Magyar Szó, 1956. január (13. évfolyam, 1-28. szám)
1956-01-01 / 1. szám
Néhány gyakorlati kérdés A földműves szövetkezet teendőiről A földművesszövetkezet szerepéről elvi szempontból már sok szó esett, mindenekelőtt a Szocialista Szövetség országos plénumán, különböző értekezleteken és a sajtóban. Ezért ez alkalommal nem szándékozom falupolitikánk elvi kérdéseivel foglalkozni, hanem néhány gyakorlati kérdést kívánok felvetni, a földművesszövetkezetek közvetlen ténykedésével kapcsolatban. Mint ismeretes, a mezőgazdasági termények felvásárlását a földművesszövetkezeteknek kell megszervezniük. A felvásárló vállalatok tehát átadják helyüket a szövetkezetieknek. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy a felvásárlásból, a termények áruforgalmából eredő haszon egy jó része az eddigi gyakorlat helyett a faluban maradjon, és a földművesszövetkezet révén a mezőgazdaság közvetlen fejlesztését szolgálja. Hogy mennyi lesz ez a jövedelem, a falu terményfeleslegétől függ és attól, hogy a földművesszövetkezet képes lesz-e megszervezni a feleslegek felvásárlását és értékesítését. A földművesszövetkezetekre tehát nagy és felelősségteljes feladat hárul. Ezért van szükség arra, hogy a falu minden mérvadó tényezője, a Szocialista Szövetség, a községi népbizottság, stb. tevékenyen hozzájáruljon ennek a komoly, mindenekelőtt a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló kérdésnek megoldásához, a földműves szövetsezet képesítéseihez a termények felvásárlására. Ez alkalommal nem szándékozom külön-külön foglalkozni a szövetkezet alkalmazottaival, a káderrel, a raktárak, a szállítóeszközök problémáival. Csupán azt akarom kiemelni, hogy ezeket a kérdésaránytalan árcsökkenésaz áru fel nem vásárlása miatt). A felvásárlást minden halogatás nélkül meg kell kezdeni, ott ahol csak a legkisebb lehetőség is van. A mezőgazdasági termények értékesítéséből származó jövedelemnek legyen a földművesszövetkezetek anyagi alapjának legnagyobb része. De ez még nem minden. Mint új mozzanat, szövetkezeteink pénzügyi alapjainak bővítésére szolgálhat az úgynevezett »hozamszavatolás« is. Mindjárt a kezdetben hangsúlyozni kell, hogy a hozamszavatolás talán fontosabb módja a mezőgazdasági termelékenység, a terméshozam közvetlen emelésének mint az alapok bővítése. A szövetkezet tagjai, akik erre hajlandóságot mutatnak, szerződéses viszonyba lépnek a földműves szövetkezettel. A szövetkezet agronómusa által biztosítékot vállal meghatározott, az eddiginél magasabb terméshozamra és ehhez '■raktartéccsal szolgál a termelőnek. meghatározott mennyiségű műtrágyát biztosit, — normális áron, — a szerződőkben foglalt területre és meghatározott kultúrára. válogatott vetőmagot ad, a termelőnek viszont az a szóteléjcége, how betartsa az aemnemiás tanácsait és az általa előirt agrotechnikai intézkedéseket a meghatározott műtrágya mennyiséget felhasználja a meghatározott területen. A hozamtöbbletet ezután megosztja a szövetkezettel. például 70 százalék a termelőé, 31 százalék pedig a szövetkezeté. Abban az esetben vízért hat termelő nem éri el az pregnyzott ♦erm*bh hozamot, jóllehet betartott minden utasítást, a szövetkezet köteles pótohat e hiányzó mennyiséget a szavatolt hozam eret*!" Ha néldául a szövetkezet 2a mázas km kézzelfogható példával mutassuk be földműveseinknek, hogyan lehet nagyobb terméshozamot elérni. Ez a módszer hatásosabb lesz, mint akárhány konferencia, mezőgazdasági iskola. Ezzel a módszerrel hozzájárulunk földműveseink agrokulturális színvonalának emeléséhez a legelfogadhatóbb és legszemléltetőbb módon. 