Magyar Szó, 1960. október (17. évfolyam, 231-256. szám)

1960-10-01 / 231. szám

t oldal E­zenlő Múzika az ipari vállalatokkal Járási népbizottsági elnökök és a KSz járási vezetősége titkárainak tanácskozása a mező­gazdaságról Beográdból jelenti a Tanjug. Jovan Veszelinov elnökleté­vel pénteken Beográdban ta­nácskozást tartottak a járási népbizottsági elnökökkel és a Kommunista Szövetség járási vezetőségeinek titkáraival az őszi vetési előkészületekről és a mezőgazdasági termelők e­­gészségbiztosításáról szóló tör­vény végrehajtásáról. M­enko Bojanics, a köztár­sasági végrehajtó tanács me­zőgazdasági titkára beszámolt arról, hogy ősszel 1 300 000 hektárt vetnek be, éspedig 1 200 000 hektárt búzával, eb­ből 500 000 hektárt magasho­­zamú búzafajtákkal. A vetési előkészületekről szólva meg­említette, hogy szeptember 25- éig betakarították a kukorica­­termés 25 százalékát és a cu­korrépatermés 35 százalékát. Eddig csaknem 185 000 hektár földet szántottak fel. A me­zőgazdasági szervezeteknek 19 500 traktoruk van, vagyis csaknem ezerrel több, mint ta­valy ősszel. A vetésre besze­reztek tízezer vagon magasho­­zamú búzavetőmagot. Milenko Bojanics is bejelen­tette, hogy rövidesen kedve­zően módosulnak a mezőgaz­dasági szervezetek munkájá­nak gazdasági feltételei, és minden társadalmi tényező erő­feszítéseit arra kell irányítani, hogy a mezőgazdasági szerve­zetek sikeresen megvalósíthas­sák a magukra vállalt akció­­programot. Továbbra is nagy gondot kell fordítani a társas­termelés fejlesztésére, mielőbb meg kell alakítani a kamará­kat, és fel kell készülni az üz­leti társulásra. A beszámolót követő vitá­ban Jovan Veszelinov, a SzKSz központi vezetőségének titkára is felszólalt. Rámuta­tott mezőgazdaságunk utóbbi évi sikereire, de egyes problé­máira is. A tanácskozáson közölték, hogy a legrövidebb idő alatt előírás jelenik meg, amelynek rendelkezései kedvező munka­­feltételeket teremtenek a mező­­gazdasági szervezetek és a ma­gántermelők számára. Az új rendelkezéssel a mezőgazdasá­gi szervezetek egyenlő hely­zetbe kerülnek az ipari vállala­tokkal. A tanácskozáson kitértek a mezőgazdasági termelők egész­ségvédelmére is. Megállapítot­ták, hogy a legtöbb község­ben idejekorán és sikerrel meg­tették az előkészületeket az e­­gészségbiztosítás bevezetésére. Megfigyelhető, hogy a mező­­gazdasági termelők egészség­­védelmének bevezetése óta csök­kent a falusi betegek száma a kórházakban. MAGYAR SZÓ Lecsapolás, öntözés, hajózás Van már haszon a DTD csatornahálózattól Sajtóértekezlet a Duna—Tisza - Duna igazgatóságában Dragoljub Gvozdenac, a Duna—Tisza—Duna igazgatóságának vezérigazga­tója tegnapi sajtóértekezletén foglalkozott a csatorna jelenlegi hasznosításával. ÖNTÖZÉS A DTD csatornahálózat el­ső két lényeges feladata: Bá­nátban a víz levezetése Bács­kában pedig az öntözés. Bá­nátban már évszázadok óta, évről évre megújulnak az áradások, főleg amikor a ta­vaszi olvadások idején a Kár­pátokból a csapadék a báná­ti Giróság felé húzódik. A másfél századdal ezelőtt épí­tett bánáti csatornahálózat csak részben segíthet a ba­jon, s az áradások szinte ki­vétel nélkül minden tavasszal megjelennek. A Karas áradása most