Magyar Szó, 1957. június (14. évfolyam, 148-177. szám)

1957-06-01 / 148. szám

Szombat, 1957. VL­I h­apta a birtokon Ha valaki fel tud üllni a traktorra, míg nem traktor­­vezető. Bizony sokat kell tanulni annak, aki el akarja sajátítani a gépkezelést. Még a régi, jól felkészült traktor­­vezetők is hadilábon állnak- például a kapcsolóeszközök alkalmazásával. Még nekik is tanulni kell, hát még a fiataloknak, az újdonsült gépkezelőknek. De mennyivel könnyebb volna elsajátítani a gépke­zelést, ha a leendő traktorvezető ismerné a korszem me­zőgazdasági termel­éa alapjait is. Ha az új traktorosok nem ismerik is, de iskoláéin is !• i',’ in': majd megisme­rik, mert ezután a nyolcé- ito­ goo i?V.ciaban is foglalkoz­nak a korszerű mezőgazdasági teemilé.?--el. A rendelet is kimondja, hogy gépke...:. . csak nyolccs­rtályos iskola el­végzése után lehet:’valEz a kőves.ki,ény reális és he­lye» is. Viszont néhol nincs még a s+ö­őség, hogy a nö­vendék elvégezhesse a nyelce­- , róla felsőbb osz­tályait. Éppen ott nincsenek nyolc­­­tagos iskolák, ahol legjobban kellenének, például a mezőgazdasági birtoko­kon. Pedig i­nnen rekrutálódik a magas szakképzettségű mezőgazdasági munksok zöme. Hogyan legyen a birtok­­ifjú munkájából traktorvezető, gépkezelő, ha nem végez­­-Sieti el a nyolcosztályos iskolát, a topolyai járás birto­kain például csak 4 és 5 osztályos iskolák vannak. Keresik is a megoldást a birtokok. Tanakodnak,­­ hogy milyen módon, tudnál­ megoldani a kérdést saját­­. erejükből. De iskolaépítésre, tanszerek beszerzésére nem futja anyagi erejükből. Általában az a vélemény, hogy ez a kommunák feladata volna, hiszi,mi az ő gondjuk a­­­­közoktatás. A kommunák egy részt azonban nem teheti,­­ mert nincs rá elég pénze. Van ahol a meglévő pénzt is másra költik. Bajsán például a községi népbizottság a birtoktól kapott földjárad­ékot és egyéb járulékokat a fa­lu járdáinak javítására költötte, a birtokon pedig nincs rendes épülete az iskolának, sőt a munkásoknak is rossz lakásuk van. A kommuna ebben az esetben a birtoktól kapott pénzt iskolaépítésre, tanszerek beszerzésére for­díthatta volna, hiszen a járda javítását a helyi pótadó­sból is fedezheti. A birtokon lévő iskolák helyzetének megoldása nem egyszerű. Az anyagiakon kívül jó néhány más akadály is van. Egyes helyeken a felső osztályokban nincs elég ta­nuló, másutt tanerő­hiány van. A kommunának is kevés a pénze. Pedig az iskolák helyzetén javítani kell. A bir­tokok a maguk részéről mai­dent megtesznek, sőt több he­lyen saját eszközeikből szándékoznak iskolát építeni. Ezt Csetekszi a gunarasi Pobeda is. Tanerőt és tanszereket pedig majd a kommunától kér. Máshol autójáratot indí­tanak az iskolákig, de ez is sok­ bajjal jár, mert télen és­­esős időben az utak majdnem járhatatlanok. Sok tanakodásra nincs idő, mert a hat elemit vég­zett növedékek nem mehetnek traktorosnak, gépkezelő­nek, pedig a birtokoknak sok traktorosra és gépkezelőre van szükségük és jobb is ha ez a szakkáder a birtokok­ról kerül ki. Az is jobb, ha az agronómiát tanuló iffju a birtokról indul el, mert az bizonyára vissza is tér. A mezőgazdasági szakképesítés égető szüksége a bir­tokok és a kommunák vezetőit egyaránt arra ösztökéli, hogy sürgősen megoldják ezt a kérdést. P. E. HÁGTÁK SZÓ Felhős idő, helyenként záporok A beográdi meteorológiai intézet jelenti: Vajdaságban tegnap felhős, helyenként esős idő volt. A hőmérséklet 13 órakor 15 és 13 fok között ingadozott. Várható időjárás: felhős idő, helyenként