Magyar Szó, 1960. március (17. évfolyam, 50-76. szám)

1960-03-01 / 50. szám

Kedd, neo. m. i. 42,5 milliárdos össztermelés Több mint egymilliárd dinár beruházás az életszínvonal emelésére a zom­bori járásban A zombori járás idei tár­sadalmi terve 42,5 milliárd dinár össztermelést irányoz elő, azaz 30 százalékkal töb­bet a tavalyinál. A járás gazdaságának e gyors fejlő­dése a személyi fogyasztás és az életszínvonal növelését is eredményezi. A társadalmi terv szerint a dolgozók sze­mélyi jövedelme a tavalyi­hoz képest 19 százalékkal e­­mellkedik, ha megvalósul az előirányzott terv. Szem előtt kell tartani a kiskereskedel­mi árak megszilárdítását is. Ezért nagy gondot kell fordí­tani a piac rendezésére, a ke­reskedelmi vállalatok korsze­rűsítésére és fejlesztésére. A társadalmi terv több mint egymilliárd dinár beru­házást irányoz elő a társa­dalmi életszint fejlesztésére. Az összeg 38 százalékát is­kolák bővítésére fordítják. Az iskolákhoz tantermeket építenek Zarriborban, Szán­tán, Kupuszinán, Bácsik­ Bre­gén, Bogojevón, Kljaicsevón, Csonoplyán és Aleksza San­­ticson. Új elemi iskolát emel­nek Kulán és Rigyicán. A zombori tanítóképző építésé­vel kapcsolatban az idén folytatják a gyakorló elemi iskola építését, és a terv sze­rint az iskolaév kezdetéig be­fejezik. Jövőre már megkez­dik a tanítóképző építését is. Zomborban a kereskedelmi tanulók internátusának épí­tése is a tavaszan indul, a hódsági textiliskola pedig tornatermet és munkatermet épít. Az év elején alakult járá­si kulturközpont 17 millió di­nárt kap a járástól a népmű­­velődési és kulturális élet ki­bontakoztatására. A járási könyvtárak és olvasótermek könyvállomány növelésére 15 millió dinárt kapnak. Zom­borban a szórakozási lehető­ségek javítására rendbehoz­zák a nyári színpadot, illetve­­ a mozi kerthelyiséget. Az egészségügyi szolgálat fej­lesztésére a terv szerint 203,5 millió dinárt fordíta-­ nak a járásban. Befejezik a zombori anya- és gyermek-­ védő központ építését. 100 ággyal növelik a zombori kórház befogadóképességét. A kórház 7 orvos specialista rendelőt épít és így lényege­sen javul a betegek gyógyke­zelése. A hódsági tüdőgon­dozóra emeletet építenek s­­ ezzel 45 százalékkal növelik befogadóképességét. Kulán, Bezdánban, Sztani­­j Grcson és Szivácon az egész­ségügyi állomások keretében tüdőbeteg rendelőt létesíte­nek. A zombori egészségügyi állomás mentőgépkocsit sze­rez be. A népjóléti intézetnek is több eszköz jut, mint tavaly. A gyermekkertek létesítésé­re és berendezésükre külö­nös gondot fordítanak a kom­munák. A Szilba és Ráb szi­­­­geti üdülők befogadóképessé­gének növelésére hatmillió dinárt fordítanak. Az aggok és nyugdíjasok gondozásáról sem feledkeztek meg: bőví­tik otthonukat. A lakótestületek csak 10 millió dinárt kapnak, a legszük­ségesebb munkák megkez­déséhez. Ezért törekedniük kell olyan szolgáltatás fej­lesztésére, ami jövedelmező­­ is. Főleg a kisipari szolgál­tatást kell szorgalmazniok, ebből nagy hiány van a já­rásban. A községi lakásépítő ala­pok az idén 274,5 millió di­nárral növekednek az új lak­bérekkel. Az­­­etszínvonal fejleszté­sére vonatkozóan a társadal­mi étkezdék bővítése és tej­boltok megnyitása jelentős szerepet