Magyar Szó, 1959. június (16. évfolyam, 129-153. szám)

1959-06-02 / 129. szám

oldal Kerékpár, rádió, hűtőszekrény a legkeresettebb árucikk Csekkel a zsebben Hiába van meg a csekk vagy az összegyűjtött készpénz, ha a vevő sokszor eredménytelenül kilincsel a városi vagy falusi üzletekben. Csak hosszú hetekig vagy hónapokig tartó várakozás után juthat kerékpárhoz, távolbalátó készülékhez vagy hűtőszekrényhez. Pedig a hazai termelés lényegesen emelkedett, de még sincs arányban a növekvő kereslettel. Egy noviszádi áruház vezetője szerint a kerékpárkeresletnek alig 30 százalékát elégíthetik ki. Amellett hogy a három kerékpárgyár növelte termelését, az idén még két új gyár, az eszéki Papuk és a vágoscser megkezdte a kerékpárgyártást. Pár év alatt nagyot fejlődött a hazai kerékpárgyártás. Most leginkább a Partizángépeket keresik. Még emlékszünk amikor ízléstelen külsőben jelentek meg a piacon, és sok volt rájuk a panasz. Ma már más a helyzet. Nincs panasz. Az üzletekben egységes áron adják el, s ebből kapja a kereskedés jutalékát. Keresik még a ljubljanai Rog-kerékpárt is, erről is jó a vélemény. Ezenkívül vannak behozatali orosz vagy magyar gépek, elég jó a minőségük, de a kivitelük nem tetszetős. Különösen nagy a kereslet a sport-, verseny- és gyermekkerékpárok iránt., A hazai piac az idén legalább kétszázezer kerékpárt igényel, de gyáraink — beleszámítva a két új üzemet is — legfeljebb 130 000-et szállíthatnak, javarészét a késő nyári hónapokban, amikor a kereslet már csökken, temészetesen az alkatrészeket is nagyon keresik, ebben is hiány van. A gumitermelés sem tart lépést a növekvő kereslettel, pedig az idén ismét egy új gyár, a piroti Tigar, jelenik meg belsőgumival.★ Noviszádon szinte egymás kezébe adják a kerékpárt keresők az üzletek kilincseit. De még jobban keresik a motorkerékpárt. Mindenki öszszeköttetést keres, hogy egy NSU vagy más komolyabb géphez jusson. A kereslet óriási, s a gyárak csak kis részben tudnak eleget tenni. A koperi Tomos-gyár nagyobb készlettel jelenik meg az idén a piacon, de megkésve. És erősen keresik az autót is. Egy adat szerint Szlovéniában 997 Fiat 600-as kocsi van előjegyezve. Shasonló a helyzet a többi köztársaságban is. ★ A hűtőszekrények iránti nagy kereslet az életszínvonal erős javulását igazolja. Sem a hazai termelés, sem a jelenlegi behozatal nem tudja fedezni a keresletet, vannak, akik hónapok óta várnak rá. A hazai frizsiderek minősége lényegesen javult, s mind elkelne, ha a kereskedésekben állandóan volna. Óriási a kereslet a távolbalátó készülékek iránt is. Behozatal nincs, s a hazai gyártás az igényeknek még 5 százalékát sem tudja fedezni. A nagy ritkán érkező televizorokat is elsősorban a társashelyiségek számára adják el, s egyelőre nincs is kilátás javulásra, ha csak nem engedélyezik a behozatalt. Nemrég Kelet-Németországból hoztak be televizort, de minőségük elégtelen volt, s a vevők visszaadták, az ellenértéket azonban nem fogadták vissza, hanem más gépet várnak helyette. Ezzel elemntétben igen nagy a kínálat a hazai rádiókban. Kicsi és nagy, olcsóbb és drágább készülékeket lehet vásárolni mindenütt, csupán elemes kirándulókészülékeket nem, ezeket keresik a legjobban. Igaz, most nincs is rádió idény, de a vevők igényei is javultak. Ez arra készteti a hazai gyárakat, hogy még korszerűbb és újabb típusú készülékekkel jelenjenek meg az őszi idényben. A gyárak úgy döntöttek, hogy az olcsóbb és gyengébb készülékek gyártását beszüntetik, a tökéletesebb rádiók gyártását szorgalmazzák. Szó van az árak módosításáról is. Az elmúlt idényben már lényegesen csökkentették a rádiókészülékek árát — egyes típusoknál ez elérte a 30 százalékot is. De a kereskedelemnek is csökkentenie kellene, mert a rádiógyárak sérelmezik, hogy a közvetítés ugyanannyit keres egy készüléken, mint a gyár, amely mégis csak többet nyújt. Ezért most szó van a kereskedelem jutalékának csökkentéséről is. Komoly kérdés még a rádiójavító szolgáltatás megszervezése is. Ezt mind erélyesebben követelik a fogyasztók, illetve a kereskedelem is, amelyhez a panaszok érkeznek. Ez a kérdés, úgy látszik, őszre megoldódik. