Magyar Szó, 1958. február (15. évfolyam, 30-57. szám)
1958-02-01 / 30. szám
2. oldal Krlezsa-bemutató Budapesten Borac Szlapíca vendégrendező sikere a Nemzeti Színházban A budapesti Nemzeti Színházban nagy sikerrel mutatták be Miroszlav Krlezsa Glembay urak című drámáját. A díszbemutatón részt vettek a magyar kulturális és politikai élet ismert személyiségei, köztük Kállai Gyula, a MSzMP politikai bizottságának tagja, Bertke Valéria művelődésügyi miniszter, Földes László, a MSzMP központi vezetőségének tagja és mások. A bemutató közönsége a színészek mellett rendkívül melegen üdvözölte Boján Sztupkát, a darab vendégrendezőjét. Major Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója az előadás után kijelentette, hogy a Krlezsa darab előadása nagy élmény volt az egész együttes számára, majd kifejezte azt a reményét, hogy a sikeres bemutatót még sok előadás követi és hogy a darab az egész idényben műsoron marad. A darab előadásában részt vevő művészek a sajtó képviselői előtt kijelentették, hogy a siker jórészt Boján Sztupica kitűnő rendezésének köszönhető. Ljubo Kapicsics, Jugoszlávia budapesti nagykövete fogadást rendezett a Glembay urak előadásán közreműködő művészek részére. Részt vettek a magyar színházi élet kiválóságai és a sajtó képviselői is. A Nemzeti Színház együttese és Bója Sztupica az előadás után táviratot intéztek Miroszlav Kolezsához is. Közölték vele, hogy színműve nagy sikert ért el a magyar fővárosban és jókívánsága, hát tolmácsolták. Miroszlav Krlezsa A beográdi meteorológiai Intézet jelenti: Dél-Európában továbbra is derült és hideg az időjárás. A kontinens többi részén tegnap borult idő volt, a Szovjetunióban havazott. Hazánkban is tovább tart a derült idő. Szlovéniában, Horvátországban és Vajdaságban helyenként regigei köd volt. A hőmérséklet 13 órakor a tengerparton +13, Makedóniában + 8, az ország többi részén +2 fok. Várható időjárás mára: az ország belső részében reggeli köd, napközben derült idő. Várható legalacsonyabb reggeli hőmérséklet —12 és —15 fok. A legmagasabb nappali hőmérséklet +1—3 fok között. Önműködő nagymajom a Bega partján Júniusban munkába állítják a zrenyanini új tmlmit A zrenyaniniak igen sokszor panaszkodnak a kenyérre, jogosan, mert valóban van mit kifogásolni. A pékséget okolják, ám rendszerint nem ő a hibás. Sokszor ugyanis a malom hibájából keletien, szatonnás, vagy a szokottnál barnább a kenyér. De ha már, alkalmasint az okokat kutatjuk, akkor el kell azt is mondani, hogy a lisztes molnárokat sem volna szabad mértéktelenül szepelni, mert múlt századbeli malmoktól jobb teljesítményt nem is várhatunk. A zrenyanimi malmok nagyobb része pedig már jó ideje kiszolgálta a magáét, olyannyira, hogy még átalakíltásra sem érdemes. Kis épp az említettek miatt kísérik a beavatottak oly figyelemmel azt e négyemeletes csarnokot a Zsitaprodukt tövében, amelyről építői úgy vélik, hogy legkésőbb júniusban munkába áll és megkezdi az őrlést. AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB PNEUMATIKUS MALMA Az épülőfélben lévő zrenyanini, tíz vagon teljesítőképességű malomról azt mondják, hogy ez az ország legnagyobb ilyen típusú malimét. Berendezéseit a Zmaj és a Pobeda készíti olasz szabadalom alapján. Villanyáram hajtja majd gépeit, ezek a búzabéra hastól kezdve a liszt zsákolásáig mindent önműködően végeznek. A fogyasztók szempontjából azonban talán a legfontosabb az, hogy a malom