tölt be. A zombori­­ Szloboda beruházást eszkö­zöl önkiszolgáló étkezde lé­tesítésére, ahol naponta több mint 2000 adag főtt ételt szol­gálnak ki. V. J. MAGTAK 8ZO Ma kezdődik a munka az autóút új szakaszán Gyevgyeli­járól jelenti a Tanjug. Ma, március elsején ünne­pélyesen megkezdődik a jugo­szláv ifjúság nagy munka­akciója a Testvériség-Egység autóút új szakaszán. Gyevgyelijában, az ország legdélibb városában minden előkészület megtörtént az ünnepségre. A város házait zászlók, az ország vezetőinek képei és lombok díszítik. A Szocialista Szövetség községi vezetősége felhívást intézett a lakossághoz, hogy vegyen részt a munkaakció ünnepé­lyes megnyitásán. Eltemették dr. Llekszandar Bélicset (Folytatás az 1. oldalról) hogy részt vett benne min­denki, aki haladó szellemű és demokratikus érzelmű, és népi forradalmiunk mindent felölelő demokratizmusában értelmiségünknek ez a része is ösztönzést kapott, hogy tu­dását, tapasztalatait és erőit a nép szolgálatába állítsa. Értelmiségünknek ez a része egyenjogúnak tekinti magát a Népfront, illetőleg a Szocialis­ta Szövetség soraiban, az új szocialista Jugoszlávia min­den harcosával. Dr. Alekszan­dar Belics is hosszú évek óta tagja volt a Szocialista Szö­vetség országos bizottságá­nak és egy ideig képviselő volt a JSzNK népszkupsti­á­­jában. Értelmiségünknek ez a része a népfelszabadító há­borúban és a felszabadulást követő szocialista újjáépítés idején megértette a Jugo­szláv Kommunista Párt tör­ténelmi szerepét, belátta, hogy a Jugoszláv Kommunis­ta Párt a nagy népi forra­dalom vezető ereje és mély tisztelettel viseltetett iránta. Idővel mind egyre erősbödött azoknak a hite is, akik kez­detben kevésbé hittek a né­peink előtt feltárult új szo­cialista távlat­aikban. Ez volt dr. Alekszandar Belics egyik nagy erőforrása. Kitartó és önfeláldozó munkásságának másik forrása az a felisme­rés volt, hogy a szocializmus megköveteli a tudomány sza­badságát és a tudomány a szocializmusban új társadal­mi és anyagi feltételeket, új légkört kap és ebben a lég­körben, ezekben a feltételek­ben teljes erővel kibontakoz­hat és fellendülhet. Dr. Alek­szandar Belics írásaiban és beszédeiben többször bizony­­ságot tett erről a felismerés­ről. Háború utáni munkássága majdnem kizárólag a Szerb Tudományos Akadémiához fű­ződik. Arra irányította a Szerb Tudományos Akadémi­át, hogy támogassa a tudomá­nyos munka fejlődését, segít­se elő az új problémák meg­oldását és világosabban mér­je fel a szocialista társada­lom szükségleteit. Arra töre­kedett, hogy a Szerb Tudo­mányos Akadémia munkássá­gával foglalja el tudományos és kulturális életünk fejlődé­sében az őt megillető he­lyet, és ne csak formális jo­gok alapján tulajdonítsa ma­gának­ ezt a vezető helyet. Dr. Alekszandar Belics éle­te utolsó napjáig fáradhatat­lanul dolgozott. Két nappal­­ halála előtt részt vett Szer­bia Végrehajtó Tanácsának­­ egy ülésén, amelyen a Szerb­­ Tudományos Akadémia to­vábbi fejlődésével és aktivi­tásával összefüggő kérdése­ket tárgyaltak meg egy ké­szülő új törvénnyel kapcsolat­ban. Dr. Alekszandar Belics aktívan részt vett az ülésen és felszólalásával elősegítette a kialakult vélemények tisz­tázását. Ezen az ülésen mint korábban