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy jóllehet ipari termelésünk fejlődött, s több árut adunk a piacra, az igények még inkább emelkedtek, s a gyáriparnak még gyors lépésekkel sem sikerült utolérnie. o. i. Szerelik a rádiót egy hazai gyárban Száz évvel ezelőtt született Arthur Conan Doyle angol orvos és író, aki Sherlock Holmes alakjában magánál a szerzőnél is sokkal népszerűbb, sőt a bűnügyi regények sok olvasója számára sokkal reálisabb alakot formált meg. Conan Doyle (1859-^-1930) mint orvos nem sok sikerrel dicsekedhetett és mivel igen sok szabadideje volt, rövid elbeszéléseket kezdett írni. Az általa megalkotott detektívnek kedvenc amerikai költőjéről Oliver Wedell Holmesról a Sherlock Holmes nevet adta. Nem sokkal később megalkotta segítőtársát, Watson doktort is. Első elbeszélésével kudarcot vallott. Csak akkor indult el a népszerűség útján, amikor egy amerikai folyóirat szerkesztőjének kezébe jutottak elbeszélései. A szerkesztő nemcsak ezeket közölte le, hanem felkérte Doylet, hogy írjon regényt is a „nagy detektív” élményeiről, így vált Sherlock Holmes mintegy hatvan regény hősévé. A Londonba látogató turisták ezrei meg vannak győződve arról, hogy Sherlock Holmes valóban élt. Gyakran kérdezősködnek a londoni rendőröktől: hol van a Baker Street 221/b ahol a regények szerint a nagy detektív lakott. A bonyolult bűnügyi problémákat játszi könnyedséggel megoldó Holmes személye körüli mítoszt támogatja az is, hogy Londonban kávéházat neveztek el nevéről. Ez a kávéház ugyanazon a helyen van, ahol a regények szerint egy Holmes által gyakran meglátogatott szálloda. Ebben a házban egész gyűjteményét őrzik Holmesra emlékeztető tárgyaknak. Első emeletén ugyanis rekonstruálták a Baker Street 221/b számú ház nappali szobáját. Sokan elzarándokolnak ide, hogy lássák ezt a kiállítást, amelyet először az 1951 évi brit fesztiválon mutattak be. A híres detektív élményeiről nem egy színdarabot és filmet is készítettek. Conan Doyle ismeretlen orvosból fizika tanár lett és nemesi címet kapott. Ezt nem csak bűnügyi regényeinek, Sherlock Holmesnak köszönheti, hanem történelmi tárgyú elbeszéléseinek és dr. Challengerről, egy elveszett világ felfedezőjéről szóló első tudományos-fantasztikus regényének is. Doyle végül annyira beletanult a kriminalisztikába, hogy a képzelet világából a valóság világába is átmerészkedett, amikor a század egyik legérdekesebb bűnesetében a rendőrségnek segítségére volt abban, hogy szabadon bocsássák a 19 évig ártatlanul börtönben sínylődő Oscar Slatert kit azért ítéltek el, mert állítólag megölt egy öregasszonyt. Conan Doyle Sherlock-ja ma is éppen olyan népszerű mint fél évszázaddal ezelőtt, és a róla szóló regények még ma is a világ legolvasottabb és legtöbbször lefordított könyvei közé tartoznak. Stenock Holmes alkotója MAGYAR SZÓ Kedd, 1959. VI. 2. Figyelmeztető arányszám Nagy munkában a zrenyanini községi bizottságok Végigültem a zrenyanini községi illetménybizottság egy ülését. Láttam miként dolgoznak. Fültanúja voltam parázs vitáknak. Sok új tapasztalatot gyűjtöttem. Egyebek között azt, hogy a több hónapig tartó előkészületek után sem sikerült jónéhány zrenyanini munkaközösségnek helyesen alkalmazni az annyiszor hangoztatott és szinte az unalmasságig ismételt elveket. Hogy miért? Ki tudná ezt megmondani. Talán azért, mert az előkészítő gazdasági elemzések felületesek, helytelenek,... rosszak voltak. Vagy, mert az egyhónapos vita határidő ellenére is, úgy látszik, az illetményszabályzat előkészítésekor olykor túlsúlyba került a vállalati illetménybizottságok irodaszerű elképzelése. De az is lehet, hogy egyikmásik munkaközösség, felbátorodva vállalata erősbödő anyagi helyzetén, szabadjára engedte illetményvágyát, megfeledkezett a gazdasági észszerűség elveiről, mondván: megért a helyzet, hogy végre alaposan megemeljük fizetéseinket. De mindettől eltekintve áll a tény, hogy a múlt hét végéig átadott 80 illetményszabályzat közül 28-at nézett át a községi népbizottság és a községi szakszervezeti tanács illetménybizottsága, és közülük tizennyolcat visszautasított. A megokolások igen eltérnek, ezért nehéz általános magyarázatot adni. Inkább felsorolunk néhány kirívó példát. A МIНŮJLOVÓIAK TOVÁBB NYÚJTÓZKODTAK A TAKARÓNÁL Hát igen. A mihajlovói földművesszövetkezetben éppen az a baj. Illetményszabályzatukban tovább nyújtózkodtak a takarónál. Pontosabban, a tiszta