Magyar Szó, 1960. július (17. évfolyam, 154-178. szám)

1960-07-01 / 154. szám

2.­­­. Horvátországban is aratnak jövőre 152 000 hektár olasz búza • Nem vetnek többet, de jobb agrotechnikát alkalmaznak A napokban Horvátország­ban is megkezdődött az ara­tás. Legdélibb részén Isztriá­ban már teljesen beért a bú­za és vágják. 424 000 hektár­ról, azaz majdnem ugyanak­kora területről kell betakarí­tani a termést, mint tavaly. Az idén hektáronként átlag öt mázsával nagyobb termés­re számítanak. Nem azért, mert ott jobban kedvezett az időjárás a gabonának, mint Vajdaságban, hanem, mert az idén kétezer annyi nagyhoza­­mú búza vetés van, mint ta­valy. Egyik-másik vidéken gyengébb a búza a tavalyinál, de másutt, különösen Kelet- Szlavóniában a mezőgazda­­sági birtokokon az idén ki­váló termésre számítanak. Jóllehet a piaci felesleg na­gyprofa a tavalyinál, elhelye­zése nem ütközik nehézség­be, mert az idén sok új tá­roló épült. A szakemberek azonban megjegyzik, hogy a gabonatermő körzetekben csak 15 000 vagon befogadó­képességű tároló van, viszont 30 000 vagont kell elhelyez­ni. Az aratás megkezdésével egyidőben a mezőgazdasági szakemberek megtárgyalták az őszi vetési tervet is. A pu­­lai tanácskozáson elhatároz­ták, hogy őszre szintén 152 ezer hektár nagy hozamú bú­zát vetnek. Ebből 52 000 hek­tárt a birtokok, 100 hektárt pedig kooperációban. Bár az olasz búza vetésterületét nem növelik, jobb termésered­ményre számítanak, ezt első­sorban jobb műveléssel, töké­letesebb agrotechnikával akarják elérni. A 152 000 hek­tárról átlag 45 mázsás ter­mést várnak, azaz a mező­­gazdasági birtokokon hektá­ronként átlag 58 mázsát, a szövetkezeti gazdaságokban 52-t, a kooperánsok­ földjén pedig 42 mázsát. G. Különös koopici­ánsok Temerinben a volt igazgatóbizottsági elnök több mint félmillió dinárral tartozik a földművesszövetkezetnek A 30 milliós kintlevőség csökkenti a szövetkezet lehetőségeit Medulics Milovan tur­ai földműves beállított a teme­ríni földművesszövetkezetbe.­­ Az igazgatót keresem. A tisztviselő végigmérte a földművest, aztán megkérdez­te, mi ügybe jött, mert ha kooperálni akar, azt meg­beszélheti az agronómus­­sal is. •— Kooperálni akarok — mondta Medulics —, de én nem vagyok olyan közönsé­ges kooperáns, velem az igazgató beszélje meg a dol­gokat, mert én nem egy-két holddal akarok próbálkozni, hanem egyszerre 16 holdra kötök szerződést... A tisztviselő nem kérde­zett többet, tudta, hogy a­­szövetkezet nagy erőfeszítése­ket tesz a társastermelője tá­borának bővítésére, nyom­ban bevezette az igazgató­hoz. A volt igazgató az előter­jesztés hallatára felkelt a székről, és mosolyogva üd­vözölte a tursai földművest. Székkel kínálta meg, nehogy meggondolja, mert kétszám­jegyű 16 holdas társasterme­lő ritkán akad. Gondolatai­ban már a 16-os számot be­írta a társastermelők nyilván­tartásába, szinte maga előtt látta az elvtársakat a komi­­tetből és a járási szövetkeze­ti szövetségből, hogy majd el­ismerően nyilatkoznak. Csak így menjen tovább, és ha több ilyen 16 holdas akadna, nem fájna a feje a tármster­­melés miatt. Az igazgató nem firtatta a részleteket. Nyomban alá­írták a szerződést, Medulics zsebrevágta az előleget. Másnap pedig a szö­vetkezet traktorosai elindul­tak messzi útra, hogy a tu­riai határban felszántsák föld­jét Vetőmagot, műtrágyát is kapott a turiai földműves.