Magyar Szó, 1961. szeptember (18. évfolyam, 206-236. szám)

1961-09-01 / 206. szám

­ oldal Izgalom az országút mentén Felületes helyzetkép a fővárosból Beográdból Batajnica felé robog a kisautó. Az országút mindkét szélén szigetekbe verődve szórakoznak, beszél­getnek, kártyáznak, dalol­nak az emberek. A környék lakossága gyülekezett az or­szágút mellé, hogy szemta­núja legyen a történelmi e­­seménynek. A tárgyalóterem­ben Batajnica, Bugojna, Be­cse és Bitola népe csak lé­lekben lesz jelen ezekben a napokban, a batajnicaiaknak és akik a Beográd felé veze­tő út mentén laknak, vala­mint mi, akik arra utazga­tunk, most ezekben a napok­ban, meg szemtanúi is va­gyunk az eseményeknek, mert hiszen a magas vendé­gek ünnepélyes fogadása és a baráti országok és felsza­badító mozgalma vezetőinek kijáró éljenzésünk is hozzá­tartozik ahhoz, amit az e­­gész világ közvéleménye oly feszült figyelemmel kísér. Szinte aktív résztvevője a beográdi értekezletnek min­denki, aki növeli a főútvo­nal, az országút, amott meg a beográdi utcák élénkségét, akiknek viselkedésében ki­fejezésre jut az izgalom, a­­mely jobban erőt vesz a fő­város lakosságán. Ehhez a képhez tarozik a Knez Mihajlovából elinduló és a Terézián átvonuló arab egyetemisták csoportja is, a­­mely hangosan tüntetett a béke, az arabok egysége és szabadsága, valamint a töm­bönkívüliek értekezlete mel­lett. Két rúd között kifeszí­­tett vásznon írott szóval is hirdették a szabadság jel­szavait. Egy-kettő mindig a magasba tartotta, és azok a társaik vállain ülve „vezé­nyelték“ az ütemes jelszó szavalását. A barnaképű diá­kok közé szájával vegyültek a hazaiak is, majd elvonul­tak a Tito marsall utca felé. Nem a külföldi diákok az egyetlen idegenek a város­ban, őket már nem is tart­ják idegennek, hiszen bele­tartoznak a város látképébe. Azonkívül már szerbül is be­szél a legtöbbje, tehát be­szédével sem tűnik ki az ut­cák, járókelők tömegében. De már az „egzotikusabb“ vendégeket is kezdi megszok­ni ez a gyorsan idomuló, koz­mopolita, vendégszerető vá­ros. A furcsa öltözetű hin­duk, nők és férfiak, Indoné­zia alacsony termetű, kis fe­kete sapkás polgárai, az af­rikai sajtó sötétbőrű képvi­selőit még megnézik, de nem úgy, mint valami kuriozi­tást. A csodálkozásban is van valami tisztelet, megbecsü­lés, a szívesen látott vendé­geknek kijáró istenhozta. E sorok írójának is kiju­tott kalauzolásra egy hindu újságíró házaspár. A férfi már negyedszer jár hazánk­ban, már háromszor sikerült neki interjút csinálni köztár­sasági elnökünkkel. A „Hin­dustan Standard“ munkatár­sa nem győzi kifejezni elra­gadtatását az ország népe és vezető emberei iránt. Vala­hol Dalmáciában történt ve­le, hogy nem tudott ráakad­ni egy nemzetközi diák­kam­pingra, amit keresett. Könny cseppel a szemében mesél a szeretetről, amiben a lakos­ság részesítette, megvendégel­ték, egy dinárt sem fogadtak el tőle, még szállásért sem, majd felkutattak egy Dél- Afrikát járt embert, aki tu đott angolul, hogy kalau­zolja. A. K. Gupta asszony elő­ször jár most nálunk. — Már a második napon látom — mondta mosolyog­va a koromfekete hajú asz­­szony — hogy a legszebb be­nyomásokkal fogok búcsút venni Jugoszláviától. De úgy, hogy „a viszontlátásra“ . A négygyermekes család­anyát a mi szociális szem­pontjaink, a nők életkörül­ményei érdeklik. Elmond­tam neki mindent, amit tud­tam. Azt se, hogy a gyermek­gondozó intézmények terén még csak ezután kerül sor a nagy megoldásokra. A