Magyar Szó, 1959. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1959-02-01 / 26. szám
домм . jelen esetben azonban Hruscsov először nyúlt egy új érvhez is. „Nálunk - mondja Hruscsov - jelenleg nincs politikai okokból bebörtönzött elítélt. És jó volna, ha a jugoszláv vezetők, akik szeretnek értekezni az erőszak szerveinek elhalásáról, kiszabadítanák a börtöneikben sínyödő kommunistákat, akik azért kerültek oda, mert nem egyeznek a JKSz új programjával.’* Milyen következtetést vonhatunk le ezekből a szavakból? Először, hogy a Szovjetunióban többé nincs politikai elítélt. Ezt az állítást úgy fogadjuk, ahogy hallottuk. Ha az állítás helyes, akkor ez óriási előrehaladást jelent a Szovjetunió fejlődésében, mert Sztálin idején túlságosan sok volt a politikai elitért, különösen a becsületes kommunisták között, akikéletüket hagyták Jagoda, Jezsov és Beria börtöneiben. Másodszor, Hruscsov azt a benyomást akarja kelteni, hogy a jugoszláv börtönök tele vannak olyan kommunistákkal, „akik nem egyeznek a JKSz új programjával”. Ez az állítása nem felel meg az igazságnak. Igaz, hogy Jugoszláviában adminisztratív úton megbüntettek egy csoportot, javarészt deklasszált elemeket, kizárólag azokból, akik már 1948-ban is összeütközésbe kerültek hazánk törvényeivel, főként azért, mert kapcsolatban állottak Beria apparátusával és erről az oldalról indították meg őket a szocialista Jugoszlávia törvényeinek megsértése után. Ezt a csoportot a határokon át történt illegális embercsempészésért ítélték el, nem pedig a JKSz programja iránti, állítólagos állásfoglalásukért. Harmadszor, ezek a „tanácsok” hazánk belügyeibe való beavatkozás pecsétjét borközvéleményében már hoszszabb ideje írnak és vitáznak a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kapcsolatairól és nézeteltéréseiről. Ez különösen Hruscsov és Humphrey amerikai szenátor nyilvánosságra hozott beszélgetéséből és Mikoján néhány, Amerikában tett kijelentéséből világlik ki. A fenti ismert tények ellenére Hruscsov beszámolójában a következőket mondja: „A jugoszláv revizionisták most a Kínai Népköztársaságra összpontosították a tüzet és mindenféle koholmányt terjesztenek a Szovjetunió Kommunista Pártja és Kína Kommunista Pártja közötti állítólagos véleménykülönbségekről” . . . majd így fejezi be: „Mi teljesen egyetértünk Kína testvéri kommunista pártjával, jóllehet szocializmust építő módszerei sokszor nem hasonlítanak a mieinkhez.** A szocialista Jugoszlávia elleni támadásokban annyi értelmetlenséget hordtak össze és niv'-i selé •-':-'5^nnel terhelik, hogy mindezt összefogva az ember kénytelen felvetni a kérdést: vajon „bírálóink” képesek-e arra, hogy higgadtan, logikusan. Ítéljék meg mindazt, amit írnak vagy beszélnek? Emlékezzünk csak vissza arra, hogy Jugoszláviát az alábbival terhelték és terhelik: hogy felelős a magyarországi eseményekért; hogy szét akarja zúzni a szocialista lágert; hogy Ázsia és Afrika országait ráz amerikai imperializmus karjaiba akarja vinni; hogy össze akarja veszíteni Kínát és a Szovjetuniót, a két nagyhatalmat; _____ véleménye kénytelen volt szöges ellentétben álló értesüléseket olvasni országunkról. Valóban nagy megvetéssel kell kezelni a tényeket és alábecsülni az olvasó polgárok értelmi és erkölcsi színvonalát, amikor mindezt feltálalják nézik, és hogy egy kérdésben ennyire változtassák állásfoglalásukat, még akkor is, ha nem egy ország valóságáról lenne szó, pedig ezt a valóságot nem lehet eltitkolni. Az „ideológiai44 vita és a börtönök Grafikon gyáripari termelésünk alakulásáról MAGYAR SZÓ Mit mondanak valóban a tények (Р*ЛџШлл az 5. oldalról) Máról Dudinszki, a Pravda cikkének egyik társszerzője 1957. július 27-én, a bukaresti értekezlet előestéjén, tehát abban az időben, amikor kapcsolataink másmilyenek voltak és amikor úgy tűnt, hogy a magyarországi események után ellenünk megindított kampánynak bizonyos mérvű csökkenése felé haladunk. Ludinszki akkor vitába szállt G. Kuhlickival, egy Jugoszláviáról szóló füzet szerzőjével és így írt .