Magyar Szó, 1962. augusztus (19. évfolyam, 210-240. szám)
1962-08-01 / 210. szám
Szerda, 1962. augusztus 1. Nincs nyári szünet A Kommunista Szövetség noviszádi vezetősége hétfő esti ülésén a IV. plenum határozatainak megvalósításával és a mezőgazdaság időszerű problémáival foglalkozott. A noviszádi kommunisták augusztusban tanulmányozzák a plenum anyagát, az értekezleteken nem az egyes beszámolók tartalmát vitatják meg, hanem — mint Vasza Milosevics is hangoztatta — saját gyakorlatukat, munkájukat mérik fel a plénumon leszögezett elvek tükrében. Már ebből is világosan látszik, hogy nemcsak az alapszervezetekre várnak nagy feladatok, hanem általában a kommunistákra, akik társadalmi szervezetekben és szervekben tevékenykednek. A községi vezetőség júliusban már foglalkozott a mezőgazdasággal, a vita után hozott határozatában leszögezte a kommunisták feladatait a mezőgazdaságban jelentkező kérdések megoldásában. A hétfői ülésen is megállapították, hogy az idén nem lesz nyári szünet. A megkezdett akciókat, a kitűzött feladatokat nem lehet abbahagyni, a kommunistáknak is állandóan tevékenykedniük kell, hogy az őszi vetéshez szükséges előkészületeket mindenütt idejében elvégezzék. Különösen fontos, hogy a birtokokon és szövetkezetekben dolgozó kommunisták megértenék felelősségük súlyát, és a kooperációhoz szükséges minőségi vetőmagról meg műtrágyáról idejében gondoskodjanak. A felszólalásokból látszott, hogy több helyen máris megtették a szükséges intézkedéseket. A birtokok, szövetkezetek földjein és a kooperációban művelt területeken tavaly valamivel több mint tizenkétezer hektáron termeltek búzát, az idén mintegy háromezer hektárral kellene növelni ezt a területet. Természetesen nemcsak a területet kell növelni. A korszerűbb eszközök igénybevételét szolgálja a község területén bevezetett agrominimumról szóló törvény is. Ennek a megvalósításában is nagy feladat hárul a község kommunistáira. A mezőgazdaságban jelentkező feladatok megválásztása nemcsak időben esik egybe a IV. plénum anyagának tanulmányozásával, hanem szervesen kapcsolódik a határozatok megvalósításához is. (bn) Kooperáció és hozam Három ár a társastermelőnek Új együttműködési szabályzat Csonoplyán Nagy munkában vannak a földművesszövetkezetben, számolnak, terveznek, a kooperáció új szabályzatát vetik papírra. Nagy feladatot kell valóra váltani. Nemcsak az a fontos, hogy kellő időben földbe kerüljön a mag, hanem az is, hogy milyen magot vetnek és milyen vetőágyat készítenek. Csonoplyán is beszélgetnek az őszi teendőkről, azzal mindannyian egyetértenek, hogy jóval többet kell termelni, mint eddig. De hogyan? A szövetkezetre hárul tehát az a feladat, hogy ezt a hogyant megfejtse, és olyan együttműködési formákat találjon, hogy a földművesek elfogadják. Ez pedig a legnehezebb. Az első teendők közé tartozott a földművesszövetkezet szénájának rendezése Ez nagyon fontos volt, mert az előző években visszaesett a társastermelés, gyengült az együttműködés a földművesek és a szövetkezet között. 1959- ben a földművesszövetkezetnek a társastermelés 403 millió dinár jövedelmet hozott. A rákövetkező évben azonban csak 273 milliót, 1961- ben pedig még tovább csökkent 240 millióra. Csonoplyán egyébként a szántóterület nem haladja meg a hétezer holdat, de ebből is mindössze ezer holdon folytattak társastermelést. A földművesszövetkezetben elhatározták, hogy sutba dobják a régebbi együttműködést szabályozó szerződéseket, de mielőtt az újat elkészítenék, kikérik a földművesek véleményét. Úgy is történt. A Szocialista Szövetség helyi szervezetének ülésén tették fel a kérdést első ízben. Kipuhatolták, hogy milyen együttműködési formákat akarnak a földművesek. Természetesen a szövetkezet is ismertette saját álláspontját. Az előzetes vita alapján aztán megszületett a szabályzat. Az alapelve ez: legolcsóbban az kapja az újratermelési anyagokat, annak szántanak legolcsóbban, aki legtöbb piaci fölösleget ad, azaz legnagyobb hozamot takarít be. A