közlekedésben valósá­gos ostromállapot uralkodik fővárosunkban. Azelőtt sem arra kocsikázott az ember, amerre éppen kedve tartot­ta. Voltak eddig is utcák, amelyeken csak az egyik irányban lehetett haladni, és más korlátozások. Most azon­ban úgy össze van firkálva az utcák kövezete,, olyanok azok az aszfaltszalagok, mint valami szanszkrit pergamen tekercs a kambodzsai pago­dában, aminek fényképét is ott láthatjuk a bőséges pro­paganda és csábí­tó anyag­ban, amit eljuttattak minden újságíróhoz. A rendkívüli közlekedési iram rendkívüli intézkedéseket követelt, a közlekedés még szigorúbb megrendszabályozását. Kós­tolót kapunk hát abból, ami néhány év múlva már állan­dó és normális helyzet lesz, ha a járművek szaporodása így folytatódik. Pedig még fokozódik is. Az idő talán meghozza a megoldásokat, most még nagy probléma az autók par­kolása az értekezlet tartama alatt és jól jön bizony a Press jelzés, nemcsak a haj­tókánkon, hanem az autóin­kon is, hogy átjuthassunk a sok Rubikonon, amibe úton­­útfélen beleütközünk, így ta­lán majd a most következő napokban is sikerül eljut­nunk mindenhova, ahonnan valami érdekesről beszámol­hatunk olvasóinknak. SZTANCSICS András Kép a guineai küldöttség fogadásáról II. HASSZÁN IS MEGÉRKEZETT HAZÁNKBA Beográdból jelenti a Tan­jug. I. Hasszán király, a beo­grádi értekezleten részvevő marokkói küldöttség vezető­je tegnap este háromnegyed hétkor megérkezett a bataj­­nicai repülőtérre. Joszip Broz Tito köztársasági elnök és a többi magasrangú jugo­szláv vezető fogadta. AZ ÉRTEKEZLET RÉSZVEVŐI a beográdi műszaki vásáron A tegnapi nap folyamán a beográdi értekezlet több rész­vevője megtekintette a beo­grádi nemzetközi műszaki mintavásárt. Ipari fejlődé­sünk kiállítását délelőtt meg­nézte Makariosz érsek, cip­rusi köztársasági elnök, dél­után pedig Ibrahim Abboud, a szudáni legfelső katonai ta­nács elnöke és Modibo Keita, Mali Köztársaság elnöke. Mahendra nepáli király, felesége és a nepáli küldött­ség tagjai délután megtekin­tették Új-Beográdot. Onnan a Kosutnyákba hajtattak. Beográd polgárai lelkesen üdvözölték a magasrangú ne­páli vendégeket. LEO MATESZ a csúcsértekezlet titkára Beográdból jelenti a Tan­­jug. Az el nem kötelezett orszá­gok értekezletének részvevői egyhangúlag Leo Matesz kül­ügyi államtitkárhelyettest vá­lasztották meg az értekezlet titkárának. ­ MAGYAR SZÓ Péntek, 1961. szeptember 1. A JEMENI KÜLDÖTTSÉG VEZETŐJE ELNÖKÜNKNÉL Beográdból jelenti a Tan­­jug. Joszip Broz Tito köztársa­sági elnök tegnap fogadta Szeif­ Ul Izlam el Hasszán herceget, a beográdi értekez­leten részvevő jemeni kül­döttség vezetőjét. kköi véleffléev uznitabai A világsajtó rendkívüli jelentőséget tulajdonít a beográdi értekezletnek Kairóból jelenti a Tanjug. Valamennyi kairói lap a beográdi értekezletnek szen­teli első oldalait, és részle­tes jelentésekben számol be Nasszer elnök, meg a többi tömbönkívüli államférfi beo­grádi fogadtatásáról. „A tömbönkívüli országok veze­tői Beográdban a béke és a remények kongresszusára ül­nek össze“ és „Nasszert lel­kesen fogadták Beográdban“ egészoldalas címek alatt a kai­rói sajtó hangsúlyozza: Ti­to elnök nagyszerű fogadta­tást rendezett Nasszer elnök­nek. A lapok megemlítik, hogy a két elnök most talál­kozott nyolcadszor. Az Egyptian Gazette című lap hangsúlyozza, hogy Beo­grádban azoknak az orszá­goknak az államfői, illetve kormányfői gyűltek össze, a­­melyek nem tartoznak egyet­len tömbhöz sem, nem tagjai semmilyen