Magyar Szó, 1962. október (19. évfolyam, 272-301. szám)
1962-10-02 / 272. szám
2. oldal Kevesebb kommunális bank lesz Az év végéig befejezik az átszervezést Almak idején, amikor a kommunális pénzintézeteket szervezték, úgy határoztak, hogy minden kommunában legyen egy pénzintézet, egyszóval minden kommunának külön „pénztára” volt. A gyakorlat azonban nem igazolta teljesen e rendszer helyességét, mivel egyes bankok területén jóval nagyobb volt a gazdasági tevékenység, mint más bankok területén. A kommunális bankok tartományi szervezetében már az év elején felvetődött a kérdés, hogy a kisebb forgalmú kommunális pénzintézeteket be kellene olvasztani a nagyobb forgalmú bankokba. Szó volt arról, hogy minden egymilliárd dinárnál kisebb forgalmú bankot a legközelebbi erősebb bankhoz csatolják. A vélemény időközben módosult, s most az a helyzet, hogy a bankok számát még jobban kell csökkenteni, úgyhogy Vajdaságban a 32 kommunális bankból alig marad húsz. Minden járás területén latolgatják a helyzetet, és keresik a legkedvezőbb megoldást. Vannak eltérő álláspontok, de nagyjából minden járásban megegyeznek abban, hogy a községi pénzintézeteket összpontosítani kell. Eddig a kisebb bankok csak a helybeli pár gazdasági szervezettel dolgoztak. Ha most több kommunának lesz közös bankja, akkor a bank rendelkezésére álló és kezelésében lévő eszközöket sokoldalúbban használhatják fel. Másrészt a közös kommunális bank, habár minden kommuna megtartja saját alapjainak tulajdonjogát, simulékonyabban alkalmazhatja azt, és szükség esetén az egyik kommuna kisegítheti a másikat. Például sokkal nagyobb területen vehetik igénybe a terményfelvásárlási hitelt, a társastermelésre előirányzott beruházási eszközöket, vagy a gazdasági vállalatok együttműködését pénzelő alapokat stb. Egyes pénzintézeteiknél az a helyzet, hogy több eszközzel rendelkeznek, mint amennyit a gazdasági vállalatok igényelnek, más bankoknál viszont fordított a helyzet, s nem győzik kielégíteni az igénylőket. Az eszközök összpontosítása, ami a kommunális bankhálózat szűkítésének egyik legfontosabb indokolása, feltétlenül módosítani fogja ezt a helyzetet. Másrészt módosul majd a munkarendszer is. A munkaerők összpontosításával, jobb és alkalmasabb megoldásra nyílik lehetőség, a gyengébb alkalmazottak kiszorulnak, s azokban a községekben, ahol felszámolják a kommunális pénzintézetet, a termelésből korábban kivont jobb munkaerőt a gazdasági vállalatok ismét visszakapják. Mint mondottuk Vajdaságban jóval kevesebb kommunális bank lesz. Lássuk milyen a helyzet az egyes járásokban. A noviszádi járásban mindössze három kommuna területén marad meg a kommunális bank, elsősorban Noviszádon, ahol már eddig is két ilyen pénzintézet működött Az egyik a népbizottság gazdasági vállalatainak pénzügyeit kezeli, a másik pedig több szomszédos kommuna közös „pénztára”. A tervek szerint a bácsi pénzintézet a palánkaihoz csatlakozik, a szubobráni és a zsablyai bankokat pedig a Noviszád vidéki kommunális bankokhoz csatolnák. A szuboticai járásban jelenleg 9 kommunális bank működik, ezek számát előreláthatólag háromra, esetleg négyre csökkentik. Megmarad a szuboticai, zentai és a topolyai, esetleg a kanizsai bank, ennek a sorsa azonban még nem dőlt el. Megszűnnek tehát a csantavéri, bajmoso, moravicai és más kisebb pénzintézetek, illetve ezeket beolvasztják a legközelebbi nagyobb kommuna területén működő pénzintézetekbe. A zrenyanini járásban is lényegesen csökkentik a bankok számát, s előreláthatólag csak Zrenyaninban és Kikindán (esetleg Novi Knezsevácon) marad meg, tehát a jelenlegi hat pénzintézet számát felére csökkentik. A zombori járásban még nem alakult ki a helyzet, főleg vp- MAGYAR SZÓ Minden munkaszervezet önálló önigazgatású szervezet A Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság előzetes alkotmánytervezetének indokolása (8) 5. A MUNKASZERVEZETEK A munkaszervezetek helyzetének, jogainak és kötelességeinek meghatározásában az előzetes alkotmánytervezet a következő álláspontokból indul ki: 1) Minden munkaszervezetnek, vagyis önálló önigazgatású szervezetnek azonos a helyzete. A dolgozóknak minden fajta munkaszervezetben ugyanazok a jogaik és kötelességeik vannak az általuk igazgatott társadalmi eszközök iránt, s önállóan szabályozzák belső szervezetüket. Ezzel összhangban minden munkaszervezet önálló az ügyvitelben. A munkaszervezetere azonos helyzete azonban nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy bizonyos különbségek legyenek tevékenységük folytatásának feltételeiben és módjában, valamint a munkaszervezet igazgatásának konkrét formájában egyrészt a gazdasági szervezetek, másrészt a társadalmi szolgálatot teljesítő intézmények között. 