Magyar Szó, 1960. október (17. évfolyam, 231-256. szám)
1960-10-01 / 231. szám
t oldal Ezenlő Múzika az ipari vállalatokkal Járási népbizottsági elnökök és a KSz járási vezetősége titkárainak tanácskozása a mezőgazdaságról Beográdból jelenti a Tanjug. Jovan Veszelinov elnökletével pénteken Beográdban tanácskozást tartottak a járási népbizottsági elnökökkel és a Kommunista Szövetség járási vezetőségeinek titkáraival az őszi vetési előkészületekről és a mezőgazdasági termelők egészségbiztosításáról szóló törvény végrehajtásáról. Menko Bojanics, a köztársasági végrehajtó tanács mezőgazdasági titkára beszámolt arról, hogy ősszel 1 300 000 hektárt vetnek be, éspedig 1 200 000 hektárt búzával, ebből 500 000 hektárt magashozamú búzafajtákkal. A vetési előkészületekről szólva megemlítette, hogy szeptember 25- éig betakarították a kukoricatermés 25 százalékát és a cukorrépatermés 35 százalékát. Eddig csaknem 185 000 hektár földet szántottak fel. A mezőgazdasági szervezeteknek 19 500 traktoruk van, vagyis csaknem ezerrel több, mint tavaly ősszel. A vetésre beszereztek tízezer vagon magashozamú búzavetőmagot. Milenko Bojanics is bejelentette, hogy rövidesen kedvezően módosulnak a mezőgazdasági szervezetek munkájának gazdasági feltételei, és minden társadalmi tényező erőfeszítéseit arra kell irányítani, hogy a mezőgazdasági szervezetek sikeresen megvalósíthassák a magukra vállalt akcióprogramot. Továbbra is nagy gondot kell fordítani a társastermelés fejlesztésére, mielőbb meg kell alakítani a kamarákat, és fel kell készülni az üzleti társulásra. A beszámolót követő vitában Jovan Veszelinov, a SzKSz központi vezetőségének titkára is felszólalt. Rámutatott mezőgazdaságunk utóbbi évi sikereire, de egyes problémáira is. A tanácskozáson közölték, hogy a legrövidebb idő alatt előírás jelenik meg, amelynek rendelkezései kedvező munkafeltételeket teremtenek a mezőgazdasági szervezetek és a magántermelők számára. Az új rendelkezéssel a mezőgazdasági szervezetek egyenlő helyzetbe kerülnek az ipari vállalatokkal. A tanácskozáson kitértek a mezőgazdasági termelők egészségvédelmére is. Megállapították, hogy a legtöbb községben idejekorán és sikerrel megtették az előkészületeket az egészségbiztosítás bevezetésére. Megfigyelhető, hogy a mezőgazdasági termelők egészségvédelmének bevezetése óta csökkent a falusi betegek száma a kórházakban. MAGYAR SZÓ Lecsapolás, öntözés, hajózás Van már haszon a DTD csatornahálózattól Sajtóértekezlet a Duna—Tisza - Duna igazgatóságában Dragoljub Gvozdenac, a Duna—Tisza—Duna igazgatóságának vezérigazgatója tegnapi sajtóértekezletén foglalkozott a csatorna jelenlegi hasznosításával. ÖNTÖZÉS A DTD csatornahálózat első két lényeges feladata: Bánátban a víz levezetése Bácskában pedig az öntözés. Bánátban már évszázadok óta, évről évre megújulnak az áradások, főleg amikor a tavaszi olvadások idején a Kárpátokból a csapadék a bánáti Giróság felé húzódik. A másfél századdal ezelőtt épített bánáti csatornahálózat csak részben segíthet a bajon, s az áradások szinte kivétel nélkül minden tavasszal megjelennek. A Karas áradása most már megszűnt, mivel a megépített csatornahálózat és a töltés mintegy 670 hektár területet véd meg. Kajtaszevótól Vlatkovácig az év végéig végleges mélységre, azaz 21 méternyire ássák ki a csatornát, s ily módon e körzetben 320 hektárnyi területet ármentesítenek. A DTD csatornahálózat bánáti szakaszának építése a verseci rétek lecsapolásáig jutott, amely mintegy 80 ezer hektár árterületet foglal el. Ebből eddig már sikerült 14 500 hektár területet az új árlecsapolásba bekapcsolni. Tehát elérkeztünk ahhoz az időponthoz, amikor a DTD csatorna bánáti szakaszának kihasználása megkezdődik. A JEGRICSKA ÉS A MOSZTONGA Bácskában a Jegricska 65 kilométer hosszúságban kapcsolódott be a DTD öntözőhálózatába és 58 ezer hektárnyi területről csapolja le a feles