Magyar Szó, 1958. július (15. évfolyam, 168-192. szám)
1958-07-01 / 168. szám
Г Redđ, mmí. Százholdas kertelj intézkedések Zrenyanin veteményellátására Jelenleg rossz a helyzet A zrenyanini községi népbizottság a minap felszámolta a város egyetlen kerti veteményforgalmi vállalatát. E csaknem 50 000 lakosú iparváros véleményellátása tehát ezentúl teljesen a piacra van utalva. Az adott helyzet semmiképpen sem kecsegtető. Veteményfélékben, igaz, egyelőre nincs komolyabb hiány, piaci napokon roskadásig megtelnek a pultok, de annál komolyabb gondot okoz a zrenyanini háziasszonyoknak a veteményfélék ára. Gyengébben termő években sem volt ilyen magas a kerti vetemények ára. A borsó például 100 dinárral startolt, és jóllehet jócskán volt belőle, ára úgyszólván mindig háromszámjegyes maradt. Hasonló a helyzet a zöldbabbal, karalábéval és más veteményfélével. Egy öklömnyi karfiolfej 60—70 dinár, a zöldpaprika darabja 10 dinár, négy hüvelykujj nagyságú vöröshagyma pedig 15—20 dinár. Hol a kiút? Mit lehet tenni a helyzet feljavítására? — kérdezik a zrenyaniniak. Mi is ezt a kérdést tettük fel minap a nemrég létesített áruforgalmi titkárság irodavezetőjének. De a távlatterveken kívül egyéb megnyugtatót nem hallottunk tőle. A Centrobanát, a felszámolt veteményforgalmi vállalat ügyét előbb kellett volna elintézni. Ügyvitele évek óta kétséges volt. Kár volt eddig várni felszámolásával, hisz ha ezt előbb megteszik, talán lehetett volna még időre másikat helyébe állítani, most, azonban már minden késő. Valóban nem marad más hátra, mint felkészülni a ... jövőre, ezt az évet pedig átvészelni szervezett vetamin -ellátás nélkül. M AZ ÁRUFORGALMAT, HANEM A TERMELÉST KELL MEGSZERVEZNI Ez ezrenyanini illetékesek új jelszava és új elképzelésük a veteményellátásról. A szóbanforgó kérdést ugyanis eddig az áruforgalom megszervezése útján vélték elintézni. Ilyen elgondolás szülöttje volt a Centrobánát is, amely úgy látszik, komolyan rácáfolt erre a koncepcióra. A keserű tapasztalat után tehát a zrenyanini községi népbizottság most a dolog velejébe szándékozik nyúlni. Az eddigi intézkedések első eredménye valóban sokat ígér. Megegyezés történt ugyanis a mezőgazdasági állomással, amely hajlandó jövőre 100 holdas veteményeskertet létesíteni, az élelmiszerkombinátus mögötti igen jól termő szántóján. Több szempontból találó ez a megoldás. A szóbanforgó terület egy részét már az idén is öntözték, tehát jók a veteménytermelés feltételei. Az élelmiszerkombinátus sok felesleges gőzt termel, ezzel jól lehet majd fűteni a melegágyakat és az üvegházakat. Az eljövendő százholdas veteményeskert területén valaha repülőtér volt. A megmaradt betonkifutópályák ideális lehetőséget nyújtanak a termények gondozására és szállítására. Jobb megoldást tehát el sem lehet képzelni. Becslések szerint 100 hold elegendő ahhoz, hogy Zrenyanint teljesen ellássák korai veteményfélékkel, persze — és ez a legfontosabb — hozzáférhető és az eddiginél jóval alacsonyabb áron. HATÁSOSABBAN KÖZBESZÓL A JABLAN IS A velencei kövesút mentén, Zrenyanin tövében, az utóbbi egynéhány évben szép gyümölcsös létesült. Furcsa azonban, hogy ezeknek a gyümölcsfáknak a termését még csak meg sem kóstolják a zrenyaniniak. A Jablan néven ismert gyümölcsös