Magyar Szó, 1959. augusztus (16. évfolyam, 179-204. szám)

1959-08-01 / 179. szám

Szombat,, 1959. «тав.;^ MAGYAR MŰ a mérleg és az illetményé. Az év első fele mögöttünk van. Most már összegez­hetjük gazdasági ténykedésünk félévi eredményeit. Közismert már, hogy az ipari termelésben 12 százalé­kos növekedést értünk el. Ez egy százalékkal meghaladja az idei terv-előirányzat átla­gát. A mezőgazdaságban pe­dig rekordtermés van, gabonafélékben, de a földművelés többi ágazatában is az várható, még az állattenyésztésben is. E két tényező: az ipari és a mezőgazdasági termelés alakulása következtében gazdasági életünk általában vé­ve kedvező. Vonatkozik ez a kivitelre, a lakosság jöve­delmének alakulására és egyebekre is. Külön meg kell említeni, hogy­­a termelékenységben is jelentős eredményekről számolhatunk be. Az év első öt hónapjában a termelékenység az iparban négy száza­lékkal emelkedett. Ezek az adatok reális alapot nyújta­nak arra, hogy az év végéig az idei terv-előirányzat lé­nyeges tételeit megvalósítsuk, sőt túl is szárnyaljuk. A fél év befejezése, a hathavi mérleg készítése min­den egyes vállalatban lehetőséget ad arra, hogy az önigaz­gató szerv és az egész munkaközösség felmérje hathavi munkájának eredményét. Ezt a lehetőséget a legnagyobb mértékben ki is kell használni. Többször volt már szó a mérlegek készítéséről. Arról, hogy a könyvelőség áttekinthetően és érthető módon mu­tassa be a vállalat gazdasági tevékenységét, eredményeit. Különösképp fontos ez most az új illetményszabályzatok gyakorlati alkalmazásának időszakában. Annál is inkább, mert a szabályzatok készítésekor egyes vállalatok mes­terségesen felduzzasztották terv-előirányzatukat. Ezáltal nagyobb tiszta jövedelmet mutattak fel, s így fedezték a magasan megszabott illetményeket. Ha ilyen esetre buk­kant a szakszervezet és a népbizottság illetménybizott­sága, a szabályzatot kiigazításra visszadta a vállalatnak. De mégis megtörtént, hogy egyes vállalatok túlméretezték a tervet. Hogy így van-e vagy sem, most a félévi mér­legben megmutatkozik. Az önigazgató szervek megállapít­hatják, s kellő intézkedéseket is foganatosíthatnak a le­maradás pótlására, ha ez a lemaradás tárgyi okok követ­kezménye. Ha viszont azt állapítják meg, hogy a terv­­előirányzat túlméretezett, akkor nem marad más hátra, mint az illetményeket összhangba hozni a vállalat lehető­ségeivel, azaz a terv-előirányzat megvalósításával. Erre a lépésre az önigazgató szerveket gazdasági rend­szerünk logikája kényszeríti. Mert ha nem hozzák össz­hangba ezt a kettőt, akkor év végén arra döbbennek rá, hogy nincs módjukban kifizetni a felduzzasztott tervek alapján magasan meghatározott illetményeket. Ekkor az­tán már későn lesz a fentebb említettek megállapítása, s a vállalat nehéz helyzetbe jut, dolgozóinak pedig nem tudja kifizetni a keresetet. Sz. G. Törzsf­enyvezés Kiváló alkalom a jószágtenyésztők számára: 24 000 üszőborját kell felnevelni a magántermelőknek kooperá­cióban az elkövetkező három évben Vajdaságban. Alighanem ez lesz az első alaposan átgondolt és nem­csak alkalmi megoldásokra épített nagy jószágtenyésztő akció. A vállalkozás nemcsak azért érdekes, mert az utóbbi időben szinte dögvészként pusztít a borjak között a „köl­dökdaganat”. Jelentősége nyilván sokkal nagyobb lesz, bár kétségtelenül valakit ki kell még gyógyítani, majd eb­ből a divatos köldökdaganat-kórból is. A program szép, a szakértők véleménye szerint három év alatt ezt az állományt ki is lehet