is, a vitathatatla­nul helyes álláspontból in­dult ki, hogy meg kell óv­nunk a múltból a jövő szá­mára mindazt, ami kulturá­lis életünkben valóban érté­kes és az új feltételekben is életképes. A búcsúztató beszédek u­­tán dr. Alekszandar Belics koporsóját lebocsátották a sírboltba. Utána számtalan koszorút helyeztek el a sír­bolton, köztük Joszip Broz­­Tito köztársasági elnök, a Szövetségi Végrehajtó Ta­­­­nács, a Szocialista Szövetség és Szerbia végrehajtó tanác­­­csa koszorúját. Erre várt a gondos szülő! A gyermek nevelése az iskola és a szülők feladata. A tanító szakszerűen képzett, a szülő pedig kevés tapasztalat­tal áll a feladat előtt. A szülők könyvtára három füzete ezt a hiányt igyekszik pótolni. Ha akarja, hogy gyermeke helyesen és szabatosan be­széljen, vagy megszabaduljon esetleges beszédhibájától, olvassa el Miodrag Matics A KISGYERMEK BESZÉDE című könyvecskéjét, amely segítségére lesz. Az otthon nevelésétől is függ, hogyan találja fel magát a kis diák az iskolában. Milan Psindasics A GYERMEK ELŐKÉSZÍTÉSE AZ ISKOLABAJÁRÁSRA című könyvecske válaszol arra, hogyan nevelje és foglal­­koztassa gyermekét az iskoláskor előtt, hogy helyesen ké­szítse elő az iskolás évekre. Sokszor kérdéses a szülők előtt, hogy mikor milyen köny­vet adjon gyermekének. Szima Cucics A GYERMEK ÉS A KÖNYV című könyvecske tanácsot ad, hogy a fejlődés egyes kor­szakaiban milyen könyvet adjunk a gyermek kezébe. Minden könyvecske ára 50 dinár. FORUM Könyvosztály Novi Sad, Vojvode Misicsa 1. 108/1 i lakótestületek és a Szocialista Szövetség kezdeményezése.. Szakbizottságok a földeken Beszélgetés Dejan Gavriccsal, a Szocialista Szövetség bizottságának elnökével A Szocialista Szövetség április 18-án tartja V. kongresz­­szusát. A járási és községi szervezetek mindenütt készül­nek erre a napra, mérlegelik eddigi munkájukat. Különö­sen az utóbbi két-hárm­ évben kifejtett tevékenységüket elemzik, mert ebben az időszakban lényegesen átalakult a társadalmi igazgatás, gazdasági életünk, és változott a Szo­cialista Szövetség szervezeteinek feladata, munkaformája. Ezzel kapcsolatban a minap felkerestük Deján Gavricsot, a Szocialista Szövetség kikindai községi bizottságának el­nökét, s megkértük, mondja el, hat-e náluk a Szocialista Szövetség szervezete a kommunában, munkájával és javas­lataival hatott-e , a népbizottságra, és hogyan oldotta meg az új területi felosztáskor felmerü­lő problémákat. Az első kérdéssel kapcsolat­ban a társadalmi önigazgatás terebélyesítésének és az em­berekről való gondoskodás­nak egy igen fontos formájá­ról beszélt: a lakótestületek létesítéséről. Kikíndán ugyan­is az ezen a téren eddig el­ért munka kizárólag a Szo­cialista Szövetség sikere. — A SzSz községi szerve­zete már régebben triodször foglalkozott ülésem a lakó­­­testületek létesítésinek fon­tosságával — mondotta Derén Gavrics. — S olyan véle­ményt alakított ki, hogy a Szocialista Szövetség alap­­szervezeteiben kell felvetn ezt a kérdést, a választók mondják el véleményüket ró­la, mit javasolnak, milyen formában lenne leghelyesebb a lakótestületek megalakítá­sa és működése, továbbá, mi legyen az, amit a lakótestüle­tek mindjárt a megalakulás után a kezükbe vegyenek, hogy