Magyar Szó, 1957. január (14. évfolyam, 1-29. szám)
1957-01-01 / 1. szám
2357. január 1, 2, 3. MAGIAK SZÓ SAJÁTOS ÚTON Doronyszki elvtárs olaszországi útjáról nyila Közölt aagyar Szónak Előtte fekszik vaskos jegyzetfüzete, mindkét oldalán sűrű sorokkal teleírva. Sztevan Doronyszki, a vajdasági képviselőház elnöke, a központi pártvezetőség tagja még a tíznapos olaszországi út fáradalmát hordta magában. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége küldöttségének tagjaként részt vett a megbeszéléseken az Olasz Kommunista Párt küldöttségével, közvetlenül az olasz párt most lezárult VIII. kongresszusa után. Mentegetőzött, hogy jegyzetfüzete adatait még nem rendezte, de hiszen mi éppen a közvetlen, friss élményeket és adatokat kértük tőle. Örültünk, hogy sikerült lebirkózni benne zárkózott szerénységét és szólásra bírni. Fejtegetését több esetben a jegyzetfüzetében eszközölt lapozás után, adatokkal, számokkal termékenyítette. Gyors, rögtönzött, rövidített szójegyekkel rögzítettük beszámoló fejtegetését, és azt most szabadon a beszédsodrásában elszóródó részleteket egybefogva igyekezünk visszaadni. Felmutatni az olvasónak a helyzetképet, amit Olaszországról, az olasz haladó mozgalomról elénk tárt. " — ELŐSZÖR RÓMÁBAN FOLYTATTUNK MEGBESZÉLÉST AZ OLASZ KOMMUNISTA PÁRT KÜLDÖTTSÉGÉVEL — mondotta Doronyszki elvtárs. Ezután bejártuk Emila tartományt. Három otlami föderációt kerestünk fel (a föderáció valahogy a mi egykori kerületeinknek megferelő egysége: Bolognát, Ferrarát és Reggio Emiliát. Nyomban el kell mondanom, hogy megbeszéléseink barátiak és nyíltak voltak. Jóllehet voltak egyes kérdések, amelyekben nem egyeztünk, ez azonban mit sem változtatott a közöttünk kialakult barátságos légkörön. Mindkét küldöttség megállapította, hogy az egyes kérdésekben jelentkező eltérő szempontok nem gátolják a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és az olasz Konfimunisa Párt őszinte együttműködését Erőteljes hatást gyakorolt rám az a megismerés, hogy a szocialista mozgalomnak milyen messzire visszanyúló hagyományai vannak és élnek az általunk bejárt olasz tartományokban. Nagy hatással volt ránk az Olasz Kommunista Párt mindenütt érezhető ereje. Ismeretes, hogy az Olasz Kommunista Párt Európa legerősebb pártja amely nincs hatalmon. Általános Munkakonföderációnak a fogó, döntő befolyása van az olasz munkásosztályra. Ebben a szakszervezetben van a munkások 70 százaléka. És itt kell mindjárt elmondani, hogy a mezőgazdasági munkások is igen szervezettek, ami egyáltalán nem rendkívüli, ha tudjuk, hogy Olaszországban sok a földmunkás, béres és törpebirtokos, és a mezőgazdasági proletariátus erőteljes harcot folytatott a múltban. Emíliában erőteljes volt a partizánmozgalom is, és ezt az emberek szívesen emlegetik. Büszkék a régi szocialista tradícióra és büszkék partizánharcaikra is. Emilia tartományban a községek vezetése nagyobbára a kommunisták és szocialisták kezében van, a ferrarai kerületen pedig minden községe, innen egy másik tartományba, Venetába látogattunk el, ahol igen fejlett az ipar és a mezőgazdaság, és elmentünk Milánba is. Olaszország egyik legfejlettebb inari központjába. Mustp ift sorolta hol, merre járt a jugoszláv pátküldöttség. a községek kommentora — szocia’teta vezrécéről szólva megállapította, hogy a két párt az Olasz Korrv’nista Párt és Nenni saoc'sliste pártja sikeresen együttröködik. HergnUvozta Viovv b pártok e**vástmü