termelni a magán­­termelőknél, a földművesek pedig, a jelek szerint, komoly érdeklődnek a társastenyésztés e lehetősége iránt. A vállalkozás sikerét bizonyos mértékben biztosítja az is, hogy a társastenyésztés gazdasági, feltételei igen előnyösek. A Mezőgazdasági Bank kölcsönt folyósít a földművesszövetkezeteknek, úgyhogy a szerződéskötéskor már előre kifizethetik a lekötött borjú értékének egyhar­­madát előlegül. Persze a szállítás, nem pedig a szerződés­­kötés napján megállapított élősúly egyharmadát. Az ára­kat még vitatják, de majdnem valószínű, hogy valamivel jobban fizetik a szokásosnál. Van azonban egy­­bökkenő. Mégpedig igen komoly, s ha idejében nem kapunk észbe, sok minden múlhat raj­ta. Elsősorban az egész vállalkozás sikeres kimenetele, íme, miről van szó: A Mezőgazdasági Bank javasolta szerződésszöveg ér­telmében csak törzskönyvezett borjak továbbtenyésztése jöhet számításba. Az egyetlen engedmény, hogy jövőre még nem kutatják annyira a tehén eredetét és tejelőké­pességét, megelégszenek csupán az apa törzskönyvi ada­taival. 1961-től azonban ezt az engedményt már eltörlik. A baj nálunk Vajdaságban ott kezdődik, hogy a te­heneknek csak 4—5 százalékát törzskönyvezték. Ez azt jelenti, hogy nincsenek hiteles adatok a tehén szüleiről, azonkívül a fejőstehén sincs rendszeres ellenőrzés alatt. Márpedig tudni kell, hogy mennyit fejnek tőle évente, és hány­ százalékos zsírtartalmú a teje. A rendelkezésünkre álló adatok szerint csak Vajda­ságban állunk ilyen hadilábon a tehenek törzskönyvezésé­vel. Szerbiában, különösen a Morava mentén, már évek óta jól működik a törzskönyvező szolgálat, s a földműves­­szövetkezetek megszervezték a magántermelőknél tartott fejőstehenek termelékenységének rendszeres ellenőrzését is. Így van ez Szlavóniában is, meg a Szlovén Népköz­­társaságban is. Mi Vajdaságban valahogy csak félvállról vettük a törzskönyvezést, különösen a magántermelőknél. Becsület dolga volt csupán, s inkább afféle presztizs­kérdés, mint elengedhetetlenül szükséges gazdasági jellegű intézkedés. S most itt állunk a nagy és komoly vállalkozás küszöbén, négy-öt százalékos törzskönyvezett fejőstehén-állomány­­nyal. Igaz ugyan, hogy az utóbbi időben mind nagyobb si­kere van a mesterséges megtermékenyítésnek. Tavaly öt­venkétezer tehenet termékenyítettek meg ily módon tar­tományunkban, az idén majd talán százezret. Ez azon­ban még mindig kissé egyoldalú vállalkozás, mert ismét csak az apaállat tulajdonságait lehet nyilvántartani. Ezért most úgy tűnik, hogy a nagy üszőtenyésztési akció kez­detén a földmű­vesszö­vetkezetek egyik halaszthatatlan feladatai közé tartozik a törzskönyvezés rendezése, és a fejőstehenek termelékenységének rendszeres ellenőrzése. V-1 JELENTÉS AZ 1959. JÚLIUS 31-I ÖSSZE­JÖVETELRŐL A pénteki tőzsdei összejövete­len a következő nagy mennyisé­gű vetőmagot kínálták: 1640 t. Produttore olasz vetőbúzát 46— 54 din., 2900 t. San Pastore-t 46— 54 din., 900 t. Autonómia-t 48— 53 din., , 1930 t. Fortunató-t 48— 54 din., 160 t. Fiorelló-t 48—52 din., 50 t. San Marinó-t 48 din. 420 t. Bánkuti-1205-t 40—45 din., 100 t. TJ­l-t 41 din. áron. Kínál­tak nagy tétel vetőkukoricát is, éspedig 300 t. Viszkozin 355 A-t 73—75 din., 100 t. Viszkozin 464 A-t 75 din., 600 t. Viszkozin 641 AA-t 70—73 din., 860 t. Nebraszka 301-t 68—70 din., ezenkívül 100 t. rozs vetőmagot 42 din., 15 t. za­bot 55 din., 70 t. plombáit lu­cernamagot 600 din., 200 t. plom­báit vöröshere vetőmagot 420 din., 20 t. angol