Magyar Szó, 1962. november (19. évfolyam, 302-330. szám)

1962-11-01 / 302. szám

СввМгКк, 1962. bw. L MAGYAR SZÓ Kilenc hónap gazdálkodása Élénkülő gazdasági vérkeringés - Integráció és megújítás - Villanyerőkorlátozás - Kitűnő eredmények a szerződés­kötésekben November 10-én tartják az Orvosegyesületek Szövetségének plénumát A Jugoszláv Orvosegyesü­letek Szövetsége november 10-én Beográdban tartja plé­numát. Az orvosok nagy ér­deklődéssel várják az orvo­sok és egészségügyi dolgozók társadalmi kódexének terve­zetét, amelyről a plénumon szó lesz. (Tanjug) Eltemették dr. Branko Csubrilovicsot Rodoljub Csolakovics, Velimir Sztojnics, Avdo Humo és Dzsen­­al Bijedics is ott volt a temetésen Tegnap délután a beográdi Új temetőben eltemették dr. Branko Gsubrilovics orvost, aki sokáig népképviselő és az alkotmányozó közgyűlés tagja volt. Az elhunyt ravatalán elhe­lyezték a Szövetségi Képvise­lőház, Bosznia-Hercegovina népszkupstinája, valamint a banyalukai járási népbizott­­ság koszorúit. A temetésen megjelentek az elhunyt hozzátartozói, ba­rátai, munkatársai és igen sok ismerőse. A Szövetségi Népszkupsti­na képviselői, valamint Bosz­nia-Hercegovina képviseletsé­ga nevében Grujo Novako­­vics búcsúztatta az elhunytat, méltatva sok évi érdemleges tevékenységét és sikeres or­vosi munkásságát. Barátai és ismerősei nevé­ben Ninko Petrovics, dr Ve­­limirovics, dr. Braniszlav Sztanojevics és Osztoja Cve­­tics mondott búcsúbeszédet. Dr. Branko Csubrilovics temetésén részt vett többek között Rodoljub Csolakovics, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács alelnöke, Velimir Sztoj­­ics, Avdo Humo és Dzsemal Bijedics, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács tagjai,­­ több szövetségi népképviselő, va­lamint Bosznia-Hercegovina és Szerbia képviselőházának számos tagja. (Tanjug) A TARTOMÁNYI GAZDASÁGI BIZOTTSÁG ÜLÉSÉRŐL A tartományi gazdasági bizottság tegnapi ülésén­­­­ Dusán Bogdanov elnökletével — foglalkoztak Vajdaság háromnegyed évi gazdasági helyzetével. Az ülésen jelen volt Ilija Rajacsics, a tartományi végre­hajtó tanács alelnöke is. A beszámolót Dusán Ilije­­vics, a tanács titkára terjesz­tette elő. A tartomány gazda­sági vérkeringése az év ele­jén lassúbb volt, mint az el­múlt év azonos időszakában, a harmadik évnegyedben a­­zonban már javulást tapasz­talhattunk. A gazdasági ága­zatok közül csak a kivitel és az építkezés maradt lénye­gesen a tavalyi szint alatt, s a mulasztásokat az év végéig nem is pótolhatjuk. — Megszilárdult a búza, kukorica, cukorrépa és a ta­karmányfélék hozama — ál­lapította meg hozzászólásá­ban Györgye Niksics, a tar­tományi mezőgazdasági tit­kárság vezetője. — A jövő­ben azonban nem szabad le­maradnunk a tervezett kere­tek mögött. A mezőgazdaságban a­­ ta­valyi átlagnál nagyobb a ku­korica, cukorrépa, naprafor­gó és a kender hozama, a ta­karmányfélék hozama nagy­jából azonos a tavalyival. A gyáripari termelés az elmúlt kilenc hónapban a tavalyi azonos időszakhoz képest 0,6 százalékkal növekedett. Je­lentősebb a növekedés a szén­kitermelésben (32 százalék) és a faiparban (14 százalék), kö­zepes az emelkedés a kőolaj-, és vegyiparban, s kisebb a fejlődés a textil-, bőr- és é­­lelmiszeriparban (kivéve a vágóhidakat). A többi gazda­sági ág nagyjából a tavalyi szinten mozog. A gyáripar mérsékeltebb termelésére hatott a kereslet csökkenése és a készletek nö­vekedése. Az utóbbi hónap­ban azonban némileg javult a helyzet. A nyersanyagellá­tás nagyjából kielégítő volt — kivéve a mezőgazdasági