igazgatósága ugyanis minden terményét Beográdba és Noviszádra szállítja. Ott — mondják — jobbak az értékesítési lehetőségek, biztosabbak, fizetőképesebbek a gyümölcs- és veteményforgalmi vállalatok. Igazuk is van. Az idén azonban ezen a téren is megváltozik a helyzet. A községi népbizottság lehetőséget adott a Jablannak, hogy értékesítse termékeit, így a zrenyanini gyümölcsök Zrenyaninban maradnak. A Jablan cseresznyéinek köszönhető többek között az is, hogy ez a gyümölcs a piacon jóval olcsóbb mint például a zöldbab. Végül egy örvendetes hír a háziasszonyoknak. Ha őszre gyümölcsöt vagy savanyúságot szándékoznak eltenni, gondolják meg jól a dolgot. Könnyűszerrel megmenekülhetnek a befőzéssel és savanyítással járó pepecseléstől. A Nas Dom szolgáltató vállalat újonnan létesítendő műhelye megteszi ezt helyettük, csak üveg szükséges, „nyersanyag” és egy kis pénz. M. T. AZ EGYSZERI AUTÓBUSZMEGÁLLÓ ■ Az utóbbi években igencsak megszaporodtak az autóbuszjáratok Péterrévén. A Pusztának két, a Putniknak egy autóbusza robog át naponta kétszer a községen, Becsével pedig ezen- kívül külön összeköttetése is van. El is büszkül az ember, látva ezt a nagy autóbusz I forgalmat. Mert 5—10 évvel ezelőtt egy sem közlekedett. Az utcasarkon télen- nyáron, esőben-hidegben israkozó utasoknak már i - ik egyetlen álmuk volt:csak lenne egy autóbuszmegálló is!fis mivel a választópolgár I szava szent, hát fel is I épült. Egy szép kis épület I község központjában, röm volt nézni, amíg épült... Június elején volt az ünnepélyes megnyitás. ■ Bent szép asztalok, bor, sör, palinca, likőr és élénk for-I galom. Lám, milyen kedves kis büfé nyílt a népbizottság I mellett" A tisztviselőknek sem kell többé a Partizán ívóházba járniuk, amíg így száz méterrel távolabban. Az utasok, nagykendős, matyros asszonyok, rokontogatók, hivatalos ügyben ■ecsére utazók pedig áll. Mogállnak továbbra is a sarkon. Miért? Mert hát nem szokta azt mindenki, hogy kocsmában idegéljen. És hát mit is : mondanának a pincérek, haodaülve a szép kis asztal I lakhoz, megkérdezné tőlük, s hogy mit parancsolnak. Talán azt, hogy „hozzon I egy féldecit’'? K. I. MAGYAR 8*35 6 Еџу hősi apró emlékeztetős Kiállítás a szatjeszkai harcokról 2elengorai De szép a Zelengora így nyár elején. Mi akkor szépségéből semmit sem láttunk. Látjátok azt a harcost ott a fának támaszkodva? Amott meg golyószaggatta köpenyben kuporogni a másikat? Emezek meg, itt az előtér-szatjeszkai harcost, itt a Terézián megrendezett kiállításon. Rövid pihenő. Ez annak a képnek a felirata, amelyről szó van. — Igen, rövid pihenő volt — folytatja a volt harcos, rövid pihenő a legszörnyűbb csőben, csak állnak, de nem mertek leülni. Féltek, hogy soha többé nem kelnek fel, mert annyira ki voltak merülve. Mi is itt voltunk valahol közöttük... Sokan hallgatják a középkorú barna embert, aki szavaival még több életet önt ezekbe a szutjeszkai harcokban készült képekbe. Nagyobbára fiatalemberek, főiskolások veszik körül a volt fák után. Amikor a Zelengorára értünk, s rövid pihenőt rendeltek el, csak néztük egymást, de semmit sem mertünk kérdezni, vajon ki hiányzik közülünk, kiket vitt el a Szutjeszka vize, kiket kaszáltak le a gyilkos fegyverek. Csak néztük egymást, de nem egymást láttuk, hanem