mellett felépül egy kétszázvaggonos lisztraktár is önműködő keverő berendezéssel, ahol majd érlelni lehet a kenyér alapvető nyersanyagát, nehogy megcsalja a pékeket. Tudvalévő, hogy közvetlen a malomhengerek alól kikerült liszt nem mindig alkalmas dagasztásra, mert mint sok minden másnak, ennek is meg kell érnie. A jó lisztraktár tehát előfeltétele az ízletes, jól megkelt kenyérnek. Amint az előbb mondottuk az uj malom minden munka menete gépesített és így váltásonként csak 11 szakember kell hozzá. Ez a tizenegy ember fehér köpenyben fog dőlgezni, mert nem lesz egyéb tennivalója, mint ellenőrizni és irányítani a gépeket. MI LESZ AZ ÖREG MALMOKKAL Az új malom munkáiba álalításával nyilvánvalóan napirendre kerül az eddigi malom aggastyánok kérdése is. A járási népbizottság távlatterve szerint jónéhány közülük rövidesen lekerül a búzaőrlők listájáról. Azokat viszont, amelyek még átalakíthatók, felszerelik korszerű gépekkel. Értesülésünk szerint az áttalakítandókközé sorolták az ócskáit, a jasatomiicsit és a novacinyait. A beloblatoit, megyeit és topolvácit pedig takarmányőrlésre rendezik át. A többiek egyelőre továbbra is búzát őrölnek. A zrenvaniná új malom tehát megoldja majd nemcsak a polgárok jobb kenyérrel való ellátását, hanem közvetve lehetővé teszi az annyira időszerű állattakarmányozás előmozdítását is. M. T. A bizottság ... A munkástanács-kongresszus határozatainak megvalósulása a zombori textilgyárban A zombori textilgyár munkástanácsának értekezletén ezentúl nem számol be az igazgató, a főkönyvelő vagy más vezető tisztviselő a vállalat helyzetéről és nemcsak ők indítványoznak valamit. Az üzem munkástanácsa a kongresszus határozata szerint, 14 bizottságot alakítottmeghatározott teendők végzésére. Ezentúl ezek tanulmányozzák az egyes problémákat, az üzem munkáját és nélkülük nem lehet egyetlen kérdést sem napirendre tűzni a munkástanács üléseken. A határozatok sem maradhatnak többé papíron csupán, mert a bizottság rendszeresen ellenőrzi végrehajtásukat. A bizottságokban egyébként 70 munkás és alkalmazott van. A munkásönigazgatást így tulajdonképpen még szélesebb alapokra helyezték és a dolgozóknak természetesen még nagyobb betekintésük lesz a vállalat munkájába. Az egyes kérdések taglalása, a helyzet értékelése is reálisabb lesz, mert például a kommercialista nem fog beszámoló formájában értékelést adni szektorának munkájáról és egyéni javaslatokat adni. A textilgyár munkástanácsa egyben titkárságot is alakított; ez szintén a munkástanács munkáját támogatja. A dolgozók kérvényeikkel, panaszaikkal a titkársághoz fordulnak és ez továbbítja a tanács üléseire. Áranylag rövid idő telt el a bizottságok megalakítása óta, de máris észlelhető munkájuk eredménye. A legutóbbi munkástanács értekezleten a termelési és a munkaminőségi problémával foglalkozó bizottság a Bukle bútorszövet osztály munkáját értékelte. A próbatermelés kielégítő eredménnyel járt, noha bizonyos időnek el kellett telnie, mire a munkások kiismerték az új, belga gyártmányú szövőgépeket. Most azonban már javul a minőség és várható, hogy rövid idő alatt elérik a belgiumi Bukle bútorszövetgyár munkateljesítményét. Ez az osztály az utóbbi időben kellőképpen igazodott a vásárlók igényéhez és ez tette lehetővé, hogy fél év alatt több mint 45 millió dináros jövedelmet valósított meg. A bizottság javaslata szerint a munkástanács elhatározta, hogy mintegy 8 millió