már megszűnt, mivel a megépített csatornahálózat és a töltés mintegy 670 hektár területet véd meg. Kajtaszevótól Vlat­­kovácig az év végéig végleges mélységre, azaz 21 méternyi­re ássák ki a csatornát, s ily módon e körzetben 320 hek­tárnyi területet ármentesíte­­nek. A DTD csatornahálózat bá­náti szakaszának építése a verseci rétek lecsapolásáig ju­tott, amely mintegy 80 ezer hektár árterületet foglal el. Ebből eddig már sikerült 14 500 hektár területet az új árlecsapolásba bekapcsolni. Tehát elérkeztünk ahhoz az időponthoz, amikor a DTD csatorna bánáti szakaszának kihasználása megkezdődik. A JEGRICSKA ÉS A MOSZTONGA Bácskában a Jegricska 65 kilométer hosszúságban kap­csolódott be a DTD öntözőhá­lózatába és 58 ezer hektárnyi területről csapolja le a feles vizet. Ha tiszai torkolatánál felépül a szivattyútelep, a Tisza legmagasabb vízállása esetén is lehetséges lesz a le­csapolás. A Jegricska kotrá­sával a vízlecsapolás egészen Közép-Bácskáig jutott el, s levezeti a feles talajvizet Rusaki Krsztur, Szavin­aszelő, Deszpotovo vagy Bácski Pet­­rovác határából is. A másik közép-bácskai le­vezető csatornaág a Ruszki Krsztur—Noviszád között hú­zódó Mosz­tonga. Ezt mintegy 50 kilométer hosszúságban szabályozták, s lehetővé tet­ték, hogy 180 ezer hektárnyi területről lecsapolja a feles­­talajvizet. AZ ÖNTÖZÉS Ennyit a lecsapolás jelenle­gi helyzetéről. Ami az öntö­zést illeti, már itt is jelentő­sebb eredményeket mutathat­na­k fel. Vannak erre példák is. Ta­valy, amikor kiadós esők vol­tak, a tarlóvetés több mint húszezer hektáron vált be —­­az idén viszont csapadék­­hiány miatt eredménytelen volt. Ám a kísérleti telepe­ken (Verbászon és a kamen­­dini birtokon) a silókukorica A két parcella egymás mel­lett volt és, mint látható, a szokásoktól eltérően nagyobb területen végezték a kísérle­teket. A verbászi körzetben az idén 1340 hektáron, a becsed körzetben 510 hektáron, a zombori körzetben 380 hektá­ron és a kiki­ndai körzetben 250 hektáron, összesen 2480 hektáron végeztek kísérletet, a tavalyi 833 hektár terület­hez képest. Természetesen most már az egyes kommunák szerved­nek kellene foglalkozni a­­ rendszer kiterjesztésével, ám és a siló napraforgó, mint má­sod­vetés 7—10 vagon zöldta­­ka­rmányt adott hektáron­ként. öntözéssel. Ez a meny­­nyiség elegendő a szarvas­­marha egész évi takarmányo­zására. A verbászi kísérleti telepen ötször öntöztek. Ugyanekkor a nem öntözött területen mindössze fél-egy vagon zöldtakarmány ter­mett, ami lényegében veszte­ségnek tekinthető, ha felszá­mítjuk az elvégzett munkát és a föld kihasználását. A verbászi kísérleti te­lepen öntözéssel a kö­vetkező eredményeket érték el: A szója­ kukorica kettős termesztéséből 29 mázsa szó­ját és 140 mázsa szemes ku­koricát kaptak hektáronként, ugyanitt öntözés nélkül az előbbiből mindössze 15 má­zsa, az utóbbiból pedig 90 má­zsa termett. Különben e kísérleti tele­pen a következő eredménye­ket érték el: az is tény, hogy az öntöző, illetve lecsapoló rendszer rész­letes építése több eszközt kí­ván, mint az egész DTD épí­tése. A tervek szerint mintegy 350 000 hektár terület kap­csolható majd be a DTD le­csapoló hálózatába, az öntö­zési