Magyar Szó, 1955. október (12. évfolyam, 268-298. szám)

1955-10-01 / 268. szám

Stepi a vas IMes sie, Diai a sörlésé Évente mintegy 4,5 milliárd amérkán okoz a baromfi vész Az utóbbi kétt-három évben baromfiállományunk jelentősen gyarapszik. Ez érezhatőan kihat a kivitel növelésére, így például 1852-ben csak mintegy 1000 tonna vágott baromfit szállítottunk külföldre, tavaly viszont 2900 tonnát Még szembetűnőbb a növekedés a tojáskivitelben. Vállalataink az 1952-ben elért 2850 torna helyett 1954- ben mintegy 14.100 tonna tojást szállítottak ki A baromfikivitel jelentőségét fizetési mérlegünkben akkor mérhetjük fel kellőképpen, ha értékét összehasonlítjuk más állattenyésztési cikkek kiviteli értékével. Az állattenyésztési cikkek összkiviteli értékének mintegy 30 százaléka a baromfikivitelre jut Az elmúlt évben a külföldre szállított tojás értéke mintegy 700 millió dinárral nagyobb, mint a kiszállított sertés értéke. Ha összeadjuk a baromfitenyésztés kivitt termékeinek értékét, a kapott szám mintegy 500 millió dinárral nagyobb, mint az elmúlt évben exportált szarvasmarha értéke. A fenti számadatokból láthatjuk, hogy a baromfitenyésztés jelentős helyet foglal el kivitelünkben, komoly hatással van fizetési mérlegünkre. Jóllehet megvannak a lehetőségek a baromfitenyésztés fejlesztésére, ezt mégsem használjuk ki kellőképpen. Az állattenyésztés ezen ágazatának sokszor kevés figyelmet szentelnek. Maguk a mezőgazdasági termelők is a baromfitenyésztést mellékes kevésbé kifizetődő termelési ágnak tartják. Láthattuk azonban, hogy a baromfitenyésztés az állattenyésztés fontos ágazata, és fejlesztésére komolyabb gondot kellene fordítani. A baromfitenyésztés ádáz ellensége a baromfivész. Nálunk elég gyakran jelentkezik és baromfiállományunkban nagy pusztítást végez. Ezért a baromfiállomány fejlesztésében döntő szerepe van a szervezett baromfivész elleni harcnak. Néhány évvel ezelőtt állatbetegségügyi szerveink megkezdték a szervezett harcot a baromfivész ellen, így 1952-ben körülbelül egymillió tyúkot oltottak be baromfivész elleni szérummal, tavaly viszont ez a szám elérte a 22 milliót Ez jótékonyan hat a baromfitenyésztés fejlesztésére. Vajdaságból például 1953-ban csak mintegy 8 millió tojást szállítottak külföldre. Az idén viszont mintegy 20 milliót. Boszniában a baromfivész elleni akció kezdetéig 1.200.000 lyuk volt, ma viszont számuk mintegy 3 millióra emelkedett. Nagy kárt okoz a baromfivész. Kiszámították, hogy 1952 és 1953-ban a kár mintegy 4,5 milliárd dinárra rúgott. E számítás szerint minden évben a tyúkok mintegy 50 százaléka pusztult el baromfivészben. Mindez kihatott arra, hogy a termelők sem voltak érdekeltek a baromfitenyésztésben. Most azonban más a helyzet. Tavaly augusztus végén 25 járásban jelentkezett a baromfivész, ez évben pedig csak hét járásban. Az alkalmazott intézkedések eredményeseknek bizonyultak. Még ma is előfordul azonban, hogy egyes járások, községek és termelők nem tartják magukat az előírásokhoz és gátolják azt, hogy a baromfivész elleni harc még eredményesebb legyen. Gondatlanság vagy lelkiismeretlenség Aggasztó adatok a közlekedési balesetekről Az országút kövezetén egy férfi fekszik szétzúzott koponyával. Körülötte vértócsa, valamivel arrébb felfordult tehergépkocsi. Egy másik embernek a hátába fúródott a gépkocsi dísze. Másutt sebesültek ülnek, hevernek. Töltésről lezuhant gépkocsik, traktorok, szétszórt árucikkek, stb. Nem. Nem csatateret festünk elé a kedves olvasó, sem pedig egy váratlan indiántámadás kimeneteléről számolunk be. Egy nagy albumban lapozunk, nézegetjük azokat a képeket, melyeket az utóbbi időben történt közlekedési szerencsétlenségekről készítettek. De olvassunk el néhány aláírást is: A zombori