ezáltal könnyítsenek az emberek mindennapi gondja­in. Nem akarok túlozni, de a községi bizottság javasla­tát követően, legalább negy­ven értekezletet tartottak az alapszervezetek, majd a vá­ros négy kerületében meg is választották a testületeket, s ezek irányítását 45—45 ta­nácstagra bízták. A községi bizottság elnöke a továbbiakban elmondta, hogy a fentebb említett múlt évi tevékenység után az első kerület lakótestülete komo­lyan hozzálátott a munkához. Mosodát, vegytisztító szolgá­latot stb. létesített — a vá­lasztók nem kis megelégedé­sére. A másik három kerület testülete­­ azonban még nem tett semmit a gyakorlatban, mert a községi népbizottság nem rendezte egyes ügyeiket, ami nélkül nem dolgozhat­nak. Ez tehát mulasztás a nép­bizottság részéről, s a Szocia­lista Szövetség községi bizott­sága felhívta már a népbi­­zottság figyelmét erre a mu­lasztásra.­­ A Szocialista Szövetség szervezetének másik jelentős kezdeményezése a termőföld kihasználásáról szóló rende­let magyarázása, részletes is­mertetése volt. Itt Kikíndán és a község minden falvában, nem sokkal a rendelet meg­jelenése után, választógyűlése­ken tájékoztattuk az embere­ket róla, s ennek a — sok­szor beszélgetés formát öltő — összejöveteleknek az lett az eredménye, hogy úgyszólván minden helységben a terme­lők túlnyomó része megértet­te és helyesen fogta fel az agrominimum lényegét. A he­lyes felfogás alatt nem csu­pán a puszta helyeslést ér­tem, hanem azt is, ott a be­szélgetéseken kijelentették: ha így áll a dolog, akkor tény­leg a földművesszövetkezetre bízzák a föld megmunkálásá­nak azt a részét, amit ők egye­dül képtelenek lennének el­végezni. E sikeres értekezle­tek magukra vonták a nép­bizottság figyelmét, és ennek hatására hozzáértő szakembe­rekből bizottságokat alakított azzal a feladattal, hogy min­den falu határában, sajátos körülmények figyelembevéte­lével, dolgozzanak ki tervet a termőföld jobb kihasználá­sára, nehogy sablonosan al­kalmazzák a törvényt, ha­nem nézzék meg alaposan: kikindai községi melyik föld mire képes és a­­szerint szabják meg a köve­telményeket A bizottságok ki is vonul­tak a földekre. Tervezetet dol­goztak ki, rendszerezetten írásba foglalták, azután sok­szorosították és kiosztották a földművesek között, így az­után alkalmuk van áttanul­mányozni, és most a válasz­tási gyűléseken erről is el­mondják véleményüket, és ezek figyelembevételével al­kalmazza majd végül is a köz­ségi népbizottság az agrominá­tumról szóló előírásokat. Végül az új területi fel­osztásról az elnök elmondta, hogy nem merültek fel ko­molyabb problémák, csupán kisebb, hogy úgy mond­juk, olyan „hatalom elvesztési” fé­lelem fogott el ott-ott egyes kevésbé tájékozott egyéne­ket. De ez talán nem is cso­da, hiszen újdonság ez még. De, amikor a Szocialista Szö­vetség alapszervezeteiben megmagyarázták, hogy nem csökken, hanem ellenkezőleg, növekszik a községek önren­delkezési joga, ezután is ép­­pen úgy hallathatják szavu­kat, mint azelőtt, éppen úgy ,or kerül ügyes bajos dolgaik elintézésére, sőt az egész kommuna irányításába bele­szólhatnak — megnyugodtak a kedélyek. T. I. Dejan Gavrics 8. oldal Orvos, egészségügyi szolgálat, keveset, jól vit­elhálózat