2. Hogy a szakembereket a termelékenység alapján is jutalmazzuk, és ezáltal az eddiginél nagyobb mértékben részt vegyenek a mezőgazdaság fejlesztésében. Ki kell emelni, hogy a meghatározottnál nagyobb hozamból az agronómus is részesül. Ilyenformán az agronómusoknak érdekük lesz a földművesszövetkezetben munkát vállalni. A szavatolt termelés e módjára — minthogy új dolog — bizonyosan nem lesz hajlandó ráállni a földművesszövetkezet minden tagja. Földművesszövetkezeteink komoly feladatai közé tartozik a növény- és jószágvédelmi szolgálat megszervezése is. Fejlettebb szövetkezeteink már a múlt évben megszervezték a növényáipoló és növényvédő gyógyszertárakat, a tömeges baromfioltást, sertésoltást, valamint felállítottak peroncsapóra leküzdő állomásokat és meteorológiai állomásokat. Termesztésen nem lehet megelégedni azzal, hogy csak néhány szövetkezetben legyen meg ez a fontos szolgálat. Meg kell jegyezni, hogy földművesszövetkezeteink az ipari növények felvásárlásának átvételével a cukor- és olajgyárak tulajdonában lévő permetező gépeket és a többi növényvédő eszközt is átveszik. Éppen ezért komolyan meg kell tárgyalni a szövetkezetekben a növény- és jószáágvédő szolgálat megszervezését. Pénz nélkül ezt természetesen nem lehet megvalósítani, de a népbizottság mezőgazdaságfejlesztő alapja továbbá a szövetkezetek alapjai ezt a célt is szolgálják. Hogy a szövetkezeti tagság, de rajtuk kívül minden földműves el legyen látva válogatott minőségű vetőmaggal, a szövetkezeteiknek kell szelektorokat beszerezniök minőségi vetőmag-termelésre szerződést kell kötniök tagjaikkal és általában meg kell szervezniük a magszolgálatot és kereskedelmet mindenekelőtt a termelők érdekében, nem pedig csak a nagyobb jövedelemért mint ahogy eddig a vetőmagforgalmi vállalatok tették. Mivel a szövetkezetek a jövőben komolyabb pénzalapokkal rendelkeznek, nagyobb lehetőségeik lesznek tenyészjószág és apaállatok vásárlására. Az eddigi tapasztalatok alapján meggyőződhetünk arról, hogy jószágállományunk tömeges feljavítását csupán szervezetten, főleg pedig szövetkezeteinken át érhetjük el. Ennek példáját láthatjuk a pivnicai és petrovaradini szövetkezetben és más szövetkezetekben, amelyek a múlt évben a külföldről behozott fejtenyészjószágot adták továbbtenyésztésre a földműveseknek. A jól megszervezett és szakszerűen dolgozó mesterséges megtermékenyítő állomások is komolyan hozzájárulhatnak jószágállományunk minőségének fejlesztéséhez. Időszerű és gazdaságos földművelést ma már el sem lehet képzelni mezőgazdasági gépek nélkül. Minthogy földműveseink tekintélyes réze nem rendelkezik igavonó jószággal és gazdasági felszereléssel, földművesszövetkezeteinkre e téren nagy feladat hárul. Növelnie kell a mezőgszkiségi gépállományt. II.A torokat uraló, cséplő és más felszerelést kell beszereznie. Aszövetkezeti gépállomások fontos szolgálatot