köd*-» né’dás, mer+ iw egyenlőség ma anovit hirdetett és megkövetelt alapján nyugszik. Pz~ rrAki pcn/AvniT^ AZ O' O«7 TA»¡«Arsá| qm KERESZTMETSZETÉT Olaszországot ma súlyos ellentétek terhelik. Aa ország északi része gazdaságilag, iparilag fejlett, Délolaszország viszont elmaradt. Arra jóval alacsonyabb az életszínvonal és jóval nagyobb a munkanélküliség is. Egyes délolaszországi tartományokban a főleg falusi lakosság életszínvonala nem is mérhető európai mércével. A technikai fejlődés nagy ütemű. Ez a lényegében haladó jellegű folyamat, azorsban súlyos munkanélküliséget okoz. Jellegzetes a mezőgazdaság gyors gépesedése és az ipar fokozódó automatzációja. A folyamat nagy és súlyos gazdasági és politikai következményeket vont maga után. Néhány számadattal illusztrálta az elmondottakat. Az utóbbi években a gyáripari termelés 500 százalékkal növekedett, ugyanakkor a változó tőke 60-ról 50 százalékra csökkent, tehát aránylag ennyivel kevesebbet fizettek ki a gyárosok munkabérre. A gyárak megadóztatása 47 százalékról csak 5,7 százalékra nőtt, a reálbérek pedig csak 11 százalékkal emelkedtek. A számadatok arról tanúskodnak, hogy a munkatermelékenysége óriási mértékben megnövekedett, másrészt a lakosság relatív elszegényedése routatkoziik, hisz a majd 700 százalékos haszonművelés mellett elenyésző mértékben növekedtek a bérek. Az ellentáondások az olasz életben tehát fokozódnak és az olasz munkásosztály semmiképpen sem alkalmazhat kaptafamércét, hanem meg kell találnia a sajátos olasz útvonalat a szocializmusba. AZ OLASZ KOMMUNISTA PÁRT Vili. KONGRESSZUSÁN éppen a szükségszerű olasz szocialista utkeresése dominált. Az olasz kommunistákatt mára a szocializmusba vezető olasz út nem frázis, nem üres jelszó, az olasz társadalom ellentmondásai vetették felszínre. Éppen a VIII. kongresszus mutatot rá arra, hogy a társadalmi jelenségek milyen színtű marxista elemezésével világosan megvonható Olaszország szociodalista fejlődésének az az útja amely a legjobban megfelel a történelmi feltételeknek és szükségnek. Másrészt el kell mondani, hogy a kongresszus idején az országban rendkívüli érdeklődés nyilvánul meg Togliatti elvtárs beszámolója, a felszólalások és a vita iránt. Ez igen érthető is, hisz a kongresszus az Olaszország számára járható szociális k« utat keresre Az emberek viszont a monopóliumok súlyos nyomása alatt élnek, és bizzony nem indokolatlanul rettegnek jövőjükért Az olasz társadalmi helyzet, a bonyololt ellentononciások, az ipari- és agrárpoleteriétua, és általában az olasz nép hagyományai mind arra utalnak hogy kész kaptafával nem lehet hatékony programmot készíteni a sajátos olasz helyzetben. A szocializmus olasz útját termékeny, mélyervszántó marxista elemzéssel kell megoldani Ez döbbenetes erővel megmtatkozott az olasz párt VIII. kongresszusán. Fejtegetésében Doronyszki elvtárs ezután AZ OLASZ KÖZSÉGEK ÉS VÁROSOK HELYZETÉRE TÉRT ÁT. Kezdetben megemlített egy érdekes adatot: Bologna, ez a 350.000 lakosú nagy olasz város, már 1941 óta a munkások kezében van, s a fasiszta korszak kivételével ők irányítják a város életét. Az olasz kommunisták és szocialisták 1700 községet irányítanak. A legutóbbi községi választásokon ugyan elvesztettek 200 községet, azonban 240 utat hódítottak meg. A dolgozók irányította közsósokban az a jellegzes, hogy a kommunista és szocialista vezetők mind nagyobb mértékben támaszkodnak a noitárokra, a választókra. Uj