Magyar Szó, 1957. augusztus (14. évfolyam, 208-238. szám)

1957-08-01 / 208. szám

HAl.A­b A FASIZMUSBA­N, SZABADSAO A WK * IMA. plod, B got, • ABA 1*. BIN AB ri üzembe, pionír szervezet­be és megtekinti Beográd kulturális nevezetességeit. A Horvát NK-ba is ellátogat. Beográdi tartózkodása a­­latt a város népbizottságá­nak küldöttsége arany em­léklapot ad át neki. Jugoszláviai tartózkodása során díszkiséretében lesz Dobrivoje Vidics, külügyi ál­lamtitkárhelyettes és Rudi Petohar vezéralezredes. Ho Si Min elnökkel együtt hazánkba látogat Hoang Van Hoan, a vietnami parlament állandó bizottságának tagja és a vietnami munkáspárt politikai bizottságának tagja, Hoang Minh Diam, közokta­tásügyi miniszter és Pham Hgtoc Tas, egészségügyi mi­niszterhelyettes. ❖ Ho Si Min 1390-ben szüle­tett Közép-Vietnam­ában. 1913 után tengerészként több é­­vet élt Franciaországban, Nagybritanniában és az USA ban. Ismert vietnami forra­dalmár. Már a versaillesi bé­kekonferencia idején emlék­iratban követelte az indokí­nai nép függetlenségét. 1925 decemberében részt vett a francia szocialista párt kong­resszusán, amelyen a párt kettészakadt és megalakult a francia kommunista párt. Mindjárt megalakulása után Ho Si Min belépett ebbe a pártba. 1924-ben részt vett a kommunista internacionálé V. kongresszusán. Ugyanab­­­­ban az évben Kvantungban megalakította Vietnam első forradalmi szervezetét. Ez­után több évet emigrációban Megszakadtak a moszkvai tárgyalások Hazahívták a nyugatnémet küldöttség vezetőjét Bonnból jelenti a Tanjug. Bonnban kiadott közle­mény szerint bizonytalan idő­re megszakadtak a július 23-án Moszkvában megkez­dett szovjet-nyugatnémet tár­gyalások. A nyugatnémet kormány képviselője szerint a Szovjet­unióban tartózkodó németek hazaszállítása kérdésében me­rültek fel nézeteltérések. Nyugat-Németország ugyanis azt állítja, hogy 80-100.000 nyugatnémet akar visszatér­ni a Szovjetunióból, a szovjet delegáció viszont azt hangoz­tatta, hogy a hazaszállítás kérdése nem is létezik, mi­vel csak egy-két németről van szó. A kormány képviselője be­jelentette azt is, hogy Lahr nagykövetet, a nyugatnémet delegáció vezetőjét visszahív­ták Bonnba, hogy beszámol­jon a külügyminiszternek. Beszámolója után döntenek arról, hogy „hogyan és mi­lyen formában folytatják a megbeszéléseket, ha ugyan folytatják“. Arra a kérdésre, vajon csak a hazaszállítás kérdé­sében vannak-e ellentétek és egészében megvan az egyet­értés, azt válaszolta,­­hogy ezt a két dolgot nem lehet különválasztani. A VERSENYCSOPOR­­TOK HOZAMA A LEG-­­ MAGASABB . Cséplési Jelentés a zombori járásból (3. OUtQl ------- / KÉTSZER NAGYOBB TERMELÉS A KIS­IPARBAN (2. oldal) KÉRDEZZ-FELELÜNK (2. oldal) A LEDURROGOTT FÜTTYSZÓ Tárcánk a második oldalon 22 FILM, 24 ÓRA ALATT T­elef­onjelent­ési­nk a pulai filmfesztiválról (5. oldal) A NEMZETI SZOCIALIZ­MUS Áldozatainak FIGYELMÉBE A külföldi Jugoszláv vagyonvédő jugoszláv felhívása (4. oldal) AUGUSZTUS 5-ÉN érkezik 51 év SZ­MM Tito elnök fogadja A vietnami elnök életrajza Tito elnök távirata a svájci konföderáció elnökéhez Belgrádiból jelenti a Tan­-, jug. Joszáp Broz Tito elnöke Svájc nemzeti ünnepe alkal­mából üdvözlő táviratot kül­dött Hans Stoylihoz, a sváj­ci konföderáció elnökéhez. AMERIKAI VENDÉGEK VIDICSNÉL Beográdból jelenti a Tan­jug: Dobrivoje Vidics külügyi államtitkárhelyettes tegnap fogadta Francis Waltert, az amerikai kongresszus tagját, a betelepülési albizottság el­nökét, Joseph Swing vezér­őrnagyot, betelepülési kor­mánybiztost, Walter Bester­­mant, az amerikai kongresz­­szus igazságügyi albizottsá­gának tagját és Raymond Farrellt, a vizsgáló osztály kormányhelyettesét. Beográdból jelenti a Tan­jug. Ho Si Alin, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság el­nöke augusztus 5-én ötnapos látogatásra Jugoszláviába ér­kezik. Ho Si Min elnököt Beo­­grádban államfőt megillető módon fogadják. Joszip Broz Tito elnök díszebédet és dísz­fogadást ad tiszteletére. Ho Si Min megkoszorúzza a Név télen Hős emlékművét az Avak­un, ellátogat néhány ipa élt Ázsiában és Európában. 