­ Amikor összeadták a tétele­ket, kitűnt hogy majd fél­millió dinárral tartozik a szövetkezetnek. Már régen learattak, sőt a kukoricatörést is elvégez­ték, de az a különös társas­­termelő még mindig nem je­lent meg a szövetkezetben. Hívták, de nem jött, cédulá­val idézték be, de akkor sem jelent meg. A szövetkezet m­át tehetett mást, beperelte. A kétszám­jegyű kooperáns az egyik nyilvántartásból, a koope­­ránsok nyilvántartásából az adósok listájára került Csak ezen a listán nem két szám­jegy, hanem hat számjegy szerepel a neve mellett Sőt, nemrégiben arról is értesül­tek, hogy ez a különös társas termelő még két szövetkezet­nek kinálta fel az együtt­működést és bizony az előle­geket is felvette tőlük. Az adósok listáján van Pásztor Vince is. Több mint félmillióval tartozik a szö­vetkezetnek. Valamikor a szövetkezet igazgatóbizottsá­gának volt az elnöke. Jó földműves hírében ál, s amikor előleget kért sertés­­hizlalásra és kukoricaterme- lésre, minden halogatás nél­kül adtak neki. Miért nem ad­tak volna, hiszen az igazgató bizottság elnöke, no meg jó ügyes termelő, a szövetkezet bármikor visszakaphatja pén­zét De nem így történt. Már több mint egy éve, hogy Pásztor elodázza a vissza­fizetést, már azóta öt szállít­mányra való sertést is meg­hizlalt. Érti a dolgát, használ­ja a szövetkezet pénzét, for­gatja, kereskedik vele. A szövetkezet adólistáján 97 nevet találtunk. Ennyi földművest adtak át a bíró­ságnak, Samu Gáspár 195 000, Vigh János 68 000, Sós Sán­dor 75000, Bunyevszki Jova 58000, Kneasevics Bade 310000 dinárral tartozik. A szövetkezetnek jelenleg több mint 30 millió dinár kintlévősége van. A szövetkezet 97 embert porolt be. Ezzel azonban nem zárult le az ügy. A 97 tag egy ki­csit sok, meg aztán pöröskö­­déssel nem is lehet együtt­működést teremteni. Nem szabad összeveszni fél fa­luval. A 97 adós közül ugyanis jónéhány csak 500— 600 dinárral tartozik. Ez ter­mész­etesen más úton is elin­tézhető. Ezzel természetesen nem azt akarjuk mondani, hogy a Medulícs-féle társas­­termelők ne kerüljenek a bí­róság elé, de mind a 97 ter­melőt nem lehet egy kalap alá venni, ezért külön-kü­­lön kell elbírálni őket. Akkoriban a földműves-­ szövetkezet nagy erőfeszí­téseket tett a társas terme­lés bővítésére, megbeszélése­ket tartottak a Szocialista Szövetség helyi alapszerveze­teiben, a Kommunista Szö­vetségben. Ismertették az olasz búza termesztésének módját, tehát több hónapos előkészítés, politikai munka előzte meg a szerződéskötése­ket. Munkájuk nem volt hiába­való, hiszen több száz társas termelővel kötöttek szerző­dést. A szövetkezetnek kö­szönhető, hogy ennyire el­terjedt az olasz búza ter­mesztése és a műtrágyahasz­­nálat stb. Ez csak dicséretet érdemel, viszont ebben a nagy kooperációs lázban el­felejtettek egyet-mást, és olyan földművesekkel is kö­töttek szerződést, akiket nem lehet a szavát tartó társas­­termelők táboráb­a sorolni. Becsapták a szövetkezetet, a szövetkezet pénzén egyéni „kooperációt” végeznek. — Miért nem fogja a szö­vetkezet rövidebbre a gyep­lőt, miért bánik velük kesz­­tyűskézzel — mondogatják egyesek. És ime, a szövetkezet most bepörölte őket, de egyúttal azokat is, akik 400—500 di­nárral tartoznak. A végletek sohasem hoznak biztos sikert. Miért nem lehet mondjuk a Szocialista Szövetség alap­szervezetének ülésén meg­tárgyalni azokat az eseteket, végeredményben ezen alapul a szövetkezet és a magán­­termelők közötti viszony. A temerini szövetkezetnek több mint 30 millió dinárral tartoznak a