szerveket létesítenek, uj formákat valósítanak meg. pm.elyek az érvényben lévő törvények szerint eddig nem leérték- Ezeket az eredeti szerveket azért vezethették be, mert: a törvény kifejezetten nem tiltotta meg életbehívásukat. Egyébként el kell mondani, hogy Olaszországban a kommunális rendszer, tehát a kövegek önkormányzata, autonómiája távolról sem olyan fejlett, mint Nyugat-Európa más államaiban. Az olasz községtörvények elavultak. Javarészük jóval a második világháború előtt készült. Arról se feledkezzünk el, hogy a fasizmus meggátolta a községek fejlődését, mert szigorúan Rómában központosította a hatalmat.A második világháború után sem készültek a.A községi törvények és Olaszország haladó erői jelenleg a kommunális rendszer fejlesztéséért küzdenek. Doronyszki elvtárs ezután felsorolt néhány eredeti újítást, amit a munkáspártok vezetek be az általuk irányított községekben. Tanácsadó testületet létesítettek, amely már a közvetlen demokrácia szerve, azután adótanácsokét hívtak életbe, amelyek sikeresen működnek. Jegyzetfüzetéből egy érdekes és jellegzetes példa is előkerült: Bolognában a várostanács a lakosság kétharmadát mentesí tete az úgynevezett családi adó fizetése alól. Mentesítette az adó alól azokat a polgárokat, akiknek a jövedelme csak az életminimum színvonalán mozog. Viszont nagyobb adót vetett a gazdagokra Ez a nagyváros ilyen módon 30 millió lírával több adót hajt be, mint azelőtt EZUTÁN RÉSZLETESEN BESZÉLT AZ OLASZ AGRÁRKÉRDÉSRŐL ÉS A SZÖVETKEZETEKRŐL. Több szövetkezetet is meglátogattak a mezőgazdaságilag fejlett Emilia tartományban. ■ többek között részletesen megismerkedtek egy korszerű tejfeldolgozó szövetkezet munkásságával. Doronyszki arcán élményszerűen villant fel az emlékezés, amikor az olasz parasztok meleg és baráti vendégszeretetéről beszélt. A nagyjelentőségű olasz pártkongresszus — mondotta azután — legtöbbet éppen az agrárkérdést vitatta. Nem véletlen ez, mert a parasztság helyzete különösen az ország déli részén, alapvetően fontos az olasz szocialista út meghatározásában. Olaszországban 1 millió földnélküli van és nagyon sok szegényparaszt- Többek között 600.000 csd a feles bérletből. Ezzel párhuzamosan íme egy rendkívül érdekes adat: az Általános Munkakonföderációba 1 millió szervezett földmunkás van és 600.000 feles. Ha már az adatoknál vagyunk, soroljuk ide a következő érdekes számadatokat is Ferrara körzetből, amelyeket Doronyszki elvtárs jegyzetfüzetből keresett ki. A körzetben 263.000 hektár föld van, s abból 35.000 víz alatt A föld 61 százalékát 403 nagybirtokos tartja kezében, 15.000 törpeparasztnak viszont egy hektárnál kevesebb földje van, és „birokuk“ az egész földterületnek mindöszsze 9 százaléka. A falun általában rendkívül kiéleződtek az osztályviszonyok. A béresek évente csak 120—140 napot dolgoznak. A nagybirtok gyors gépesítése mind több bérest szorít ki a munkából s a gyáripar sem tudja őket foglalkoztatni. Az Olasz Kommunista Párt teljes földreformot követel és a földbirtok korlátozását szorgalmazza, természetesen oly módon, hogy ez ne sújtsa a középparasztot. Ezenkívül törvényt követel a felesek helyzetének javítására, követeli, hogy törvénnyel pontosan szabályozzák viszonyukat a birtokossal. A továbbiakban a szövetkezetekről beszélt. Sőt mezőgazdasági ágazat tömörül szövetkezetbe, például jól működő tejfeldolgozó és borászati szövetkezeteik vannak. Helyenként szövekezeti alapon