Magyar Szó, 1962. április (19. évfolyam, 89-117. szám)
1962-04-01 / 89. szám
fi oldal A befektetés már megtérült Fehérsertés, fajbaromfi faluszerte A jóeaágtenyésztékben valóban megtalálták a közös nevezőt A dolog valamikor 1956-ban kezdődött, azóta sok mindenre rájöttek, sok hibát, fogyatékosságot kijavítottak. A káshegyesi földművesszövetkezet 162 anyakocát adott fel a marsántenyésztőknek. Amikor kezdték, az volt a szerződésben, hogy a kapott süldő minden, egy kilogrammjáért a tenyésztő bizonyos idő múlva két kilogrammot ad viszsza a szövetkezetnek. Vajdaság-szerte minden szövetkezetben hasonlóan csinálták. A kishegyesiek csak annyiban tértek el sok más szövetkezettől, hogy sokkal következetesebbek voltak. Nem hagyták abba a vállalkozást akkor sem, amikor a bölcselkedésre és a dolgok bonyolítására hajlamos emberek kisütötték, hogy az ilyenféle vállalkozás tulajdonképpen nem is kooperáció, mert nem segíti elő különösebben, a viszonyok alakulását. A kishegyesi példa mutatja, hogy ez nem egészen úgy van. Anyagi szempontból nem járt rosszul sem a szövetkezet, sem a földműveseik. Szinte észrevétlenül megváltozott a jószágállomány, egészem meghonosodott a jobb, hasznosabb sertéstesta, a tenyésztők rászoktak arra, hogy ha v valami nincs rendben a jószággal, megtanácskozzák az agronómussal a dolgot, tehát a felfogások némileg a viszonyok is változtak. A szövetkezet befektetése megtérült ebből a szempontból sem járt rosszul. Sőt, ahogy növekedett a fehérsertésállomány, úgy nőtt a szövetkezet haszna is. Hiszen a jó fehérsertés hizóért jutalmat is adnak a gyárak, és ez a jutalom a szövetkezeté. Márpedig Kishegyesen nem kis összeg a jutalom, hiszen évente 5—6 ezer hússertést vásárol fel a szövetkezet (nem számítva a faluban levágott jószágot). Érdeke tehát, hogy a jószágtenyésztő helyesen takarmányozza, jól gondozza sertését, mert a jobb hízóért több jutalom jár, érdeke ugyanez a tenyésztőnek is, hiszen a jobban takarmányozott és gondozott sertés gyorsabban hízsik, tehát több pénzt hoz a házihoz, mint a másik. Itt találta meg a szövetkezet és a tenyésztő a közös nevezőt, a közös érdekeket. A dolog ma már olyannyira magától megy, hogy a szövetkezet egy kilogramm tenyésztésre kiadott süldőért nem két kilogrammot, hanem csak 1,3 kilogrammot kér vissza. ez Hadd terjedjen még gyorsabban a nemes sertés, hiszen a hizek forgalmán sokkal több bejön, mint amennyivel kevesebbet kapnak a süldőért. A szövetkezetnek ez a szélesebb látóköre nyilván nagyban hozzájárul a fehérsertés gyors terjedéséhez. A kishegyesnek nemcsak, hogy megbarátkoztak ezzel a sertéssel, hanem ,,helyi fajtát’’ is kátenyésztettek. Legjobban szeretek a jorksir és holland sertés kereszteződéséből származott malacot, ezért keresztezik ezt a két fajtát. Azt mondják, jobban esznek és könnyebben elviselik a mostohább körülményeket, mint akár a tiszta jorksir, akár a holland. Olyan jól fejlődnek a malacok, hogy hathónapos korukban elérik a száz kilogrammos súlyt. Amíg a sertéstenyésztésről folyik a szó, egymást követik a felek a szövetkezet irodájában, jó napot helyett ez a mondat hangzik el leggyakrabban: — Lehet-e még csirkét kapni? — Lehet, hogyne lehetne — nyugtatják meg őket az irodában. — úgy mint tavaly? — Úgy. — Hát akkor írjon nekem ötvenöt. Tojásért kapják a csibét, hét tojásért. Akkor adják át a szövetkezetnek amikor akarják, csak az a feltétel, hogy ne várják meg a jövő évet. Tavaly tízezer csibét, osztott így szét a szövetkezet, és hetvenezer tojást kapott értük. A szövetkezet is, a tenyésztők is ezt mondják: jó üzlet, így alakul, ilyen apró kapcsolatokból tevődik össze a szövetkezet és a magánparaszt viszonya, tehát mégis változik, ha észrevétlenül is. L. I Maiy fiáiét RÉMÉ feráfüzsle, 112. március 28-38. A noviszádi terménytőzsde e heti összejövetelein nagy kínálat volt zabban, gabonakeverékben, búzalisztben, hibrid magkukoricában és előtakarmányban. Nagyobb kereslet volt időszerűen