társastermelők. A földművesszövetkezet no­ha megcsorbult forgóeszköz­zel dolgozott, mégis sikere­ket ért el, nincs vesztesége, sőt nyeresége van, de meny­nyivel több lenne, ha a 30 milliót is megforgathatta volna? PAPP Endre Csaknem 5400 üzemi baleset Milliós beruházások mellett is tavaly minden gazdasági szervezetekben­­ Szabodi­con a termelők járási tanácsa minapi ülé­sén megállapították, hogy az egészségügyi és­­műsza­ki védelemben az utóbbi néhány évben lényeges vál­tozások tapasztalhatók. A munkaközösségek erőfe­szítésének köszönhető, hogy a szuboticai vállala­tokban jobb munkafeltételeket teremtettek a dolgo­zóknak, és általában igen szép eredményeket értek el az egészségügyi és műszaki védelem megerősíté­sében, azonban majd minden vállalatban vannak még kiküszöbölhető fogyatékosságok. tizenharmadik munkás megsérült a szubotícai A termelők tanácsának javaslata A szubotícai járási népbizott­ság a közelmúltban 84 gazda­sági szervezetben szervezett közvéleménykutatást az egész­ségügyi és műszaki védelem kérdésével kapcsolatban. Az a­­datok összegezése után meg­állapították, hogy az elmúlt é­­vekben a vállalatok zöme tete­mes összegeiket áldozott a mű­szaki védelem javítására, ki­egészítésére. A 83 gazdasági szervezetben új munkatermek és üzemrészlegek felépítésére 1957- ben 61 500 000 dinárt, 1958- ban 263 millió dinárt, 1959- ben pedig 735,5 millió di­nárt fordítottak. Tehát a beru­házások értéke az elmúlt év­ben 1957-hez képest majdnem tizenkétszeresére emelkedett. Egészségügyi felszerelés (mosdók, fürdők stb.) beszer­zésére 1957-ben csak 3 600 000 dinárt, 1959-ben pedig 68 800 ezer dinárt költöttek. Nagy ösz­szegeket fordítottak új öltözők, ebédlők berendezésére, vala­mint lakások építésére is. A körkérdés adataiból kitűnik, hogy a vállalatok 1957-ben é­­pítettek legtöbb lakást. Ebben az évben lakásépítésre majd­nem 95 millió dinárt fordítot­tak. 1958-ban az összeg 68, 1959-ben pedig 58 millió dinár­ra csökkent. Szellőztető beren­dezések vásárlására eddig 13 millió dinárt, védőeszközök, ru­hák, cipők beszerzésére, vala­mint a régiek karbantartására pedig összesen 131 millió di­nárt költöttek. A nyilvántartás adataiból kitűnik, hogy a vál­lalatok 1959-ben kevesebbet ru­háztak be védőeszközök vásár­lásába, ám ez korántsem jelen­ti azt, hogy nem fordítottak elegendő figyelmet erre a kér­désre. A gazdasági szerveze­tek nagy része az üzemrészek bővítésére és korszerűsítésére fordította eszközeit, és ezzel lényegesen feljavította a dol­gozók munkafeltételit és a műszaki védelem feltételeit is. A Zorka, a Metália, a zentai Zsitopromet, a kanizsai Po­­tiszje és a topolyai Amethoszi bútorgyár például tervet készí­tett a munkafeltételek további javítására, a zentai kombinát, a bikovói mezőgazdasági bir­tok, az adai Potiszje és mások viszont lehetőségeik ellenére sem oldották meg ezt a kér­dést. A személyi tisztaság fenn­tartását szolgáló eszközöket (törülköző, szappan, fürdővíz stb.) az ipari szervezetekben nagyjából mindenütt biztosítot­ták, bár akadnak még ezen a téren is fogyatékosságok, mint például a szuboticai Matko Vu­kovics faipari gyárban, a to­polyai Okov lemezárugyárban és másutt. A mezőgazdaságban a legsúlyosabb a helyzet. Itt még legcsekélyebb figyelmet sem szentelnek ennek az igen fontos kérdésnek, bár mond­hatjuk, hogy kisebb befektetés­sel sok minden könnyen meg­oldható. A mezőgazdasági dol­gozók, de különösen az idény­munkások