szervezik a gépesítést, tagok földjének gépi megmunkálását Soc beszerző-értékesítő szövetkezetet is létesítettek falun. Ezenkívül közös, termelőszövetkezetek is működnek. A parasztok összeadták földjüket és közösen művelik. Elsősorban azok, akik az agrárreformmal jutottak földhöz de egyesültek azok a parasztok is akik a szövetkezet által bérelt földet művelnek. Földmegmunkáló szövetkezeteket teremtenek ott is, ahol az államtól vettek talajjavítással termékennyé tett földet.. A szövetkezetek erőteljes küzdelmet vívnak a kis- és közérvparaszt érdekében. Harcuk egyáltalán nem könnyű, mert a monopóliumokkal, a nagybotokkal kell bírkózniok, mégis sok esetben sikeres a harcuk. A kommunista és szocialista párt kifejezetten a szövetkezetek révén, a szövetkezetek létrehozáséval enyhít a munkanélküliségen. Arra törekszik, hogy több munkám nőt biztotosan a bé-eseknk is és ezáltal is védje a paraszti prier-eket. A szövetkezetek a komomunista és szocioiste párt mzdasészi és poltikai támpontjai, az álteltoket feioltott szövetkezetek az etek szocialista szervezetek a falun. A látottakat összegezve Doronoszlo elvtárs még kijelentette, hogy a szövetkezetekben rendkívül sok érdekes dolgot tapasztalok, újdonságokat is láttak, és ezért iíceán hasznos lesz a tapasztal testre, a szövetkezeti küldöttségek cseréje. MÉG EGYSZER VISSZATÉRT A MUNKÁSOK ÉLETÉRE. A szakszervezetekről kezdetben elmondott adataihoz hozzáfűzbe, hogy az Általános Munkakonföderáció, a legnagyobb olasz szakszervezet. (kívüle még a szociáldemokratáknak és a kereszténydemokratáknak van szakszervezete, ezek a szervezett munkásoknak mintegy 25 százalékát tömörítik) konkrét kérdések megoldásában egyesíti a munkásoszályt. Szerepe és befolyása rendkívül nagy. A gyárakban úgynevezett belső bizottságok létesültek, ezek kötik a kollektív szerződéseket, tárgyalnak a tulajdonossal és sikeresen harcolnak a munkásoszályra nehezedő nyomás ellen. A nagytőke minden eszközt megragad hogy megossza a munkásosztályt és nemzetközi méretű mesterkedésektől sem riad vissza. A szakszervezetek említett belső bizotságai viszont igen tevékenyek és mind nagyobb befolyásra tesznek szert. Harcolnak azért, hogy a munkás lakások kiosztásában döntsenek hogy a többi szolgáltatást (menzák stb.) is a bizottság útján valósítsák meg. VÉGÜL VISSZAEMLÉKEZETT A NAGYON BARÁTI FOGADTATÁSRA, a szíves találkozásokra falun és városán. Elmondta, hogy a szocialista Jugoszlávia iránt őszinte és mély szeretet nyilvánult meg minden alkalommal. Szívélyes és elvtársi, őszinte és nyílt megbeszélést folytatak a pártemberekkel. A múlt ellentéteinek kiküszöbölése után Doronyszki elvtárs szerint a tapasztalat és véleménycsere mindkét részről hasznos volna. A látogaás továbbá hozzájérult a két ország jobb megértéséhez és fejlődő kapcsolataihoz. Sietve még egy adatot fűzött általános benyomásaihoz. Elmondta, hogy rendkívüli haást gyakorolt rá a nők tevékenysége. A szakszervezetekben, az Olasz Kommunista Pártban a tagoknak majd 40 százaléka nő Amikor ideért, aár a mutató arról tanúskodott hogy másfél óra óta beszéltetjük ami bizonyára visszaélés interjú vétekben. Lett volna még hozzá intézendő kérdés, több apró és nagyobb észrevétele kellett volna még az o’sz é’e're jellemző, hogy az olvasó számára teljesebbé tegyük Doronyszki el vtárs élményeit. Remélhetőleg még alkalom nyílik erre reá Vor. a. t. Sztevan Doronyszki Bosko PETROVICS újévi üdvözlete 3. oldal