vizet. Ha tiszai torkolatánál felépül a szivattyútelep, a Tisza legmagasabb vízállása esetén is lehetséges lesz a lecsapolás. A Jegricska kotrásával a vízlecsapolás egészen Közép-Bácskáig jutott el, s levezeti a feles talajvizet Rusaki Krsztur, Szavinaszelő, Deszpotovo vagy Bácski Petrovác határából is. A másik közép-bácskai levezető csatornaág a Ruszki Krsztur—Noviszád között húzódó Mosztonga. Ezt mintegy 50 kilométer hosszúságban szabályozták, s lehetővé tették, hogy 180 ezer hektárnyi területről lecsapolja a felestalajvizet. AZ ÖNTÖZÉS Ennyit a lecsapolás jelenlegi helyzetéről. Ami az öntözést illeti, már itt is jelentősebb eredményeket mutathatnak fel. Vannak erre példák is. Tavaly, amikor kiadós esők voltak, a tarlóvetés több mint húszezer hektáron vált be —az idén viszont csapadékhiány miatt eredménytelen volt. Ám a kísérleti telepeken (Verbászon és a kamendini birtokon) a silókukorica A két parcella egymás mellett volt és, mint látható, a szokásoktól eltérően nagyobb területen végezték a kísérleteket. A verbászi körzetben az idén 1340 hektáron, a becsed körzetben 510 hektáron, a zombori körzetben 380 hektáron és a kikindai körzetben 250 hektáron, összesen 2480 hektáron végeztek kísérletet, a tavalyi 833 hektár területhez képest. Természetesen most már az egyes kommunák szervednek kellene foglalkozni a rendszer kiterjesztésével, ám és a siló napraforgó, mint másodvetés 7—10 vagon zöldtakarmányt adott hektáronként. öntözéssel. Ez a menynyiség elegendő a szarvasmarha egész évi takarmányozására. A verbászi kísérleti telepen ötször öntöztek. Ugyanekkor a nem öntözött területen mindössze fél-egy vagon zöldtakarmány termett, ami lényegében veszteségnek tekinthető, ha felszámítjuk az elvégzett munkát és a föld kihasználását. A verbászi kísérleti telepen öntözéssel a következő eredményeket érték el: A szója kukorica kettős termesztéséből 29 mázsa szóját és 140 mázsa szemes kukoricát kaptak hektáronként, ugyanitt öntözés nélkül az előbbiből mindössze 15 mázsa, az utóbbiból pedig 90 mázsa termett. Különben e kísérleti telepen a következő eredményeket érték el: az is tény, hogy az öntöző, illetve lecsapoló rendszer részletes építése több eszközt kíván, mint az egész DTD építése. A tervek szerint mintegy 350 000 hektár terület kapcsolható majd be a DTD lecsapoló hálózatába, az öntözési terület nagysága azonban a beruházások erejétől függ. A lecsapolás megszervezése lényegében megoldja majd a vajdasági mezőgazdaság kérdését, állandósítja a terméseredményeket, kiküszöböli a korábbi nagy eltéréséket, és nagy piaci felesleget biztosít. S mivel ez — az ellátás szempontjából az országos érdek, a közösség feladata, hogy beruházással mielőbb megoldja. Természetesen a feladatok jelentékeny része a kommunákat terheli, de ez irányban eddig még nem sokat tettek. Mint fentebb láttuk, az idén mindössze 2480 hektáron végeztek öntözési kísérletet, jóllehet csaknem 12 ezer hektár területet lehetne bekapcsolni. A HAJÓZÁS Foglalkozni kell a DTD csatornahálózat harmadik gazdasági feladatával, a hajózással is, amely még kezdetleges. Egyelőre a bezdánbecsei, valamint a malisztapar-ruszkikiszturi szakaszon folyik némi gabona-, répa-, és épületanyag szállítása. Újabb szállítóeszköz beszerzésével igyekeznek a forgalmat fokozni. A vállalatok valahogy még idegenkednek a vízi szállítástól. Márpedig egy tonna szállítása kilométerenként mindössze 4 dinárba kerül, vasúton 8—12 dinárba, közúti szállító eszközökkel pedig 40—70 dinárba. Valóban jelentős különbség. Végül a csatorna hasznosítása keretébe tartozik az a körülmény is, hogy az új ipartelepek elsősorban a csatorna mentén épülnek fel, részben, hogy felhasználják vizét, részben pedig a hajózás miatt. Már eddig is több gabonatároló épült a csatornaágak mentén, Noviszádon pedig a csatorna mellé tervezték az új vágóhíd és a cukorgyár építését. Mindezekből