azokat, akik többé már nem lesznek köztünk. Fájt, annyira fájt minden elvtárs, harcos: eleste, hogy az ember szemére már könny se tudott pattanni ... Tekintete már más képeken jár. Az elesettek képein. A többezer elesett hős közül vagy huszonötnek láthatjuk itt a képét, köztük Szava Kovacsevicsot, Veszelin Maszlesát, Marko Etyimovicsot. /ff van Avdo! (Avđo Hodzsics) — kiált fel az ember. — Velünk együtt indult el Szarajevóból. Fiatal fémmunkás volt. Egykettőre politikai vezetővé fejlődött, s amikor Lekovicsiből a keletboszniai partizán faluból elindultunk a brigáddal, már ő volt a vezetőnk. Eleste még nagyobb harci kedvet, még nagyobb elszántságot adott mindannyiunknak ... Sokan azt a térképet szemlélik, amelyen az a bizonyos gyűrű látható, amelybe a 120 ezer főnyi állig felfegyverkezett és jóltáplált fasiszta hadsereg zárta a 19 ezer proletárt. A térképen nagy pontok jelzik a súlyos, de dicső harcok színhelyét: Milinkladet, ahol Tito elvtárs megsebesült, Trentistét, Focsát, Lyubingrodot, Lucskakolibát, a Kosurt, a Vucsevót, meg a többit. Egy bácsika furakodik a fiatalok közé s halkan megszólal: — A történelemben még nem volt példa, hogy egy ilyen gyűrűből bárki is kitört volna. Igen, a harci kedv, az öntudatos ember győzelme volt a roppant hadigépezet, a gőg, a sötétség felett. Hogy mit akart az a fasiszta hadigépezet a Szutjeszkán, rádöbbenti a látogatót egy eredeti német parancs, amelyet a Szutjeszkán harcoló német csapatok parancsnoka adott ki, és amelyet most a kalemegdáni Szutjeszka kiállításon olvashatunk. A parancsban ez áll: „A sikeresen elvégzett teljes bekerítés után a kommunisták részben megpróbálnak kitörni a gyűrűből. Ezért elrendelem: Egyetlen harcképes férfi sem kerülhet ki élve a gyűrűből. Ez volt hát az ellenség elképzelése. A történteket ismerjük. Terjedelménél és kiállított tárgyainál fogva nem nagy ez a kalemegdáni kiállítás, de minden kiállított tárgy ezer igaz mesét mondhatna el: a felszabadító harc igaz történetét. Milyen és mennyi szenvedésről mesélnének például azok a vértől megfeketedett rudak, amelyeken a sebesülteket vonszolták, azok a lakatoskézzel drótból gyártott műszerek, amelyekkel az orvosok ott a Szutjeszkán operáltak ? Vajon hány élet adta kézről-kézre azokat a partizánpuskákat, amelyeket 1941-ben a felszabadított területen gyártottak vagy azokat a fegyvereket, amelyeket az ellenségtől ragadtak el? Mit mesélnének azok az ágyúk, amelyek elföldelésére az áttöréskor már nem volt idő, s így a németek szétrobbantották, nehogy ismét a partizánok kezébe kerüljenek? S .mennyi proletárvér tapad annak az aranyfoglalatú kardnak a volt gazdájához, akit Lehr tábornoknak hívtak és a fasiszta erők délkeleteurópai parancsnoka volt? Szutjeszkán szerencséjére csak a kardját hagyta ott, később fejével fizetett a barbár. Nézzték a kiállított tárgyakat, s azokra gondolunk, akik már nincsenek, akik kezéből Szutjesz Tsán kihullott a partizánfegyver. Nézem, sokáig nézem azt a nagy képet, amely bombatámadás után készült. Egy sebesült harcos fekszik, kettő mellette guggol, távolabb egy szomorú ló áll. Az előtérben pedig egy fiatal partizán. Nem a sebesültet nézi. Szeme valahova messze mered, talán falujára gondol, vagy az új harcokra. Ki tudja. Nézem ezt a