terményeket és a sertést. A mostani helyzet arra kény­szeríti a vállalatokat, hogy több figyelmet fordítsanak a belső tartalékok és a mun­kaerő kihasználására, és tü­zetesebben foglalkozzanak az együttműködés és az integrá­ció kérdéseivel. Intézkedéseket tettek, hogy az avult gyáripari felszere­lést megújítsák, s külön fi­gyelmet szenteljenek a ter­melékenység növelésének. Kü­lönösen jelentősek a mező­­gazdasági termelés fokozásá­ra előirányzott intézkedések, s a legutóbbi eredmények azt mutatják, hogy a szerződés­­kötések jóval felülmúlták a várakozást. A legutóbbi je­lentés szerint csaknem két­százezer hektárra kötöttek búzatermelési szerződést, kukoricára 90 830, cukorrépá­ra pedig 39 900 hektárt kö­töttek le. A kukorica betakarítását átlag 85 százalékban végez­ték el, a cukorrépa betakarí­tásban elérték a 75 százalé­kot. Az őszi mélyszántást ille­tőleg eltérők az eredmények, a szuboticai járásban például 78 százalékban, Szerénység­ben viszont csak 36 százalék­ban végezték el. Hasonlók az eltérések a búzavetésben is. A noviszádi járásban 34, a zomboriban 50, a szuboticai­­ban 64, a zrenyaniniban 24, a pancsovaiban 26 és Sze­rénységben 34 százalékban fe­jezték be. A kukoricabetaka­rításban legjobb eredményt a szuboticai és a zrenyanini járások (93, illetve 95 száza­lék), leggyengébbet pedig a mitrovicai járás (41 százalék) ért el. A sertéshízlalásban nagy nehézségek mutatkoznak, s a közeljövőben hathatósabb in­tézkedéseket kell foganato­sítani, mivel nemcsak a köz­ellátás hiányos, hanem a vá­góhidak sincsenek ellátva nyersanyaggal. A kereskedelem forgalma növekedett, s mivel az árak emelkedtek, értékben felül is múlta a tavalyi átlagot. A közfogyasztási cikkek ára át­lag 7 százalékkal növekedett, főleg a keresettebb élelmi­szerek, mezőgazdasági ter­mékek ára; az ipari cikkek ára átlagban 4 százalékkal emelkedett. A készletek to­vábbra is nagyok, s a keres­kedelem nehezen szánja el magát, hogy árleszállítás út­ján szabaduljon meg tőlük. Az integrációval kapcso­latban Dusan Bogdanov le­szögezte, hogy csak alapos és megfelelő elemzés után lehet hozzányúlni. Elsősorban a műszaki folyamatot kell fej­leszteni, a sebtében létrejött együttműködésnél viszont ez bizonytalan. Amíg tehát az ügyviteli és műszaki együtt­működés nem mutat meg­győző eredményeket, a spe­­cializálást kell szorgalmazni, hiszen a kisebb gazdasági vál­lalatok csak ezúton biztosít­hatják jövőjüket. Tény az, hogy a legtöbb gyáripari szak­mában már megindult az in­tegráció folyamata. Ezt azon­ban legtöbbször az anyagi kérdések rendezésének tekin­tik, márpedig az integrációt elsősorban a gazdasági tevé­kenység fejlődésének szem­szögéből kell szemlélni. — Van még egy kérdés, a­­mely hatással van a gyáripar­ra — mondotta Kovács And­rás iparügyi titkár­a, s ez a villanyerő korlátozása. Má­tól kezdve a vajdasági áram­szolgáltatást 13 megawattal csökkentették, mivel az ala­csony vízállás miatt a vízi erőművek nem termelnek e­­legendő áramot. S ha a hely­zet tovább így tart nagyobb korlátozásokra is szükség lesz. Ezért egyes üzemek mó­dosították termelési beosztá­sukat, s lehet, hogy sor ke­rül a háztartási fűtőtestek használatának korlátozására is. Kedvező az a körülmény, hogy a gyáripari termelés­ben kevesebb a selejt, s a legtöbb ipari termelésben, ma már az európai átlag kö­rül mozgunk. Meg kell említeni, hogy a személyi jövedelmeket min­den gazdasági üzemben mó­dosították és az átlag az el­múlt kilenc hónap alatt a ta­valyi szint alatt van. A beszámoló