záporok. A hőmérséklet kissé emelke­dik, gyenge szél. VÍZÁLLÁS A Duna Bezdánig apad, al­só szakaszán árad. Bezdán­­nál +259 cm (0), Bogojevó­­nál +333 cm (+8), Noviszád­nál +327 cm (+14). A víz hőmérséklete 14,5 fok. A Dráva kissé apad. Mari­­bornál +211 cm (+33), Eszéknél +235 cm (+17.) A Tisza kissé árad. Zentá­­nál +438 cm (+24), Titelnél +414 cm (+20). A Száva Zágrábig apad, alsó szakaszán árad. Zág­­rábnál +83 cm (+30), Beo­­grádnál +396 cm (+38). Azt mondják, hogy egy falusi bolt ekkor felel meg legjobban­­ rendeltetésének, ha mindent megkaphat ben­ne az ember. így volt ez va­lamikor és helyenként ma is így van még. Sőt... A horgosi kereskedelmi vállalat üzleteiben valóban minden van. Egyik vevő didánt kér, a másik lindánt parationt, vagy éppenséggel ólomarzenátot keres. És az elárusító mindenkit kiszol­gál, mert élesztőtől kezdve Viz a moholi rétben Retídisiva!? mié?k­iése­z a vizek levezetésére MAJD EZER HOLD VETÉS VESZÉLYBEN — A KALÁSZOSOK 30 SZÁZALÉKA MEGDŐLT Az idén a május alaposan­­ meghazudtolta magát. Az a- a­ranyat érő májusi eső víz­­ötöd­né vált és a buja vetésű mezőkön milliós károkat o­­koz. A mohosi határ egyes részein például félméteres vízréteg borítja a vetést. A felgyülemlett víz elöntötte a drága magvakkal bevetett és bepal­álltárt alsó rét jó ré­szét. Hétfőn az egész nap szakadó eső következtében a felső rét egy részét is el­öntötte a víz. — Községünk határában majdnem ezer hold vetés, s ebből mintegy 500 holdnyi­­konyhakerti vetemény került víz alá a hé­tel éji esőzések folytán, — mondta Fleisz István, a községi népbizott­­ság elnöke munkatársunkkal folytatott beszélgetés során. — Milyen intézkedéseket tettek a vizeik lecsapolására? — Mielőtt a rögtönzött in­tézkedéseket ismertetném, megemlítem, hogy a járási vízszabályozó társulat nem fordított kellő gondot a ré­ és éldeszk­t­ v növényvédő vegyszerekig minden van az üzletben. Helyes-e ez ,vagy helyte­len? Horgoson hihetetlenül megnövekedett a kereslet növényvédő vegyszere­­­iránt, mert az emberek min­denképpen emelni akarják a hozamot. Olyan emberek is vesznek már vegyszert, akik eddig sohasem permetezték gyümölcsfáikat. Ez jó jel, és az is jó, hogy könnyen hozzájuthatnak a vegyszerekhez. De vajon jó-e erre a mindenes falu­si bolt, és helyes-e az, hogy ott árusítják a vegyszere­ket? Két évvel ezelőtt még ta­lán helyes volt, mert akkor nem volt még mezőgazdasá­gi gyógyszertára a falunak. Ma azonban más a helyzet. A mezőgazdasági gyógy­szertáriban a vegyszerek vá­sárlásakor kellő szakutasí­­tásokat is kapnak az embe­rek. A patika személyzete nem takarékoskodik az idő­vel. Részletesen kikérdezi a termelőket a növényi vagy állati betegségek tüneteiről és annak megfelelően ma­gyarázza meg a vegyszerek használatát is. Időt, mennyiséget, az ol­dat­készítés módját, mindent megmagyaráznak — és néha mégis negatív az eredmény. Nem is olyan régen egy gyümölcstermelő szilvafa gallyakat vitt be megmu­tatni, mert annyit maga is észrevett, hogy valami ba­ja van a fának. Pedig per­metezte is. Méghozzá ott vet­te a vegyszert a mezőgazda­­sági gyógyszertárban. Ké­sőbb azonban kiderült, hogy egy kissé eltért az Utasítás­tól, és nemcsak permetezte, hanem a vízben oldandó vegyszert por alakban is használta, s beporozta a fát. Mondani sem kell, hogy ez­által a megengedettnél jó­­­­val nagyobb mennyiségű vegyszert használt és való­sággal megpörkölte vele a leveleket. Tehát még részle­tes szakutasítások esetén is megtörténhet a baj. Hát még anélkül! Megadhatja-e