társastermelőket három osztályba sorolták. Az első osztályba tartoznak azok, akik úgyszólván minden munkát a szövetkezettel végeztetnek,, a másik kettőbe pedig azok, akik csak részben használják a szövetkezet gépeit. Az első osztályba tartozó társastermelők például ugarolás után a földjükre 300 kiló, a második osztályba tartozók pedig 250 kiló műtrágyát szórnak holdanként. Megjegyzem, hogy a földművesek csak szuperfoszfátot szórnak a földre, a szakszolgálat ugyanis megállapította, hogy a földek csupán foszfátban szegények, tehát ezt kell pótolni Eltérés van a szántás ára között is. Az első osztályba tartozó társastermelők egy hold felszántásáért (25 centi mélyen) 3000, a másodosztályúba tartozó földművesek 3200, a harmadosztályba tartozók pedig 3600 dinárt fizetnek. Aki a legtöbb piaci felesleget adja, annak olcsóbban végzi a műtrágyaszórást is. Az első kategóriába tartozók csak 500 dinárt fizetnek. A munkálatokat július 16- ától szeptember 15-éig végzik el. A szövetkezet gépei azonban ez idő után is szántanak, csak drágábban. Aki például csak novemberben kéri a szövetkezet segítségét, az 1000 dinárral többet fizet egy hold felszántásáért, mint az, aki a rendes időben kéri a traktort és egyéb gépeket. A két áron kívül van még egy harmadik is, az úgynevezett szabad ár. Ezt az árat a szövetkezet azoknak számolja fel, akik semmilyen szerződést nem kötöttek a szövetkezettel. Ez azonban jóval magasabb, mint a szerződéses ár. A társastermelő 25 centis szántásért 3000 dinárt fizet, viszont aki nem köt szerződést, az 5500-at. Külön feltételeket szabtak a termésbetakarításban. A tavalyi és az idei tapasztalat ugyanis bebizonyította, hogy a szövetkezet a gyengébb búza aratására ráfizet, főleg akkor, ha egységes részért végzi ezt a munkát. Eddig így volt. Jövőre azonban a gyengébb búzától húsz százalékos részt kér a szövetkezet, az erősebb búza learatásáért pedig 15—18 százalékot. Hogy melyik a gyengébb és az erősebb búza, azt könnyű megállapítani. A 15 mázsás termést vették közepesnek. A társastermelők a szántásdíjat, műtrágyát, vetőmagot fizethetik készpénzben is, de ezek például kevesebbet kapnak a búzáért, mint azok, akik természetben törlesztik a szolgáltatásokat. A társastermelésben még egy nyítást bevezettek. Bizonyos munkák elhanyagolásáért a szövetkezet és a társastermelő egyaránt büntetést fizet. Mindkét fél ugyanis kötelezi magát, hogy az előirányzott agrotechnikai munkákat a szerződésben megjelölt időben elvégzi. Ha valamelyik fél nem tartja be, esedékes a büntetés. A csonoplyai földművesszövetkezetben elkészült az együttműködési szabályzat. Megsokszorosították, minden gazdaságnak eljuttatták, s ha a társastermelők áttanulmányozzák, s megteszik észrevételüket, ennek szellemében igazítják ki majd a szabályzatot. Az első vélemények azt mutatják, hogy az idén Csonoplyán fellendül a társastermelés. Mert a földművesszövetkezet feltételei kedvezők, és ami legfontosabb, szavatolja a nagyobb termést. P. E. CRNAGORA SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK IV. plénuma Crnagora Szocialista Szövetségének főbizottsága tegnap délelőtt Andrija Mugosa elnökletével megkezdte IV. plenáris ülését. Néhány időszerű politikai kérdés és a Szocialista Szövetség problémáinak tanulmányozása után átszervezték a főbizottság egyes szerveit is. Az ülésen a végrehajtó bizottság tv elnökévé Veszelin Gyuranovicsot választották meg, mert Andrija Mugosa új beosztást kapott. „ MAGYAR SZÓ 3. oldal .Van műtrágya, de nem árt minél előbb megvenni Akciótervet készített a kamara és a szövetkezeti szövetség Az igazgató bizottság és az elnökség megbeszéléséről A mezőgazdasági kamarák tartományi szövetsége nemrég elkészítette a búzatermesztés idei akciótervét. Már régebben is volt róla szó, hogy mi mindent kell tenni a magasabb hozam érdekében, most azonban pontosan és részletesen papírra vetették a szükségleteket, majd megállapodtak abban, kinek mit kell tennie a program megvalósításáért. A program két