Érthető, hogy a testvéri jugoszláv népről írva minden szovjet snzerzőnek kötelessége, hogy helyes fényben mutassa be Jugoszlávia munkásainak és parasztjainak életét és munkáját, hogy megvilágítsa, országuknak milyen konkrét feltételei között oldják meg a szocializmus építésének alapvető problémáit, milyen nehézségeket kell leküzdeniük, milyen sikereket értek el a szocializmus dicső útján“. Miután megállapította, hogy G. Kublicki brosúrája nem felel meg a fenti alapvető követelményeknek, Dudinszki így folytatja: .... a füzetnek lényeges hiányosságai vannak. Sok esetben egyoldalúan állítja be a jugoszláv valóság egyes jelenségeit és tényeit, néhány általánosítása és következtetése pedig felszínes jellegű“. Ugyanebben a cikkben Dudinszki akkor rokonszenvvel írt szocialista építőmunkánkról, kiemelte, hogy Jugoszlávia dolgozó népeönfeláldozóan tevékenykedik azon, hogy a múltban végső híg elmaradt országot iparilag fejlett szocialista állammá formálja át", dicsőítette nagy sikereinket, megemlítette nagy gyárainkat, hajógyárainkat, vizierőműveinket és szemére vetette Kublickinak, „nem engedhető meg az, hogy könyvet írjanak Jugoszláviáról és egy szót sem szólni ezekről a tényekről.. .Lehetetlen egy szocializmust építő országról írni és szinte egy szót sem szólni ki vezeti az új társadalom építését, egy szót sem szólni a munkásosztály Pártjáról, a jugoszláv kommunistákról" — írja akkor Dudinszki, stb. Akkor így irt Dudinszki, mert így rendelték el neki. Ma viszont, amikor más megrendeléseket kap, kiderül, hogy az a helyes, amit akkoriban Kublicki irt és így Dudinszki és Kublicki között nincs többé véleménykülönbség. Kissé sokat idéztük Dudinszkit, de a példa valóban annyira frappáns és friss, hogy érdemes volt idézni, jóllehet sok hasonló példát találhatnánk. Hol van itt a tárgyilagosság? Mi azigaz, a mostani vagy a korábbi állásfoglalás . Vajon Jugoszlávia másfél év alatt ekkora változáson ment volna keresztül, vagy talán a szocialista Jugoszlávia és gazdasági fejlődésének valóságán kívül változott meg valami? Valóban nevetséges volna, ha nem lenne szomorú, hogy egy szocialista országban ilyen szemfényvesztést űzhetnek a tényekkel, amelyekről írnak, a szerzőkkel, akik írnak és az olvasóközönséggel, akinek írnak. Mit nem írtak vajon 1945- től napjainkig a Szovjetunióban és a láger országaiban, és mi mindent nem találtak fel közvéleményüknek a szocialista Jugoszláviáról? Először dicsértek bennünket és többékevésbé tárgyilagosan közeledtek hozzánk, 1948-ban, amikor kitört a viszály, minden korábbit cáfoltak, tévesnek nyilvánítottak, lábbal tiportak. Amikor 1955-ben rendeződtek kapcsolataink, itt-ott tárgyilagosabban kezdtek írni, de utána hamarosan ócsárolni kezdtek bennünket. Végül pedig... ,királóink” ingadoztak aközött, amit el akartak érni és aközött, amit elérhettek, és eszerint állították be Jugoszláviával kapcsolatos állásfoglalásukat és írásaikat. Ebben az időben a Szovjetunió és a szocialista országok köttozzák magukon. A magunk észéről mi nem akartunk és nem is akarunk tanácsokat adni a Szovjet KP vezetőinek, hogy például hogyan járnak el Malyenkov és a többek