Magyar Szó, 1959. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1959-12-02 / 283. szám

2. oldal MAGYAR SZÓ ÜNNEPSÉGEK : egész országban VAJDASÁGBAN minden városban méltóan megemlékeztek a köztársa­ság napjáról. A népbizott­ságok mindenütt ünnepi ülést tartottak az ünnep előestéjén, az iskolákban, az ifjúsági szer­vezetekben sok ezer új fiatalt vettek föl a pionírok közé és a Népi Ifjúság szervezetébe. Noviszádon különféle ren­­dezményekkel megünnepel­ték a rádió fennállásának ti­zedik évfordulóját. Zrenyaninban a községi népbizottság ünnepi ülése után megkoszorúzták Zsarko Zrenyanin néphős sírját és a népszínházban ünnepi elő­adást tartottak. Zentán, Szuboticán, Pan­­csevón, Verbászon, Mitrovi­­cán és sok más helyen érde­kes és változatos műsorokkal ünnepelték meg a köztársa­ság napját. November 29-ére Zrenja­­ninban üzemibe helyezték a radiátor- és kazángyárat, a pancsevoi üveggyárban egy új kemencét, Noviknezsevá­­con pedig az ország egyik legkorszerűbb kartongyárát. Néhány nappal ezelőtt befe­jezték a noviszád-becsei kor­szerű autóút javítását is. SZLOVÉNIÁBAN az ünnepi hangulatot Noro­dom Lihanuk kambodzsai mi­niszterelnök látogatása is e­­melte. Sok szlovén helység­ben emlékművet lepleztek le és több új építményt átadtak rendeltetésének. Irányban ünnepélyesen megnyitották az új vízveze­téket, amelyet az ifjúság rész­vételével két év helyett hét hónap alatt fejeztek be. Szélika Dolinán korszerű telefonközpontot avattak fel. Limbusban (Maribor mel­lett) megnyitották a tervezett korszerű fafeldolgozó üzem első részét, a jeszenicai vas­öntödében pedig ötezer tonna évi kapacitású bádogöntö­dét helyeztek üzembe. KOSZOVÓ-METOHIAM is élénk és változatos műsor­ral ünnepelték meg a köztár­saság napját. Pristinában Sztanoje Aksics, a Szerbiai Kommunista Szövetség köz­ponti vezetőségének tagja le­leplezte Miladin Popovics néphős szobrát, továbbá Aca Marovics néphősnek, a KSz pristinai járási bizottsága volt titkárának szobrát. A városi parkban Borisz Vuk­­mirovics és Ramiz Szadik néphősöknek emeltek emlék­művet. Átadták a forgalomnak a nagy adriai út koszovszko­­mitrovica-vucsu­mi szakaszát is. HORVÁTORSZÁGBAN szintén számos rendezmény­­nyel ünnepelték meg a köz­társaság napját. A népfelsza­­badító háborúból ismert hely­ségekben emlékműveket lep­leztek le. Több vállalatban új gépeket helyeztek üzembe, ezenkívül új iskolákat nyi­tottak, utakat és egyéb épít­ményeket. A legnagyobb ün­nepségek egyikét Korcsulán tartották. Jak­ov Blazsevics, a Horvát Szábor végrehajtó tanácsának elnöke, Marin Ce­tinics, a Kommunista Szö­vetség horvátországi vezető­ségének tagja és Mate Jerko­vics, a jugoszláv haditenge­részet parancsnoka is részt vett a nagy népgyűlésen és Blatoban, Ivan Cetinics nép­hős emlékművének leleplezé­sén. Sznlitben két művészi ki­állítást nyitottak, Moszorban a régi partizán kórház he­lyén emlékművet lepleztek le. Több helységben kulturott­­hont nyitottak és a vállala­tokban megjutalmazták a legjobb alkalmazottakat. Köztársaságszerte új gyára­kat helyeztek üzembe. MAKEDÓNIÁBAN is igen változatosan és szí­nesen ünnepelték meg a köz­társaság napját. Különféle kulturális, szórakoztató és s­portm­űsort tartottak, kiállí­tásokat nyitottak és ünnepi akadémiákat rendeztek. Szkopljéban három kiállí­tást nyitottak. Sok iskolás gyermeket fölvettek a pio­nír szervezetbe, sok ifjat pedig a Kommunista Szö­vetségbe. Szkoplje ünnepi díszbe öl­tözött. A Tito marsall téren egy jelképes hat ágú fát állítottak fel, az ágakon a hat köztársaság címerével, a testvériség-egység jelképéül. Gosztiváron üzembe helyez­ték a mavrovói vízművek két erőművét, a Vrbenit és a Ravenit. A