Magyar Szó, 1962. február (19. évfolyam, 30-57. szám)
1962-02-01 / 30. szám
i oldal A tanító és szülő együttműködése a Gyermekvédő Egyesületek Szövetségének zrenyanini tanácskozásáról A Gyermekvédő Egyesületek Szövetségének zrenyanini tanácskozásán igen sok szó esett a szülői értekezletekről. Mivel a szülők és tanerők között ez a legelterjedtebb és leggyakoribb formája az együttműködésnek, kívánatos, hogy szoros kapcsolat álljon fenn a szülő és a tanerő késeit. A tanácskozáson a felszólalók elmondták, hogy a tanügyi munkások nem ügyelnek arra, hogy a szülök ideje is drága, késéssel kezdik a szülői értekezletet, nem készülnek fel kellőképpen, és elhúzzák a mondanivalót. Megengedik, hogy néhány felszólaló soká beszéljen a tárgytól eltérő dolgokról, ami idegesíti a többieket, gyakran idő előtt elmennek vagy egyáltalán nem figyelnek oda. Az ilyen értekezlet céltalan. A jelenlevők csak részben kapcsolódnak a munkába anélkül, hogy meggyőződnének a felvetett nevelési kérdések helyességéről, az esetleges állásfoglalásról, határozatról nem is vesznek tudomást. A szülők a gyermek nevelésében előforduló problémákkal kapcsolatban konkrét esetekre határozott és kielégítő választ várnak. Előadóink viszont, elég gyakran, elméleti fejtegetésbe kezdenek, amiből a szülők nagy része nem tud levonni semmilyen gyakorlati következtetést. Minden szülőnek van bizonyos nevelési módszere. A tanító sokszor nem tekint a szülőre. Úgy tünteti fel, hogy az elméleti és gyakorlati nevelésben csak ő járatos és beavatott, míg a szülőnek diák módjára minden általa előadott, nevelési módot magáévá kell tennie. Ilyen állásponttal nem lehet kialalkítalni a szükséges légkört a tanító és a szülő együttműködése érdekében. Hasznos lenne a szülői értekezletek munkatervét hoszszabb időre meghatározni. Akkor nem fordulna elő, hogy a tanerő változása miatt a szülők kénytelenek ugyanazt a témát háromszor-négyszer meghallgatni. Mivel a szülők részt vesznek az iskola különféle irányító szerveiben, határozatotkat hoznak iskolaügyek ■ben, oda hathatnak, hogy iskolájukban gyakrabban tűzzék napirendre a szülői értekezletek problémáját. KASZÁS Károly Modern nappali szoba I Köztudomású, hogy iddogálás közben (még ha ezmindjárt magasabb színvonalú beszélgetéssel is párosul), a legkülönbek, legszívósabbaik, legedzettebbek, legjártasabbak, legpeckesebbek idegállapota is kibillen, bicsaklik a feltételezhető józanság egyensúly-színjéban, amit aztán a nyelvi botlások és gondolat-bekfencek sorozata éppoly gyakran követ, mint a dülöngélő, odébb totyogók esés-kelése, tápászkodása,kalap-felszedése — ami ti. a kalap éppen nyúlszőrből is lehet. Emlékszem (és mindjobban és mind könyörtelenebbül kihasználok minden alkalmat arra, hogy hasonló esetekre gyermekkoromból is v vsszaemlékezzek, persze nem halmi öregedéssel járó kór ez, hisz az emberekhez való viszonyulásommal sohasem voltak nehézségeim, mivel úgyszólván ez volt egyetlen valamit jelentő foglalkozásom, tekintve, hogy az emberekkel mindig kívántam a barátkozást. Egyik barátom karrierről álmodott, a másik megdicsőülésről és itélőbiró-székről, a harmadik meg mítoszt farigcsált. Álmaik többnyire egymásba mosódtak. De igyekezetük valahogy sosem sikerült, vagy legfeljebb félre. A ládikás bazárárusokat azonban, akik nagy-nagy fény mázas fiókjaikból mindenféle limlomot öntögettek elém és mások elé, sohasem szerettem. (A kalandok utáni nosztalgia sem vonzott). Ezért hát még ma is elfordulok tőlük, mert az ámítás, öncsalás kerülését kötelezőnek tartom. Kisgyerek korom jutott eszembe. (Azok a napjaim, amikor a nincstelenség, kisemmizettség nyújtotta, szolgáltatta az első okulásokat). Ezt bizonyítja az is, hogy most undor tölt el az Eichmann iránti részvét olvasása közben. (Tolnai Ottó: Adolf Amennyire a szappanreklám jellemző korunkra, legalább annyira jellemző a fékevesztett nagyképűsködés, szellemi tévelygés is. Ezért már csak az érdekel, mekkora igyekezettel szállásolja Igen, mert a Szerkesztő, miópia helyett hemianesztéziában szenved (a kórmegállapítás — diagnózis — nem csalhat, mert ha a szó elrepül is, az írás megmarad! — lásd az Ifjúság január 18-i Eichmenn SS-Obersthurmbann führer, felmentem önt a halálos ítélet alól). Ti • majd el a dombkakasokat a ■ Pokol nagy költője? No, meg még az is, hogy kap-e hozzá honoráriumot, vagyis tiszteletdíjat? (Mert ők bizony kap- nak. Hetente egyszer...), számát) és ebben a „spektakuláris” féloldali érzéktelenségben az egész Eichmann ügynek csak a POÉTIKUSSÁGÁT látta meg, miután TRAGIKOMIKUSAN azt is megállapította, hogy: ma az egész világ egy egér-emberke akasztásánál asszisztál, főképp pedig az értelmi és érzelmi nívóról lecsúszott újságírók, majdhogy az igazság csöppjével kellően megöblítette a torkát és megrészegült. AZ EMBERSÉG nevében felmentette az Obersturmführert a „firkászok" halálos ítélete alól. (És lám, ily nagy kegyből értesültem én is, hogy az emberiség legnagyobb ROSSZ-ára, a fasizmusra éppen ez a legnagyobb csapás!?) Csak most látom. Érdekes, olvasásakor sohasem érzem, hogy ne lenne találó. De azért nevetni se nevetek, mert a jeruzsálemi napokról és Eichmannról olvastam egy különös írást. Egy fiatal szerkesztőről. Enynyi volt az egész. És most csupán csak azon töprengek, hogy milyen alapon mentegethetünk mi, ahogy szörnyűséget gyártó, nekem is kedvenc szürrealistám, Arthur Rimbaud menynyire igazat mondott: Az igaz ember verstöredékében. (Ám engedtessék meg, hogy idézzem is). A „szavalóművész” pedig maga a bűnbocsánatban részesült Adolf Eichmann, aki ugyan, mint mellesleg beismerte, mégsem egészen kezesbárány, ha PITYEGÜNK is kékgalléros, hófehér matrózruháján: megszállás évei, alatt annyi gyalázatosságot és gyászt megértek — gyilkos fenevadakat? Mi címen? Igen, igen: művészet, humanitás — szép dolog. Ámde azért nem utolsósorban arra is ügyelnünk kellene, hogy mi mellett és kiért hogyan szólunk ... SZŰCS Imre A misztifikátor bűnbocsánata, avagy: vázlat, de nem esszé (Válasz a szerkesztőnek) in. Goethe Faust-ја egy helyben így vall: „Bár iszonyú elszánásomnak Véget az édes hang vetett. És limlomát gyermekkoromnak Kápráztatón idézte meg. Verjen mégis iszonyú átok Minden lélekfogó csalást, S mi e gyászos barlangba láncolt, Minden porhintést, áltatást! Előbb a szellem öncsalását A sokratartást verje meg! Verje a látszat csillanását. Mely elvakítja a szemet!“ Vallomása, azonban, ese- abszurdum, tünkben seb marad: totális IV. „Fejemnek te adnád a bűnbocsánatot? Jajgatok, s röhögök, roskadok le a porba! Elátkozott vagyok, részeg, háborodott, holtszínű s bármi más! De néz csak nyomorodt, Igaz! Megvetlek én, mint poshadt kobakot.’’ V. És most Goethe Mefisztó- ugye, de azért nagyon okosára kell gondolnom, aki vasan ígyen beszélt, samilyen sátánfajzat volt: „Szent férfiú! Mily kifogás? Tán eddig, hogy hamisat állíts Valamiről, még nem fordult elő?” MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1962. február 1. Sok bútorüzlet ízlések és árak - Elégedettek-e a noviszádi vásárlók? — Ameddig tart a lakás- építés és fennáll a fogyasz- tói hitelrendszer, nem kell félnünk, mindig lesz forga- lom — mondják a noviszádi bútorüzletek vezetői. Állításuknak bizonyára van alapja, viszont azt is tudjuk, hogy a városban az utóbbi időben több új bútorüzlet nyílt. A kereskedelmi kamara nyilvántartása szerint a városban 17 üzletben lehet bútort vásárolni. Két mintaüzlet a múlt évben nyitott: a Nasdóm és egy zágrábi bútorgyár üzlete a Szvetozár Markovics téren. Az előbbiben mindenféle divatos és praktikus bútoráru fellelhető, természetesen magas áron. A Lesnina bútorgyár habgumival bélelt heverője például, — amely a gyár bútorkereskedésében 59 000 dinár — a Nasdómban 75 000 dinár. Az üzletben szerzett értesülés szerint azonban a forgalom nagyon jó, veszik az emberek a bútort, mert épülnek a lakások, s a kommunális bank hitelrendszere is az ő malmukra hajtja a vizet. Ugyanígy vélekednek a forgalomról a zágrábi bútorgyár üzletében is. Megjegyezték azonban, hogy az emberek még nem fedezték fel az üzletet, mert aránylag meszsze esik a város központjától. Ezért a vásárlók zöme a környező