kendergyár gépkocsivezetője ittasan, szabálytalanul hajtott. Először villanypóznának ment, aztán felkanyarodott a járdára, és ott egy asszonyt, ahol ijedtében nem tudott elmenekülni — a falhoz préselt. A Vojvodina autótranszport gépkocsija áruval megrakva nagy sebességgel száguldott az igyosi meglehetősen rossz úton. A kanyarban nem fékezett , a nagy lendülettől árokba zuhant. A bekterkopi Laszta vállalat sofőrje kocsijába két utast vett fel. Meg nem engedett sebességgel a kanyarban fának hajtott, s a kocsi teljesen szétzúzódott. A felsorolt esetekben a gépkocsivezető lelkiismeretlensége okozta a bajt. De tegyük szívünkre kezünket, és valljuk be, hogy sokszor mi is figyelmetlenül, olyan helyen kelünk át az út, vagy az utca túlsó oldalára, ahol nincsen fehér vonalakkal jelzett átjáró. Elgondolkozunk, vagy éppenséggel azt hisszük, hogy a mi dolgunk sokkal fontosabb, mint a másé, s nem ügyelve az előírásokra, a sietségünkben okot adunk arra, hogy a közlekedési milicista ránk szóljon, és visszaparancsoljona járdára. Legtöbbször még meg is sértődünk érte, s eszünkbe sem jut, hogy a sötétkék ruhás, fehér könyökvédős ember szolgálatának teljesítése közben éppen a mi életünkre vigyáz. Lássunk csak néhány tanulságos esetet: Pánics Györgye kerékpárjával Pazován jeladás nélkül letért (szabálytalanul) a nemzetközútról. A mögötte haladó személygépkocsi sofőrje nem tudott elég sok fékezni, de áttette. Bigyics Szívván a saját lakodalmára tartott, a Beográd—Zágráb autóút közepén, gyalog. Mögötte feltűnt egy gépkocsi, szirénájával jelt adott. Erre Bigyics először balra futott, a gépkocsi került, de ekkor hirtelen jobbra tartott az ember. A szerencsétlenséget nem lehetett elkerülni. AZ OKOK... Legtöbb esetben a lelkiismeretlen hajtás. A sofőr számtalan esetben olyan kocsit indít el, amelynek rossz a fékje, rongált a kormánya, vagy egyéb más baja van. Aztán sokszor gyenge szakember is az illető. Amellett, hogya kocsiját nem ismeri, nem tudja, vagy nem tartja tiszteletben a közlekedési előírásokat. Az ellenőrző központ nemrég megtartott ankétjának lesújtó eredménye volt:118 kikérdezett közül 23 tudta csak részben az előírásokat és jeleket , hogy a helyzet még súlyosabb legyen, minden megkérdezett D kategóriás volt, tehát olyan ember, akinek maga . ' ; ’!«:»•' i 51 s é!Ő Ut iyiit ■ ■y1, és steinit’u , vty. társasgépkocsi hajtási engedélye van. Ez pedig azt jelenti, hogy naponta 5—6.000 ember életét tartja kézben. A parasztszekerek következnek. A földművesek nagy része nem törődik az előírásokkal. Nem adják meg az útkereszteződéseknél a motoros járműveknek kijáró előnyt, nem akasztanak kocsijukra lámpást. Nyugodtan hajtanak, legtöbbször az ut közepén, vagy baloldalon, s ha kiérnek a városból, azt hiszik, hogy megszűnt minden közlekedési előírás. Az ellenőrző szervek munkájában és eljárásában ió van különbség. A milicisták néhány helyen elnézik a szabálytalanságokat, de legtöbbször erélyesen közbelépnek. A legnagyobb hibákat a kihágási bíróságok követik el, mert a 2629 feljelentésnek 70 százalékában igen enyhe, mindössze 1000—1500 dináros büntetéseket mondtak ki. Ez is legtöbbször elveszti nevelő hatását. A büntetéseket a gépkocsivezetők helyett a vállalatok fizetik, méghozzá azért, mert a vállalati vezetők parancsolják meg sofőrjeiknek, hogy szabálytalan, gépkocsit hajtsanak, hogy a kocsikat túlságosan megterheljék, vagy pótkocsin, traktoron, embereket szállásának. ÉS A KÖVETKEZMÉNYEK A felsorolt esetek egyikében a szerencsétlenül jár viszony nehéz sérüléseke envedett, a másikban a pé ’ocsivezatA ME'JUK B*® maikban egy halott, és két stills sebesült maradt helyszine, a negyedikben és ötöikben a kerékpáros és a vőlpény halálát lelte a kocsi kerekei alatt. A paraszt-szekerekre a következő vonatozik: a balesetek alkalmiól a vonatok és gépkocsi 79 lovat ütöttek el. Ez ma ezért is aggasztó, mert legtöbb baleset az őszi munka idején, különösen októbeben történik.