a vegysze­rek használatához szüksé­ges szakutasításokat az az ember, aki nem tanulta, aki jómaga is csupán annyit tud a vegyszerekről, amennyit esetleg a gyári utasítások­ból elolvas, mé­p­ten lévő mellékcsatornák rendben tartására. Részben­­ez okozta az alsóréti víz­özön­t. — A népbizottság­ ülésén behatóan foglalkoztunk ez­zel a kérdéssel. Bizottságot alakítottunk az úgynevezett nagyút melletti vetésit­­lile­tek főcsapolására. A határ­nak ezen a részen mintegy 300 hoki búza és kukorica ke­rült víz alá. Itt átvágjuk az úgynevezett rámpákat és a vizet a vasút melletti főcsa­tornába engedjük. Erre a munkára már mozgósítot­tunk 19 embert. Az átvágott cámpák helyére ideiglenes hidakat építünk. Később ezt betoncsövekkel állandósítjuk. — A réten már folynak a lecsapoló munkálatok. A föld­sü­öketek emberfeletti mun­kával küzdenek a befektetett munka és anyagi­­megmenté­séért. Néhol térdig érő viz­eton járva tisztítják a csator­nákat, és új levezetőket ás­nak. A társulat szivattyúja éjjel-nappal dolgozik, a ren­dezetlen csatornahálózat­­miatt azonban képtelenek a vizet teljesen eltávolítani. A földművesek és a munkára mozgósított csoportok rögtön­zött kiscsatornák ásásával igyekeznek a felgyülemlett vizet a szivattyúhoz vezetni. — A paradicsom és né­hány főzelékféle már oda van — mondják kétségbees­ve a termelők. A vasárnapi és a hétfő éjjeli nagy esőzés és szél következtében a bú­­zavetésnek is több mint 30 százaléka megdőlt. A víz a­­latt lévő vetésen, vélemé­nyen és a ledőlt gabonán nem sokat segíthetünk. A talaj- és vadvizek már tavaly is nagy károkat okoz­tak. A rétnek, amely kiváló­an megfelel konyhakerti ve­tem­é­nyek termesztésére, csak 20 százalékát tudták bevetni. Mivel a termelők az idén be­­veteményezték az egész te­rületet, — egyesek 40—50 ezer dinárt is befektettek hol­danként, — az idén a kár még nagyobb lesz. A terme­lők 20—30 ezer dinár előle­get vettek fel a moholi és adni földművesszövetkezettől a lekötött terményekre, és csak igen kevesen biztosítot­ták vetésüket elemi csapá­sok ellen. Kétségtelen, hogy ez a hely­zet gondba ejti a községet és mindent elkövetnek a ve­szély elhárítására. A népbi­zottság keddi ülésén határo­zatot hoztál: árvízvédelmi, vagyis úgynevezett községi vízadó bevezetéséről. Ennek összege 1 millió 200 ezer di­nár. Ebből építik meg az Orom alatti terület csatorna­­hálózatát. Itt kis hiján 500 hold elsőrendű legelőt és szántóföldet mentesítenek. a falai- és vadvizek veszélyé­’• Th. M. A moholi szövetkezeti otthon A jövő gazdasági évre készülnek Bajmokon EGYSÉGESÍTENI SZERETNÉK A SZÁMTALAN TERMELÉSI FORMÁT Bajmokon már folynak a megbeszélések és előkészüle­tek a jövő gazdasági évre. A földművesszövetkezetben úgy vélik, hogy a kooperációban elért eddigi eredmények — bármennyire figyelemremél­tók is — nem megfelelők, mert a szövetkezet és a ter­melők együttműködésében annyi szerződésforma jött lét­re, hogy sokszor már nehéz áttekinteni. Ez nem azt je­lenti, hogy valamelyik fél megrövidül majd, mert a ny­ilván­tartás rendben van, a szerződéseknek eleget tesz­nek, hanem azt, hogy most már egy egységes formát le­hetne kidolgozni erre a sok­féle szerződés­re. Ez lenne az egyik előkészület arra, hogy a jövő gazdasági évben tel­jesen egybehangolják a szö­vetkezeti albizottságoknak és szakbizottságoknak a terme­lőkkel való munkáját. Itt van például Tatalovics Milovan földműves. 