Magyar Szó, 1960. július (17. évfolyam, 154-178. szám)
1960-07-01 / 154. szám
2.. Horvátországban is aratnak jövőre 152 000 hektár olasz búza • Nem vetnek többet, de jobb agrotechnikát alkalmaznak A napokban Horvátországban is megkezdődött az aratás. Legdélibb részén Isztriában már teljesen beért a búza és vágják. 424 000 hektárról, azaz majdnem ugyanakkora területről kell betakarítani a termést, mint tavaly. Az idén hektáronként átlag öt mázsával nagyobb termésre számítanak. Nem azért, mert ott jobban kedvezett az időjárás a gabonának, mint Vajdaságban, hanem, mert az idén kétezer annyi nagyhozamú búza vetés van, mint tavaly. Egyik-másik vidéken gyengébb a búza a tavalyinál, de másutt, különösen Kelet- Szlavóniában a mezőgazdasági birtokokon az idén kiváló termésre számítanak. Jóllehet a piaci felesleg nagyprofa a tavalyinál, elhelyezése nem ütközik nehézségbe, mert az idén sok új tároló épült. A szakemberek azonban megjegyzik, hogy a gabonatermő körzetekben csak 15 000 vagon befogadóképességű tároló van, viszont 30 000 vagont kell elhelyezni. Az aratás megkezdésével egyidőben a mezőgazdasági szakemberek megtárgyalták az őszi vetési tervet is. A pulai tanácskozáson elhatározták, hogy őszre szintén 152 ezer hektár nagy hozamú búzát vetnek. Ebből 52 000 hektárt a birtokok, 100 hektárt pedig kooperációban. Bár az olasz búza vetésterületét nem növelik, jobb terméseredményre számítanak, ezt elsősorban jobb műveléssel, tökéletesebb agrotechnikával akarják elérni. A 152 000 hektárról átlag 45 mázsás termést várnak, azaz a mezőgazdasági birtokokon hektáronként átlag 58 mázsát, a szövetkezeti gazdaságokban 52-t, a kooperánsok földjén pedig 42 mázsát. G. Különös koopiciánsok Temerinben a volt igazgatóbizottsági elnök több mint félmillió dinárral tartozik a földművesszövetkezetnek A 30 milliós kintlevőség csökkenti a szövetkezet lehetőségeit Medulics Milovan turai földműves beállított a temeríni földművesszövetkezetbe. Az igazgatót keresem. A tisztviselő végigmérte a földművest, aztán megkérdezte, mi ügybe jött, mert ha kooperálni akar, azt megbeszélheti az agronómussal is. •— Kooperálni akarok — mondta Medulics —, de én nem vagyok olyan közönséges kooperáns, velem az igazgató beszélje meg a dolgokat, mert én nem egy-két holddal akarok próbálkozni, hanem egyszerre 16 holdra kötök szerződést... A tisztviselő nem kérdezett többet, tudta, hogy aszövetkezet nagy erőfeszítéseket tesz a társastermelője táborának bővítésére, nyomban bevezette az igazgatóhoz. A volt igazgató az előterjesztés hallatára felkelt a székről, és mosolyogva üdvözölte a tursai földművest. Székkel kínálta meg, nehogy meggondolja, mert kétszámjegyű 16 holdas társastermelő ritkán akad. Gondolataiban már a 16-os számot beírta a társastermelők nyilvántartásába, szinte maga előtt látta az elvtársakat a komitetből és a járási szövetkezeti szövetségből, hogy majd elismerően nyilatkoznak. Csak így menjen tovább, és ha több ilyen 16 holdas akadna, nem fájna a feje a tármstermelés miatt. Az igazgató nem firtatta a részleteket. Nyomban aláírták a szerződést, Medulics zsebrevágta az előleget. Másnap pedig a szövetkezet traktorosai elindultak messzi útra, hogy a turiai határban felszántsák földjét Vetőmagot, műtrágyát is kapott a turiai földműves. Amikor összeadták a tételeket, kitűnt hogy majd félmillió dinárral tartozik