foglalkozott még a betegszabadságok e­­melkedésével, amely 18 szá­zalékkal magasabb, mint az elmúlt év azonos időszaka­ A tartományi képviselőház épülete ban, s emiatt a szociális in­tézmények segélyfizetése 37 százalékkal növekedett. —ez Tartományunkban is megünneplik az AFZS megalakulásának 20. évfordulóját Húsz évvel ezelőtt alakult meg a Nők Antifasiszta Frontja az AFZS. A Szocia­lista Szövetség tartományi bizottságának titkársága teg­nap ülést tartott, és 31 tagú bizottságot választottak az ünnepségek szervezésére. Tartományunkban nem szerveznek ünnepségeket, ha­nem a Szocialista Szövetség helyi szervezeteiben, a Népi Ifjúság aktíváiban, a válla­latok szakszervezeti csoport­jaiban, a nőszervezetekben emlékeznek meg a nők sze­repéről a háború előtti mun­kásmozgalomban, a népfel­szabadító háborúban és a háború utáni országépítés­­ben. S. Z. Ezüstérmet kapott a zombori mező­gazdasági gépgyár A zombori Poljoprivrednik mezőgazdasági gépgyár a magyarországi mezőgazdasá­gi kiállításon bemutatott cu­korrépa gépcsoportjával e­­züstérmet nyert. Az érmet ma Gavra Radojicski, a no­viszádi Agrovojvodina keres­kedelmi vállalat vezérigazga­tója ünnepélyesen átadta a Poljoprivrednik vállalatnak. Ugyanis a Poljoprivrednik gépét az Agrovojvodina ál­lította ki, és így ő vette át az ezüstérmet a kiállításon. Gavra Radojicski az ezüst­érem átadásakor hangsúlyoz­ta, hogy a pesti nemzetközi mezőgazdasági kiállítás ma­gas színvonalú volt, a mező­­gazdaság legelőrehaladottabb technikai vívmányait szemlél­tette. A kiállítás szakbizott­sága szigorúan bírálta a ki­állított termékeket. A cukor­répa gépcsoportok közül a Poljoprivrednikét legjobbnak minősítette, mivel aranyér­met senki sem nyert. A kü­lönböző országok mezőgazda­­sági szakértői — folytatta Radojicski — elismerték, hogy a Polyoprivrednik cu­korrépa gépei jobb tulajdon­ságokkal rendelkeznek, mint az övéké, és érdeklődtek e mezőgazdasági gépek vásár­lása iránt Kovacsics Dragán mérnök, a Polyoprivrednik mezőgaz­dasági gépgyár igazgatója megköszönte az ezüstérmet és az oklevelet, majd meg­jegyezte, hogy a répagépe­ket még tökéletesebbé teszik. Anka Berusz fogadta a külföldi nőszervezetek küldöttségeit Anka Berusz, a Szocialista Szövetség horvátországi fő­bizottságának elnöke teg­nap fogadta a hazánkban tartózkodó külföldi nőszer­­­­vezetek küldöttségeit, akik­­részt vettek az október 23- ától 26-áig megtartott beográ­­di értekezleten. Mint isme­retes, ezen a találkozón a ju­goszláv és külföldi nőszer­vezetek a leányifjúság neve­lési problémáiról és társa­dalmi életéről tanácskoztak. A nőszervezetek küldött­ségei tegnap Zágrábban meg­­­tekintettek több szolgáltató­i műhelyt. (Tanjug) 2. oldal 4 Az önképzés a legfontosabb Kevesen tanulmányozzák a marxista irodalmat A Kommunista Szövetség noviszádi községi vezetőségének ülése A Kommunista Szövetség noviszádi községi vezetősége a legutóbbi ülésen a kommu­nisták eszmei-politikai kép­zéséről tárgyalt. A IV. plénum félreérthe­tetlenül megköveteli a kom­munistáktól a rendszeres esz­mei-politikai képzést. Mert csak akkor tudják eredmé­nyesen végezni társadalmi­­politikai és gazdasági felada­tukat, ha megfelelő tudással rendelkeznek. Ellenkező eset­ben nem képesek felfedni a társadalmi és gazdasági tör­vényszerűséget, még kevésbé tudnak helytállni, s megfele­lő döntéseket hozni. Tanulni kell tehát. Felve­tődik a kérdés, milyen mó­don. Erről a noviszádi kom­munisták körében különféle­­képpen vélekednek. Egyesek a továbbképzés problémáját az