nagyszerű képet, s hatása alatt azon veszem észre magam, hogy ajkaim mozognak. Azt, azt akarják mondani a harcosnak: (ki tudja él-e még). Köszönöm, értem is harcoltál a Szutjeszkán. MUCSI József A néphadsereg egységei Focsa és Gacko között 60 km-es országutat építettek a szutjeszkai csata évfordulója alkalmából Focsán 190 ágyas korszerű kórház épült a szuteszkai „ harcokban elesett harcosok ”emlékezetére. Jól fizet az árpa a becsei határban A Tisza szövetkezeinek 39-44 mázsa termett hektáronként A becsei község határában több mint 40 090 hold őszi árpa van. Most teljes lendülettel folyik az aratás. Már mintegy 60 százalékát le is vágták s részben elcsépelték. A mezőgazdasági szervezetek egy része kombájnnál arat. A mezőgazdasági birtokok és szövetkezetek meg vannak elégedve az árpahozammal. A Tisza szövetkezet árpája eddig 33—44 mázsát hozott hektárjáról, a Bratsztvó-Jedinsztvó mezőgazdasági birtoké 34 mázsát, (egyik leggyengébb tábláról). Ha az időjárás kedvez, a mezőgazdasági szervezetek nagy része rövidesen learatja az árpát. A magánparasztok szintén nagyban vágják az árpát. Hozamuk jóval elmarad a birtokok és szövetkezeteké mögött. Búzából mintegy 12 ezer hold van a köszeg területén. Eddig még csak próbaaratást végeztek, e héten azonban itt is megindul a munka. Elsősorban az olasz búzát vágják majd, ez ígér legjobb termést, mindjárt utána az TJ-1-es következik. BEOSZTJÁK A GÉPEKET Egyebek között ez is elhangzott a becsei községi népbizottság legutóbbi ülésén. Emellett szóba kerültek a cséplési problémák is. Jelenleg 53 kombájn és 7 cséplőgép várja a cséplést. Egyes szövetkezetek nem használják ki teljesen cséplőgép állományukat a cséplésben, máshol viszont kevés a cséplőgép, mintegy 400 holdra jut egy gép. Ezért az említett ülésen a népbizottság elhatározta, hogy javasolja a földművesszövetkezeteknek, lépjenek kapcsolatba a Becsejac termelőszövetkezettel, a Partizán és a Szonya Marinkovics mezőgazdasági birtokkal, kérjenek tőlük cséplőgépet, mert ott több is van, mint amenynyire szükség lesz. A mezőgazdasági szervezeteknek azt tanácsolják, hogy segítség ki egymást, ha rászorulnak, s csépeljenek a magánparasztoknál is, mihelyt a magukét befejezik. KEVÉS A RAKTÁK Vitatták a gabonatárolás problémáját is. A magtárak egy része ugyanis foglalt, s meg nem értés is volt már e tekintetben. Ez főleg a mezőgazdasági szervezeteket érinti, hiszen az idén több gabonára számítanak, mint az előző években. Ezenkívül nagyobb részük kombájnnál csepeli gabonáját, tehát külön szárítani is kell. Nem teljes adatok szerint a község szocialista szektorának nem kevesebb mint 800 vagon gabona elhelyezésre kell tárolót biztosítani, viszont csak 290 vagon termést tudnak elhelyezni. A becsei Bratsztvó birtoknak például a meglévőn kívül még körülbelül 100 vagon gabona raktározására kellene magtár, a Becsejac szövetkezetnek 140 vagon, a Tisza szövetkezetnek és a Szonya Marinkovics birtoknak 100—100 vagon. Mivel a tárolás nagy probléma, háromtagú bizottságot alakítottak megoldására. Ez rövid idő alatt áttekintést készít a raktárhelyiségekről, ha szükség lesz rá, még társadalmi szervezetek helyiségeit is igénybe veszik tárolásra. S. O. Az árpakalászok meghajtják fejüket az aratógép motorjája előtt S. oldal