a szövetkezetnek. Már régen learattak, sőt a kukoricatörést is elvégezték, de az a különös társastermelő még mindig nem jelent meg a szövetkezetben. Hívták, de nem jött, cédulával idézték be, de akkor sem jelent meg. A szövetkezet mát tehetett mást, beperelte. A kétszámjegyű kooperáns az egyik nyilvántartásból, a kooperánsok nyilvántartásából az adósok listájára került Csak ezen a listán nem két számjegy, hanem hat számjegy szerepel a neve mellett Sőt, nemrégiben arról is értesültek, hogy ez a különös társas termelő még két szövetkezetnek kinálta fel az együttműködést és bizony az előlegeket is felvette tőlük. Az adósok listáján van Pásztor Vince is. Több mint félmillióval tartozik a szövetkezetnek. Valamikor a szövetkezet igazgatóbizottságának volt az elnöke. Jó földműves hírében ál, s amikor előleget kért sertéshizlalásra és kukoricaterme- lésre, minden halogatás nélkül adtak neki. Miért nem adtak volna, hiszen az igazgató bizottság elnöke, no meg jó ügyes termelő, a szövetkezet bármikor visszakaphatja pénzét De nem így történt. Már több mint egy éve, hogy Pásztor elodázza a visszafizetést, már azóta öt szállítmányra való sertést is meghizlalt. Érti a dolgát, használja a szövetkezet pénzét, forgatja, kereskedik vele. A szövetkezet adólistáján 97 nevet találtunk. Ennyi földművest adtak át a bíróságnak, Samu Gáspár 195 000, Vigh János 68 000, Sós Sándor 75000, Bunyevszki Jova 58000, Kneasevics Bade 310000 dinárral tartozik. A szövetkezetnek jelenleg több mint 30 millió dinár kintlévősége van. A szövetkezet 97 embert porolt be. Ezzel azonban nem zárult le az ügy. A 97 tag egy kicsit sok, meg aztán pörösködéssel nem is lehet együttműködést teremteni. Nem szabad összeveszni fél faluval. A 97 adós közül ugyanis jónéhány csak 500— 600 dinárral tartozik. Ez természetesen más úton is elintézhető. Ezzel természetesen nem azt akarjuk mondani, hogy a Medulícs-féle társastermelők ne kerüljenek a bíróság elé, de mind a 97 termelőt nem lehet egy kalap alá venni, ezért külön-külön kell elbírálni őket. Akkoriban a földműves- szövetkezet nagy erőfeszítéseket tett a társas termelés bővítésére, megbeszéléseket tartottak a Szocialista Szövetség helyi alapszervezeteiben, a Kommunista Szövetségben. Ismertették az olasz búza termesztésének módját, tehát több hónapos előkészítés, politikai munka előzte meg a szerződéskötéseket. Munkájuk nem volt hiábavaló, hiszen több száz társas termelővel kötöttek szerződést. A szövetkezetnek köszönhető, hogy ennyire elterjedt az olasz búza termesztése és a műtrágyahasználat stb. Ez csak dicséretet érdemel, viszont ebben a nagy kooperációs lázban elfelejtettek egyet-mást, és olyan földművesekkel is kötöttek szerződést, akiket nem lehet a szavát tartó társastermelők táborába sorolni. Becsapták a szövetkezetet, a szövetkezet pénzén egyéni „kooperációt” végeznek. — Miért nem fogja a szövetkezet rövidebbre a gyeplőt, miért bánik velük kesztyűskézzel — mondogatják egyesek. És ime, a szövetkezet most bepörölte őket, de egyúttal azokat is, akik 400—500 dinárral tartoznak. A végletek sohasem hoznak biztos sikert. Miért nem lehet mondjuk a Szocialista Szövetség alapszervezetének ülésén megtárgyalni azokat az eseteket, végeredményben ezen alapul a szövetkezet és a magántermelők közötti viszony. A temerini szövetkezetnek több mint 30 millió dinárral tartoznak