száraz kukoricáiban, zabban, kender magban, jószágfélékben és rétiszénában. A hússertés ára ismét emelkedett. Számottevő üzletet csak kukoricára, zabra és gabonafélékre kötöttek, a felkínált vágójószág elkelt. Az elmúlt hét tőzsdei öszszejöve teleinek forgalma: GABONANEMŰEK: Élénk érdeklődés kukorica iránt. Eladásra kínáltak 745 tonna zabot, 35 din., 45 tonna őszi Siát 42—43 din., 30 tonna rízott kukoricát 39 din., 540 tonna időszerűen száraz kukoricát 36,50—39 din. és 415 tonna gabonakeveréket 42—43 din. áron. Kerestek 255 tonna zabot 35 din., 30 tonna őszi árpát 42—43 din., 30 tonna száritott kukoricát 39 din., 3805 tonna időszerűen száraz szemes kukoricát 38,50—39 din. és 65 tonna gabonakeveréket 42 din. áron. Eladtak 30 tonna őszi árpát, 145 torma zabot, 30 tonna szárított kukoricát, 536 tonna időszerűen száraz kukoricát és 115 tonna gabonakeveréket, a felkínáltárszínvonalon. MALOMTERMÉKEK: Változatlanul nagy kínálat. Eladásra kínáltak 1785 tonna 400-as búzalisztet 60 -81, 50 din., 345 tonna 60O-as lisztet 58—61 din., 5111 tonna 44 nyérlisztet 50,50—51,50 din. és 9 tonna korpát 22 din. áron. Elkelt 15 tonna 400-as liszt, 36 tonna 1000-es liszt 52 din. és 9 tonna korpa a felkínált árszínvonalon. VETŐMAGVAK: Igen nagy kínálat hibrid magkukoricában és egyéb tavaszi vetőmagban, keresték a kendermagot. Eladásra kínáltak 2708 tonna hibrid magkukoricát (Wisconsin, Nebrasca, Kansas, Iowa, Arisona és Pionir-fajták) 75—170 din., 71 tonna bárcázott lucernamagot 1920—1100 din., 132 tonna bárcázott vörösheremagot 630—700 din., 13 tonna tavaszi bükikönymagot 71—105 din., 157 tonna különféle fű magot 270—320 din., 2 tonna kendermagot 200 din., és 10 torna tavaszi árpát 55 din. áron. Kerestek mindössze 45 tonna hibrid magkukoricát. 99— 110 din., 8 tonna tavaszi bükkönymagot 71 din., 220 tonna kendermagot (I. oszt.) 200- 300 (!) din.,és 4 tonna tavaszi árpát 55 din. áron. A keresett mennyiséget, a kendermag kivételével (eladva a felkínált mennyiség) lefedezték. JÓSZÁGFÉLÉK: Igen nagy kereslet sertés és bárány Iránt. Eladásra kínáltak 660 db hússertést és bacont 285 —305 din., (emelkedő irányzat), 1455 db nemes tenyészsertést 400—624 din., 400 db vágómarhát 60—125 din., 70 db baby beeföt és hízott üszőt 250— 260 din., 280 db. bárányt 270 din, 274 db hízó üszőt 175— 240 din., 70 db tenyészmarhát 190—200 din. áron. Kerestek 16 570 db hussertést és bacont 275—305 din., 9500 db zsirsertést 270—290 din., lüköo süldőt 320 din., 220 db baby beef-ot és hízott üszőt 250—260 din., 4180 db bárányt 260—270 din. (árcsökkenés) és 534 db hízó üszőt 175—230 din. áron. Eladtak 630 db hússertést és bacont 275—305 din., 70 db baby beef-ot és hízott üszőt 250— 260 din., 280 db bárányt 270 din. és 34 db hízó üszőt 175 —230 din. áron. TAKARMÁNYFÉLÉK: Kerestek nagy tétel rétiszénát. Eladásra kínáltak 140 tonna rétiszénát 24—26 din., 500 tonna erőtakarmányt 38 din. és 150 tonna tejport 115 din. áron. Kerestek 500 tonna rétiszénát 24—26 din., 15 tonna erőtakarmányt (szarvasmarhának) 38 din. és 3 tonna tejport 115 din. áron. Eladtak 140 tonna rétiszén Inát, 15 tonna evő takarmányt és 3 tonna tejport a felkínált árszínvonalon. Eladtak még 35 tonna kevert szárazbabot 115—125 dm. áron. MAGYAR SZÓ Vasárnap, 1962. április 1. Vegyipari kiállítás nyílt Krusevácon Tegnap, március 11-én Krusevácon megnyílt a vegyipari termékek és felszerelések első önálló kiállítása, a Vegyipari Ügyviteli Szövetség szervezésében. Az első kiállításon, vagy hivatalos nevén az első vegyipari szalonban a vegyiparon kívül kiállította különleges termékeit a bányaipar és a vegyipari felszereléseket árusító kereskedelmi hálózat is. A kiállítás nem üzleti jellegű, kizárólagos célja az, hogy közelebb hozza egymáshoz a termelő és értékesítő vállalatokat, a nyersanyagbeszerzés, felszerelés, értékesítés stb. terén. Ezért a kiállítással egy időben rendszeres szakmai előadásokat, megbeszéléseket tartanak, a vegyipar