katonai szövet­ségnek és teljesen pártat­lanul tekintenek a tömbközi viszályokra, arra törekedve, hogy elősegítsék kiküszöbö­lésüket. „Ezeknek az álla­­moknak a vezetőit senki sem vádolhatja azzal, hogy bár­milyen tekintetben is párto­sak, a beográdi értekezlet pedig az első nemzetközi ér­tekezlet, amelyről joggal el­mondhatjuk, hogy kizárólag a béke érdekei és a nyílt nemzetközi problémák ked­vező megoldására való törek­vés vezérlik. A beográdi ér­tekezletnek ez a jellege nagy erőt ad a tömbönkívüli or­szágok államfői és kormány­fői fellépésének és megerő­síti az emberiséget abban a meggyőződésében és remé­nyében, hogy Beográdban nagy eredmények jönnek lét­re, a béke megszilárdítása és a világot fenyegető óriási veszélyek elhárítása szem­pontjából. A damaszkuszi Alwehla ve­zércikkében azt írja, hogy a tömbönkívüli országok tekin­télye napról napra növek­­szik, mégpedig azért, mert ezek az országok azoknak a népeknek a törekvéseit feje­zik ki, amelyek biztonság­ban, békében, háborús ve­szélyektől mentesen kíván­nak élni. A tömbönkívüli ér­tekezlet belgrádi értekezlete azt jelenti — mondja a cikk írója — hogy az ázsiai és afrikai népek hangja mind erőteljesebb lesz és már Eu­rópában is hallható. INDIAI SAJTÓVISSZHANG A Tanjug újdelhi jelenté­se szerint az Indian Express című lap azt írja, hogy a tömbönkívüli országok ál­lam- és kormányfői beográ­­d­ értekezletének külön je­lentőséget ad az, hogy akikor nyitják meg, amikor „hábo­rús fellegek tornyosulnak Berlin fölött és fokozódik a feszültség a világon“. A lap szerint az értekezlet elsősor­ban azért ül össze, hogy a nemzetközi béke érdekében, Kelet és Nyugat összeütközé­se ellen mozgósítsa a tömbön kívüli államok közvélemé­nyét és ezzel együtt az egész világ közvéleményét is. A lap véleménye szerint a kö­zeli napokban Kelet és Nyu­gat figyelme egyaránt Beo­grád felé irányul és Washing­tonban épp úgy mint Moszk­vában is nagy figyelmet szen­telnek majd a kongresszuson elhangzott minden nyilatko­zatnak. A MILÁNÓI POLGÁRMES­TER ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA Milánóból jelenti a Tan­jug. Casini milánói polgármes­ter, a városi tanács és a vá­ros polgárainak nevében üd­vözlő táviratot intézett a beo­grádi értekezlethez. A táv­irat szerint Milánó egész la­kossága a tartós béke és a termékeny nemzetközi együtt­működés híve és ezért remé­li és kívánja, hogy az el nem kötelezett országok értekez­lete elősegíti ezeknek a ma­gasztos céloknak az elérését. AZ OLASZ SAJTÓ A BEOGRÁDI ÉRTEKEZLETRŐL A tömbönkívüli országok értekezletéről szóló tudósí­tások és kommentárok köz­ponti helyet foglalnak el az olasz sajtóban. A lapok első oldalukon terjedelmes vezér­cikkeket közölnek a beográ­di értekezlet jelentőségéről, azonkívül kommentárokat hoznak és különtudósítóik jelentéseivel, azonkívül szá­mos fényképpel beszámolnak a küldöttségek megérkezésé­ről. A szocialista Avanti beo­grádi különtudósításában közli, hogy a világ minden részéből számos távirat, üd­vözlet és indítvány érkezik az értekezlet címére. Ez is arról tanúskodik, hogy vi­lágszerte mind nagyobb ér­deklődéssel fordulunk az értekezlet felé. Az olasz kommunista párt lapja, az Unita azt írja, hogy Beográd festői, szuggesztív és ünnepélyes külsőt öltött, a a konferencia előestéjén és megemlíti, hogy a jugoszlá­­vok ebben a tekintetben va­lóságos csodát tettek. A beo­grádi értekezleten képviselt népeket — mondja ezután a beográdi különtudósítás az