csoportjával, mert ez a szovjet kommunisták neve. Nekünk hasonló „tanácsokat” adtak Nyugaton is Krekics A világ közvéleménye tudja, hogy a szocialista Jugoszláviát leghevesebben a Kínai Népköztársaság részéről érték támadások, és hogy mi ezekre a gyakran durva és illetlen támadásokra rendkívül higgadtan válaszoltunk. Ismeretes az is, hogy a világ Pavlovics, Ovilasz esetében, de mi gondolkodás nélkül visszautasítottuk azokat mint a belügyeinkbe való beavatkozás kísérletét. Végül pedig ismeretes, hogy Jugoszlávia azoknak az országoknak sorába tartozik ahol a legkevesebb politikai elitért van, hogy felelős az egyes kommunista és munkáspártokban jelentkező össszeütközésekért. „Bírálóink” tudatában vannak annak, hogy ezek a vádak nevetségesnek hatnak a világ előtt. A szocialista Jugoszlávia ereje nem állítólagos bomlasztó szerepében rejlik, hanem a világban élvezett politikai és erkölcsi tekintélyében, abban, hogy állásfoglalásával és belső valóságával hozzájárul a mai szocialista fejlődés sok problémájának tisztázásához. A Szovjet KP XXI. kongresszusa folytatja munkáját. Folytatódnak a Jugoszlávia elleni kirohanások is, főként, egyes külföldi küldöttek üdvözlő beszédeiben. A szocialista Jugoszlávia irányában a kongresszuson megnyilvánuló ilyen viszony nem járul hozzá a kongresszus tekintélyéhez. Éppen ellenkezőleg. A XXI. kongresszusnak azonban nagy jelentősége van a Szovjetunió további fejlődésében és az ilyen vonatkozású anyagok és adatok széleskörű érdekeket szolgálnak. Érthető okokból cikkünk nem foglalkozhatott ezekkel a kérdésekkel, mert az volt a célja, hogy az országunk irányában megnyilvánuló állásfoglalásokra adjon visszapillantást. Jugoszlávia — Kína — a Szovjetunió Befejezte munkáját az osztrák közoktatásügyi minisztérium iskolaügyi bizottsága Igazságos megoldást sürgetnek a szlovén lapok Bécsből jelenti a Tanjug. Az osztrák közoktatásügyi minisztérium befejezte tíznapos ellenőrző körútját a délkoruskai elemi iskolákban, ahol eltörölték a kötelező szlovén nyelvű oktatást. A szlovén sajtó követeli, hogy a bizottság reális jelentést tegyen és végre igazságosan oldják meg a szlovén oktatás kérdését az osztrák békeszerződéssel összhangban. A Szlovenszki Vesztnik szerint a bizottságnak elsősorban azt kell megállapítania, hogy az iskolák helyzete korántsem kielégítő. A lap úgy értesült, hogy a bizottság több helyen csodálkozva tapasztalta a rossz tanulási eredményt, mivel a gyerekek nem tudtak németül és mégis megvonták tőlük a szlovén nyelvű oktatást. A lap emlékeztet arra, hogy ezekben az iskolákban régebben mindig jó tanulási eredményt értek el, így aztán a lap szerint a bizottság megállapíthatta, hogy a szlovén nyelv tanítása ezen a vidéken nem erőszak, hanem létszükséglet. A Nas Technik Krónika pedig arról ír, hogy sok gyereket erőszakkal szakítottak el a szlovén nyelvű oktatástól, és hogy teljesen helytállóak a koruskai szlovének emlékiratának adatai az iskolák kérdésében. FANFANI LEMONDOTT főtitkári tisztségéről is Nyomást gyakorolnak rá a kereszténydemokrata vezetők Fanfani volt olasz miniszterelnök tegnap lemondott a kereszténydemokrata párt főtitkári tisztségéről. Úgy tudják, hogy lemondásának oka a többi pártvezetők által rá gyakorolt nyomás. A háttérben ott áll a napok óta húzódó olasz kormányválság. AZ ANGOL KÜLÜGYMINISZTÉRIUM ÜDVÖZLI a szovjet haderő csökkentését Az angol külügyminisztérium üdvözölte a szovjet kormány döntését, hogy 300 000 fővel csökkenti a szovjet haderőt. A külügyminisztérium képviselője kijelentette, hogy ez a döntés összhangban áll az angol csapatok létszámának