dinárt jutalmul kioszt a legjobb munkások között, a többit pedig az önrendelkezési alapba helyezi s ezzel is hozzájárul majd az 1300 orsós fonó építéséhez. A jó előmenetelű ipari tanulók 5000 dinár jutalmat kapnak. A tanács egyben elhatározta azt is, hogy a negyedik negyedévi jövedelemből nem osztanak, hanem a fonó építésére használják fel. A káderképzéssel foglalkozó bizottság indítványozta, hogy indítsanak tanfolyamot a félszakképzettség elnyerésére jogot szerzett munkásoknak. Mivel a zombori munkásegyetem magas szakképesítő tanfolyamot szervez, a bizottság javasolta, hogy a vállalat a tanfolyamra jelentkezőknek tegyen könnyítést s fizesse a tandíj felét. A munkástanács mindkét indítványt elfogadta s pályázatot írt ki hét szakmunkás továbbképzésére azzal, hogy a tanfolyam minden költségét viseli, ha az illető sikeresen vizsgázik. Az ülésen más bizottságok is beszámoltak munkájukról, az egészségügyi és munkaügyi és munkavédelmi bizottság is. A munkástanács nem volt megelégedve ez utóbbi jelentésével a felhívta a figyelmét, hogy a jövőben számoljon be arról is, menynyiben veszik igénybe a munkások az egészségvédelmi eszközöket és milyen intézkedéseket tett maga a bizottság az egészségvédelemmel kapcsolatos hiányosságok kiküszöbölésére, összesen öt bizottság számolt be az értekezleten. A többiek a következő üléseken adnak majd jelentést Az eddigi jelentésekből azonban megállapíthatjuk, hogy a munkástanács a bizottságokkal sokkal eredményesebb munkát fejt ki, már azzal is, hogy több ember érdeklődését keltette fel a gyár dolgai iránt. V. J. A Szerb Népköztársaság népegészségügyi tanácsa már több mint egy évvel ezelőtt javasolta, hogy a népköztársaság területén nyissanak tanácsadókat a nők részére a fogamzás szabályozására. Néhány nagyváros kivételével azonban ilyen tanácsadók még sehol sem működnek, noha nagy szükség volna munkájukra. A nők nagy része ugyanis nincs kellőképpen felvilágosítva a fogamzás megelőzéséről, s ennek következtében a magzatelhajtásnak még minidig igen sok áldozata van. Sok nő szociális nehézségek, lakáshiány és más okok miatt igyekszik szabadulnia terhességtől. Olykor, nagyritkán csecsemőgyilkosságról is olvashatunk. Vagy vegyük azt a Szuboticáról írt tudósítást, amely szerint „a legutóbbi öt nap alatt 12-szer volt szükséges abortusz miatt elsősegélyre.“ Ha közelebbről vizsgáljuk a dolgot, felmerül a kérdés, mi késztette az anyát, hogy megölje gyermekét? Milyen mértékben terheli őt a felelősség agyilkosságért? A büntető törvénykönyv szerint szigorúan el kellene ítélni, de kérdés, hogy teljes mértékben megérdemli-e a súlyos büntetést. Mi történt volna, ha gyermeke életben marad, és visszatér vele falujába? Egy helyett nem ketten lettek volna-e szerencsétlenek? Felmerül a kérdés, nem lett volna-e okosabb a nő segítségére sietni, megelőzni a szülést, hogy ne következzék be a gyilkosság és ne menjen tönkre az asszony élete. Mert valóban csak az asszony hibás-e? Nem tudatlanságát kell-e okolni? És ki felelős ezért a tudatlanságért? Vajon Padejon, Szobotián és más helyeken van-e tanácsadó, s az illetékes egészségügyi szervek megtettek-e mindent hogy felvilágosítsák a nőket? Véleményem szerint küzdeni kell mind a törvényes, mind a törvénytelen abortusz ellen, mert a magzatelhajtás csak végső eszköz és nem ajánlatos, de legjobban úgy küzdhetünk ellene, ha odahatunk, hogy a szülők már a fogamzást megelőzzék, vagyis