világosan kitűnik, hogy DTD csatornahálózat gazdasági kihasználása már megkezdődött, ha aránylag kisebb mértékben is, de ez rohamosan bővülhet, úgyhogy mire 1966-ra építését befejezik. Vajdaság mezőgazdasága nagyot változik: o. J. öntözve öntözés nélkül Kukorica 130 mázsa 80 mázsa Cukorrépa 1000 „ 470 „ Lucernaszóna (1 éves) 140 rt 72 ,, Napraforgó 41 „ 23 ,, Szombat, 1960. Stif. A tervezett szinten felül Az ipari termelés 17 százalékkal emelkedett az év első 8 hónapjában ÚJ SAJTÓTÖRVÉNY TERVEZET A Szövetségi Végrehajtó Tanács ülése Beográdból jelenti a Tanjug. A Szövetségi Végrehajtó Tanács Edvard Kardelj elnökletével pénteken délelőtt ülést tartott. Megvitatta gazdasági helyzetünk alakulását az év első nyolc hónapjában, és több fontos határozatot hozott. A Szövetségi Végrehajtó Tanács megállapította, hogy ipari termelésünk továbbra is a tervezett szinten felül van, és jelentős eredményeket értünk el a termelékenység növelésében, nemkülönben az árukivitelben. Az ipari termelés 17 százalékkal, az ipari munka termelékenysége pedig 18 százalékkal emelkedett. Az év első nyolc hónapjában 19 százalékkal több árut szállítottunk külföldre, ugyanakkor az árubehozatal 10 százalékkal növekedett. A foganatosított intézkedések folytán a kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett is elvárható, hogy a mezőgazdasági termelés egészben véve magas hozamot ér el. A fogyasztók, — elsősorban a költségvetési fogyasztás és a beruházások — magas szintet ért el. A fizetési alap és a lakosság jövedelme szintén növekszik, és ez hatással volt az életszínvonal emelkedésére. Az ülésen rámutattak egyes fogyatékosságokra is, amelyeknek kiküszöbölése még kedvezőbb lehetőséget teremt a gazdaság sokoldalúbb és szilárdabb fejlődésére. Az a vélemény alakult ki, hogy feltétlenül kedvezőbb arányt kell teremteni az árukivitel és behozatal között, a költségvetési és beruházási fogyasztást pedig egybe kell hangolni az ország anyagi lehetőségeivel. Evégett következetesen tovább kell folytatni a hitelpolitikában foganatosított intézkedéseket, melyek már eddig is kedvező eredménynyel jártak. A Szövetségi Végrehajtó Tanács elfogadta a sajtótörvény tervezetet. Az eddigi, sajtótörvény 1946 óta van érvényben. A törvénytervezet részletesen feldolgozza a sajtóval összefüggő kérdéseket, ezenkívül szabályozza a rádió, a film, a televízió információs munkáját is. Ezenkívül a Szövetségi Végrehajtó Tanács törvényjavaslatot fogadott el, amely szerint meghatározott gazdasági szervezetek kötelesek tartalékalapjuknak bizonyos hányadát a községek tartalékalapjába befizetni. A két törvényjavaslatot a munkások jövedelemjárulékára vonatkozó törvény most elfogadott módosító javaslatával együtt a Szövetségi Népszkupstina elé terjesztik. A háborús rokkantakról szóló törvény alapján a Szövetségi Végrehajtó Tanács szabályrendeletet hozott a hadirokkantak munkaképesítéséről. A szabályrendelet rendelkezései az elesett harcosok gyermekeire is vonatkoznak. A Tanács elfogadta a jugoszláv rádiószolgálat javaslatát, hogy a rádió előfizetési díját havi 250 dinárról 300 dinárra emeljék, azzal, hogy az előfizetők második és minden további, vevőkészülékük után havi 100 dinár előfizetősi díjat fizetnek. Határozatot hoztak a Szövetségi Árhivatal létesítéséről. Az lesz a feladata, hogy irányítsa az árupolitikát, figyelemmel kísérje a belföldi árak alakulását, nyilvántartsa és ellenőrizze az árakat. Végül a Szövetségi Végrehajtó Tanács határozatával megszüntette a JSzNK ciprusi főkonzulátusát, mert a főkonzulátus helyett nagykövettséget létesít Cipruson. A beruházásokat egybe kell hangolni az anyagi lehetőségekkel A Szövetségi Végrehajtó Tanács ülésén megállapították, hogy az objektív feltételek és gazdasági poltikáink lehetőséget nyújt arra, hogy a termelés és a nemzeti jövedelem továbbra is állandóan gyorsan növekedjen. Az első