helyzete sehol sincs rendezve. Nincsenek megfelelő helyiségek az idénymunkások elhelyezésére. Előfordul, hogy egyes helyeken a munkások padláson halnak (bikovói me­zőgazdasági birtok), vagy egy­szerűen szalmán ágyaznak meg maguknak (zentai mező­­gazdasági kombinát, Május 1 birtok stb.). Csupán a Krivaja és a palicsi mezőgazdasági bir­tok oldotta meg úgy-ahogy a munkások elhelyezését. Az ipari szervezetekben prob­léma a védőeszközök használa­ta is. Sok gyárban a munkások nem használják szívesen a vé­dőruhákat és eszközöket, mert véleményük szerint teljes nyolc órán át igen fárasztó viselni ő­­ket. Bizonyos esetekben helyt­álló ez az észrevétel, azonban gyakori eset, hogy az idegenke­désnek semmi elfogadható oka nincs. A Zorka vegyipari gyár például téli és nyári védőru­hát is vásárolt munkásai részé­re. Egyesek egy ideig hordták ezeket a ruhákat, később azon­ban védőruha nélkül mentek munkára. A gépeket a legtöbb gazdasági szervezetben ellátták védőeszkö­zökkel. Csak a fafeldolgozó ipar kivétel, ahol a gépek korszerőtlen védőberendezéssel vannak eltva, ezért a munkások nem használják­­ szívesen, mert legtöbbször akadá­kel leszerelik, és ilyenkor történik a baleset­ A szuboti­ai Bndnty­­noszt és a zentai Tisza bútorgyár­ban az elmúlt évben korszerűsítet­ték a védőeszközöket, és ezáltal kiküszöböltek minden lehetőséget, hogy munka közben bármilyen sé­rülés vagy baleset történjen- Hasz­nálható védőeszközök beszerzésé­vel a szuboticai Partizánban, a Sze­verben, a Metáliában, a topolyai Okorban és az Iszkrában a mini­mumra csökkentették az üzemi sé­rülések és balesetek számát­ A vé­dőeszközök mellett külön probléma a munkahelyek szellőztetése. Több vállalatban nincs megfelelő szellő­­zőkészülék, ablak vagy nyílás, pél­dául a Petar Drapsin fafeldolgozó üzemben, munkatermeiben semmi­lyen szellőztető berendezés sincs. Az elmúlt években igen sok sé­rülés, sőt haláleset is előfordult. 1957-ben 4024 üzemi baleset és hét halálos kimenetű baleset. 1958-ban 4201 sérülés és 16 haláleset. 1969- ben pedig 5391 sérülés és 12 halál­eset fordult elő. Ez azt jelenti, hogy a szubotícai járás gazdasági szerveiben évente majdnem minden tizenharmadik munkás megsérül. Az elvesztett munkanapok értéke 1957-ben 20 757 500, 1958-ban 294 094 ezer, 1959-ben pedig 297 millió di­nárra rúgott. A háromévi mérlegbe hál összesen 611 851 500 dinár. Mindezt figyelembe véve a terme­lők szubotícai járási tanácsa java­solja, hogy ahol még nem szervez­ték meg az egészségügyi és műsza­ki védelem külön szolgálatát, ha­ladéktalanul szerezzék meg, azok­ban a szervezetekben pedig, ahol erre nincs lehetőség, az egészség­ügy­i és műszaki védelem kérdései­nek megoldását bízzák egy külön, előadóra. A termelők tanácsa to­vábbá javasolja, hogy a vállala­tok készítsék el erre vonatkozó sza­bályzataikat, és egészítsék ki hiá­nyos felszerelésüket. Ezenkívül a mezőgazdasági birtokoknak a jö­vőben nagyobb gondot kell fordí­­taniuk az idénymunkások elhelye­zésére- Az ülés határozatait min­den gazdasági szervezetnek kéz­besítik..