lehetőséget irányoz elő a búzatermesztés bővítésére. Az egyik lehetőség: nagyobb területet bevetni búzával, mégpedig ott, ahol eddig legmagasabb hozamot értek el, azaz a szocialista gazdaságokon, és társas termelésben. A másik lehetőség: a hozamnövelés. A kamara akcióprogramja mindkét lehetőséget javasolja. E szerint az idén a szocialista nagygazdaságoknak 170 000 hektárt, a magánparasztok földjén teljesebb agrotechnika alkalmazásával 100 000 hektárt és az agrominimum alkalmazásával 185 000 hektárt kellene bevetni magashozamú búzafajtákkal, ezenkívül 75 000 hektárt hazai búzával. Azaz őszre összesen 530 000 hektár búzavetésünk lesz Vajdaságban. Tehát 43 000 hektárral több, mint az idén. Az akcióprogram szerint a nagyüzemi gazdaságok (birtokok és szövetkezetek) szántóföldjük 39 százalékán, a magánparasztok 31 százalékán termesztenek jövőre búzát. Felvetődik a kérdés, minek a rovására vethet több búzát a birtok vagy szövetkezet. A kamara igazgató bizottságának és a tartományi szövetkezeti szövetségnek tegnapi ülésén kimondták, hogy a takaránynövények termesztésében rejlenek a lehetőségek. Terülevega oc0..i.. B itr általában alacsony a takarmánynövények hozama, ha tehát korszerűsítjük a termelést, kihasználjuk az öntözési lehetőségeket, hektáronként magasabb hozamot érünk el, kisebb területen megterem a jószágállomány etetéséhez szükséges takarmány. A felszabadult területeken búzát lehet termeszteni. A nagygazdaságok szívesen megteszik ezt, mert a búza új ára igen kedvező, szép hasznot hoz. A magánparasztoknak is érdeke nemcsak nagyobb területet bevetni búzával, hanem többet is fektetni a búzatermesztésbe, hogy minél több teremjen. A kamara és a szövetkezeti szövetség akcióprogramja nem szentírás és nem parancs, csak tájékoztatás. A birtokok, szövetkezetek alapul veszik, és a helyi körülmények szerint dolgozzák ki tervüket. A program szerint a nagyüzemi gazdaságokon hektáronként 50 mázsás hozamot kellene tervezni, és természetesen előirányozni a szükséges műtrágyát, vetőmagot, munkákat. A társastermelők földjén 35 mázsás hozamot kellene elérni. A magánparasztok az agrominimum alkalmazásával könynyen termelhetnek 25 mázsát hektárján. Ha mindenki megteszi a magáét, és ha az esztendő sem lesz , olyan nagyon mostoha, mint az idei, akikor egész Vajdaságban átlag 33,5 mázsa búzát takaríthatunk be hektárjáról. Ez majd még egyszer annyi, mint az utóbbi évek átlaga, de nem lehetetlen elérni, mert sokkal gondosabban munkálják meg ezentúl a földet, s még egyszer annyi műtrágyát szórnak el hektáronként, mint eddig. Meg aztán nagyobbrészt magashozamú búzát vetnek. A birtokokon, szövetkezetekben, a Szocialista Szövetség és a földművesszövetkezet ülésein alaposan megvitatták a program megvalósításának lehetőségét. Hozzászóltak szakemberek, politikusok és földművesek. Úgy vélték, hogy a magánparasztok 25 mázsás hozama egy kis erőfeszítéssel elérhető, a társastermelők földjén is megteremhet 35 mázsa, de sokkal nehezebb lesz a nagyüzemi gazdaságok földjén betakarítani 50 mázsás hozamot hektárjáról. Van, ahol ez nem probléma, egyből beleegyeztek, hogy 50 mázsát terveznek hektáronkét, máshol úgy vélik reális lehetőségük határa 45 és 50 mázsa között van, s nem 50, hanem 47 mázsát írtak a tervbe. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem igyekeznek megtenni mindent a magasabb hozam érdekében, azt sem, hogy nem teremhet meg 50 mázsa, csak úgy vélik, legyen minél biztosabb a terv megvalósítása. Ahol erről van szó, ott nincs baj. Azt hibáztathatjuk, aki azért nem tervez többet, mert kevesebbet akar hektáronként befektetni, s úgy gondolja, hogy jobb kevesebb befektetéssel 45 mázsát termelni, mint nagyobbal 50 mázsát. A kamara igazgató bizottsága és a szövetkezeti szövetség elnöksége azért jött öszsze tegnap Noviszádon, hogy rövid betekintést nyerjen a pillanatnyi helyzetről, s felmérje, mit kell sürgősen tenni a termelés érdekében. Kiderült, hogy a rengeteg magashozamú búza előkészítéséhez nincs elég