ássuk, mit mond a statitika: az idén hat hónap akt Noviszádon 189 baleset jegyeztek fel (tavaly egész évben 123-at), 29 össze- tötésben 32 ember veszítte életét, 87 esetben ISOmber sérült meg. Ezek nagy rüze életfogytiglani követlezményekkel járt: loponytéssel, gerinctöréssel, láb-íagy kéz amputálással stb. A szerencsétlenségek nagy «A* te tehergépkocsival, traktor it, személygépkocsival nagy togatos kocsival történt. Belesebb esetben kerékpámd, notorkerékpámd, Mi me di kocsival és villamossal. Végül még valami: «Hbcsak az aggasztó, hogy a serencsétlenségek után emberek vesztik Hetüket, bénák maradnak, kezde lábuk 40 érik, és, hogy vállalatokat óriási anyagi kár éri, honon az is, hogy pomdatlanság, triztismeretenség miatt anyák, gyermekek maradnak hengerkereső nélkt. Ennek a traktornak Versee egyik udvarából szemetet kellett volna kiszállítania. A szűk udvarban a traktor nem bírt egy évben megfordulni, hanem csak előre-hátra hajtással. A vezető nem figyelt és nekihajtott a kerítésnek. Az összeütközéstől földre esett, de a traktor tovább ment, kidöntötte a kaput és halálra taposott egy arra haladó idősebb asszonyt Kis szerencsétlenség a Szabaly-gygyevói úton történt és jellemző példája a gépkocsivezető frgrimellenségének. Nem nézte az utat, és későn vette észre, hoy kanyarhoz érkezett. Elvesztette lélekjelenlétét, nem fékezt, a kocsi póznának rohant, majd felfordult. A gépkocsivezetőzonnal szörnyet halt. A karosszérián tartózkodó hat katona gyos sérüléseket szenvedett Ne árusítsunk dohos kenyeret Nem általános jelenléig, de panaszolják, hogy a kenyér itt-ott dohos. Ez elsősorban a malom hibája, de mulasztást követ el a péküzem *, ha a liszt szállításakor ilyen minőségű art elfogad és közellátásra használja fel. Az idén a túl sok csapadék miatt nehézkes volt a búza tárolása és bizony megtörtént, hogy a tulmagan nedvességtartalom talán az elégtelen kezelés miatt is meg- 60K06odot is a búza, így került a malomiba, ahol aztán mulasztást követtek el. Részben nem kezelték megfelelő módon, részben pedig a keverésnél nem ügyeltek a helyes arányra, hogy a dohos búza ne legyen érezhető. Mint említettük a dohos izű kenyér nem általános jelenség, de a malmok, a gabonaforgalmi vállalat és a pékek részéről több figyelmet kellene szentelni, hogy ilyen kenyér ne kerüljön sor mivonta. Épül a becsei konzervgyár A jöttő év őszén már megindul mj üzem Albamente, Becse vidéke mind egyre terjeszkedik a konyhakerti termékek termelésében. A termelés növekedésével kapcsolatban mind égetőbb kérdéssé vált az értékesítés és a feldolgozás lehetősége. A kereskedelmi hálózat ingadozó felvásárlása kérdésessé teszi a termés kedvező elhelyezését és ezért a másik megoldáshoz, a feldolgozáshoz kellett fordulni. Becsén tehát konzervgyárat építenek, a kezdeményezést a járási szövetkezeti szövetség tette meg. A szövetség irányítja az építkezést is, melyet az elmúlt napokban kezdtek meg. — Az építkezések legelején vagyunk még — mondotta Sztanisics Szvetozár mérnök, az épülő becsei konzervgyár vezetője — de már lehet róla beszélni. Itt a csatorna mellett építjük fel, a város és a hatszáz holdas öntözőtelep közvetlen közelében. Ez lesz a nyersanyag bázisunk alapja, de tekintetbe jön az egész környék. Elsősorban főzelékféléket konzerválunk majd. Hiszem, hogy a biztos értékesítési és feldolgozási lehetőség fokozza a környék termelését. Az új becsei konzervgyár épületét még az idén tető alá hozzák és tavaszra megkezdhetik a belső felszerelést, úgy számítják, hogy 1956 őszén megindul a