2) A munkaszervezet jogi személy, vagyis a törvénynyel összhangban jogokat szerezhet és vagyonjogi kötelezettségeket vállalhat. Az előzetes alkotmánytervezet csak elvi szabályt tartalmaz, amely szerint a munkaszervezet a hordozója az általa igazgatott társadalmi eszközökre vonatkozó jogosítványoknak. A munkaszervezet fel van jogosítva, hogy bíróiság és más szervek előtt az ezekkel az eszközökkel kapcsolatos jogok megvalósítása uatkozik ez a hódsági bank sorsára. A pancsovai járásban valószínűleg a kovini bank csatlakozik a versedhez, és a belaczkvai kommunával képez majd közös pénzintézetet. Mindenesetre a kérdés most már sürgős. Ha az érdekelt népbizottságok közös nevezőre hozzák érdekeiket az év végére véglegesen kialakul a vajdasági kommunális bankok hálózata, s ez rá vonatkozó követeléseket érvényesítse. Az előzetes alkotmánytervezet egyúttal megállapítja azt az elvet, hogy a társadalmi termelőeszközöknek, vagy a társadalmi munka más eszközeinek elidegenítése, vagy ezeknek az eszközöknek más munkaszervezetre vagy más társadalmi alanyra való átruházása esetén a munkaszervezet mindenkor köteles megóvni az általa igazgatott eszközök csökkentetten értékét. 3) A munkaszervezet önállóságára és önigazgatására lényeges jelentősége van annak az elvnek, hogy a munkaszervezet önállóan állapítja meg termékei és szolgáltatásai cseréjének feltételeit, ami magában foglalja a munkaszervezetnek azt a jogát is, hogy termékeinek és szolgáltatásainak árát maga állapítja meg. Ez azonban nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a társadalmi-politikai közösségek feljogosított szervei, a törvény alapján, bevezessék bizonyos termékek és szolgáltatások árának ellenőrzését, vagy megállapítsák áruk alakításának módját, ha a gazdaság általános érdekei vagy a társadalmi közösség más érdekei megkövetelik. Ami a külfölddel való cserét illeti, az előzetes alkotmánytervezet leszögezi azt az elvet, hogy a munkaszervkaroka Ш való áru és szolgáltatás cseréjének s ügyvitelének feltételeit szövetségi törvény állapítja meg. 4) Abból a tételből kiindulva, hogy a munkaszervezetek önigazgatásával létre kell jönniük a feltételeknek, ahhoz, hogy a dolgozó minél közvetlenebbül határozzon a közös munkáról és saját gazdasági helyzetéről, az előzetes alkotmánytervezet a munka és az igazgatás megszervezésének egyik alapelvéül állapítja meg, hogy a közös munka minden szakaszában, vagyis a munkasejtben és a tágabb szervezeti egységekben a dolgozók minél közvetlenebbül határozzanak munkájuk és gazdasági helyzetük kérdéseiről, de a munkaszervezet munkafolyamatának és ügyvitelének egységével összhangban azt is biztosítani kell, hogy a munkaszervezetre közös érdekű kérdéseket az egész munkaszervezet oldja meg. A dolgozók közvetlen határozása a munkasejtben egyúttal egyik lényeges feltétele a munka szerinti elosztás elve megvalósításának. Ezzel összhangban az előzetes alkotmánytervezet előírja, hogy az önigazgatást, a munkaközösség közvetlenül és a munkástanács vagy más megfelelő igazgató szerv útján — amelyet maguk a dolgozók választanak és hívnak vissza —, valamint más igazgatószervek útján valósítja meg. 5) Az előzetes alkotmánytervezet megállapítja az alapelveket a munkaszervezetek igazgatójának funkciója, ki- s nevezésének módja és felelőssége tekintetében. Megállapítja, hogy a munkaszervezet munkafolyamatát és ügyvitelét közvetlenül az igazgató irányítja, egyben biztosítja az igazgató önállóságát és személyes felelősségét a szabályzattal megállapított egyes jogok gyakorlásában és kötelességek teljesítésében. Fontos újítás az az elv, hogy az igazgatót a munkástanács nevezi ki nyilvános pályázat útján, és a munkástanács menti fel, a társadalmi-politikai