szelektor. A zombori járás mezőgazdasági kamarája azért javasolta a birtokoknak és szövetkezeteknek, hogy máris kezdjék meg a magtisztítást, mert később a magánparasztok számára kell előkészíteni a magot. A kereskedelem képviselői eddig azt mondták, ne izguljanak a termelők, van annyi műtrágya, amennyi csak kell. Később, amikor a kamarák bejelentették, menynyi műtrágyára lesz szükség, kiderült, hogy ők nem számítottak ekkora rendelésre. Nem arról van szó, hogy nincs műtrágya, a behozataliból nem lesz hiány, a szuper foszfáttal azonban baj lehet, ha idejében nem tesznek valamit. A műtrágyagyárak ugyanis annyi műtrágyát állítottak elő, hogy már nincs tol raktározniuk, s termelésüket a régebbi színvonal 60 százalékára csökkentették. Azonnal rendelni kellene a műtrágyát s eljuttatni a termelőhöz, mert sem a gyárnak, sem a kereskedelmi hálózatnak nincs elég raktára, ahogy érkezik, úgy kellene a termelőknek átvenni, hogy felszabaduljanak a raktárak, és a gyáraik teljes termelőképességgel termeljenek, mert nagy szükség lesz a műtrágyára. Ha a kalikament vagy egyéb nitrogéntartalmú műtrágyát később hozzák be, mint ahogyan a szuperfoszfát megérkezik a termelőhöz, az még nem baj, mert ezt fejtrágyázásra használják, s csak ősz végén lesz rá szükség. A szuperfoszfát nagyobb részét viszont már augusztus végén, szeptemberbenel kell szórni. Tehát jó lenne azonnal szállítani a termelőkhhöz, a birtokokhoz és magán parasztokhoz, mert ők a kisebb mennyiséget könnyebben elraktározzák, mint ha több ezer vagon összetorlódik egy helyen. Ezt a problémát a földműves szövetkezeteknek kell megoldaniuk. Nagyobbrészt fel is készültek a műtrágya átvételére. A zombori járásban például a műtrágya 60 százaléka már megvan, csak át kell adni a termelőknek. Vetőmagós van elég Vajdaságban, csak egyik járásban több is lesz, mint kell, a másikban nem lesz elég, ezért rövidesen el kellene juttatni rendeltetési helyére, nehogy más vidékekre kerüljön, itt viszont hiányt szenvedjünk. A megbeszélésen részt vett Bora Novákovics, a mezőgazdasági kamarák köztársasági szövetségének elnökhelyettese is. L. J. 1964-re százezer kerékpár kivitelre A szuboticai PARTIZÁN kerékpárgyár termékei Amerikában A szuboticai PARTIZÁN kerékpárgyár termékei, az ország határain túl is ismertek. Minőség tekintetében komoly versenytársa sok más fejlett iparú állam termékeinek. Különösen nagy a konkurrencia az amerikai piacon. Az USA szállítói közé ugyanis a világ legerősebb ipari államai tartoznak. Nyugat-Európából Nyugat-Németország, Anglia, Olaszország, Franciaország, Hollandia, a kelet-európai államok közül pedig Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Szovjetunió. Ide kell sorolni még Japánt is, amely nagy menynyiségű, olcsó, különböző típusú, ízléses kivitelezésű kerékpárokat szállít az USA- ba. Az USA évi kerékpárszükséglete 4 millió darab, tehát több mint kétmilliót külföldről szállítanak be. Mivel az amerikaiak főleg gyermekeik számára vásárolnak kerékpárt, a gyáraknak méret és kivitelezés tekintetében ehhez a követelményhez kell igazodniuk. A szuboticai Partizán kerékpárgyárnak igen szép kilátásai vannak termékeinek értékesítésére az USÁ- ban. Az 1961. évben 5000 darabot szállítottak ki. Az idei terv szerint újabb 16 000 darab készül az USÁ-nak, amiből június 30-áig 12 ezret le is szállítottak. 1963-ban a Patizán 35 000 kerékpárral jelenik meg az Amerikai Egyesült Államokban. Ezt a tervet 1964-re ki akarják bővíteni, úgyhogy az utána következő időszakban évente 100 000 darabot szállítanak külföldre, főleg az USA-ba. Hogy ezt megvalósíthassák, meg kell oldani a nyersanyag és egyes félkész termékek beszerzésének kérdését. Ugyanis ezek nagy részét még mindig külföldről hozzák be. Ezenkívül az idejét múlt gépeket és felszerelést ki kell cserélni, újakat kell venni, mert csak így tudnak jó minőségű kerékpárokat előállítani. Ezeknek a kérdéseknek megoldása egyik feltétel ahhoz, hogy megszilárdítják helyzetüket a külföldi piacon. V. T.