Magyar Szó, 1957. február (14. évfolyam, 30-57. szám)

1957-02-01 / 30. szám

­­ölttel A vasevő ember különleges természeti tünemény? NOVISZÁDI BEMUTATKOZÁSA ALKALMÁBÓL KARELLI ÉTLAPJA ELŐÉTEL: gramofonlemez és kavics. FŐÉTEL: rajzszeg, varrótű, porcelán és zománcos tányér, fémpénz, pecsétviasz, aluminumvilla, zsilett, autógumi. CSEMEGE: Villanyégő. Személye nem von magá­ra semmi különösebb figyelmet, Feid Karaibrahimovics-Karel­li magas, inkább sovány, jó egészségben lévő 24 éves fia­talember. Személye nem von­ja magára a figyelmet, de öt­kezesének különlegessége, an­nál inkább. Nemcsak a néző­közönséget, hanem a orvos­tudományt­­ kérdőjel elé ál­lította. 1933-ban született Boszniá­ban, Boszanszka Kruspa hely­ségben. Mint kisgyermek na­gyon szerette a szilváit és őszibarackot. Gyakran elő­fordult, hogy lenyelte a gyü­mölcs magját­­a. Ekkor fi­gyeltek fel először hozzátar­tozói arra, hogy a lényeit ma­gát megemészti. Egy alkalom­mal kavicsot nyelt el, és ez sem okozott zavart emésztésé­ben. Inaskorában — ekkor már valósággal szükségét é­­rezte anna­k, hogy kemény tárgyakat egyen — az észter­gapad mellett megevett egy csomó vasforgácsot. Ahogyan nőtt úgy növe­kedett „étvágya“ is. Egy íz­ben, egy nagyobb társasággal a kocsmában felöntött a ga­ratra, s fogadásból megevett egy söröspoharat és egy tá­nyért. Másnap, mikor kijó­zanodott, megijedt, hogy baja lesz, de minden simán el­múlt. Egyszer Zigrecba kellett utaznia. Ellátogatott a Na- Má-ba is, az üvegosztályon vett néhány fényárt és poha­rat, aztán leült egy székre és­­ebédelni kezdett. A kiszol­gáló személyzet ijedten men­tőautót hivatott és emberün­ket beszállították a klin­ikára. Ott tartották hét napig, de az­ orvosi segély szükségtelen volt és mivel semmi kompli­káció nem következett be, ki­engedték. Gyermekkorában, egyszer az erdőben megcsípte egy mérgesíti gyó. Minden ellen­méreg és orvosi beavatkozás nélkül ez is következmény nélkül múlott el. Tegnapelőtt este a novi­­szádi Pobedában alkalmunk volt végignézni Karelli külön­leges vacsoráját. A megtérí­tett asztalon bő választék volt. Előételnek gramofon­­lemez és kavics, majd utána varrótű, rajzszeg, egy 60 cm hosszú lánc, porcelán és zo­­máncos tányér, egy, kettő és öt dinárosok, pecsétviaszk, aluminium villa, zsilett autó gumi és egy 60 váltós égő. Úgy látszik, ez alkalommal különösen éhes volt, mert asszisztense kétszer-három­­szor rászólt, elég már, de ő csak tovább ropogtatta a gra­mofonlemezt. Körülbelül egy negyedét megette. Jókora fa­latokat harapott le belőle, majd jól megrágva, — csak úgy recsegett-ropogott a fo­ga alatt — lenyelte. Utána megivott egy fél pohár vi­zet, és utánaküldött egy pár csás nagyságú kavicsot. Bizonyítékul, hogy a követ­kező fogét tényleg pecsét­­viaszk, meg is gyújtották. Ka­relli jókora falatokat fogy­asz­tott el belőle, majd lenyelt egy egydi­ndrost és két darab kétdinárost, aztán egy öt di­nárost háromfelé harapott és egyben lenyelte. Néhány másodperc alatt el­tűnt a gyomrában a mint­egy 60 cm hossz­ú lánc. Hogy ezt a ,,száraz" étlapot válto­zatosabbá tegye, bekapott egy tojást. Ezután következett a fő étel, mutatványának legnehe­zebb és legidegi­eszt tebb ré­sze — a rajzszegek és a zsi­lettpenge fogyasztása. Egy­más után tündek el a gyom­rában a jókora rajzszegek. A nézőközönség egyhangúlag kiáltotta -Elég! Elég!