az egységes akarat hatja át, hogy megtegyenek min­dent, ami a világbéke bizto­sításához feltétlenül szüksé­ges. Mindezt figyelembe vé­ve nem mulaszthatjuk el, hogy ne üdvözöljük a beo­grádi értekezletet, mint rendkívül kedvező eseményt a mai világban,­ amelyet in­gatag béke és a népeket el­választó mély gazdasági és szociális szakadékok jelle­meznek. A szociáldemokrata Justi­tia hosszú vezércikkében többek között a következő­ket írja: „Az el nem kötele­zett országok a beográdi ér­tekezlettel politikájuknak döntő pontjához érkeztek. Nem kötötték le magukat a tömbök mellett, de le akar­ják kötni magukat a béke mellett és hozzá akarnak já­rulni a béke megteremtésé­hez.”­A GÖRÖG SAJTÓ MÉLI­­TATJA A TÖMBÖNKÍVÜLI ÉRTEKEZLETET Athénból jelenti a Tanjug. A görög sajtó nagy teret szentel a beográdi tömbön­kívüli értekezletnek. A Kati­­merini és az Elefteria külön­­tudósításokban­ számol be a beográdi eseményekről, a többi lap pedig a nyugati hírügynökségek jelentéseit közli. A független Vima hír­magyarázója felveti a kér­dést, vajon a tömbönkívüli értekezlet sikere előnyére válik-e az Atlanti Szövetség­hez és a Varsói Szövetség­hez tartozó államoknak. Er­re a kérdésre — írja a lap — csakis pozitív választ lehet adni. Ha az el nem kötele­zett országok úgy irányítják politikájukat, hogy kellő be­folyásra tegyenek szert, ak­kor a két katonai tömb e­­gyensúlyának tényezői lehet­nek, ez pedig egyáltalán nem lenne kellemetlen. A baloldali Avgi az érte­kezletet kommentálva azt ír­ja, hogy „a tömbönkívüli ér­tekezlet történelmi jelentősé­gű esemény lehet, ha hozzá­járul a világbékéhez. Nem­csak a részvevők számánál és a részvevő személyiségek­nél fogva jelentős, hanem méginkább a napirendre tű­zött kérdéseknél fogva és annál a szerepénél fogva, a­­melyet szervezői az értekez­letnek adni szándékoznak." ’ Brazil mesfigyetik sítvár­sivilfb­an Beográdból jelenti a Tan­­ig. Tegnap este Zürichből repülő­gépen Beográdba érkezett De Melo Franco Filip­ berni bra­zil nagykövet és Henrico Mescito, a nagykövet titká­ra, akik megfigyelőként részt vesznek a tömbönkívüli csúcs­értekezleten. A brazil nagykövetet a beo­grádi repülőtéren Franc Primozsics, a külügyi állam­titkárság osztályfőnöke és Kouto Beográdi brazil nagy­követ fogadta. SZUKARNO-NASSZER TALÁLKOZÓ Nasszer, az EAK elnöke tegnap este a beográdi Met­­ropol szállodában fölkereste Szukarno indonéz elnököt. Az el nem kötelezett orszá­gok értekezletével kapcsola­tos kérdésekről tárgyaltak. KOKTÉL-PARTI A KÜLFÖLDI külügyminisztereknek Beográdból jelenti a Tan­jug. Kocsa Popovics külügyi ál­lamtitkár tegnap délután egy órakor koktél-partit a­dott a beográdi csúcsértekez­letén részvevő külügyminisz­terek tiszteletére. NEHRU INDIAI KORMÁNYFŐ Jovanka Broznál Beográdból jelenti a Tan­jug. Dzsavaharlal Nehru indiai miniszterelnök R. K. Neh­­runak, a külügyminisztérium főtitkárának kíséretében teg­nap délután meglátogatta Jo­vanka Brozt, köztársasági el­nökünk feleségét. NENNI ÜDVÖZLETEI a csúcsértekezlet elnökségének Beográdból jelenti a Tan­jug. Pietro Nenni, az Olasz Szo­cialista Párt főtitkára tegnap üdvözlő táviratot küldött a beográdi értekezlet elnöksé­gének. „Az emberek száz­milliós bizakodással várják a csúcsértekezletet” — mondja távirata. Nem­i szerint az el nem kötelezett országok fon­tos szerepet játszanak a bé­ke védelmében, az elnyo­mott népek felszabadító har­cában és az imperializmus és a gyarmati rendszer elleni harcban.

Next