a társastermelők. A földművesszövetkezet noha megcsorbult forgóeszközzel dolgozott, mégis sikereket ért el, nincs vesztesége, sőt nyeresége van, de menynyivel több lenne, ha a 30 milliót is megforgathatta volna? PAPP Endre Csaknem 5400 üzemi baleset Milliós beruházások mellett is tavaly minden gazdasági szervezetekben Szabodicon a termelők járási tanácsa minapi ülésén megállapították, hogy az egészségügyi ésműszaki védelemben az utóbbi néhány évben lényeges változások tapasztalhatók. A munkaközösségek erőfeszítésének köszönhető, hogy a szuboticai vállalatokban jobb munkafeltételeket teremtettek a dolgozóknak, és általában igen szép eredményeket értek el az egészségügyi és műszaki védelem megerősítésében, azonban majd minden vállalatban vannak még kiküszöbölhető fogyatékosságok. tizenharmadik munkás megsérült a szubotícai A termelők tanácsának javaslata A szubotícai járási népbizottság a közelmúltban 84 gazdasági szervezetben szervezett közvéleménykutatást az egészségügyi és műszaki védelem kérdésével kapcsolatban. Az adatok összegezése után megállapították, hogy az elmúlt években a vállalatok zöme tetemes összegeiket áldozott a műszaki védelem javítására, kiegészítésére. A 83 gazdasági szervezetben új munkatermek és üzemrészlegek felépítésére 1957- ben 61 500 000 dinárt, 1958- ban 263 millió dinárt, 1959- ben pedig 735,5 millió dinárt fordítottak. Tehát a beruházások értéke az elmúlt évben 1957-hez képest majdnem tizenkétszeresére emelkedett. Egészségügyi felszerelés (mosdók, fürdők stb.) beszerzésére 1957-ben csak 3 600 000 dinárt, 1959-ben pedig 68 800 ezer dinárt költöttek. Nagy öszszegeket fordítottak új öltözők, ebédlők berendezésére, valamint lakások építésére is. A körkérdés adataiból kitűnik, hogy a vállalatok 1957-ben építettek legtöbb lakást. Ebben az évben lakásépítésre majdnem 95 millió dinárt fordítottak. 1958-ban az összeg 68, 1959-ben pedig 58 millió dinárra csökkent. Szellőztető berendezések vásárlására eddig 13 millió dinárt, védőeszközök, ruhák, cipők beszerzésére, valamint a régiek karbantartására pedig összesen 131 millió dinárt költöttek. A nyilvántartás adataiból kitűnik, hogy a vállalatok 1959-ben kevesebbet ruháztak be védőeszközök vásárlásába, ám ez korántsem jelenti azt, hogy nem fordítottak elegendő figyelmet erre a kérdésre. A gazdasági szervezetek nagy része az üzemrészek bővítésére és korszerűsítésére fordította eszközeit, és ezzel lényegesen feljavította a dolgozók munkafeltételit és a műszaki védelem feltételeit is. A Zorka, a Metália, a zentai Zsitopromet, a kanizsai Potiszje és a topolyai Amethoszi bútorgyár például tervet készített a munkafeltételek további javítására, a zentai kombinát, a bikovói mezőgazdasági birtok, az adai Potiszje és mások viszont lehetőségeik ellenére sem oldották meg ezt a kérdést. A személyi tisztaság fenntartását szolgáló eszközöket (törülköző, szappan, fürdővíz stb.) az ipari szervezetekben nagyjából mindenütt biztosították, bár akadnak még ezen a téren is fogyatékosságok, mint például a szuboticai Matko Vukovics faipari gyárban, a topolyai Okov lemezárugyárban és másutt. A mezőgazdaságban a legsúlyosabb a helyzet. Itt még legcsekélyebb figyelmet sem szentelnek ennek az igen fontos kérdésnek, bár mondhatjuk, hogy kisebb befektetéssel sok minden könnyen megoldható. A mezőgazdasági dolgozók, de különösen