­om* Mercedes, szecskázó, hajómotor, kerékpár Alapeszközök jutányos áron — Egy különös vállalat hasznos kiutazása Tefeás nélkül állíthatjuk­, különös vállalat a Jugokomer­cia. Van benne minden, még tán faeke is. Szóval minden: mercedes luxuskocsi, szecs­kázó, hajómotor, kerékpár, hűtőszekrény, gáztűzhely, ventillátor, csónak, gőzmoz­dony, stb. Most már másodszor ren­dezte meg gazdag választékú termékeinek kereskedelmi jellegű kiállítását Noviszá­­don. Azt is el kell mondani, hogy ez a vállalat főként használt alapeszközök adás­vételét közvetíti. Fiatal vál­lalat még, tavaly létesült az­zal a feladattal, hogy első­sorban is segítsen a kisebb vállalatokon, mun­­aközössé­geken, amelyek fejlődni akar­nak, de nincs elegendő anyagi eszközük új gépek vásárlásá­ra. Továbbá, hogy „mozgás­ba hozza” egyes gyárak úgy­nevezett holttőkéjét, felesle­ges gépeket és más felszere­léseket, úgy is mondhat­nánk: működésének az a cél­ja, hogy felkutassa, hol van­nak kihasználatlan alapesz­közök, és melyek azok a vál­lalatok, amelyeknek ilyenek­re szükségük van. Ezt a célt szolgálják a Jugokomercia vásárai. A múlt év óta rendszeresen megrendezik Beográ­fban,­­ Zágrábban, Mari­borben és éa ■ ■ vEvoeB5Ed48flg­ később más városokban is. És hogy ezek a vásárok mi­lyen sokat jelentenek a gya­korlatban, bizonyítja az is, hogy csak a kiállításokon több mint egymilliá­rd érté­kű gépet és egyéb árat ad­ta­k el, ezenkívül a vállalat közveítésével majd még egyszer ennyi értékű felsze­relés kelt el a vásárok után. (Mintegy 2600 gép, motor, autó stb). Vagy egy másik példa. Eddig csaknem 6500 vállalat, intézmény fordult hozzá adásvételi ügyben. De, ha már a példák fel­sorolásánál tartunk, említ­sünk meg egy harmadikat is. Az alapeszközök beográdi kiállításán több mint 20 kom­muna képviselői kérték a Jugokomercia segítségét ki­sebb gyárak továbbá szolgál­tatási műhelyek létesítésére. A fentebb említett faeké­ről jutott eszünkbe, hogy most a mezőgazdaság gépesí­tésével egyes birtokokon, föld­művesszövetkezetekben bizo­nyára sok eke, borona és más szerszám kerül ócska­vasba, vagy legalábbis vala­milyen fészer alá, s áll ki­használatlanul. Viszont még ma is vannak vidékek, Szer­biában, Köszmétén, Boszniá­ban, ahol meglehetősen kez­detleges szerszámmal műve­lik a földet. Milyen jól hasz­­nál јаошжЗе­t­sz ezeknek a­ fogatos vontatású szerszá­moknak, ha tulajdonosaik nem a rozsdára bíznák őket. Nem árulták el az illető kom­binátus nevét, csak annyit mondtak, hogy egy ismert mezőgazdasági kombinátus­­nak csaknem 2500 ilyen ide­jét múlta, de jó karban lévő, mezőgazdasági szerszáma van. Egy birtok pedig ócska­vasba adott el nagy mennyi­ségű felszerelést köztük több majdnem új ekét — kilón­ként 15 dinárért! A most megnyílt noviszá­­di vásáron a vállalatok kö­rülbelül­­5000 különféle esz­közt kínálnak, mintegy há­­rommilliárd dinár értékben. Persze ezt a temérdek árut nem rakták mind ki, hiszen túl nagy helyet foglalna e. Azonban pontos jegyzék van mindenről, úgyhogy az érdek­lődők rögtön megtudhatják, mi minden kapható a vásá­ron. Érdemes még megemlí­teni, hogy kiállítottak egy mozgó gépkocsi javító mű­helyt is, és ezt a noviszádi községi népbizottság azon­nal megvette. A kiállítás jellege és jelen­tősége miatt hasznos lenne, ha a munkaközösségek kép­­viselői, a munkáson igazáa'­­­ szervek tagjai ellátogatná­nak erre a kiállításra, bizo­­­nyára találnának valamit, a­­mire szükségük van. T. I. Péntek, 1960.,1I.11. BÁNYÁSZATI FAKULTÁS nyílik Tuzlán Szarajevóból jelenti a Tan­jug. Bosznia-Hercegovina végre­hajtó tanácsának ülésén tör­vénytervezetet fogadtak el, a­­mely szerint Tuzlán bányászati fakultás nyílik. Az új fakultá­son már az ősszel megkezdőd­tek az előadások. A nemrég megítvált műszaki fakultás értel lett ez lesz a második tűzfaj fakultás.

Next