8 hold földjéből bérbe adott a szö­vetkezetnek 5 holdat. A meg­tartott 3 holdat szövetkezeti képekkel művelteti, vagyis szolgáltatásra is szerződést kötött. A három hold termés­ből és abból, amit a szövet­kezettől kap az 5 hold bér­lete fejében valamennyi bú­za és kukorica átadására is kötelezte magát Ezenkívül­­hizlalással is foglalkozik, és a kövérsertések átadását is szerződésileg vállalta. Garajszki Ferenc madara­­si földművesnek testvérével együtt szintén többféle szer­ződése van a szövetkezettel. Elsősorban szántásra és tár­csázásra. Aztán 155 mázsa műtrágyát kaptak a szövet­kezettől azzal a feltétellel,­­hogy a költségeket a termés betakarításkor számolják el a megfelelő kamattal együtt. A szövetkezet iránti kötele­zettségük egy részének a nyár közepén tesznek eleget, ■amikor átadják a hízókat a szövetkezetnek. A hozamnö­velő versenyre is jelentkez­tek kukoricatermeléssel. A Garajozki testvérek tehát ép­pen úgy, mint Tatalovics 5-6 féle szerződést kötöttek a szövetkezettel az együttmű­ködés különféle formáira. Ha­sonló a helyzet Kovacsevics Akim esetében is. Társaster­melésre lépett a szövetkezet­tel , a terményből ráeső részt is lekötötte. Ha mindehhez még hozzá­fűzzük, hogy a szövetkezet­nek több mint 100 szerződése van háziasszonnyokkal liba és egyéb baromfi tenyészté­sére, továbbá, hogy a taka­rékpénztárban több mint 2 millió dinár betét van, ak­kor valóban elmondható, hogy a bajmoki szövetkezet és a termelők között az e­­­gyüttműködésnek számtalan formája jött létre. Most a szövetkezet vezetősége azon fáradozik, hogy ezt a hatal­mas adminisztratív munkát valahogy egyszerűsítse, és a jövő gazdasági évben köz­vetlenebb, mindkét félre gaz­daságosabb szerződéseket köthessen. • U. J. A bajmoki községi népbizottság épülete 3. oldal HA KETTEN VESZEKEDNEK Ha ketten összevesznek, rendszerint a harmadik húz hasznot belőle. Régi igazság ez, s mégis gyak­ran megfeledkeznek róla. Kanizsán péld­áil két o­­lyan komoly vállalat feled­kezett meg erről, mint az Univerzál kereskedelmi vál­lalat és a Pobeda, a föld­­mű­vesszöv­etkezet önálló üzeme. A két vállalat a napokban összevágta a port. A kenyeret­­eddig a Po­beda péksége szállította az XUniverzálnak. A kereske­delmi vállalat szívesen vet­te, mert kenyérre mindig szükség van, s ha a vevő bejön kenyérért, igencsak vásárol mást is. Számítá­sát is megtalálta, mert a Pobeda 4 százalékos ár­engedményt adott a válla­­latnak, az pedig ennek alapján egy százalékos há­lót engedélyezett az üzlet­vezetőknek. A szövetkeze­tiek most felmondták a szerződést, mert azt mond­ják, emelkedtek a fizeté­sek, drágább lett a tűzi­fa, ezért a jövőben csak egyszázalékos árenged­ményt adhatnak. Az Univerzál hallani sem akar új szerződésről. Egy­szerűen kijelentette, ha nem kapja meg a 4 száza­lékos engedményt, akkor a magánpékségekhez fordul kenyérért. Ám a Pobeda sem hagy­ja magát. Elhatározta, az Univerzál nem akarja áru­sítani a kenyerét, meg­lesz­­nélküle is, maga ál­lít fel elárusító helyeket. Csakhogy ez égi­ kis ne­hézségbe ütközik. Az al­kalmas péküzletek ugyan­is mind magánkézen van­nak, s a tulajdonosok nem szívbajosok, ha házbért kell kérni. Viszont az U­­niverzis sincs fényes hely­zetben. A magánpékségek a konkurrencia megszűn­tével nem is olyan­ enge­dékenyek az árat illető­leg, mint előtte voltak, összerúgták hát a port ketten, s egyik sem akar engedni. Ennek pedig e­­lőbb-utóbb a harmadik ö­­rül. A veszekedő feleknek nincs semmi hasznuk be­lőle, mégsem akarják belát­ni, hopy­ jobb lenne, ha egyik is, másik is enged­ne önfejűségéből, illetve a százalékból. G­. T.

Next