“ — Megfigyeltem, hogy „étkezés“ közben többször megnedvesí­tette ingét a gyomra tájékán. Egy alkalommal odajött hoz­zánk, s kérte, tapogassuk meg az ingét, s meggyőződ­tünk, hogy a nedves ing pil­lanatok alatt megszáradt gyomra hőségétől. Mielőtt megette volna a zsilettpengét, egy fiatalem­bert felszólított a nézőközön­ségből, hogy győződjön meg, elég éles-e. Először kétfelé harapta a pengét, majd eze­ket még három-három felé és lenyelte. Utána nem egy pohár, hanem két pohár víz­re volt szüksége, úgy látszik nehezebb falat volt Kis szünetet tartva újból falatozni kezdett. Egy alumí­nium villa fogait rágta fel és nyeldöste el. Majd néhány varrótűt harapott ketté, s fo­g­vasztotta el Jótanen a közön­ség szörnyülködésére. Az autógumival kissé meg­szenvedett Karemi Nehezen tudott leharapni bereke­­ete vörösödött, erőlködött, de vé­gül sikerült, eli,öntette a gyomrában. Nem elégedett meg azzal, hogy a tányéron felszolgált „ingemafalatokat" megette, a tányérra is sor került. Jó­kora darabot leharapott a széléből, majd egy pár falat­ban leeresztette. Azután egy zománcozott tányért csempé­­tett meg. Különleges vacsoráját egy 60 wattos égővel fejezte be. Előbb a fémfoglalatát harap­ta le, majd bevette a körtét a szájába és összeroppantot­­ta. A teremben siri csend volt, még a leghátul ülők is hallhatták az iszonyú ropo­gást. Amikor újabb üve­g­­darabokat akart fogai alé he­lyezni, a közönség tiltakozott. * Ez volt Karelli különleges vacsorája. Szünet közben vá­laszolt a közönség kérdéseire, elmondott néhány érdekes dolgot furcsa étkezési mód­járól és étvágyáról. Másfél éve foglalkozik hi­vatásból vas és egyéb evés­sel. Ha 24 órára eltér megszo­kott étlapjától, akkor nagy fájdalmakat érés gyomrában és elviselhetetlen fejfájás kínozza — magyarázta. Egy alkalommal 12 napig csak kavicsot eredt, de et­től az egyoldalú táplálkozás­tól sem soványodott le, meg­maradt a régi 84 kilós test­­sátra mellett. Állkapcsa és nyaka szem­betűnően fejlett, de fogai is különlegese­k, hiszen 2,5—3 mm vastagságú acélt is át­harap. Két foga azonban még­is csorba. Úgy történt — me­séli —, hogy egy alkalommal egy franciakulcsot „evett“, de mivel túl vastag volt és nem bírta elrágni, fogai közé szorította, és kalapáccsal ütötte, hogy eltörjön. A kulcs eltört, de az ő két foga is. A pulai fesztivál alkalmá­val fogadásból négy nap a­­lat­t „megsvett“ egy 17 kilós kompresszort. Más alkalom­mal pedig három nap alatt egy kerékpárt Amikor ka­tona volt, egy napon elkésett az ebéd. Mi­vel nagyon éhes volt, elfo­gyasztott két csajkát Utána könnyebben várta ki az ebé­det — meséli. Nemcsak kemény tárgyat eszik Karelli. Tavaly élő mérgeskígyókat is evett. De ettől kiütések jelentek meg rajta, és ezért felhagyott a kígyók irtásával. De ivott már két és fél deci kénsavat is egy liter vízzel. Jóllehet fő eledele vas, ü­­veg, porcelán, naponta eszik 200—300 gramm egyedet is. Legjobban a babot, a szar­mát és a gyuvecsot szereti. De nem veti meg a jó erős su­vovicát sem. A ljubljanai klinikán vizs­gálat céljából savat akartak venni a gyomrából. De mire a szondát­­kivették, hiány­zott a fémrésze, s a gumija össze volt marva. Csupán pár csepp savat sikerült kivenni, de az is lecsöppent a par­kettre, sisteregni és füstölni kezdett, s kiesőlte a parket­tát, — meséli Karelli me­nedzsere. Végignézve a különleges vacsorát és végighallgatva Karelli és menedzserének be­szédét, arra a megállapításra jut az ember, hogy egy egész különleges természeti jelen­­séget volt alkalma látni. Az orvostudomány bővebb tudo­mányos magyarázatot adhat­na erről a nem mindennapi esetről. Amikor befejezte vacsorá­ját az egyik jelenlevő meg­kérdezte Karelyitől, szokott-e gyomorron­tatása lenni. — Eddig még sohasem volt semmi bajom az emésztéssel, nincs szükségem szódabikar­bónára, se ricinusra. SZABÓ GÁBOR Villaevés közben Felhős idő A BEOGRÁDI METEORO­LÓGIAI INTÉZET JELENTI: VAJDASÁGBAN TEGNAP ködös idő volt. Délelőtt esett a hó. A hőmérséklet 10 óra­kor 0 és 15 fok között in­gadozott. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: Felhős idő, fagy, helyenként gyenge havazás. VÍZÁLLÁS: A DUNA kissé árad, a jég zajlik. Bezdánnál +226 cm (+16), Bogojevónál +316 cm (—), Noviszádnál +50 cm (+10). A víz hőmérséklete 0,2 fok. A DRÁVA: a jég zajlik. Maribornál +102 cm (—91), Eszéknél +32 cm (+3). A TISZA: a jég megállt. Zentánál —10 cm (0), Titel­nél +50 cm (+6). A SZÁVA kissé árad. A jég zajlik. Zágrábnál —105 cm (+8), Beográdnál —14 jég MAGYAR SZÓ G­yorgii tárlata fil­m­a. február 1-én a beo­­f.­ Goddi Graficski Kollek­tiv kiállítási termében megnyílik B. Szabó György ismert vajdasági műbivaló és képzőművész grafikai tárla­ta. Tíz napig tart, február 1-étől 10-éig. 36 grafikai la­pot tesz közszemlére, jórészt tavaly készült műveit. ­ Aránytalanok a hasonló munkahelyek illetményei Helyzetkép az illetményszabályzatok készítéséről Tegnapi számunkban helyzetképet adtunk a 10 és 5 százalékos fizetésemelés összegének fel­osztásáról az új illetmén­yszabályzatok készítésé­ről a verseci, pancsevói, palánkai és zombori já­rásban. Ez alkalommal a szuboticai, noviszádi, zrenyanini, mitrovicai és verbászi járásból köz­lünk adatokat. SZUBOTICÁN a vállala­tok túlnyomó részében jóvá­hagyták a 10 és 5 százalékos növelés összegét. Különösen kifejezésre jutott az alkal­mazottak illetményeinek je­lentékeny emelése. A Prve Petoljetka cipő­gyárban a munkaközösség ér­tekezletén mintegy 150 kér­dés és megjegyzés hangzott el az illetményszabályzatot előkészítő bizottság javasla­tára. Ebben az ütemben az aránytalanságok kiküszöbö­lése alkalmával nemcsak emelték a tételeket, hanem egyes munkahelyeken csök­kentették is. Az eddigiekből úgy tű­nik, hogy az igazgatók fize­­tésének emelése bizonyos mértékben túlzott A MITROVICAI járás 174 vállalata közül eddig 102 nyújtotta be dokumentáció­ját a fizetésemelésre. Több vállalatban már az új illet­ménytételeket vitatják. Meg­állapítható, hogy némely vállalatban az igazgató mun­kahelyére magas fizetést szabtak meg, így például a Fruskagora üzemben az igaz­gatónak 30.000 dináros illet­ményt irányoztak elő, jólle­het nem szakember. A NOVISZÁDI járásban 432 gazdasági szervezet emel­heti a fizetési alapot. Ezek­ből 170 kérvényt már átné­zett, 129-et pedig jóváha­gyott a népbizottság. A vállalatok egy része túl sok munkahely illetményét változtatja. A Pobedában pél­dául csupán egy szakkép­zettségi csoportban 109 mun­kahelyen változtatták az il­letménytételt. Ez túlzott. A vállalatok túlnyomó részé­ben azonban helyesen fog­ták fel a hibák és arányta­lanságok kiküszöbölésének szükségét A FAM-ban pél­dául 26 változtatást, a, Petar Drapsinban pedig 30—40 vál­toztatást eszközöltek. ZRENYANINBAN a vál­lalatok nagyobb részének előterjesztését jóváhagyta a népbizottság. E járásban is előbb a meglévő aránytalan­ságokat küszöbölik ki, majd a fennmaradó összeget a két csoporton (a magas szak­képzettségű és szakképzett, valamint a szakképzetlen és betanult munkások csoport­ján) belül osztják fel a meg­felelő 10 és 5 százalékban. A Radiatorban a jóváhagyott összeg 30 százalékát az arány­talanságok kiküszöbölésére, fennmaradó részét pedig a két­ csoporton belül megfe­lelő százalékban lineárisan osztják fel. A VERBÁSZI járásban még 170 vállalatnak kell jó­váhagyást kérnie. A kisebb vállalatokban a kelleténél jobban emelték az igazgatók és könyvelők fizetését, leg­inkább 30—40 százalékkal. Aránytalanság észlelhető a hasonló nagyságú és feltéte­lekkel dolgozó üzemek ha­sonló munkahelyei között A kendergyárak és téglagyá­rak igazgatójának fizetése például 15—22.000 dinárig terjed. Az egyik malomban az igazgató fizetését 11.000 dinárban állapították meg, a másikban 23.000 dinárban, jóllehet a két malom kapa­citása egyforma. Ezért az illetékesek úgy döntöttek, hogy összhangba hozzák