tesznek a mezőgazdaság fejlesztése és a földművelés gazdaságosabbá tétele terén is- Ismeretes az, hogy egy pár 16 nem kevesebb mint 5 hold termését megeszi. Ezért a nagy lóállomány az általános gazdaság szempontjából sem hasznos. A szövetkezeti gépállomásokkal földművesszövetkezeteink a legközvetlenebbül hozzájárulnak a falu társadalmi viszonyainak változtatásához, a szocialista társadalmi viszonyok kialakításához. Földműves szövetkezeteik az itt felsoroltakon kívül még sok téren bővíthetik tevékenységüket. Csak néhány fontosabb munkát említek meg: Szövetkezeti betét és a takarékpénztár szervezése, amely kölcsönös jó szolgálatot tesz a tagoknak és a szövetkezetnek is. A betét után a szövetkezet kamatot fizet a tagnak, maga pedig felhasználja forgótőkének a kereskedelem és a felvásárlás mind könnyebb és jobb lebonyolítására. Feldolgozó- é® takarmánykészítő üzemek létesítése is igen fontos a felesleges termények feldolgozása, konzerválása és ezáltal kedvezőbb áron való értékesítése végett. Egy-egy kisebb kapacitású takarmánygyár 2—3 falut is elláthat duetapérbékű töménytakarmánnyal. Ezeknek az üzemeknek a hasznossága és gazdaságossága közismert, s ezért földművesszövetkezeteinknek komolyan kell foglalkozniok ezeknek a lehetőségeknek kihasználásával is, hogy ezzel is hozzájáruljanak mezőgazdaságunk fejlesztéséhez. Hogy földművesszövetkezeteink megvalósíthassák feladataikat, munkatervet kell készíteniük, tevékenységük minden ágára külön-külön, s ebben a lehető legrészletesebben rögzíteniük kell azokat a tennivalókat, amelyeket a szövetkezet az elkövetkező esztendőben megvalósítani szándékozik. NAGY József NAGY JÓZSEF seket mint egységes egészet kell szemünk előtt tartanunk, és mivel egyformán nagyjelentőségűek, a legnagyobb alapossággal kell foglalkoznunk velük és megoldani őket. A földművesszövetkezeteknek nem szabad késlekedniök a felvásárlás megkezdésével, mert a halogatás hat a városi piacra is (túl magas érák) és a falusi áralakulásra koricatermést szavától, és csak 24 terem, a szövetkezet köteles a mezőgazdaság fejlesztő alapból egy mázsa kukoricát juttatni a termelőnek. Mi ennek a hoz££oszavatolásnak tulajdonképpeni célja? 1. Hogy a tudományosan megállapított agrotechnikai intézkedések alkalmazásával nagyobb terméshozamot érjünk el, és ezzel a közvetlen. Erre azonban egyelőre nincs is meg a lehetőség, mivel kevés az agronóma, nincs elegendő műtrágya, stb. De ha a földművesszövetkezetek komolyan hozzálátnak ennek a módszernek magyarázatához és alaposan felkészülnek alkalmazásához, akkor falvaink nagy részében — még a tél folyamán, a tavaszi munkák megkezdése előtt, — bizonyosan kötnek annyi szerződést, amennyi reális lehetősége lesz a szavatolásnak. Ha egy-egy földművesszövetkezetben 20-an, 30-an hajlandók hozamszavatoló szerződést kötni, az már komoly siker lesz. t»«sas&sac«)««§. A cukorgyárak elvben helyeslik, hogy a földművesszövetkezet szervezze meg a termelést és a felvásárlást, a gyakorlat azonban mást mond. SZÖVETKEZETI ELNÖK: Hát nagyobb újévi örömet is szerezhetett volna számunkra a cukorgyár, minthogy ilyen elfogadhatatlan szerződést akar velünk aláíratni. MAGIAK SZÓ 10 MM Nem egészen értem MICSODA VOLTAKÉPPEN A SZÖVETKEZET RENDEZÉSE? Hát