fűmagot 430 din., és 10 t. koriander vetőma­got 130 din. áron. Mindezt tel­jes érdeklődés nélkül. Gabonaféléből kínáltak 13 300 t. hazai búzát és 4 700 t. olasz fajta búzát 36—37 din. áron, e­­gyéb gabonából elenyésző volt a kínálat, 30 t. idei árpát 33 din., 60 t. idei zabot 33 din., 30 t. szemes kukoricát 36,50 din. és 200 t. szemes kukoricát kínáltak határidős szállításra, 33 din. á­­ron. Búzalisztből csupán 700 t. 400-as őrleményt­­ kínáltak 59— 50 din. áron. Kerestek nagyobb tétel kukoricát, éspedig 1760 t. tavalyi szemes kukoricát 35— 36,50 din. és 4000 t. idei kukori­cát, határidős szállátásra, 33 din. áron.­­ Egyéb mezőgazdasági termény­ből csupán 200 t. buzaszalmát kí­náltak 6,50 din. áron és kerestek 500 db. fehér malacot 250 din. á­­ron. *** A tegnapi tőzsdei összejövete­len 3 kötés volt, eladtak 30 t. szemes kukoricát 36,50 din., 200 t. kukoricát határidős szállításra 33 din. és 30 t. szalmát 6,50 din. áron. A noviszádi III. számú lakótestület, Vojvode Suplyicka utca 23 pá­lyázat útján felvesz önálló könyvelőt pénzügyi és anyag köny­velésre. Pályázhatnak közép­iskolát végzett szemé­lyek legalább ötévi köny­velési szakgyakorlattal. Fizetés megállapodás szerint. A pályázati kér­vényeket augusztus 10- éig lehet átadni a fenti címen reggel 7 órától déli 12 óráig. Belépés azonnal vagy megállapodás szerint: 548­ 1 3. oldal 1 Délután négy óra. A város utcái konganak az ürességtől. Kánikula. Harminc­négy fok árnyékban. Az ég szürkés-kék, sehol egy felhő. Aki csak teheti, a Duna fe­lé veszi az irányt. Benépesednek a partok, a hivatalos és nem hivatalos fürdőhelye­ken nincs egy négyzetméternyi üres hely sem. Nincs veszíteni való idő, ki kell hasz­nálni ezt a néhány szép napot, mert holnap ki tudja...? A fagylaltos bódék előtt hosszú sorok, pukkannak a sörösüvegek, a különféle gyümölcsszörp-árusok tíz kéz­zel se győznék a kiszolgálást. Nyár, végre igazi nyár Felvételünk tegnap a noviszádi strandon készült. Igazi kánikula Nagy meleg az egész országban Ha vagy holnap hideghullám érkezik Jó idő jár most a fürdő­­zőkre. Az elmúlt hetekben már majdnem elszoktunk a fürdéstől, s irigykedve gon­doltunk azokra a szabadságo­­sokra, akik a napsugaras Ad­rián nyaralnak. Mert amíg ná­lunk szinte minden órában esett, a tengerparton igazi fürdőidény volt. De véget ért az esős időszak, és a hét eleje óta szinte napról napra emel­kedett a hőmérséklet. Csütör­tökön például Szlovénia é­­szaki részén kívül országszer­te meleg idő, valóságos káni­kula volt. A nappali hőmér­séklet így alakult: Beográd­­ban 33, Zágrábban 29, Szara­jevóban és Szkopljeban 31, Szplitben 30, Mosztárban 35, Trtográdon 34 stb.. A petrovaradini meteoroló­giai állomás jelentése szerint csütörtökön Vajdaságban is igen magas hőmérsékletet je­gyeztek fel Noviszádon 33, Szuboticán és Zomborban 32, Zrenyaninban 35, Kikindán és Versecen 33, Szremszkamit­rovicán 32 fokot. Tegnap mindez megismét­lődött, mert már a délelőtti órákban Vajdaságszerte 28 fok meleg volt. És amíg nálunk kánikula van, Európa nyugati és észa­ki részén hideghullám ural­kodik. Angliában például az átlag­hőmérséklet 15—17, Franciaországban 17—19 fok. A Skandináv-félszigeten még hűvösebb van, 8—12, azonkí­vül Svédországban és Norvé­giában rendkívül csapadékos az időjárás. Még a Balkán-félszigetnél is forróbb a nyár Észak-Afri­­kában. Az átlaghőmérséklet 38—40 fok. Ugyanakkor az Atlanti-óceán fölött hideg légtömegek uralkodnak, és Amerika nyugati partvidékén is hűvös az idő 14—17 