1929-ben a francia hatósá­gok távollétében halálraítél­­ték. 1930-ban az ország három forradalmi szervezete Indo­nézia kommunista pártja né­ven egyesült. Egy év múlva Ho Si Mint Hong Kongban, letartóztatta és két évig bör­tönben­­ tartotta az angol rendőrség. Ezután kénytelen volt ismét Európába emig­rálni. 1935-ben részt vett a kommunista internacionálé VII. kongresszusén és 3 év múlva visszatér Indokín­ába. Vezetésével az indokínai kommunista pártnak sike­rült a függetlenségi harcra demokratikus frontba egye­síteni valamennyi politikai pártot és hazafias szerveze­tet. A front elnöke Ho Si Min lett. 1944—45-ben a japán meg­szállás alatt megalakult a nemzeti felszabadító hadse­reg, amely a második világ­háború végéig nagy terüle­teket szabadított fel. 1945 augusztusában Ho Si Minnal az élen megalakult az ideig­lenes vietnami kormány. Ki­kiáltották a vietnami demok­ratikus köztársaságot. A kö­vetkező év márciusában a parlament első ülésszakán Ho Si Mint köztársasági el­nökké és miniszterelnökké választották. 1946-ban Ho Si Min tár­gyalásokat folytatott a fran­cia kormánnyal és egyez­ményt írt alá, amelynek alap­ján Franciaország elismerte a vietnami demokratikus köz­társaság függetlenségét. De még ugyanabban az évben a franciák megkezdték harcu­kat az új állam ellen. Ez a­­harc 1954-ben a genfi fegy­verszünettel ért véget. A vietnami demokratikus köztársaság Ho Si Minnal az élén állandóan a béke meg­szilárdítására törekedett, kö­vetkezetesen végrehajtotta a genfi értekezlet döntéseit és harcolt az ország békés e­­gyesítéséért. Ho Si Min eddigi körútján több keleteurópai országot végiglátogatott. A képen: a vietnami elnök Lengyelország­ban Gomulka elsőtitkár és Zawadski miniszter­elnökhe­lyettes társaságában. Szombaton délután temetik Nikola Mirkov mérnököt A temetési bizottságtól nyert értsüléseink szerint Nikola Mirkov mérnöknek, a Duna-Tisza-Duna csatorna eszmei tervezőjének hamvai, szombaton, augusztus 3-án délelőtt érkeznek hazánkba. Vajdaság határán, Síd kö­zelében az autóbuszon Mir­kov mérnök családjának tag­jai és rokonai, a vajdasági Vízgazdasági szolgálat, az é­­pülő Duna-Tisza-Duna csa­torna igazgatósága és Novi­­szád város képviselői várják és fogadják a hamvakat tar­talmazó urnát. Noviszádra gépkocsi hozza az urnát és szombaton délelőtt 10 órától délután 4 óráig a­ csatorna­igazgatóság épületének csar­nokában helyezik el. Mirkov Nikola temetése szombaton délután 4 órakor lesz. A temetési menet a Du­na-Tisza-Duna csatorna szék­házától indul, a Tito marsai sugárúton a Zmaj Jovan, a Miletics, a Jovan Szubotics és a Kiszácsi utcán át az Al­­mási úti temetőig. Megbeszélés A MAGYAR MENEKÜL­TEKRŐL BEOGRADBAN Beográdból jelenti a Tan­jug. . . . . Pavle Pekics és Andrej­a Pejovics belügyi államtit­­kárhelyettesek tegnap dél­előtt megbeszélést folytat­tak Francis Walterral az amerikai betelepítési albi­zottság elnökével és a kísé­retében lévő többi amerikai vezetővel. A Tanjug értesí­tése szerint a Jugoszláviá­ban élő magyar menekültek­ről volt szó. Jelen volt Rid­­leberger amerikai nagykövet is. A megbeszélés után Pavle Pekics belügyi államtitkár­­helyettes ebédet adott az amerikai vendégek tisztele­tére. ÚJ FŐKONZULIJUK ISZTAMBULBAN A Jugopressz értesülései szerint Bosko Csuticsot a kül­ügyi államtitkárság tanácso­sát Jugoszlávia új isztambu­li főkonzulivá nevezték ki. Az eddig főkon­zuli Kiró Hadzsivaszilyev, a külügyi államtitkárságban kapott új megbízatást. Lengyel pártvezetők érkeznek hazánkba A Jugopressz értesülései szerint a Lengyel Egyesült Munkás Párt magasrangú pártfun­kcionáriusainak egy csoportja hazánkban tölti évi szabadságát. A lengyel párt­vezetők augusztus 2-án ér­keznek és egy hónapot töl­tenek Dutorovnikban és több más jugoszláv nyaralóhe­lyen. Köztük van Helena Koz­lowska, Vincent Krisa, Sta­nislaw Tomaszewski, Ta­­deusz Wieczorek, a LEMP központi vezetőségének tag­jai, Stepan Matuszewsky, az ellenőrző bizottság tagja, és Roman Syblowsky, a Tribu­­na Ludu szerkesztője. Mint megírtuk Joszip Broz Tito köztársasági elnök és felesége Jovanka július 29-én ellátogattak Kumrovec.. Tito elnök szülőfalujába. Képünkön Tito elnök és felesége a kumroveci új nyolcosztályos iskolában.

Next