az idénymunkások helyzete sehol sincs rendezve. Nincsenek megfelelő helyiségek az idénymunkások elhelyezésére. Előfordul, hogy egyes helyeken a munkások padláson halnak (bikovói mezőgazdasági birtok), vagy egyszerűen szalmán ágyaznak meg maguknak (zentai mezőgazdasági kombinát, Május 1 birtok stb.). Csupán a Krivaja és a palicsi mezőgazdasági birtok oldotta meg úgy-ahogy a munkások elhelyezését. Az ipari szervezetekben probléma a védőeszközök használata is. Sok gyárban a munkások nem használják szívesen a védőruhákat és eszközöket, mert véleményük szerint teljes nyolc órán át igen fárasztó viselni őket. Bizonyos esetekben helytálló ez az észrevétel, azonban gyakori eset, hogy az idegenkedésnek semmi elfogadható oka nincs. A Zorka vegyipari gyár például téli és nyári védőruhát is vásárolt munkásai részére. Egyesek egy ideig hordták ezeket a ruhákat, később azonban védőruha nélkül mentek munkára. A gépeket a legtöbb gazdasági szervezetben ellátták védőeszközökkel. Csak a fafeldolgozó ipar kivétel, ahol a gépek korszerőtlen védőberendezéssel vannak eltva, ezért a munkások nem használják szívesen, mert legtöbbször akadákel leszerelik, és ilyenkor történik a baleset A szubotiai Bndntynoszt és a zentai Tisza bútorgyárban az elmúlt évben korszerűsítették a védőeszközöket, és ezáltal kiküszöböltek minden lehetőséget, hogy munka közben bármilyen sérülés vagy baleset történjen- Használható védőeszközök beszerzésével a szuboticai Partizánban, a Szeverben, a Metáliában, a topolyai Okorban és az Iszkrában a minimumra csökkentették az üzemi sérülések és balesetek számát A védőeszközök mellett külön probléma a munkahelyek szellőztetése. Több vállalatban nincs megfelelő szellőzőkészülék, ablak vagy nyílás, például a Petar Drapsin fafeldolgozó üzemben, munkatermeiben semmilyen szellőztető berendezés sincs. Az elmúlt években igen sok sérülés, sőt haláleset is előfordult. 1957-ben 4024 üzemi baleset és hét halálos kimenetű baleset. 1958-ban 4201 sérülés és 16 haláleset. 1969- ben pedig 5391 sérülés és 12 haláleset fordult elő. Ez azt jelenti, hogy a szubotícai járás gazdasági szerveiben évente majdnem minden tizenharmadik munkás megsérül. Az elvesztett munkanapok értéke 1957-ben 20 757 500, 1958-ban 294 094 ezer, 1959-ben pedig 297 millió dinárra rúgott. A háromévi mérlegbe hál összesen 611 851 500 dinár. Mindezt figyelembe véve a termelők szubotícai járási tanácsa javasolja, hogy ahol még nem szervezték meg az egészségügyi és műszaki védelem külön szolgálatát, haladéktalanul szerezzék meg, azokban a szervezetekben pedig, ahol erre nincs lehetőség, az egészségügyi és műszaki védelem kérdéseinek megoldását bízzák egy külön, előadóra. A termelők tanácsa továbbá javasolja, hogy a vállalatok készítsék el erre vonatkozó szabályzataikat, és egészítsék ki hiányos felszerelésüket. Ezenkívül a mezőgazdasági birtokoknak a jövőben nagyobb gondot kell fordítaniuk az idénymunkások elhelyezésére- Az ülés határozatait minden gazdasági szervezetnek kézbesítik..om* Mercedes, szecskázó, hajómotor, kerékpár Alapeszközök jutányos áron — Egy különös vállalat hasznos kiutazása Tefeás nélkül állíthatjuk, különös vállalat a Jugokomercia. Van benne minden, még tán faeke is. Szóval minden: mercedes luxuskocsi, szecskázó, hajómotor, kerékpár, hűtőszekrény, gáztűzhely, ventillátor, csónak, gőzmozdony, stb. Most