fok a hőmérséklet. Eddig tehát szóról szóra be­vált Kolycsicki amatőr me­teorológus nyári jóslata. Szá­mításai szerint ugyanis júli­us 25-étől augusztus 15-éig lesz a legmelegebb. A Szövet­ségi Hidrometeorológiai Állo­más előrejelzése szerint vi­szont a Nyugat-Európában u­­ralkodó hideg levegőáramlat akár rövidebb időre is el­árasztja Szlovéniát, Horvátor­szágot, Bosznia nyugati részét és a tengermelléket, hűvö­sebb, csapadékos időjárást okozva. A hideghullám ma­holnap hozzánk is elér, és a kánikula után egy kis felfrissülést hoz. Csak ne tartson sokáig, mert azért nyár a nyár, hogy meleg le­gyen. G. T. 1600 hold olasz búzát vetnek a verbászi magántermelők Befejeződött a cséplés 25 mázsás holdanként­ átlag kiürült a határ, befeje­ződött a cséplés Verbászon is. Az utolsó kévéket a na­pokban engedték át a csép­lőn. A társastermelők meg­elégedve teszik félre a szám­adást, felveszik a szövetke­zet pénztárából a búzáért járó pénzt és már nagyban érdeklődnek a jövő évi szer­ződéskötés iránt. Az 1957-58. gazdasági év­ben egy társastermelő sem vetett olasz búzát Verbá­szon. Az idén már 203 hol­don termeltek, persze a szö­vetkezettel közösen. Átlag 25 méter mázsa termett hol­danként. A legjobb termést Stangl István takarította be, 31 mázsát holdjáról. A szövetkezet most nagy fába vágta a fejszéjét. El az a­karja érni, hogy a magán­­termelők búzaföldjük 70 százalékát olasz búzával vés­sék be. A verbászi földmű-­­­vesek 2 400 hold búzát szok­­­tak vetni, a szövetkezetnek tehát, ebben az esetben­­ több mint 1­600 holdat kell, részben vagy egészen meg­munkálnia. Azt mondják, van elég gépük, hogy ezt a­­ munkát időre elvégezzék. Tizennyolc traktoruk van, 4 traktoros vetőgép, kombájn­juk még nincs elég, de jövő­re már az is lesz. Műtrágyá­ból eddig 24 vagonnal van raktáron, de lesz több is. A­­ traktorok munkáját igával egészítik majd ki ott, ahova a traktorok nem érnek el.­­ Van néhány igás vetőgép­jük, ezenkívül a fogasolást, boronálást igával is végzik. A szerződés­kötést augusz­tus elsején kezdik meg. A jövő héttől kezdve néhány előadáson és megbeszélésen népszerűsítik a társasterme­lést és megbeszélik a felté­teleket. A szerződés nagyjából ugyanazon az alapon megy mint az idei gazdasági év­ben: a szövetkezet az elvég­zett munkáért csak cséplés után kér térítést, s a terme­lő készpénzben is, termés­ben is fizethet. Az érdeklődés nagy. A termelők is, a szövetkezet is komolyan készül az új csatára, M-n. NEHEZEN KÉSZÜL az öntözéses terület vetésterve Verbászor. Az idén olyan esős idő járt, hogy az öntöző­berendezést alig használták. Mire öntözni kellett volna a vetést, kiadós eső áztatta meg a földet. Per­s­ze ennek csak örülhetünk, mert így kevesebb volt a ki­adás, kisebb az önköltségi ár. Most azonban, hogy itt ál­lunk a jövő gazdasági év kü­szöbén,­ ideje hogy hozzálás­sunk az öntözéses területek vetéstervének elkészítéséhez. Annál is inkább, mert a ter­vet a népbizottságnak szep­tember 1-éig jóvá kell hagy­nia és megeshet, hogy a gaz­dasági szervezet benyújtotta tervet a népbizottság vissza­küldi kiigazításra, s ezzel el­húzódik a jóváhagyás. Verbász­ területéről még e­­gyetlen gazdasági szervezet sem adta át tervét a népbi­zottságnak. A Szutjeszka termelőszövet­kezetnek például csak 7 hek­tárja van az öntözéses terüle­ten,­­de még ő sem csinálta­ meg a tervét. A Szava Kova­­csevics termelőszövetkezet sem 93 hektárnyi területére. Ha tovább halogatják, meges­het, hogy nem készülnek el vele időre. M-n

Next