyan vagy pedig rosszabb állapotban van. Különösen vonatkozik ez a traktorállományra. Szerbia gépszakértői ki­számították, hogy több traktor és más gép el­használódik, mint ameny­nyit vásárolnak, vagyis mint amennyivel pótol­ják a régit. A traktorok egy része alkatrészhiány miatt a fészerben veszte­gel. Tehát rosszul állunk éppen azokkal a gépekkel, amelyek meggyorsíthat­nák az őszi munkát. A felsorolt nehézsége­ken kívül valószínűleg az időjárás is hátráltatja majd a munkát. A talaj egyébként is még a nyár folyamán felázott, ezért a szokásos őszi esőtől majd annyira megpuhul, hogy nem lehet műveink Ha a meteorológusok jós­lata beválik és korán be­köszönt a tél, minél ha­­hamarább fel kel készül­nünk az őszi vetésre. Az idén a vetőmagfor­galmi vállalatok nagy­mennyiségű magot felvá­sároltak, egyrészt már csávának is, most csak arra várnak, hogy valaki megrendelje tőlük. A zre­nyanini járásnak például 500 vagon minőségi vető­magra volna szüksége, s nagyjából kaphatnának is ennyit, csak senki se mozog, senki sem rendel vetőmagot a földműves szövetkezetek közül. Pe­dig ha ezt az alkalmat elmulasztják, később a munkatorlódás miatt ke­vé­sbbá számíthatnak va­gonra. Most még a cukor­répaszedés előtt lebonyo­líthatnák a műtrágya- és a vetőmag-szállítást. A vetőmaggal más baj is van. Ugyanis csak szer­ződéses termelőknek ad­ják, viszont a bank még mindig nem döntött, hogy melyik, szervezet­ü­­ek adjon kamatné­dili kölcsönt. Ez a huzavona @ (Folytat*, ax L oldalról) Alz amortizáció c*ve helye* de lehetetlen helyzet, hogy például 4,5 dinárral terhelje meg a tej literjét A birtoknak nincs tartalék alapja, a biztosító intézet nem működik helyesen, a ja­vadalmazást rendelet szorít­ja keretbe (holott a helyed kí­sérlet, a teljesítmény ezer­inti fizetés bevált) stb. És mindezért sokszor még­is kit okolnak, kiről beszél­nek lekicsinylően a bajok és a veszteségek láttán, mint a birtok vezetőiről és munká­sairól, akik pedig Horvátor­szágban és másutt is kezdet­leges eszközeikkel is tagad­ta hajtják az egész mezőgaz­daságot. (Ezt most, igaz, megcáfol­ja magának a parlamenti an két bizottságnak a létezése, melyet, mint ismeretes, a leg esetleg előidézi, hogy jó­­néhányezer holddal ke­vesebb búzavetésünk lesz. Az ősz valahol itt set­tenkedik a kertek alatt, és hozza a rengeteg mun­kát. Nem baj, csak észre kell venni. P. E. felsőbb hatósági szerv bízott meg a helyzet kivizsgálásá­val. A megelégedettség ezzel kapcsolatban itt sem maradt el Eddig azonban a birtokok nem egyszer egész egyedül s kellő támogatás nélkül küz­dött ok a problémákká©/- -Mielőtt elmondanám a hor­vát szakemberek figyelemre­méltó megjegyzéseit a hite­lezésről, a gépesítséről és e­­gyébről, meg kell említeni, hogy a szlovéniaiaktól eltér­ve általában nem kifogásol­ták a mezőgazdasági árpoli­tikát. — Az árakkal meg va­gyunk elégedve — szögezte le a gazdaságok szövetségé­nek elnöke. Ha 30 mázsa bú­za terem hektáronként, kiló­ja nekünk 10 dinárba kerül, és a 29 dináros ár számunk­ra jobb, mint a magánosok­nak. Csak az olyan adminiszt­ratív ballépéseket nem helye­seljük, mint a »megbeszélt« sertés ár, a 20 dináros korpa ár, aztán meg, hogy magas vámot kell fizetni olyan be­hozatali eszközért, amit ná­lunk nem gyártanak, tehát nincs ok koefficiensekkel vé­deni a hazai ipart. Ez volt a másik meglepő dolog az ülésen (a szlovén vé­lemény után), a már említett és részben indokoltan ideges légkörön kívül. V. L. Indokolt kifakadások ó­ hatatlanul a korszerűsítés­re korszerű istálló