terület nagysága azon­ban a beruházások erejétől függ. A lecsapolás megszerve­zése lényegében megoldja majd a vajdasági mezőgazda­ság kérdését, állandósítja a terméseredményeket, kiküszö­böli a korábbi nagy eltérésé­ket, és nagy piaci felesleget biztosít. S mivel ez — az el­látás szempontjából az orszá­gos érdek, a közösség felada­ta, hogy beruházással mi­előbb megoldja. Természete­sen a feladatok jelentékeny része a kommunákat terheli, de ez irányban eddig még nem sokat tettek. Mint fentebb láttuk, az idén mindössze 2480 hektáron végeztek öntözési kísérletet, jóllehet csaknem 12 ezer hek­tár területet lehetne bekap­csolni. A HAJÓZÁS Foglalkozni kell a DTD csatornahálózat harmadik gazdasági feladatával, a ha­józással is, amely még kez­detleges. Egyelőre a bezdán­­becsei, valamint a maliszta­­par-ruszkikiszturi szakaszon folyik némi gabona-, répa-, és épületanyag szállítása. Újabb szállítóeszköz beszerzé­sével igyekeznek a forgalmat fokozni. A vállalatok vala­hogy még idegenkednek a ví­zi szállítástól. Márpedig egy tonna szállítása kilométeren­ként mindössze 4 dinárba ke­rül, vasúton 8—12 dinárba, közúti szállító eszközökkel pe­dig 40—70 dinárba. Valóban jelentős különbség. Végül a csatorna hasznosí­tása keretébe tartozik az a körülmény is, hogy az új ipar­telepek elsősorban a csatorna mentén épülnek fel, részben, hogy felhasználják vizét, rész­ben pedig a hajózás miatt. Már eddig is több gabonatá­roló épült a csatornaágak men­tén, Noviszádon pedig a csa­torna mellé tervezték az új vágóhíd és a cukorgyár építé­sét. Mindezekből világosan kitű­nik, hogy DTD csatornaháló­zat gazdasági kihasználása már megkezdődött, ha arány­lag kisebb mértékben is, de ez rohamosan bővülhet, úgy­hogy mire 1966-ra építését be­fejezik. Vajdaság mezőgazda­sága nagyot változik: o. J. öntözve öntözés nélkül Kukorica 130 mázsa 80 mázsa Cukorrépa 1000 „ 470 „ Lucernaszóna (1 éves) 140 rt 72 ,, Napraforgó 41 „ 23 ,, Szombat, 1960. Stif­. A tervezett szinten felül Az ipari termelés 17 százalékkal emelkedett az év első 8 hónapjában ÚJ SAJTÓTÖRVÉNY TERVEZET A Szövetségi Végrehajtó Tanács ülése Beográdból jelenti a Tan­jug. A Szövetségi Végrehajtó Tanács Edvard Kardelj el­nökletével pénteken délelőtt ülést tartott. Megvitatta gaz­dasági helyzetünk alakulását az év első nyolc hónapjában, és több fontos határozatot hozott. A Szövetségi Végre­hajtó Tanács megállapította, hogy ipari termelésünk to­vábbra is a tervezett szinten felül van, és jelentős ered­ményeket értünk el a terme­lékenység növelésében, nem­különben az árukivitelben. Az ipari termelés 17 száza­lékkal, az ipari munka terme­lékenysége pedig 18 százalék­kal emelkedett. Az év első nyolc hónapjában 19 száza­lékkal több árut szállítottunk külföldre, ugyanakkor az árubehozatal 10 százalékkal n­övekedett. A foganatosított intézkedések folytán a ked­vezőtlen időjárási viszonyok mellett is elvárható, hogy a mezőgazdasági termelés egész­ben véve magas hozamot ér el. A fogyasztók, — elsősor­ban a költségvetési fogyasz­tás és a beruházások — ma­gas szintet ért el. A fizetési alap és a lakosság jövedelme szintén növekszik, és ez ha­tással volt az életszínvonal emelkedésére. Az