Magyar Szó, 1958. szeptember (15. évfolyam, 220-244. szám)

1958-09-02 / 220. szám

г JijjfoMai Anglia hadihajókkal védelmezi halászait Izland felségvizein . " ... “ 11 11—1 Új fejlemények a halász­viszályban rés hiányában kénytelen vé­delmébe venni a brit halá­szok érdekeit." A londoni kormány ugyanis nem ismeri el Izland határozatát és vé­leménye szerint a brit halá­szok továbbra is halászhat­nak a vitás övezetiben. „A kérdés rendezése érdeké­ben a kormány már nagy erőfe­szítéseket tett“ — mondja a közlemény és kifejezi meg­győződését és reményét, hoigy a tárgyalásokat folytatnák. A kérdést az ENTSz küszöbön álló közgyűlése elé terjesz­tik. A brit halászok Iziland környékén három, hadiha­jókkal védett övezetiben to­vább folytatták munkájukat. Az övezetek a négymérföl­­des parti övezet határán kez­dődnek és harminc mérföld­­nyire terjednek ki. A brit halászhálók parancsolt kap­tak, hogy gyülekezzenek a meghatározott övezetekben, srondjaiból jelenti a Reuter. A brit karm­á­ny hivatalos közleményben ismertette ál­lásfoglalását az izlamdi kor­mány határozatával kapcso­latban, hogy parti vizeinek határát 4 mérföldről 12 mér­földtre bővíti. Az izlandi kar­mán­ határozata szeptember elsején lépett élet­be. A brit közlemény kifejezi a kormány készségét, hogy tárgyal­ásokat kezdjen ebben a kérdés­ben, de „megegye- WolF még Lap bírálja a ssufp©! magatartást ! Oslóiból jelenti az AP. Az Arbajderbladet című lap tegnapi számában arról ír, hogy a brit tengeri fölény Izland környéki fitogtatása kedvezőtlen benyomást kel­tett Norvégiában és hogy a hajóágyuk védelme alatt folytatott halászat rendkívül szokatlan. A lap szerint sen­ki sem gondol arra, hogy­ a britek annyira balgák len­nének, hogy ágyúikat igény­be vennék, és felteszi a kér­dést, hogy miért küldték hát akkor hadihajóikat Izland vizeire. Az Arbajderbladet szerint bizonyos, hogy Izland a brit akció után még határo­zottabban kitart elhatározá­sa mellett. Norvégia bírálja ugyan ezt az elhatározást, de halászai mégsem hatolnak be a 12 mérföldé® övezetbe. A kis népek mindenkinél jobban kívánják, hogy a nem­zetközi viszályokat tárgyalá­sokkal oldják meg •—– írja a lap és hangoztatja, hogy Iz­land helyzete jelentősen meg­szilárdulna, ha tárgyaláso­kat kezdene a viszály gya­korlati megoldására. A brit szakszer­vezetek kongresszusa Bermuthból jelenti a Reu­ter. Bermuthban tegnap meg­kezdődött a brit szakszerve­zetek (Trade Unionok) kong­resszusa, amelyre több ja­vaslatot készítettek elő a hazai és nemzetközi problé­mákkal kapcsolatban. Az egyik javaslat követeli, hogy szüntessék meg Nagybritan­­niában a fizetések korláto­zását A szállítómunkások szakszervezete azt követeli, védelmezzék a munkásokat a drágaságtól.­ Valószínű, hogy egyhangúlag elfogad­ják azt a javaslatot, amely elítéli a brit kormány gaz­daságpolitikáját. Az értekezlet résztvevői megvitatnak néhány javas­latot a nukleáris fegyverek­kel kapcsolatban. Felhívják a kormányt, szüntesse meg Nagybritanniában a rakéta­kilövő támaszpontokat, és változtasson atompolitiká­ján. Leprei Jugoszlávia-Lengyalország 4:0 (3:0) Budapesten az úszó, mű­­ugró és vízilabda Európa-baj­nokságon vízilabdázóink teg­nap este 3:0-ás félidő után 4:0 arányban legyőzték Len­gyelország vízilabdázóit. A jugoszláv válogatott minden nagyobb erőfeszítés nélkül szerezte meg ezt a győzelmet. Válogatottunk holnap este Ny­ugat-Németország vízilab­dázóival méri össze erejét, sportunkban tegnap dél­­előtt Nyugat-Németekig 6:1 arányban legyőzte Bulgária válogatottját. MAGYA­R SZÓ Mely és Eisen táviratv állása Hans Christian Hansen dán miniszterelnök és kül­ügyminiszter Edvard Kar­­delyhoz, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács alelnökéhez a következő táviratot intézte: „Látogatásom befejezése után kérem, fogadja hálás kö­szünetemet a szívélyes ven­dégfogadtatásért. Őszintén örülök annak, hogy újból ta­­lálkozni fogunk.” Edvard Kardely a követke­ző távirattal válaszolt: „Szívélyesen köszönöm üd­vözletét. Végtelenül örülök annak, hogy újból találkozni