a bozsjakovai birtokon. Szimentáli szarvasmarhát tenyésztenek MARTA1 Sí© MA KEZDIK MUNKÁJUKAT K­evés dátumról e tett ann­yi szó az utóbbi hó­napokban, mint szeptember elsejéről. A város­közi testület szarajevói közgyűléséről repült először a hír a közvéleménybe, ami­kor Kerdely elvtárs bejelentette, hogy a Szövetségi Végrehajtó Tanács véleménye szerint augusztus vé­géig be lehet fejezni az előkészületeket a kommu­nális rendszer bevezetésére és szeptember elsején megkezdhetik munkájukat az átszervezett népbi­zottságok. Ez idén májusban volt, de nem csak azóta, ha­nem már előbb is intenzíven vitatták és tanulmá­nyozták országszerte a kommunális rendszer beve­zetésének lehetőségeit. Ezt a vitát és előkészületet értékelve a Szocialista Szövetség egyik ismert ve­zetője úgy nyilatkozott, hogy az alkotmány és a munkásönigazgatásról szóló törvény nyílt vitája óta nem volt még egy olyan tömeget átfogó és a köz­vélemény érdeklődését felkeltő politikai esemény, mint a kommunális rendszer bevezetése körüli vita. A hos­szan tartó és alapos előkészületek eredmé­nyeként m­ár megszülettek a szövetségi és köztársa­sági törvények, d­e nagyobbrészt megszavazták a népbizottságok statútumait is. Szeptember elejére a népbizottságok készen állnak arra, hogy az önkor­mányzati kommuna, a szocialista demokrácia e fon­tos iskolája elinduljon fejlődési útján és betöltse társadalmi életünkben a reábízott fontos feladatot. Ebből az alkalomból szerkesztőségünk felkért néhány községi elnököt, hogy nyilatkozzék olvasó­inknak az előttük álló feladatokról. Gájic* Milos * A káder: kitűnő, csak orvos nincs Kule különös helyzetben van Vajdaság többi községéhez képest. Nemrég még járási székhely volt, most pedig kommuna -központ, mert Sá­­pár hozzá csatlakozott. Ezek a körülmények sok tekintet­ben megkönnyítik az új nép­­bizottság munkáját Erről ér­deklődtem Gájjics Milne nép­­bizottsági elnöknél. — Káderben nem igen szen­vedünk hiányt — mondta az elnök. — Mikor a járás in­nen elköltözött, a jobb tiszt­viselők nem szívesen mentek át Verbászra. Most 1« »okan Kulám laknék, és minden reggel vonattal, vagy társas­­gépkocsival utaznak munkán® lyüfére. Természetesen, mind azon van, hog­y vagy nálunk, vagy valamelyik kubai válla­latban, intézményben kap­jon állást. — De azért nem kell azt hinni, hogy nincsenek prob­lémáink. Valhogy mindig úgy van, ha valamilyen tekintet­­ben jól állóink más elem­pontbó­l, bizonyosan sú­lyos problémáink van­nak. Ebben az esetben az egészségügy a problé­ma. Nagyszerűen berendezett egészségng­pünk van. Az UNICEF másfél romló diná­rért adott felszerelést. Gyer­mekosztályunk, fogászati ren­delőnk, és anyavédelmi osztá­lyunk van. Mindez egyetlen orvos irányítása alatt áll. Márpedig az orvos magán­­rendelőt is akar tartani. Li­­párba és a gyárakba is ki kell látogatni. Ha még hozzá­vesszük azt hogy a városban néhány erős gazdasági válla­lat is van, nyilvánvaló, hogy a helyzet valósággal kétség­beejtő. — A helyzeten csak akkor javíthatunk, ha a társadalom­biztosító intézet ígérte három orvos megérkezik. Akkor megtehetjük, hogy a gyáraké­ban rendelőt nyitunk. A­­mun­kások ilymódon nem veszí­tenek majd olyan sok munka­időt betegségük, sérülérü­k, stb. esetén (b. t. A hősök emlékműve IS. L. FELVÉTELE) Chaffin Mtr. 1955. BC. 1. Kecnertovicht Gyenes Minden kezdet nehéz A közelmúltban Bajmokon is megválasztottá­k a községi népbizottság elnökét. Ami­kor irodájában meglátogat­tam éppen néhány ember ön­tötte ki előtte gondját-b­aját. Az egyiknek