már másodszor rendezte meg gazdag választékú termékeinek kereskedelmi jellegű kiállítását Noviszádon. Azt is el kell mondani, hogy ez a vállalat főként használt alapeszközök adásvételét közvetíti. Fiatal vállalat még, tavaly létesült azzal a feladattal, hogy elsősorban is segítsen a kisebb vállalatokon, munaközösségeken, amelyek fejlődni akarnak, de nincs elegendő anyagi eszközük új gépek vásárlására. Továbbá, hogy „mozgásba hozza” egyes gyárak úgynevezett holttőkéjét, felesleges gépeket és más felszereléseket, úgy is mondhatnánk: működésének az a célja, hogy felkutassa, hol vannak kihasználatlan alapeszközök, és melyek azok a vállalatok, amelyeknek ilyenekre szükségük van. Ezt a célt szolgálják a Jugokomercia vásárai. A múlt év óta rendszeresen megrendezik Beográfban, Zágrábban, Mariborben és éa ■ ■ vEvoeB5Ed48flg később más városokban is. És hogy ezek a vásárok milyen sokat jelentenek a gyakorlatban, bizonyítja az is, hogy csak a kiállításokon több mint egymilliárd értékű gépet és egyéb árat adtak el, ezenkívül a vállalat közveítésével majd még egyszer ennyi értékű felszerelés kelt el a vásárok után. (Mintegy 2600 gép, motor, autó stb). Vagy egy másik példa. Eddig csaknem 6500 vállalat, intézmény fordult hozzá adásvételi ügyben. De, ha már a példák felsorolásánál tartunk, említsünk meg egy harmadikat is. Az alapeszközök beográdi kiállításán több mint 20 kommuna képviselői kérték a Jugokomercia segítségét kisebb gyárak továbbá szolgáltatási műhelyek létesítésére. A fentebb említett faekéről jutott eszünkbe, hogy most a mezőgazdaság gépesítésével egyes birtokokon, földművesszövetkezetekben bizonyára sok eke, borona és más szerszám kerül ócskavasba, vagy legalábbis valamilyen fészer alá, s áll kihasználatlanul. Viszont még ma is vannak vidékek, Szerbiában, Köszmétén, Boszniában, ahol meglehetősen kezdetleges szerszámmal művelik a földet. Milyen jól használ јаошжЗеtsz ezeknek a fogatos vontatású szerszámoknak, ha tulajdonosaik nem a rozsdára bíznák őket. Nem árulták el az illető kombinátus nevét, csak annyit mondtak, hogy egy ismert mezőgazdasági kombinátusnak csaknem 2500 ilyen idejét múlta, de jó karban lévő, mezőgazdasági szerszáma van. Egy birtok pedig ócskavasba adott el nagy mennyiségű felszerelést köztük több majdnem új ekét — kilónként 15 dinárért! A most megnyílt noviszádi vásáron a vállalatok körülbelül5000 különféle eszközt kínálnak, mintegy hárommilliárd dinár értékben. Persze ezt a temérdek árut nem rakták mind ki, hiszen túl nagy helyet foglalna e. Azonban pontos jegyzék van mindenről, úgyhogy az érdeklődők rögtön megtudhatják, mi minden kapható a vásáron. Érdemes még megemlíteni, hogy kiállítottak egy mozgó gépkocsi javító műhelyt is, és ezt a noviszádi községi népbizottság azonnal megvette. A kiállítás jellege és jelentősége miatt hasznos lenne, ha a munkaközösségek képviselői, a munkáson igazáa' szervek tagjai ellátogatnának erre a kiállításra, bizonyára találnának valamit, amire szükségük van. T. I. Péntek, 1960.,1I.11. BÁNYÁSZATI FAKULTÁS nyílik Tuzlán Szarajevóból jelenti a Tanjug. Bosznia-Hercegovina végrehajtó tanácsának ülésén törvénytervezetet fogadtak el, amely szerint Tuzlán bányászati fakultás nyílik. Az új fakultáson már az ősszel megkezdődtek az előadások. A nemrég megítvált műszaki fakultás értel lett ez lesz a második tűzfaj fakultás.