nyolc hónapban termelésünk gyors ütemben fejlődött Első helyen az ipar áll. Termelése 17 százalékkal növekedett, a terv viszont 18 százalékos növekedést irányoz elő, és egyes tervezők még ezt is nagyon merész előirányzatnak tekintették. Ám az ipari termelés irányzata arra vall, hogy a 17 százalékos növekedés az év végéig fenntartható. Az első nyolc hónapi jelző számok arról tanúskodnak, hogy a nemzeti jövedelem 8 százalékos növekedése is megvalósult A mezőgazdasági termelés szempontjából ez az év termékeny esztendőnek számít, jóllehet egyes növényfajtákra nem volt kedvező az időjárás. Megállapítható, hogy ha a mezőgazdasági szervezetek nem alkalmaztak volna korszerű termelési módszereket mezőgazdaságainkban, az idén komoly problémák keletkezhettek volna. Bizonyosra vehető, hogy a meglévő tartalékkészletekkel együtt teljes mértékben fedezzük az ország búzaszükségletét, úgyhogy behozatalra nem szorulunk. A kukorica a kedvezőtlen időjárás folytán későn érik be, és ez kedvezőtlen hatással lehet a következő gazdasági évre. A jószágtenyésztésben nagyobb arányú beruházások történtek és ez előnyös lesz a jövő évi ellátás szempontjából. Az építőipari tevékenység annyira fellendült, hogy színte meghaladja lehetőségeinket és építővállalataink teljesítőképességét. Ennek folytán késik az épületek befejezése. Hiány mutatkozik építőanyagban, és megdrágult az építkezés. Ezért az építőipari tevékenységet a megfelelő kereteikbe kell illeszteni. A közúti közlekedés rohamosan fejlődik és mind komolyabb versenytársa a vasútnak. A folyamhajózást azonban nem használják ki kellőképpen, ezért nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a hajóforgalom fellendítésére. A termelővállalatok eredményei lehetőséget nyújtottak az árucsereforgalom jelentős növelésére. Árukivitelünk meghaladja a tervelőirányzatot. A kukorica későbbi beérése miatt, továbbá a jószágtenyésztés fellendülése folytán beálló nagyobb belső kereslet miatt, a mezőgazdasági kivitel elmaradt a tervezett miatt, de ipari kivitellel pótoltuk. Árukivitelünk 19 százalékkal, behozatalunk viszont 20 százalékkal növekedett, é® ez valamivel növelte külkereskedelmi mérlegünk hiányát. Ennek elsősorban, az az oka,hogy több gépet, és más felszerelést hoztunk be a hazai termelőerők fejlesztésére. Ezáltal fizetési mérlegükk, hiányának jellege az előző évekhez képest kedvezően megváltozott ugyan, de további erőfeszítéseket kell tenni, hogy árukivitelünk gyorsabban növekedjen, mint a behozatal. A beruházási összeg 34 százalékkal haladja meg a tavalyi egész évi összeget. Ez túl nagy növekedés, összegek keretébe kell szoknia arra vall, hogy a beruházásokat a rendelkezésre álló őszi. Ez elsősorban az állóeszközökbe való beruházásokra vonatkozik, mert ellenkező esetben növekszik az árak, és ez hátrányos hatással lesz a személyi fogyasztás alakulására. A fokozott beruházások okát abban is kell keresni, hogy megváltozott a jövedelemelosztási rendszer, és a vállalatok javarésze megújításra és bővítésre fordítja a rendelkezésére álló eszközöket. Ez egyrészt kedvező, másrészt az azonban visszahatással is lehet. Ezért arra kell törekedni, hogy a vállalatok a rendelkezésükre álló eszközöket ne csak állóeszközökre fordítsák, hanem forgóeszközként is felhasználják. Jóllehet nincsenek fontos statisztikai adatok a személyi fogyasztás és az életszinvonal alakulááról, mégis bizonyos képet alkothatunk magunknak az általános gazdasági helyzet alakulása alapján. Az általános gazdasági jelzőszámok arról tanúskodnak, hogy az életszint emelkedik, viszont nem tartalmaznak adatokat arra vonatkozólag, hogy milyen arányban emelkedik a lakosság egye® kategóriáinak életszintje. Ezért az a vélemény alakult ki, hogy a statisztikai szolgálatnak a jövőben sokkal pontosabban és átfogóbban kell elemeznie a lakosság egyes rétegei jogi védelmének és fogyasztásának alakulását.