fogunk Dániában. Szívélyes üdvözlet önnek, Hans enné őnagyságának és mindazok­nak, akik Önnel voltak. Megkezdődött a genfi­ atom­értekezlet Hammarskjöld nyitotta meg elő békés felhaszn­álását szor­gal­mazó genfi nemzetközi értekezlet. Az értekezlethez több felhívás érkezett ame­lyek követelik, hogy az atom kutatásokról és erediménye­­ikről értesítsék a világ köz­véleményét is és hogy kös­senek nemzetközi szerződést a nukleáris kísérletek heves részleteinek ismertetéséről. Az értekezletet Hammarsk­jöld, az ENSz főtitkára nyi­totta meg, aki emiatt meg­szakította középkeleti útját. A főtitkár ül ötvözölte a kül­dötteket, és kijelentette, hogy a nemzetközi atom­egyez­mény megkötésére feltétlenül szükség van. Szerinte nagyon fontos, hogy egyes országok reálisan mérjék fel a még megoldatlan problémáikat. „Lehetséges. — mondta , hogy az értekezlet némi Gén­ből jelenti a Reuter. Hatvanhat ország 5 000 atomtudósa jelenlétében teg­­nap megkezdődött az atom­ fényt vet arra a problémára mikor fog az atomenergia komoly versenyt kezdeni , klasszikus energiaforrások­kal“. Francis Peron professzor a francia atomi kutatás főbiz­­­­tosa, a genfi értekezlet el­nöke kifejezte reményét hogy a megbeszélésen „tel­jesen kiküszöbölik a titkoló­zást a termonukleáris kísér­letek terén.“ A nemzetek palotája Genfben NYUGATNÉMET TERÜLETI KÖVETELÉSEK Bonnból jelenti az AP. A nyugatnémet külügy­minisztérium képviselője tegnap kijelentette, Nyugat- Németország azon munkálko­dik, hogy visszakapja terü­leteit, amelyeket Hollandia, Franciaország, Belgium és Luxemburg 1949-ben elvett. Belgium nemrég elhatározta, hogy visszaadja a szövetségi köztársaságnak mindazokat a területeket, amelyeket az utóbbi kilenc év alatt fenn­hatósága alatt tartott­. A Hollandiával való megbe­szélések szintén megkezdőd­tek, s valószínűleg októb­er­­ben befejeződnek. A bonni kormány 450 hek­tárnyi erdőt követel Luxem­burgtól, és 700 hektárt Fran­ciaországtól. SZOVJET-ARGENTIN KERESKEDELMI TÁRGYALÁSOK Argentin küldöttség uta­zott Moszkvába Argentin kormányküldött­ség utazott a Szovjetunióba, hogy megbeszélést folytas­son a kőolajipar fejlesztésé­re felajánlott százmillió dol­láros szovjet kölcsönről. NÉGER-ELLENES TÜNTETÉS LONDONBAN Szombaton és vasárnap véres összetűzések történtek Londonban. A négerek el­leni tüntetések folyamán ha­talmas verekedésekre került sor, amelyekben 400 személy vett részt. Sokan megsérül­tek, a rendőrség 16 személyt letartóztatott. Az egyik londoni negyed­ben az úgynevezett Teddy boys-ok verekedés közben késeket, üveg- és vasda­rabokat is felhasználtak. A verekedők ily módon tüntet­tek egy fehér férfi és egy néger nő házassága miatt. SIROKY AFGANISZTÁN­BAN Az afgán miniszterelnök meghívására Siroky cseh­szlovák miniszterelnök teg­nap repülőgépen baráti lá­togatásra Afganisztánba uta­zott. A miniszterelnököt Wacz­­lav David külügyminiszter kí­séri. A „BURZSOÁ NACIONALIZMUS ELLENI HARCRÓL" beszélt Siroky Prágából jelenti a Tan­jug. Siroky csehszlovák mi­niszterelnök, a zsari alumi­­niumkemencék üzembehelye­zésén megtartott ünnepsé­gen vasárnap kijelentette, hogy Csehszlovákiában még mindig nem lehet alábecsül­ni a „burzsoá nacionalizmus maradványait és az ellenük vívott küzdelem szükségét”. Siroky szerint „a burzsoá nacionalizmus hívei felhasz­nálják a kormány minden hibáját és a jelentkező ne­hézségeket, hogy Csehszlová­kiában nemzetiségi súrlódá­sokat idézzenek elő, és meg­gyengítsék a selsek és szlo­vákok testvéri együttműkö­dését”. Kétszeresére növelték a kínai acéltermelés tervét A párttitkárok irányítják az „acél­ csatát“ Pekingiből jelenti a Taruing A Kínai KP központi ve­zetősége politikai bizottságá­nak határozata, hogy az idei acéltermelést 10 700 000 ton­nára emelik, nagy visszhang­ra talált a pekingi sajtóban. A lapok első oldalukon hoz­zák a határozat szövegét, s egyúttal felhívják „az egész pártot és országot“, fogjon azonnal hozzá a „nagy fel­adat“ teljesítéséhez. A pártvezetőség határozata nagy érdeklődést váltott ki a pekingi megfigyelőik körei­ben is, nemcsak a hatalmas szám miatt, hanem egy au­gusztus 27-i közlemény miatt is, amely szerint az idei első hat hónap acéltermelése a m­últ év azonos időszakához képest 26 százalékkal növe­kedett. 