alapszervezeteken belül akarják megoldani. Saját ere­jükre támaszkodva előadáso­kat szerveznek. Mivel ebben a munkaformában a hallga­tók teljesen passzívak, kétes az eredmény. Mások túl­ér­tékelik a mindennapi politi­kai tevékenység eszmei hatá­sát s elvetik a rendszeres is­kolai jellegű képzést. A községi vezetőség össze­gezve ezeket az áramlatokat, hangsúlyozta, hogy a tagok eszmei-politikai képzésében legfontosabb tényezők: az önképzés, a különféle intéz­mények, mint a népegyetem, munkásegyetem, esti politi­kai iskola stb. és a minden­napi munka. Habár a kommunisták to­vábbfejlődésében a legfonto­sabb helyett az önképzés fog­lalja el, mégis ez a legelha­nyagoltabb tanulási forma. A marxista könyvek a könyv­tárakban porosodnak. A tö­megszervezetek irodáiban a könyvek díszül szolgálnak, ritkán jut valakinek eszébe, hogy a tagok rendelkezésére bocsássa. Az önképzés elősegítésének érdekében a községi vezető­­ség tanácsadó központot létege­sít. Ez a központ segítséget nyújt az egyénnek a tovább­tanulásban, eszmei kérdések megvitatásában, nehezebb szövegek megmagyarázásá­ban, könyvet ad az érdeklő­dőknek stb. Továbbá leszögezték, hogy azok az intézmények, ame­lyek az eszmei-politikai kép­zésén dolgoznak, úgy állítsák össze programjukat, hogy az visszatükrözze a polgárok ér­deklődését. Bővül a népegye­tem feladata is. Ebben az év­ben működésének központjá­ban a tömegszervezetek ve­zetőinek a képzése áll. Az 1962/63. évben számos szemi­náriumot szervez a Szocia­lista Szövetség helyi szerve­zetei, a lakótestületek és a Kommunista Szövetség új tagjai részére. A munkásegyetem is szá­mos formát biztosít a kom­munisták továbbképzésére. A múlt évben 1500 kommunista látogatta a szemináriumokat. Az esti politikai iskolát 290- en fejezték be. Rendszeresen azonban még mindig kevesen tanulnak. Ezért az alapszer­vezeteknek az a feladata, hogy mozgósítsák tagjaikat, hogy minél többen kapcso­lódjanak be a fent említett intézmények előadás-soroza­taiba. P-a Marijan Cvetkovics a Horvát Kommu­nista Szövetség új szervező titkára Tegnap Zágrábban véget ért a Kommunista Szövetség horvátországi központi veze­tőségének IV. plénuma. A beszámolók és az elhangzott felszólalások alapján a plé­­num határozatokat hozott, melyekben feltüntetik a köz­társaság kommunistáinak leg­fontosabb feladatait. Dr. Vladimir Bakarics ja­vaslatára a plénumon Mari­jan Cvetkovicsot, a KSZ zág­­rábi városi vezetőségének titkárát megválasztották a Horvát Kommunista Szövet­ség központi vezetőségének új szervező titkárává. Zvon­­ko Brkics eddigi szervező titkárt nemrégen a horvát végrehajtó tanács elnökévé választották. XXX Marijan Cvetkovics 1920- ban született Sziszákon, s ott járt középiskolába is. Élénk politikai tevékenysége miatt 1937-ben letartóztatták és az akkori hatóságok kitiltották az ország valamennyi közép­iskolájából. 1938-ban a JKP tagja lett. A második világháború kitö­réséig forradalmi munkássá­ga miatt többször letartóz­tatták. Egyike volt a népfel­kelés szervezőinek, a népfel­szabadító háború alatt pedig különféle katonai és politikai tisztségeket töltött be. A háború után az OZNA horvátországi főnöke volt, majd pedig köztársasági he­lyettes titkár. Egy időben a tervező és ellenőrző bizottság elnöke, majd a Szövetségi Végrehajtó Tanács gyáripari titkára és a KSZ zágrábi vá­rosi vezetőségének titkára volt. Marijan Cvetkovics tagja a JKSZ végrehajtó bizottsá­gának, szövetségi és köztár­sasági népképviselő, számos kitüntetés és érdemrend vi­selője. (Tanjug)

Next