feleségével volt valami nézeteltérése, a má­sik a cséplőgéptula­jdonosra panaszkodott ... Amikor az emberek kimen­tek, Kecsenovics Gyenő el­nök csak a fejét csóválta. Mi mindennel kellett eddig foglalkoznia. Szeptember 1- étől kezdve ezt a népbizott­ságnak egy külön tisztvise­lője intézi. Az ilyen apró ügyek sokszor alig hagytak időt a gazdasági élet elem­zésére, az önkormányzati szervek munkájának tanul­mányozására, és más fonto­sabb ügyre. — A kommuna élete — mondotta Kecsenovics elnök — valójában már akkor meg­kezdődött, amikor a válasz­tók gyűlésein és a Szocialis­ta Szövetség alapszervezetei­ben elkezdtek, róla beszélni. Új önkormányzati rendsze­rünk már ott kezdett kiala­kulni. Az emberek még sin­csenek sok mindennel tisztá­ban. Nem tudják, hogy ez­után alig marad valamilyen ügy, am­iért Szuboti­ára kell beutazniok. — Inkább azt kellene tud­­niok az embereknek, hogy a mezőgazdaság és a feldolgo­zó ipar fejlesztésével olyan jövedelmekre lehet szert ten­ni, amelyek megváltoztatják a község életét. Bajmokon először azokat az üzemeket veszik át, amelyek eddig a városhoz tartoztak. Például a malmot. Ezután a kender­gyárat korszerűsítik. A mozi is valószínűség a városé lesz. A termelőknek tudniuk kell, hogy a község sorsa a kezeik­ben van, jólétük attól függ, hogyan korszerűsítik és eme­lik a termelést.­­ A kezdet mégis nehéz. A különféle társadalmi, kul­turális és testnevelési szer­vezetek fenntartásában és a kommunális problémák meg­oldásában egyelőre nagy elő­rehaladás nem várható. Ezen a téren a javulás fokozato­san áll be.­­ A község önálló boldo­gulását azonban nem kell félteni. A tanácsokba olyan emberek kerültek, akik fel­készültségüknél fogva képe­sek a gazdaságot, a társa­dalmi, politikai és kulturá­lis életet előbbre vinni. U. J. Kecsenovics Gyeno A bajmoki népbizottság épülete Kis Sándor: A környék segítséget tár... Ragyogó tisztám mesvették, festették és ik­teili a topolyai népbizottság épületét. Cs külsőt kapott az új kö­telességek vállalására. Kis Sándor elnök négy csoportba oltja a tekner­ő problémákat. A következőket mondja: —" Topolya Orahovával Nyegunevóval, Kh Beográd­­dal, Karagyorgyevóval és Oreokovtocl alkot egy köz­séget. Az 50 tagú népbizottság eddig két ülést tartott. Meghozna statútumát, megtárgyalt néhány általános­­ témát. — Az aj llkafiiii­a egyik aaiMarga ■ sem,­le meglehetősen rejtett Topolyához kevé­bbé fejlett­e­tések csatlakoztak. Érdekes kél tehát figyelemmé­­nt hogyan alakul ki a város és a települések viszonya. — A problémák első csoportjába tartozik az iskola­­ügy. Ezt kérdést nagyjából sikerült megoldani. Sokkal nehezebb a második, az egészségügyi szolgálat három tónak felállítása. Orahovónak például 3500 lakos vasa de se orvosa, se egyszségháza. Ugyanilyen a helyzet a te­lepüléseken is. Az első teendő ezen a téren, hogy a topo­lyai egészségház Kis-Beográdon, Nyegusevón és Oraho­­vón kirendeltséget létesítsen. Ide hetenként egyszer vagy kétszer Topolyárói orvos jár ki és megvizsgálja a bete­geket. Ez a megoldás egyelőre megfelel, mert hamaro­san két fiatal orvos érkezik a városba. A távolabbi táv­lat az, hogy mindenütt kisebb-nagyobb egészségházat építenek.­­ A kommunális építkezés terén nagy a különbség. A településeken nagy beruházásokra van szükség, hogy To­polyát megközelítsék. — Negyedik problémánk az aduidutaateádé megszer­vezése. Az említett falvakban, településekben helyi bi­zottságokat létesítenek. Ehhez a járás néhány tisztviselő átadásával járult hozzá. (b. j.)

Next