1957 első felében mintegy 2 700 000 tonna acélt állítottak elő, az idén tehát a számítások szerint 3 mil­lió 400 000-et, ami gyakorla­tilag azt jelenti, hogy az év második felében kétszer any­nyit kell termelni, mint az év első hat hónapjában — körülbelül 7 300 000 tonnát. A pekingi lapok kommen­tárjai szeriint az óriási terv végrehajtását „a párttagok­­­na­k és az egész ország né­pének“ kell biztosítania. A párthatározatban követelik a tartományi és kerületi párt­­bizottságok első titkáraitól, hoggy az ipar vezetését te­kintsék legfontosabb felada­tuknak. A sajtó szántán hang­súlyozza, hogy sok tarto­mányban a titkárok és más pártvezetők vettek kezükbe „az acélért vívott harc" irá­nyítását. _____ ÖSSZESEN 1 MILLIÁRD DOLLÁR HITELT KAP INDIA New Delhiből jelenti a Tanjug. Az indiai sajtó tegnap be­jelentette, hogy a 350 millió dolláros hitel mellett India a következő két évben­­ to­vábbi 650 millió dolláros hi­telt kap. Hivatalos becslések szerint az ország ötéves, ter­vének végrehajtása során kö­rülbelül 1 milliárd dolláros hiány fog jelentkezni. Ezt a hiányt a két kölcsön teljes egészében fedezi. A 350 millió dolláros hitel keretében India 100 milliót kap a Nemzetközi Banktól, 108 milliót Nagybritanniá­­tól, 75 milliót az USA-tól, a többit pedig Nyugat-Német­­országtól, Japántól és Kana­dától. Kedd, 1958. IX. 2. „JOBBOLDALI ELEMEK" A KÍNAI POLITIKAI-JOGI INTÉZETBEN Pekingből jelenti a­­Tan­jug. A „Politika és Jog” című kínai folyóirat legutóbbi szá­mában bejelenti, hogy a kí­nai politikai és jogi intézet vezetői között hat „burzsoá jobboldalit” lepleztek le. E­­zek: Csien Tuan-seng, az in­tézet alelnöke, Csen Ti-csi­­ang, az állandó tanács tag­ja, és az intézet főtitkárhe­lyettese, Csang Tin-fu, az ál­landó tanács tagja és az in­tézet kutatóosztályának i­­gazgatóhelyettese, Jeh Tu­­jui, az állandó tanács tagja, Jang Ju-csing, az állandó ta­nács tagja, a „Politika és Jog” c. folyóirat főszerkesz­tőhelyettese és Ling Csi-han, az intézet nemzetközi osztá­lyának vezető-helyettese. A cikk szerint a felsorolt „jobboldali elemeket” levál­tották minden eddigi tisztsé­gükről”. „Ellenséges és romboló elemek“ a román egyetemeken Széleskörű akció indul a „revizionizmus és liberalizmus“ ellen miatt. A széleskörű akció cél­ja az ideológiai elferdülések kiküszöbölése és „a politikai ellenállóképesség gyengesé­ge” elleni harc. A „Scanteia Tineretului”, a román ifjúság lapja arról ír, hogy ezt a nevelő tevé­kenységet különösen az egye­temi hallgatók között kell végrehajtani, mert az egyete­meken „ellenséges és rombo­ló elemek” tevékenységét ész­lelték. A lap hangoztatja, hogy az ifjúság egy részében politikai passzivitás jelentke­zik. Sokan nem akarnak részt venni a szocialista építés leg­fontosabb problémáinak meg­oldásában. Az ifjúsági szer­vezetek legfontosabb felada­ta a külföldi burzsoá ideoló­giai irányzat terjedésének megakadályozása, éles harc „a revizionista ideológia és az ifjúság körében észlelt li­beralizmus jelenségei ellen”. Bukarestből jelenti a Tan­jug. A román ifjúság , körében széleskörű oktatói propagan­da munkát indítanak „az elégtelen forradalmiasság, harciasság és éberség hiánya” Kiutasítanak Jordánból egy brit újságírót Ammanból jelenti az AFP. A jordán hatóságok kiutasí­tották az országból Brian Wright-et, a londoni Daily Telegraph tudósítóját. Az újságírót állítólag azért nyil­vánították nemkívánatos sze­mélynek, mert két nappal ez­előtt egy cikkben­­sérteget­te a királyt és a jordáni rendszert«. IRAK KISZOLGÁLTATOTT EGY EGYIPTOMI ÖSSZEESKÜVŐT Bagdadból Kairóba szállí­tották Hammud Namuk volt egyiptomi herceget, akit márciusban távolléte alatt 15 évi kényszermunkára ítél­tek, a fennálló rendszer el­len tervezett összeesküvés miatt. A volt herceget az­­ iraki forradalom után Bag­­i­dadban letartóztatták.

Next