ülésen rá­mutattak egyes fogyatékos­ságokra is, amelyeknek kik­ü­szöbölése még kedvezőbb le­hetőséget teremt a gazdaság sokoldalúbb és szilárdabb fej­lődésére. Az a vélemény ala­kult ki, hogy feltétlenül ked­vezőbb arányt kell teremte­ni az árukivitel és behoza­tal között, a költségvetési és beruházási fogyasztást pedig egybe kell hangolni az or­szág anyagi lehetőségeivel. Evégett következetesen to­vább kell folytatni a hitel­­politikában foganatosított in­tézkedéseket, melyek már eddig is kedvező eredmény­nyel jártak. A Szövetségi Végrehajtó Tanács elfogadta a sajtótör­vény tervezetet. Az eddigi, sajtótörvény 1946 óta van ér­­vényben. A törvénytervezet részletesen feldolgozza a saj­tóval összefüggő kérdéseket, ezenkívül szabályozza a rá­dió, a film, a televízió infor­mációs munkáját is. Ezenkívül a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács törvényjavas­latot fogadott el, amely sze­rint meghatározott gazdasági szervezetek kötelesek tarta­lékalapjuknak bizonyos há­nyadát a községek tartalék­alapjába befizetni. A két törvényjavaslatot a munkások jövedelem­járulé­kára vonatkozó törvény most elfogadott módosító javasla­tával együtt a Szövetségi­ Népszkupstina elé terjesztik. A háborús rokkantakról szóló törvény alapján a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács szabályrendeletet hozott a hadirokkantak munkaképesí­­téséről. A szabályrendelet rendelkezései az elesett har­cosok gyermekeire is vonat­koznak. A Tanács elfogadta a jugo­­szláv rádiószolgálat javasla­tát, hogy a rádió előfizetési díját havi 250 dinárról 300 dinárra emeljék, azzal, hogy az előfizetők második és min­den további, vevőkészülékük után havi 100 dinár előfizető­si díjat fizetnek. Határozatot hoztak a Szö­vetségi Árhivatal létesítésé­ről. Az lesz a feladata, hogy irányítsa az árupolitikát, fi­gyelemmel kísérje a belföldi árak alakulását, nyilvántart­sa és ellenőrizze az árakat. Végül a Szövetségi Végre­hajtó Tanács határozatával megszüntette a JSzNK c­ipru­si főkonzulátusát, mert a fő­konzulátus helyett nagykövett­séget létesít Cipruson. A beruházásokat egybe kell hangolni az anyagi lehetőségekkel A Szövetségi Végrehajtó Tanács ülésén megállapítot­ták, hogy az objektív felté­telek és gazdasági­ poltikáink lehetőséget nyújt arra, hogy a termelés és a nemzeti jö­vedelem továbbra is állan­dóan gyorsan növekedjen. Az első nyolc hónapban ter­melésünk gyors ütemben fej­lődött Első helyen az ipar áll. Termelése 17 százalék­kal növekedett, a terv vi­szont 18 százalékos növeke­dést irányoz elő, és egyes ter­vezők még ezt is nagyon me­rész előirányzatnak tekintet­ték. Ám az ipari termelés irányzata arra vall, hogy a 17 százalékos növekedés az év végéig fenntartható. Az első nyolc hónapi jelző­ számok arról tanúskodnak, hogy a nemzeti jövedelem 8 százalékos növekedése is meg­valósult A mezőgazdasági termelés szempontjából ez az év ter­mékeny esztendőnek számít, jóllehet egyes növényfajták­ra nem volt kedvező az idő­járás. Megállapítható, hogy ha a mezőgazdasági szerve­zetek nem alkalmaztak vol­na korszerű termelési mód­szereket mezőgazdaságaink­ban, az idén komoly problé­mák keletkezhettek volna. Bizonyosra