alkalmazzák a különféle fogamzás elleni eszközöket. Viszont az is igaz, hogy nem rendelkezünk még megfelelő fogamzás elleni szerekkel, mert a forgalomban lévő eszközök és szerek nem tökéletesek, s éppen azok a nők és asszonyok nem ismerik, nem tudják alkalmazni, akiknek leginkább szükségük volna rá, vagyis a falvak és kisebb települések lakosai. Ezért kellene az ilyen tanácsadókat nemcsak városokban megnyitni, ahol a nők higiéniája magasabb színvonalú, s többet tudnak a fogamzást megakadályozó eszközök használata megelőzésé ről is, hanem a falvakban is. Az első teendő azonban az, hogy a problémát felismerjék, hogy meglássák a tényeket, és ne csak filozofálgassanak az erkölcsről. Gyakran megtörténik az is, hogy a szexuális problémákról, mint visszataszító rémes dolgokról beszélnek. Minduntalan beleütközünk ebbe a kérdésbe, mégsem merünk szembenézni vele. Azt mondhatná valaki, hogy mindaz, amit az előbb mondottunk, csak szubjektív megítélése a dolgoknak. Megemlítünk hát néhány adatot. Tavaly 874 nőt hoztak abortusz miatt a szuboticai kórházba. Az esetek 90 százaléka szakszerűtlenül kezdett abortusz volt. E betegek kezelése 2248 napot vett igénybe. 702 nő gyógyítását a társadalombiztosító viselte, 172 pedig magánbeteg volt. Ha elemezzük ezeket az adatokat, a következőket állapíthatjuk meg. A biztosítottak négyszer annyian voltak, mint a magánbetegek, pedig a szuboticai kórház területein a biztosítottak és a nem biztosítottak aránya éppen fordított, azaz minden biztosított tagra négy nem biztosított jut Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy azoknak a nőknek, akik nincsenek biztosítva, jobban kifizetődik magánorvoshoz menni, mint kórházba mert a kórház sokkal drágább, mint a magánorvos. A nők életkorát vizsgálva az észlelhető, hogy a legtöbb abortusz a 26—36 évesek között fordul elő, vagyis azoknál a nőknél, akiknek már van egy-két vagy több gyermekük, s azért határoznák el magukat erre, mert nem akarják rontani életszínvonalukat. Egyébként az abortuszok száma úgy aránylik a születésekhez, mint 17 az 1-hez. Más szóval, átlag csak minden második vagy harmadik terhesség végződik szüléssel. Megemlíthető az is, hogy ezeknek az eseteknek csak a kórházi költsége 2,7SS,ami dinár volt. Ha hozzáadunk még azt, hogy a biztosítottak kórházon kívüli gyógyításban is elvesztettek 1624 munkanapot az abortusz miatt, felmérhető ennek a jelenségnek a gazdasági hatása is. Mindez arra int, hogy minél több fogamzást megelőző tanácsadót kellene nyitni, és széleskörű felvilágosító munkát kezdeni, hogy a nők megismerjék mindazokat az eszközöket és szereket, amelyek ezt a célt szolgálják, az illetékes egészségügyi szerveknek pedig biztosítaniuk kellene a legkorszerűbb fogamzás elleni eszközöket. Engedélyezni kellene, hogy a nő egyedül, vagy férjével együtt határozza meg, mikor és hány gyermeket szül, meg kellene engedni nem kívánt terhesség esetén az abortálást, de csak a kórházakban. Szigorúan büntetni az avatatlanokat, akik kellő szakértelem hiányában annyi bajt és veszélyt okoznak. Végül minden erővel arra kellene törekedni, hogy a nők megismerjék azokat a módszereket és eszközöket, amelyekkel szabályozhatják a fogamzást. Többet kellene gondolni arra a régi igazságra, hogy csak annak a gyermeknek lesz boldog az élete, akinek világrajövetele öröm, nem pedig teher a szülőknek. Dr. LICHT Antal : fogamzás MAGYAR SZÓ Szombat, 1958. 2. 1. ]