csökkenésével. De mindjárt hozzáfűzte, hogy nehéz felmérni a döntés jelentőségét, mert a szovjet kormány még sohasem közölte hadse- Koegzisztenciát akarnak AZ AMERIKAI VEZETŐK IS — mondotta Mikoján, a Szovjet KP XXI. kongreszszusén Poszpjelov támadta a JKSz-t jelenti Moszkvából jelenti a TASzSz. A Szovjet Kommunista Párt XXI. kongresszusának esti ülésén Poszpjelov, a Központi Vezetőség titkára több más felszólalóhoz hasonlóan a pártellenes csoportot bírálta. Ezenkívül kijelentette, hogy a hétéves tervfelhívás békés versenyre a kapitalista országok, különösen az USA felé. Felszólalásában támadta a Jugoszláv Kommunista Szövetséget. Mikoján, a Központi Vezetőség elnökségének tagja foglalkozott az USA-ban tett látogatásával és magállapította, hogy az amerikai nép és az amerikai gazdasági körök ráuntak a hidegháborúra és az amerikaiak megértik, hogy egy korszerű háború nagy károkat okozna az amerikai népnek. Azt a benyomást szerezte, hogy az USA nem avatkozik be a szocialista országok belügyeibe. Ebből arra lehet következtetni, hogy az amerikai vezetők elfogadják a békés koegzisztencia politikáját. De a szavaikat tetteknek kell követniük, mondta. A kongresszus hétfőn folytatja munkáját. Vasárnap, 1959, IL 1. AZ AMERIKAI KÖVETSÉG VISSZAADTA a magyar kormány jegyzékét A budapesti rádió jelentése szerint az USA budapesti követsége visszaadta a magyar külügyminisztérium jegyzékét, amelyben követelte az USA és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolat normalizálását. Az USA követsége azzal az indokolással adta viszsza a jegyzéket, hogy sértő hangnemet használt. Ezzel kapcsolatban a Magyar Népköztársaság kormánya megállapítja, hogy az USA nem hajlandó megoldani a két ország viszonyában felmerült problémáikat és ezzel rákényszeríti Magyarországot, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendszere ellen irányuló tevékenység megakadályozására. A magyar kormány három nappal ezelőtti jegyzéke azt állította, hogyaz USA budapesti követségének Magyarország állami és társadalmi rendszere ellen irányuló tevékenysége tarthatatlan helyzetet teremtet.« Létfontosságú a népek közötti kölcsönös megértés — jelentette ki Eisenhower Eisenhower amerikai elnök tegnap síkraszállt a népek közötti megértés erősítésére. Kijelentette, hogy különböző delegációcserék hozzájárulhatnak a népek közötti kapcsolatok megszilárdításához. A külföldi kapcsolatok amerikai szövetségének évi értekezletén Eisenhower kijelentette, hogy a kölcsönös megértés létfontosságú. És napjainkban még fontosabbá vált, mert egy esetleges háború romba döntené az emberiség eddigi vívmányait és veszélyeztetné az emberiség létét. regének létszámát. A szovjet kormány eddig közel másfélmillió katonával csökkentette haderejét. NAGYKÖVETÜNK A CSEHSZLOVÁK MINISZTERELNÖKNÉL Prágából jelenti a tanjug. Siroky csehszlovák miniszterelnök tegnap fogadta Jaksa Petrics jugoszláv nagykövetet. A látogatást a jugoszláv nagykövet kérelmezte. RODOLYUB CSOLAKOVICS FOGADTA az indonéz nőküldöttséget Rodolyub Csolakovics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke tegnap 12 órakor fogadta az indonéz demokratikus nőszövetség küldöttségét. NASSZER TÁRGYALÁSOKAT JAVASOLT az iraki miniszterelnöknek Kairóból jelenti a Reuter. Az Al Ahram kairói lap értesülései szerint Nasszer, az EAK elnöke javasolta Kasem iraki miniszterelnöknek, hogy üljenek össze és tárgyalják meg a két országot érintő időszerű kérdéseket. Nasszer javasolta, hogy Bagdadban, Kairóban, Damaszkusban vagy a két ország bármelyik más városában üljenek össze. Irak még nem válaszolt