vehető, hogy a meglévő tartalékkészletekkel együtt teljes mértékben fe­dezzük az ország búzaszük­ségletét, úgyhogy behozatal­ra nem szorulunk. A kukorica a kedvezőtlen időjárás folytán későn érik be, és ez kedvezőtlen hatás­sal lehet a következő gazda­sági évre. A jószágtenyész­tésben nagyobb arányú be­ruházások történtek és ez elő­nyös lesz a jövő évi ellátás szempontjából. Az építőipari tevékenység annyira fellendült, hogy szín­te meghaladja lehetőségein­ket és építővállalataink tel­jesítőképességét. Ennek foly­tán késik az épületek befeje­zése. Hiány mutatkozik épí­tőanyagban, és megdrágult az építkezés. Ezért az építő­ipari tevékenységet a meg­felelő kereteikbe kell illesz­teni. A közúti közlekedés roha­mosan fejlődik és mind ko­molyabb versenytársa a vas­útnak. A folyamhajózást a­­zonban nem használják ki kellőképpen, ezért nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a hajóforgalom fellendítésére. A termelővállalatok ered­ményei lehetőséget nyújtot­tak az árucsereforgalom je­lentős növelésére. Árukivite­lünk meghaladja a terv­előirányzatot. A kukorica későbbi beérése miatt, továb­bá a jószágtenyésztés fel­lendülése folytán beálló na­gyobb belső kereslet miatt, a mezőgazdasági kivitel el­maradt a tervezett miatt, de ipari kivitellel pótoltuk. Árukivitelünk 19 százalékkal, behozatalunk viszont 20 szá­zalékkal növekedett, é® ez valamivel növelte külkeres­kedelmi mérlegünk hiányát. Ennek elsősorban, az az oka,­­hogy több gépet, és más fel­szerelést hoztunk be a ha­zai termelőerők fejlesztésére. Ezáltal fizetési mérlegük­k, hiányának jellege az előző­ évekhez képest kedvezően megváltozott ugyan, de to­vábbi erőfeszítéseket kell tenni, hogy árukivitelünk gyorsabban növekedjen, mint a behozatal. A beruházási összeg 34 százalékkal haladja meg a tavalyi egész évi összeget. E­z túl nagy növekedés, ös­szegek keretébe kell szoknia arra vall, hogy a beruházáso­kat a rendelkezésre álló ősz­­i. Ez elsősorban az álló­eszközökbe való beruházá­sokra vonatkozik, mert ellen­­kező esetben növekszik az árak, és ez hátrányos hatás­sal lesz a személyi fogyasz­tás alakulására. A fokozott beruházások okát abban is kell keresni, hogy megválto­­zott a jövedelemelosztási rendszer, és a vállalatok ja­varésze megújításra és bőví­tésre fordítja a rendelkezésé­re álló eszközöket. Ez egy­részt kedvező, másrészt az a­zonban visszahatással is le­het. Ezért arra kell töreked­ni, hogy a vállalatok a ren­delkezésükre álló eszközöket ne csak állóeszközökre for­dítsák, hanem forgóeszköz­ként is felhasználják. Jóllehet nincsenek fontos statisztikai adatok a szemé­lyi fogyasztás és az életszin­vonal alakulááról, mégis bi­zonyos képet alkothatunk magunknak az általános gaz­dasági helyzet alakulása a­­lapján. Az általános gazda­sági jelzőszámok arról tanús­kodnak, hogy az életszint e­­melkedik, viszont nem tartal­maznak adatokat arra vo­natkozólag, hogy milyen a­­rányban emelkedik a lakos­ság egye® kategóriáinak élet­szintje. Ezért az a véle­mény alakult ki, hogy a sta­tisztikai szolgálatnak a jö­vőben sokkal pontosabban és átfogóbban kell elemeznie a lakosság egyes rétegei jogi védelmének és fogyasztásá­nak alakulását.

Next