SZÁMTALAN PROBLÉMÁT VETETTEK FEL A VÁLASZTÓK A KANIZSAI KOMMUNÁBAN Rendkívül nagy az érdeklődés a választógyűlések irá­nt A kanizsai kommuna terü­letén is befejeződtek a jelö­­­­lések. Egyes kerületekben és­­ a tanyaközpontokon olyan nagy volt az érdeklődés a je­lölőértekezletek iránt, hogy az eddig nagynak vélt Szocia­lista Szövetség otthonai és a szövetkezeti otthonok, ki­csinek bizonyultak. Néhol a­­lig fértek be a terembe a vá­lasztók. Már a jelölőértekez­leteken, de főleg az utána kö­vetkező választógyűlések­en számtalan kérdést és problé­mát vetettek fel a polgárok, amelyek megoldásra várnak. Minden választóegységben az ottani problémákkal foglal­koztak legtöbbet. Adorjánon a polgárok leg­nagyobb óhaja, hogy rendsze­res egészségügyi szolgálatot vezessenek be. A lakosság­nak eddig ugyanis 10-15 km-t kellett megtenni, hogy orvo­si kezelésben részesüljenek. A polgárok bíznak abban, hogy kérelmük megértésre talál az illetékeseknél és he­tente legalább egyszer a fa­luba látogat majd az orvos. Szülésznőjük sincs, pedig er­re is nagy szükség volna. Úgy gondolják, hogy egy orvosi rendelővel mind a két problé­mát meg lehetne oldani. A mezőgazdaság fejleszté­sében és a hozam növelésé­ben igen nagy szerepet ját­szik a földművesszövetkezet. Tudják ezt az adorjániak is. Az elmúlt évben mezőgazda­­sági mérnököt, technikusokat és kereskedelmi akadémiát végzett könyvelőt hozattak a­­ faluba azzal, hogy a földmű­vesszövetkezet megalakítása­kor kellő számú, tapasztalt szakkóderekkel rendelkezze­nek. A termelők községi ta­nácsa el is fogadta a mező­­gazdasági tanács javaslatát az adorjáni földművesszövet­­kezet alakításáról, de a nép­bizottság mindkét házának együttes ülésén, kellő indo­kolással elvetették. Úgy ha­tároztak, hogy a társasterme­lést magántermelőkkel to­vábbra is a faluban lévő ter­melőszövetkezet végezze, a felvásárlást pedig a kanizsai földművesszövetkezet. A választógyűlésen igen sok bírálat érte az eddigi fel­vásárlókat. Az adorjániak a népbizottság ilyen irányú ha­tározatával még ma sem tud­nak egyetérteni. Már csak azért sem, mert a község me­zőgazdasági szakemberei nem magyarázták meg kellőkép­pen a termelőknek, hogy mi­ért nem alakulhat földműves szövetkezet a faluban. Na­gyobb segítséget várnak tő­lük a jövőben. Tótfaluban kövesnt kelle­ne leginkább. Már régi vá­gyuk, hogy járható út épül­jön a bogarasi vasútállomá­sig. Ez nagy segítséget jelen­tene terményeik szállításá­ban. Mindössze 3 km hosszú­ságban kellene építeni. A község illetékes szervének véleménye szerint viszont, sokkal hasznosabb volna, ha az új kövesút Tresnyevácon keresztül haladna, mert ez­által az ottani földművesszö­vetkezettel jobb összekötte­tést tudna fenntartani. A pol­gárok hajlandók hozzájárulni a kövesút költségeihez. A kispiaci választók hason­ló kérdésekről vitáztak, ők a nemzetközi úttal szeretnék összekötni a már meglévő 5 km-es kövesutat. A számítá­sok szerint, még 7 km-en kel­lene folytatni az út építését. Kanizsán az V. kerület vá­lasztópolgárai a villanyáram­ra panaszkodtak. Ez csak néhány kérdés a sok közül, amelyet felvet­­tek a választók, de már ez eddigiekből is látható, hogy lesz mit tenni az új népbizott­ságnak. Sz­ó

Next