képviselői megismerkednek a legújabb kísérletek és termelés eredményeivel és a legkorszerűbb vegyipari felszerelésekkel. Jugoszlávia vegyiparának rohamos fejlődése az utóbbi években feltétlenül megköveteli azt, hogy az ipari vállalatok lépést tartsanak a műszaki és technikai újdonságokkal a világban, másrészt, hogy összehangolják munkájukat a termesztés továbbfejlesztésével. Az első kiállításon szép számú kiállító vesz részt. Ezért várható, hogy megfelel célkitűzéseinek, azaz a vegyészek és gazdasági szakemberek tapasztalatcseréje hasznos lesz, és ennek az iparágnak továbbfejlesztését szolgálja. A kruseváci kiállítás különben egyedülálló ilyen rendezvény hazánkban. Március 31-étől április 9-éig lesz nyitva. Krusevác, a kiállítás rendezője Állandóan növekszik a munkaviszonyban lévő nők száma- AMI A FELMONDÁSOK MÖGÖTT VAN Két érdekes adatra figyeltünk fel a noviszádi járás statisztikai hivatalának nemrég közzétett jelentésében. Az egyik szerint a noviszádi kommunának több mint 150 000 lakosa van, s ennek 44 százaléka van munkaviszonyban. A munkaviszonyban lévők száma 1961-ben 11,1 százalékkal növekedett a tavalyelőttihez képest. A másik: állandóan növekszik a munkaviszonyban lévő nők száma, úgyhogy ma a dolgozóknak mintegy 32 százaléka nő. Egyre több nő dolgozik az iparban, és a közoktatásban is. Legtöbb nő általában az iparban, a vendéglátóiparban és a kereskedelemben dolgozik. Az iparban a munkásoknak 34 százaléka, a mezőgazdaságban 19,5, a közlekedésben pedig 14,0 százaléka nő. A vendéglátóipar az egyetlen ág, amelyben az alkalmazottaknak többsége nő — 52 százaléka. Egyes iparágakban, például az építőiparban és a kommunális gazdaságban továbbra is legtöbb a férfi munkaerő. A mezőgazdaságban ellenben egyre több nőt alkalmaznak, mint idénymunkást. Az adatok szerint az elmúlt év vége felé növekedett az ideiglenes munkanélküliek száma az 1960 év hasonló időszakéhoz képest, egyrészt a természetes , szaporulat folytán, másrészt pedig egyre több munkaerő szabadul fel a mezőgazdaságból. Nem utolsósorban ide tartozik az is, hogy az üzemek az új gazdasági rendszer bevezetése óta igyekeznek csökkenteni a nem elég produktív munkaerőt, és nem egy helyen elbocsátanak olyanokat is, akik már régóta munkaviszonyban vannak. Ez azután élénk vitára adott okot az utóbbi időben nemcsak az üzemekben, hanem a szakszervezetben is. Sokan úgy vélik hogy nem helyes elbocsátani azokat, akik már 10—15 éve dolgoznak. A szakszervezetben viszont úgy vélik, hogy az ésszerűbb, kifizetődőbb gazdálkodás megköveteli, igenis csökkenteni lehet a nem termelő munkaerőt, felmondani azoknak, akire nem igyekeztek szakképesítést nyerni. Természetesen itt ügyelnie kell arra, hogy ne történjenek visszaélések, személyi leszámolások és alaposabb ere nélkül bocsássanak el egyeseket. Erre elsősorban is az üzemi szakcsoportoknak kell ügyelni. A községi szakszervezeti tanácsban úgy vélik, hogy az ideiglenes munkanélküliek számának gyarapodása külön problémát vet fel, és különös figyelmet követel, minden egyes üzemi munkaviszonyt rendező bizottsági tag részéről. Arról van szó ugyanis, hogy a munkaközvetítő hivatal mind kevésbé képes rendezni ezt a kérdést, jórészt azért, mert különböző kapcsolatok útján egyre több munkás jön a kommunába munkát keresni távol eső vidékről. (ti) Milen Tokin Hosszú és súlyos betegség után, pénteken e tartományi főkórházban meghalt Milan Tokin író. Az elhunytat ünnepélyes gyászkeretes között búcsúztatták és szállították el Noviszádról, szülővárosába Versecre, s ott temették el tegnap délután. Milan Tokin 1009-ben született, Versecen. Jogi tanulmányait Beográdban végezte, s utána különféle beográdi lapok szerkesztőségében dolgozott. Írói pályafutását a háború előtt kezdte, mint költő. Több könyve jelent meg, s közülük különösen a Jovan Sztorija Popovicsról írt monográfiája figyelemreméltó. Élete utolsó éveiben Milan Tokin a noviszádi Filozófiai Fakultás könyvtárosa volt.