Raveni vízi erőmű üzem­be helyezése után Gosztivá­ron nagy népgyűlést tartot­tak mintegy 15 ezer polgár jelenlétével. Blagoje Popov, a makedón végrehajtó tanács iparügyi titkára tartott be­szédet. CRNAGORÁBAN a köztársaság napja megün­neplésének legjelentősebb e­­seménye a titográd—bári vas­útvonal­ megnyitása volt. Bla­zso Jovánovics Crnagora Nép­i V köztársaság elnöke adta át a forgalomnak. A vasút 54 kilométer hosszú, a beugród -o bári vasútvonal egy része. A megnyitó ünnepség után mintegy 20­ ezer titográdi pol­gár részvételével nagy nép­­gyűlést tartottak. Blazso Jo­­vanovics, a crnagorai nép­­sakupstina elnöke beszélt. Szarajevóban megkoszo­rúzták az elesett néphősök emlékművét és ünnepélye­sen leleplezték a 88 elesett harcos emlékművét. Ezután több ifjat fölvett­e a Kom­munista Szövetségire. Kolasinban a népkertben leleplezték Milut­in Lakicse­­vics néphős emlékművét, majd népgyűlést tartottak. Csacsákon leleplezték Fi­lip Filipovicsnak, a Jugo­szláv Kommunista Párt első titkárának emlékművét. Ez­után kiállítást nyitottak a járás gazdasági fejlődéséről. (Folytatás az 1. oldalról) részt pedig, hogy rámutasson a hátrányos és kedvezőtlen j­elenségek társadalmi forrá­saira. Jóllehet­, ma már elége­dettek lehetünk munkásosztá­lyunk eszmei-politikai egysé­gével, semmiképpen sem .Sza­bad figyelmen kívül hagy­nunk, hogy környezetünkben még mindig élnek a múlt, a régi nézetek és felfogások maradványai sőt ellenséges erők is, amelyek arra t­öreksze­nek, hogy ártalmunkra legye­nek és károkat okozzanak. A Kommunista Szövetség Végre­hajtó Bizottságának levele és a JKSz programja új erővel telítette szervezeteinket a ré­gi szokások és a bürokratikus maradványok elleni harcban. A JÓSLÁS HALADATLAN DOLOG A hazánkban lejátszódó ese­ményeket természetesen kül­földön is élénk figyelemmel kísérik elsősorban barátaink, hogy megismerjék­ erőfeszíté­seinket, tapasztalatainkat és eredményeinket, mások vi­szont rosszindulatúan, szándé­kosan elferdítik a tényeket és intézlledéseik­ket a, maguk­­szája ize szerint, konkrét szűk végleteiknek , egy ,a jugoszláv­­ellenes' hajsza szükségletei!' nek megfelelően „magyaráz­zák”, így például több helyen eltorzították és önkényesen magyarázták a JKSz Központ, Vezetőségének legutóbbi plé­numán hozott határozatokat. Egyesek azt állítják, hogy ve­szély fenyegeti a Kommunis­ta Szövetség egységét, má­sok azt mondják, hogy vissza­térünk a bürokratikus és centralista vezetési módsze­rekre, hogy szorosabbra fog­juk a záblát, hogy tisztogatá­si akció készül a Kommunista Szövetségben stb. Ebben az értelemben magyarázza a nyugati sajtó azt a tényt, hogy a plénumon nyíltan meg­vitattuk a fejlődésünkben és életünkben megnyilvánuló fo­gyatékosságokat. Nem szeretnék vitába száll­ni ezekkel a találgatásokkal, de nyíltan meg kell monda­nunk ezeknek a nyugati urak­nak, hogy ma erősebbek va­gyunk, mint valaha. És ez az erő éppen, a Kommunista Szö­vetség új vezetési módsze­re béli, dem­okratikus-Szocia­­­­lista­ rendszerünkben i­s ,a­ Kommunista Szövetség és az egész nép szilárd egy­ségében rejlik. Éppen ezért jobban teszik, ha nem bocsátkoznak jóslatokba a kü­szöbönálló változásokról, mert jól tudjuk, hogy a jósolgatás­­sohasem volt sem komoly, sem hálás dolog. AZ EMBER ÁLLJON A FIGYELEM KÖZPONTJÁBAN Alekszandar Rankovics ez­után így folytatta beszédét: Méltán vagyunk büszkék az ország fejlődésében, külö­nösen pedig az új társadalmi viszonyok fejlődésében elért eredményeinkre, és hazánk nagy tekintélyére. Mindez megszilárdítja a jövőnkbe ve­tett bizalmunkat, és új erőt ad, hogy még merészebben, még bátrabban haladjunk. Vé­leményem szerint különösen