közösség illetékes szervével egyetértésben, míg a most érvényes előírások szerint a községi népbizottság vagy íriás meghatározott állami szerv nevezi ki az igazgatót. Külön jelentősége van annak, hogy a meghatározott társadalmi funkciót viselő személyek leválthatóságának elvi tételével összhangban az előzetes alkotmánytervezet bevezeti az igazgatók újraválaszthatóságának elvét Az előzetes alkotmánytervezet szerint az igazgató korlátozás nélkül újra megválasztható ugyanabba az állásba. Az igazgatói megbízatás idejét törvény állapítja meg. 6) A munkaszervezet önigazgatásának egyik alapeleme a munkaszervezetnek az a joga, hogy a statútumot és más általános rendelkezéseket hoz belső viszonyainak szabályozására. Habár abból az elvből indul ki, hogy a munkaszervezet önállóan hozza meg statútumát és más általános rendelkezéseit belső viszonyáról, az előzetes alkotmánytervezet előirányozza, hogy ha a társadalmi közösség általános érdekei megkövetelik, törvényben elrendelhető, hogy a statútumot, vagy egyes részeit a társadalmi közösség szerve hagyja jóvá, illetőleg a társadalmi közösség illetékes szerve meghatározott felhatalmazásokat kaphat a munkaszervezet bizonyos rendelkezéseinek meghozatala tekintetében. De-ezekkel a felhatalmazásokkal nem lehet korlátozni az önigazgatási jogokat, az Alkotmány megszegése nélkül. 7) A munkaszervezetek alkotmánnyal, törvénnyel, a társadalmi tervekkel és más törvényes előírásokkal összhangban valósítják meg az önigazgatást és folytatják tevékenységüket, de ezek az előírások és társadalmi tervek nem sérthetik a munkaszervezeteknek és a dolgozóknak az Alkotmányban megállapított jogait. 8) Az előzetes alkotmánytervezet abból az elvből indul ki, hogy a munkaszervezet már pusztán megalakulásával önállóságot szerez. Ezért külön alkotmányos biztosítékot nyújt a munkaszervezetnek, megszüntetésének lehetősége és a munkaközösség önigazgatási jogát korlátozó más rendszabályok alkalmazása tekintetében. Evégett elrendeli, hogy munkaszervezetet csak azokban az esetekben lehet megszüntetni, amelyeket az előzetes alkotmánytervezet kivételesen előír külön a gazdasági szervezetekre és külön az intézményekre vonatkozólag. Ezért az előzetes alkotmánytervezet külön szabályozza, hogy törvényes feltételekkel mely esetekben lehet feloszlatni a munkaszervezet statútuma alapján megalakított igazgatószerveket, és milyen feltételekkel lehet gazdasági szervezetet meghatározott időre, ideiglenesen kényszerigazgatás alá helyezni. Mivel a munkaszervezet megalakulásának pillanatától kezdve önálló alany, ezért a munkaközösség sem határozhatja el a munkaszervezet megszüntetését. 9) Az előzetes alkotmány a tervezet külön helyet ad a munkaszervezetek társulásának, és megállapítja ennek alapelveit. Az előzetes alkotmánytervezet fenntartva a munkaszervezetek társulására vonatkozó fennálló törvények elveit, a társulásnak két alapformáját irányozza elő: a) ügyviteli társulás szövetségekbe és ügyviteli szervezetekbe, s megállapodás közös tevékenységről vagy ügyvitelről; b) kamarákba vagy más hasonló szervezetekbe való társulás a munkaszervezetek tevékenységének előmozdítása vagy közös érdekű kérdések megoldása végett. Az előzetes alkotmánytervezet a társulás önkéntességének elvéből indul ki, de egyúttal előirányozza, hogy törvényben előírhatók meghatározott munkaszervezetek kötelező társulásának feltételei, valamint azt is, hogy egységes kamarák létesíthetők. Hasonlóképpen szavatolja a munkaszervezeteknek azt a jogát, hogy egyesítsék eszközeiket tevékenységük előmozdítása végett. Az előzetes alkotmánytervezet azonban alkotmányellenesnek nyilvánítja a munkaszervezetek társulásának vagy egybeolvadásának vagy eszközeik egyesítésének minden formáját, ha ezzel, monopolhelyzet kialakítása révén, anyagi előnyök szerzésére törekszenek, vagy más előnyök szerzésére, amelyeknek nem a munka az alapja. Holnapi számunkban: A TULAJDONJOG FORMAI Fő cél: a hozamnövelés őszi vetéssel kapcsolatos feladatok a Kommunista Szövetség és a Szocialista Szövetség községi vezetőségének együttes ülésén Szobotián a Kommunista Szövetség és a Szocialista Szövetség községi vezetőségének együttes ülésén megvitatták az őszi vetéssel