haszon elosztásáról szóló határozatukban kétmillió 191 ezer dinárt irányoztak elő a személyi jövedelmi alapba, az illetményszabályzat szerinti illetménytételek összértéke viszont 2 800 000 dinár. A bizottság előtt titok maradt, miből vélik előteremteni a mintegy 600 000 dinár különbözetet. Sem az illetményszabályzat, sem a mellékelt dokumentáció, sem a józan ész nem tud választ adni erre a kérdésre. Ezért nem maradt más hátra, mint viszszautasítani a jóváhagyásra benyújtott illetményszabályzatot. Mást valóban nem lehetett tenni. KIS FORGALOM NAGY KERESET!? A jó kereskedő ennek az elvnek épp az ellenkezőjét vallja. Ha ez igaz, akkor vajon mi lelte a zrenyanini Regej kereskedelmi vállalatot? Vajon mi késztette ezt a munkaközösséget arra, hogy az illetményszabályzat egyik mellékletében az idei forgalmat 4 százalékkal, a jövedelmet 50, a tiszta hasznot pedig 35 százalékkal növelje? A községi illetménybizottság egyes tagjai az illetménytételek növelésében látják ennek az elfogadhatatlan elképzelésnek a magyarázatát. A Begej kereskedelmi vállalat új illetményszabályzata ugyanis nem kevesebb, mint 38 százalékkal növeli az eddigi illetménytételeket. Feltételezhető tehát, hogy csak ez a százalék vezérelte őket, a tiszta haszon, jobban mondva a kereskedelmi rezsiköltségek aránytalan növelésekor. Az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy ez az illetményszabályzat sem kerülhette el az előbbi sorsát EGY AZ ELFOGADOTT illetményszabÁlyZATOK KÖZÜL Ezért utasította tehát viszsza a bizottság a mihajlovói földművesszövetkezet és a Begej kereskedelmi vállalat illetményszabályzatát. Ezek voltak azok az okok amelyek gazdasági szemszögből tették lehetetlenné az említett szabályzatok jóváhagyását. Példaként azonban hadd ismertessük a kamatkereskedelmi vállalat illetményszabályzatának egyes tételeit is, mert ez a szabályzat azok közé a ritka szabályzatok közé tartozik, amelyeket megjegyzés nélkül elfogadott a községi illetménybizottság. Ennek a szabályzatnak egyik jellegzetessége, hogy arányosan rendezi a vállalati alapok, a személyi jövedelem, a tiszta haszon, a rezsiköltség és a többi fontos tétel egymás közötti viszonyát. De íme, néhány konkrét adat: A Nama 20 millió dinárral növeli összforgalmát. Ennek megfelelően (a rezsiköltségek növelése nélkül) a tavalyi 21 millióhoz képest 25 millióra tervezi az idei tiszta jövedelmet. A haszon elosztását a következő táblázat mutatja: 1958 1959 tiszta haszon 21 673 000 25 766 000 személyi jövedelmi alap 19 514 000 23 109 000 vállalati alapok 2 159 000 2 657 000 A minimális személyi jövedelem és a fizetési alap közötti viszony: tavaly 123,90, az idén 127 százalék. A vállalat dolgozóinak száma nem változik. Az átlag illetménytétel: tavaly 10 952 dinár, az idén 12 856 dinár. Az illetménytételeket (kivéve a tavalyi októberi növelést) csak a tisztviselők és a munkások első- és második kategóriájánál növelték, de ott is ésszerű keretekben. A zrenjanini községi illetménybizottságok az ilyen új illetményszabályzatot tekintik jóknak. Szemük előtt tartva gazdaságosság elveit, úgy vélik, hogy ily módon kell helyesen rendezni a vállalat belső Uszonyait. Úgy hiszem, ez nemcsak zrenyanini, hanem általános elv is. M. T. Új erőforrás Üzembe helyezték a Gojak vízierőművet Május 24-én üzembe helyezték a horvátországi, Ogulin környéki Gojak vízierőművet. Építését — az előkészítő munkálatokat is beleértve — 1952. végén kezdték meg, a munkák értéke 8,5 milliárd dinár. A Gojak erőmű évi teljesítő képessége 180 millió kilowattóra áram. Ezt a mennyiséget három áramfejlesztő szolgáltatja. Az üzembe helyezéskor a vízierőmű két 16 000 kilowatt erősségű üzeme indult meg, a harmadik berendezésének szerelése pedig befejezéshez közeledik. A vízierőmű meghajtásához szükséges vízmennyiséget két mesterséges tó és egy tíz kilométer hosszú földalatti alagút szolgáltatja. A vízierőmű berendezését két hazai vállalat, a ljubljanai Litosztroj és a zágrábi Rade Koncsár készítette. Az előbbi a turbinákat, az utóbbi pedig az áramfejlesztőket és egyéb villamossági berendezéseket készítette. AGojak üzembe helyezésével jelentős mértékben enyhül Horvátország villanyerőhiánya, s ez lényegesen hozzájárul a villanyáramhiány okozta termelési zavarok kiküszöböléséhez. Sz. G.