az illetményeket a téglagyá­rak, kendergyárak, mal­mok, kereskedelmi vállala­tok és mezőgazdasági birto­kok vezető munkahelyein. Ez azután hat majd a többi munkahely közötti arány kialakulására is. Sz. G. Politechnikai nevelés Tanácskozás Zágrábban Zágrábban tanácskozást tartottak a tanulóifjúság po­litechnikai neveléséről. A hazánk minden tájáról egy­­begyűlt tanügyi munkások a kérdést vitatva nem tudtak egységes álláspontot elfoglal­ni. Egyesek javasolták, hogy a politechnikai oktatásra ön­álló, külön tantárgyat vezes­senek be, mások pedig előter­jesztették, hogy ezt a neve­lést vonják egybe a termé­szettudományi tárgyakkal. Erről a kérdésről más szak­emberek bevonásával dönte­nek. Eltértek a vélemények a politechnikai nevelés és ter­melés egybekapcsolása tekin­tetében is. Több vitázó han­goztatta, hogy a nyolcosztá­­lyos iskolák diákjai közül csak az idősebbek látogathat­ják a gyárakat, hogy közvet­lenül megismerkedjenek a termelés folyamatával és gya­korlati tudással egészítsék ki az iskolában szerzett elmé­leti tudásukat. Mások vi­szont azt szögezték le, hogy a diákoknak már egész fia­tal korukban meg kell ismer­kedniök a gyárak, üzemek életével, munkájával. Erről a kérdésről is későbbi megbe­széléseken hoznak döntést LAURENCE OLIVIER VENDÉGSZEREPLÉSE Laurence Olivier hírneves angol színművész és filmszí­nész drámai együttesével ha­zánkba látogat és bemutatja Shakespeare Titus Androni­­cus-ját. Színi csoportjában szerepel Vivian Leigh ismert angol színésznő is. Laurence Olivier együttese június ele­jén érkezik Jugoszláviába, és bemutatkozik a beográdi, valamint a zagreb­i színház­­közönségnek. Péntek, 1957. IX 1. A süterpa és kender éra Az idei termésű sörárpa­ legmagasabb átvételi ára Vaj­daság területén 42, a többi országrészben 45 dinár. Ez vonatkozik a 66 hektoliter­súl­yú sörárpára, amely nem tartalmaz 2 százaléknál több szennyet, 13 százaléknál na­gyobb nedvességet, csiraké­­pessége pedig legalább 95 szá­zalék. Az új ára február 7- én lép életbe, ezen az ala­pon kötöli a termelési szerző­déseket is. A kender i­pari szövetség legutóbbi értekezletén megál­lapította a kender átvételi árát. Az L osztályút 14, a H. osztályút 11, a m­. őszél­yű kendert pedig 8 dinárért ve­szik á­t kilogrammonként A silányabb minőséget szabad •becslés alapján veszik ét JUGOSZLÁVIA A NEW­­YORKI ÁRUMINTA­­VÁSÁRON New Yorkiban áprilisban nemzetközi ármintavásárt tartanak. Kereskedelmi jel­legű lesz, a kiállító államok mintát mutatnak be kiviteli termékeikből. Jugoszlávia a­ bemutatón a termékeken kí­vül fényképekkel ismerteti az ország szépségeit és turisz­tikai lehetőségeit A kiállítá­son hozzánk 200 négyzetméte­res területet foglal el. ÚJ JUGOSZLÁV TENGER­JÁRÓ HAJÓK Májusban a jugoszláv ten­gerhajózás úja­bb luxus sze­mélyszállító hajót kap. A 2600 tonnás „Jadrám“ építése befejezés előtt áll. Már kor­szerűbb lesz, mint a tavaly vízre bocsátott „Jugoszlá­via“. Már az idei turistasze­zonban forgalomba kerü­l. Ki­vüle még egy hasonló sze­mélyszállító hajó épül, a „Je­­dinsztvó“, előreláthatólag no­vemberre készül el. Mind­ket­tő t100 utast szállíthat. CIPŐJAVÍTÓ MŰHELYE­KET ÁLLÍT FEL A BOROVÓI KOMBINÁTUS Legnagyobb cipőgyárunk­nak, a borovói kombinátus­­nak, üzletei megtalálhatók az ország minden jelentősebb helységében. Hálózatát most szolgáltatással is bővíti, a központi városokban cipőja­­vító műhelyeket állít fel. A gyár korszerűsítése fo­lyamán leszerelik azokat a gépeket, amelyek nem alkal­masak a láncrendszerbe. E­­zek az egyébként még hasz­nálható gépek kerülnek a ja­vítóműhelyekbe Az új szol­gáltatási üzemekben bőr- és gumi lábbeliket javítanak majd, gyorsan és olcsón­ A városi lakosság régi óbadás­tedje estik énnel.

Next