ezt bizony elmondtuk sokszor az utóbbi időben. Hosszú értekezések és éles cikkek magyarázták. Röviden talán így lehetne összefoglalni a választ. Legelsőbb is képessé kell tenni a földművesszövetkezetet a felvásárlásra. Nem ez a legfontosabb feladata, de mindenesetre a legidőszerűbb, mert január elsejével átveszik a felvásárló vállalattól a terményforgalmat. A teendőt ezzel kapcsolatban ismertetjük. Minél szakképzettebb és rátermettebb alkalmazottakat állítani munkába, hogy ne legyen zökkenő. Nem ilyen könnyű azonban a megoldás. A felvásárló vállalatok is a jobb embereket tartják meg. A zentai járásban hallottuk, hogy a gyengébbeket tukmálják a szövetkezetre. Résen kell lenni. Kicsiny, de élelmes felvásárló gépezetet akar a szövetkezet, nem pedig képzetlen és olyan egyéneket, akiket nehéz lesz leszoktatni a kupeckedésről. HÁT MI A LEGFONTOSABB FELADAT, HA NEM EZ? A termelés. Ez azonban így meglehetősen tág fogalom. Hol kezdjük a munkát? Sok helyütt a nem termelő szövetkezeti vállalatok, műhelyek, üzletek becsukásával kezdték. Ez nem helytelen, de csak ha számadások előzték meg. Ha kivivsgálták előzőleg, hogy jobb beosztással, szervezéssel kifizetődő lesz-e? És ha nem rentábilis, akkor sem kellene talán egyszerűen lehúzni a rolót. Ki lehet adni bérbe és ez is hozna bizonyos jövedelmet a szövetkezetnek. MIT TEGYENEK AZ EGÉSZEN KIS TELEPÜLÉSEK FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEI? Főképpen Szerémségben és a verses járásban vannak ilyenek. Tudjuk ugyanis, hogy a nagyobbak szakosztályokat alakítanak földművelésre, jószágtenyésztésre, stb. s ezekben a legjobb termelők fognak össze az agronómus szakirányításával és a szövetkezet gépei, eszközei, összeköttetései révén megszervezik a szavatolt termelést, ahol lehet a gépi munkát, a jószágnemesítést stb és a jövedelem jórészéből további gépeket, szerszámot és fajjószágot vásárolnak. Ezenkívül pedig a földművesszövetkezet vásárolja fel a piaci felesleget. De ahol erre nincs meg a lehetőség? Ahol nincs szakember,— belátható időn belül nem is lesz — és kevés a piaci felesleg? Ebben az esetben, a tartományi szövetkezeti szövetség véleménye szerint több ilyen kis település közösen szervezhetné meg a szolgálatot. Sokkal inkább, mintsem hogy lemondjanak a dologról. Mert ha csak, mondjuk, valamelyik nagyobb szövetkezet bizományosa lesz, nem értünk el semmit. A többtermelési akciót ezeken a kis településeken is meg kell indítani. LESZ-E SZABAD PIAC, KÜLÖN-KÜLÖN ÁRUSÍTHATUNK-E, MINT EDDIG, AKKOR IS HA A SZÖVETKEZET VESZI ÁT A TERMÉNYEKET? Ezt a kérdést valószínűleg a letűnt kupecek sugalmazzák rémhírként. " Szó sincs ugyanis arról, hogy a szövetkezeti felvásárlás által lezárul a terményforgalomr. Ugyanolyan szabad a vásár, mint eddig. Ha a földműves nem a szövetkezettel köt szerződést az eladásra, ezután is a piacra viszi termékét. Más kérdés az, hogy melyik lesz számára kifizetődőbb? Az-e ha napokat veszít a kis árusítással, vagy ha a szövetkezet műtrágyájával, gépeivel, szakértőjével többet termel és ezt helyben, a szövetkezetben, értékesíti. A most folyó értekezleteken sok kérdés hangzik el. I Ezek közül választottunk ki néhányat és vála- t szóltunk rá, amennyire a helyből tellett. I