kapcsolatos előkészületeket, a társastermelés körüli helyzetet, az ezzel kapcsolatos tervek készítését és megvalósítása körüli feladatokat. Bagi Károly, a Kommunista Szövetség községi vezetőségének tagja adott átfogó elemzést az őszi vetés körüli helyzetről. Elmondta, hogy a kora nyárban a Kommunista Szövetség és a Szocialista Szövetség vezetőségének együttes ülésén megvitatták a mezőgazdaság időszerű problémáit, a búzatermelés és a termelés növelése körüli feladatokat. Ezt követően a mezőgazdasági szervezetekben működő KSZ alapszervezetek, az önkormányzati szervek, a Szocialista Szövetség helyi bizottságai megtárgyalták a feladatokat, majd a termelőkkel a gyakorlati munkára vonatkozó tennivalókat is megvitatták. Szubotica területén ezen az őszön több mint 11 000 hektár búzát kell elvetni. A tervek szerint ebből 3870 hektáron a földműves szövetkezetek segítségével alkalmazzák majd az agrotechnikát. A társastermelés terén eddig a tavankutiak vezetnek, de jók az eredmények a szuboticai földművesszövetkezetben is. Az utóbbi napokban meggyorsult a szerződések kötése, noha Palicson és Zsedniken jobbak is lehetnének az eredmények. A múlt hetekben bizonyos zavarok álltak be a műtrágyaellátásban. Az illetékes szervek azonban szorgalmazták a vasúti szállítás meggyorsítását, és most átlag 80 vagon műtrágya érkezik naponta Szuboticára. A Zorka gyár Valijában már teljesítette évi termelési tervét, ennek ellenére megfeszített erővel három váltásban dolgoznak, csakhogy eleget tegyenek a megrendeléseknek. Vetőmag van elég, és ennek tudható be, hogy a szerződések kötése is meggyorsult. Az agrominimumra vonatkozó községi rendelet betartásának ellenőrzését is megkezdik. Palics és Bikovó környékén akadnak termelők, akik az ugarolást nem végezték el, és a magashozamú vetőmag és az előírt műtrágya mennyiséget sem vásárolták még meg. Zsedműven csaknem 400 hektárra kötöttek szerződést, több mint hat vagon vetőmagot adtak ki, a műtrágya kiadása körül azonban zavarok mutatkoztak, noha a szövetkezet idejében szerződést kötött a gyárral. A szerződések kötése, a vetőmag, műtrágya kiadása, a mezőgazdasági gépek kihasználási tervének elkészítése folyamatban van, és az együttes ülésen további feladatokként arról tárgyaltak, hogy a mezőgazdasági szervezetekben, továbbá a földművesszövetkezetekben az őszi vetés gyakorlati megvalósításán kell fáradozni. Amikor a vetés megkezdődik, arra kell törekedni, hogy a napi tervek megvalósuljanak, és a rendeletben előírt agrotechnikai szabályokat és időpontokat betartsák. Határozatot hoztak, hogy az együttes ülés után a mezőgazdasági szervezetekben, a településeken, a Kommunista Szövetség alapszervezetei, az önkormányzati szervek, a Szocialista Szövetség tagozati, helyi szervezetei együttes üléseken elemezzék a helyzetet. U. J. Kedd, 1962. október 2. . Külváros lett a faluból... A nagyváros szomszédságában elterülő falvak lakói 10—15 kilométernyi távolságból is látják a tornyokat és a gyárkéményeket, oda látszanak esténként a város fényei is, a távolság azonban falu és város között mégis olyan nagy, hogy a 10—15 kilométernyi út gyakran két külön világot választ el egymástól. A város fejlődik, eleven életet él, a falu megmarad falunak, így volt ez Hajdújárással, Ludassal és Noszával is, így volt egészen az utóbbi évekig. Azután korszerűsödött a közlekedés. Először is a régi két vonatpár helyett hét járatot vezetett be a vasút, és a hajdújárási állomásról majd két-három óránként követték egymást a vonatok kelet és nyugat irányában egyaránt. Csökkent a távolság falu és város között, és a falu élete lüktetőbbé vált Azután jöttek az autóbuszjáratok is, és még közelebb került a falu a városhoz. Ma a hét vonatjáraton kívül kilenc autóbuszjárat is van naponta Hajdújárás és a város között. Naponta tehát 16 járat van egy-egy irányban, nem számítva, hogy úgy elszaporodtak a kerékpárok és a motorkerékpárok, mint a tarack. Megszűnt a távolság. A települések népe — hála a jó közlekedési lehetőségeknek — otthagyta a kapát, és elhelyezkedett a gyárakban, az üzemekben, intézményekben. A gyerekek a városba járnak iskolába. A városba járnak moziba, színházba, táncra, korzóra. Meghalt a falu. Külváros lett belőle. (is)