dolgozóinkat kell nagyra­­becsülni, akik ebből a viha­ros fejlődésből nőttek ki, akik megteremtették ezeket az e­­redményeket. A szocialista viszonyok viharos fejlődése megváltoztatta és mind­inkább megváltoztatja a dől­gőzök felfogását, fokozza tár­sadalmi felelősségüket, és mind , rátermettebbé teszi ő­­ket feladataik teljesítésére. Semmi sem drága és semmi sem nehéz, amit dolgozóink továbbképzésére kell csele­kednünk. Továbbra is a lehe­tő legnagyobb erőfeszítéseket kell megtennünk, hogy a lehe­tőségek határain belül minél gyorsabban, még jobban javít­sunk dolgozóink, elsősorban a munkásosztály, anyagi hely­zetén. Az ember álljon a fi­gyelem­ központjában. Mind­azt, amit cselekszünk, az em­ber érdekeinek, a közösség szükségleteinek kell aláren­delnünk. JOBB NEMZETKÖZI VISZONYOK A LÁTHATÁRON Beszéde végén Alekszan­dar Rankovics kitért a nem­zetközi helyzetre, és többek között a következőket mond­­ta: Ma már nyugodtan foglal­kozhatunk belső problémáink­kal, többek között azért is, mert a nemzetközi viszo­nyokban csökkent a feszült­ség, és jobb viszonyok lehető­­sége­­ tűnt­­ fel a láthatáron. A világ alapvető ellentmondá­sai még korántsem oldódtak meg, mégis kedvezően kell megítélni azt a körülményt, hogy megbeszélések kezdőd­tek a legfontosabb nemzet­közi kérdésekről, és már kez­deti sikerekkel is jártak. Ez azt bizonyítja, hogy a nemzet­közi kapcsolatokban is a pol­tikai valóságérzés kerekedik felül, mert belátták, hogy a korábbi gyakorlat folytatása súlyos katasztrófába sodor­hatja a világot. Jugoszlávia mindig az államok aktív bé­kés koegzisztenciájáért har­colt, síkraszállt a sokoldalú, egyenjogú nemzetközi együtt­működés mellett, és részt vett a vitás kérdések békés P-^'iohrrigá’'"' srí-ivaló Prefeszí­tésekben. Megelégedéssel ve­­hetjük tudomásul, hogy a nemzetközi viszonyokban az a politika kezd felülkereked­ni, amelyért munkásmozgal­munk és hazánk mindenkor latba vetette minden erejét. Jugoszlávia nem lesz a vi­lágesemények tétlen szemlé­lője. Mint szocialista ország, mindenkor erkölcsi és politi­kai támogatást nyújtott a bé­ke erőinek, a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népeknek, mindig a szabad­ság és a haladás pártján állt.­­Állást foglalt minden fontos kérdésben, és nyíltan kifejtet­te álláspontját. Munkásmoz­galmunk mindig igyekezett elősegíteni és meggyorsítani a nemzetközi munkásmozga­­­­lom fejlődését, mindig síkra szállt azért, hogy helyes vi­szonyok alakuljanak ki a nem­zetközi munkásmozgalomban. Mindenkor elszántan szembe­szálltunk a szocializmus el­veinek eltorzításával, a mar­xizmus bürokratizmus és dog­matikus elferdítésével. Emi­att egyes munkáspártok egyik-másik eltorzult vezető­je brutálisan rágalmaz és tá­mad bennünket. Mi sohasem torpanunk meg az ilyen tá­madások előtt. Ezt követeli tőlünk szocialista valóságunk és felfogásunk a szocializmus fejlődéséről. És ezzel szolgál­juk a leghívebben szocialista mozgalmunk és a szocialista világmozgalom eszméit és ér­dekeit Mindazt amit cselekszünk, аж eiuíbei® érdekesnek, a közösség szükségleteinek kell alárendelnünk NAGY NÉPGYŰLÉS KRÁLYEVÓN Alekszandar Hanskovics beszéde Szombaton este ünnepi köntöst öltött Noviszád. Zászlókat fényárban úsztak. A város polgárai most is, mint minden vérségi Népköztársaság Az »Ellenállás és győzelem« emlékmű leleplezése alkalmából november 29-én Králjevón népgyűlést tartottak. Az emlékművet Alekszandar Rankovics leplezte le, mely alkalomból beszédet mondott: lengetett a szél a Tito marsall sugárúton, a házak pedig évben, méltón megünnepelték hazánk, a Jugoszláv Szó­­születésének napját. (Brezsán Gy. felvétele) San Tda, 1959. ХП. 2.

Next