falvakból bejáró polgár. A ljubljanai Lesnina bútorüzletében sem panaszkodtak: elégedettek a forgalommal, s mindent megtesznek, hogy a vásárlók igényeit kielégítsék. De térjünk csak vissza az üzletek szaporodásához. Tizenhét bútorüzlet Noviszád lakosságának untig elég — ez a véleménye a kereskedelmi kamarának is —, sőt, majdnem sok is. A többi üzlethez képest jó helyzetben vannak, üzlethelyiségeik tágasak, raktárhelyiségben sem szűkölködnek, és egy-két kivételével, valamennyi a város központjában van. Nincs okunk kételkedni abban, hogy a tizenhét noviszádi bútorüzletben jelenleg még kielégítő a forgalom és a raktáraikban sem halmozódik az áru. De ki fog vásárolni fél év, egy év múlva, és mennyit a tizenhét noviszádi bútorüzletben? Ezt a kérdést több mint valószínűleg feltették már a bútorgyárak és üzletek illetékesei is. A vevőközönség meghódítására, de főleg megtartására azonban csak egy mód van: több jó minőségű, korszerű, nagyobb választékú bútort adni a hazai és nemcsak a külföldi vásárlóknak. (zs.) Becsén mindennap született egy gyermek Kevesebb fertőző betegség Becsén mind kevesebb a fertőző betegségben szenvedő gyermek. Hanyatlóban van a szamárköhögés és a vörhemy.A bárányhimlő még jelentkezik itt-ott, diftériás megbetegedést tavaly már nem jegyeztek fel. Hat kisgyermek megkapta a fertőző májgyulladással járó sárgaságot. Egy gyermeken gyermekparalízis tüneteit észlelték. A fertőző megbetegedések csökkenése a rendszeres védőoltásoknak köszönhető. Az újszülött már élete első napjaiban tuberkulózis elleni védőoltást kap a becsed gyermekgondozóban, majd hathónapos korában kombinált oltóanyaggal ellenállóvá teszik a tetanusz, diftéria és szamársköhögés ellen. Tavaly a kisgyermekek 99 százaléka megkapta ezt az oltást. Péter révén 88, Földváron 90 százalékban végezték el a védőoltási akciót. .Ennek eredményeként nincs diftériás gyermek. Szamárköhögést csak hét gyermek kapott, noha azelőtt ez a szám meghaladta a 300-at. 1960-ban a gyermekek 70 százalékát beoltották gyermekgeralízis , ellen,... tavaly már megvolt az eredménye: csak , egyetlenegy beteget szállítottak kórházba. Azelőtt Becsén és környékén több gyermekparalízis esetet jegyeztek fel. Már két éve a gyermekgondozóban minden gyermeknek saját kartonja van. Feltüntetik rajta a gyermek fejlődésével kapcsolatos észrevételeket, valamint azt, hogy mikor milyen védőoltást kapott, így bármikor pontos képet alkothatnak a becsed gyermekek egészségi állapotáról. Csupán a fertőző májgyulladás talált talajra a városban. Ellene most nagyon védekeznek. Nagyobb gondot fordítanak az iskolák tesztiaságára, és a céljának nem megfelelő diákkonyhákat megszüntették. A csecsemővédel erőre is nagy gondot fordítanak. A kommunában évente több mint 1200 jövendő anyát megvizsgálnak. Tavaly Becsén, Péterrévén és Földváron 516 gyermek született, Becsén 366 újszülött jött a világra, 75-tel kevesebb, mint 1960- ban. A gyermekhalandóság is csökkent, az újszülöttek 2,73 százaléka hal meg csecsemőkorában. (Sz) s. o. GONDOSKODÁS A VOLT HARCOSOKRÓL ELŐTÉRBEN A LAKÁS ÉS A TOVÁBBKÉPZÉS A Harcos Szövetség becses szervezetének évi közgyűlésén megállapították, hogy a szövetség tevékenyen részt vett a forradalom 20. évfordulójának megünneplésében. Rendbehozták az elesett harcosok sírját és sírkövet emeltek. Ezenkívül emlékművet lepleztek le Földváron a főtéren. Szó volt az elesett harcosok gyermekeinek iskoláztatásáról és a volt harcosok továbbképzéséről is. A kommuna területén 1688 volt harcossal. Minthogy iskolai végzettségük különböző, esti továbbképző iskolát indítottak nekik. 126-an befejezték az elemi iskolát, 54-en pedig a gazdasági középiskolát. Most 59 volt harcos esti középiskolába jár. Emellett elősegítették 246 volt harcos szakképesítését vagy átképzését. A lakáskérdés enyhítésére 14 millió dinárt fordítottak. Hat lakást vettek a lakásépítőn alapból. Egy 17 lakásos épület felépítését is tervezik. Erre a köztársasági alapból kapnak pénzt. Végül megválasztották az új vezetőséget. Elnöke ismét Nedelyko Tatalovics lett. •zs