termelés. Most folynak a tárgyalások egy Zágrábi gyárral, amely a felszerelések 70 százalékát szállítaná, s így csak kisebb hányadát fedeznék behozatalból. Az új üzem több mint száz munkást foglalkoztatna. Feltétlenül sok függ attól, hogy a gyár hogyan dolgozza fel a terméket, hogyan értékesíti, hogyan biztosítja már a kezdetben a piacot. Ez pedig szoros kapcsolatban lesz a termelés fejlődésével és a minőség javulásával. Az új konzervgyár elsősorban a hazai fogyasztás számára térmér, de igyekezik mielőbb kijutni a külföldi piacra is. Nagy szerepet szántak a paradicsom feldolgozásának. Részben mint frissítő kerülne forgalomba. A paradicsom nedve igen tápláló és külföldön elterjedt ital. Hazánkban még csak kis mennyiségben van forgalomban, a főzelékfélék melyett helyet adnak bizonyos gyümölcsök konzerválásának, feldolgozásának is. Az idényen kívüli hónapokban jórészt a gyár a pallérozott gyümölcsöt és paprikát dolgozza fel, és így biztosítja a folyamatos üzemet. A becsei konzervgyár mintegy százmillió dinárba kerül és javarészt szövetkezeti eszközökkel valósítják meg. Az új gyár már épül, és a jelek szerint számottevő ipari üzem lesz, mely jelentős szerepet kap a környék mezőgazdaságának fejlesztésében is. S. O. Hatezer látoegate a Zatai Mszségügyi kiálításon Zenta város polgárai e hó első felében megszemlélhették az egy hétig tartó, jól megszervezett munkavédelmi, és egészségügyi kiállítást. A kiállítás, amelyet a tartományi munkavédelmi szerv kezdeményezésére a zentai járás munkafelügyelősége rendezett — igen áttekinthetően szemléltette a munkahelyeken történő balesetek, szerencsétlenségek okát, formáját, továbbá azt is, hogyan lehet ellene védekezni. Tudvalevő, hogy a legtöbb ilyennemű szerencsétlenséget és megbetegedést gondatlanság és a védőeszközök szabálytalan használata, vagy hiánya okozza. Az egyik kimutatás azt szemléltette, hogy a járás területén az év első felében hány szerencsétlenség történt, így a mezőgazdaságban 32, a fémiparban 16, az építészetben 17 stb. A kimutatáson látható volt az is, hogy ez idő alatt a járás területén 3.047 munkás betegszabadságon volt, tehát 41.343 munkanap kárba veszett. Ennek értéke több mint 80 millió dinár. Nagy veszteség ez az üzemeknek, vállalatoknak. Ám nemcsak a munkaórák elvesztése a tulajdonképpeni veszteség és kár. Mint ismeretes, a hét napig tartó betegség anyagi kiadásai a vállalatot terhelik. Ilyen betegeskedésekre a járás vállalatai a fent említett időszakban több mint 2 millió dinárt fizettek. A hét napnál tovább betegeskedő ____ késők anyagi megtérítése idén pedig tíz és félmillió dinárt fizetett a társadalombiztosító intézet. Íme néhány példa arról is, hogy milyen testi sérülések érik a munkásokat vigyázatlanság miatt. Nemrégen a tornyosi mezőgazdasági birtokon motor javítás közben a motor robbanása szétzúzta a traktorista félkezét. Ez esetben hiba a onnan eredt, hogy a traktoristának nem volt kellő szakképzettsége. Egy másik eset, védőeszköz használata hiányában a cséplő könyékig szétroncsolta az egyik cséplőmunkás alsó karját. A Ge-Ge gázgenerátor készítő vállalatban könnyelműség folytán a köszörűkő lehorzsolta az egyik munkás kezéről a húst. Ez utóbbi esetben a vállalat vezetősége érdemel bírálatot, mert megengedte, hogy az illető munkás csupán néhány hónapi munka után csiszoljon a köszörűn, hiszen azt megfelelő szakembernek kellett volna végeznie. De kellő védőeszköz sem volt a köszörűn. Ezt az érdekes és tanulságos kiállítást több mint hatezren látogatták meg. Eredménye valószínűleg megmutatkozik már a közeljövőben, vagyis óvatosabbak lesznek a munkékok, s az üzemekben is megfelelőbb védőintézkedéseket foganatosítanak. Ezt a kiállítást a járás többi helységben megrendezik. Th. M.