Magyar Szó, 1962. december (19. évfolyam, 331-359. szám)
1962-12-02 / 331. szám
Országos ünnepség a köztársaság napján flytett( az 1. oldalról) TŰZIJÁTÉK, DÍSZÜNNEPÉLY TITOGRÁDBAN Crnagora községeiben többnyire alkalmi ünnepségeken emlékeztek meg a köztársaság napjáról. Titográdban tűzijátékot, díszülést, és számos szórakoztató előadást rendeztek, Niksicsen, Plevljen, Bijelopolyen, Cetinyén, Tivaton, Bárban, Kotorban, Kercegnoviban és a többi helységben szintén számos ünnepséget rendeztek. Ш KULTÚROTTHON KRAGUJEVÁCON November 29-én Kragujevácon a politikai és társadalmi szervezetek megkoszorúzták az elesett hősök, harcosok és kivégzett hazafiak sírjait. A köztársaság napján délelőtt ünnepélyesen megnyílt az új kultúrotthon, helyet kaptak benne a város társadalmi és politikai szervezetei és a különféle művelődési egyesületek. A korszerű épületben többek között étterem, klub és kiállítási terem is van. VASÚTVONAL KÖTI ÖSSZE PRIZRENT ÉS KOSZOVOPOLYET A Prizren—Metohija közötti mintegy 60 km hosszú vasútvonalon november 29- én több ezer prizreni polgár jelenlétében befutott az első vasúti szerelvény Koszovopoljeról Prizrenbe. A vasútvonal mentén még számos épületet kell emelni, ezért az állandó járat csak május elsején indul meg ezen a vonalon. Az új vasútvonalnak rendkívüli jelentősége van mind az utasszállításban, mind pedig a teherforgalomban, mert lehetővé teszi a mezőgazdasági termények elszállítását és értékesítését. ÜNNEPSÉGEK A KIKÖTŐKBEN ÉS A TENGERI HAJÓKON Az opátijai község területén a köztársaság napja tiszteletére több kis faluban kigyulladt a villany. A rijekai járásban az Elektromechanika vállalat új munkacsarnokot helyezett üzembe. A köztársaság napját megünnepelték a kikötőkben és a tengeri hajókon is. Hozzávetőlegesen mintegy tízezer tengerész ünnepelt az elmúlt napokban hazájuktól távol a tengereken és óceánokon. DÍSZÜLÉS ÉS KIÁLLÍTÁS JAJCEBAN Jajceban, az AVNOJ 3. ülésszakának színhelyén, szintén nagy ünnepségek voltak a köztársaság napján. November 28-án este díszülést tartottak, megemlékezve a tizenkilenc évvel ezelőtti történelmi jelentőségű eseményekről, amikor Jajceban összeültek Jugoszlávia népeinek képviselői, hogy a megszállott Európa kellős közepén döntést hozzanak országunk további jövőjéről. Számos ünnepség mellett Jajceban csütörtökön kiállítást rendeztek Bosznia-Hercegovina képzőművészei. FOGADÁS 20* nyugdíjazott bányász tiszteletére Koszmet lakossága a köztársaság-napi ünnepekre számos rendezvényen vett részt, sokan pedig kiránduláson töltötték pihenőjüket. Több faluban, ahol az idén szerelték fel a villanyvezetékeket, az ünnepek alatt megtartották az első mozielőadást A szkopjei opera, amely a legutóbbi árvíz következtében ideiglenesen helyiség nélkül maradt, a köztársaság napján a pristinai színházban vendégszerepelt. A trepcsai ólom- és cinkbányában az ünnepség alkalmából fogadást rendeztek a bánya csaknem 200 nyugdíjazott munkása tiszteletére. A Prizren közelében lévő Szredacska Zsupa faluban megünnepelték az első elemi iskola fennállásának századik évfordulóját, s ez alkalomból az iskola új, korszerű épületbe költözött át. Új iskolaépületet kepott a köztársaság napjára a Sár-hegység északi lejtőjén lévő Strbac falu is. Pristinában a köztársaság napján Koszovó-Metóhia festői és szobrászai kiállítást nyitottak a két háború között készült művészi alkotásokból. ÚJ MŰÚT BŐR ÉS MAJDANPEK KÖZÖTT Timocska Krajinában a köztársaság napjára elkészült a mintegy 50 km hosszú műút Bor és Majdanpek között. Kelet-Szerbiában rendkívül jelentős ez az útvonal, mert megkönnyíti a mezőgazdasági termények áruforgalmát, főleg pedig a majdanpeki rézércek szállítását a bori kombinátba. VÍZVEZETÉKET KAPOTT AZ ÜNNEPEKRE SZARAJEVÓ LAKOSSÁGA Szarajevóban a köztársaság-napi ünnepségek azzal kezdődtek, hogy a társadalmi és politikai szervezetek megkoszorúzták az elesett harcosok, néphősök és kivégzett hazafiak síremlékeit. A városban számos ünnepséget rendeztek, a pionírszervezetek több száz új tagot avattak. A Bosznalek gyógyszergyárban és a szőnyeggyárban új gépeket állítottak üzembe. A lakosság nagy örömére a köztársaság napján Szarajevóban bekapcsolták az új városi vízvezetéket. ÜNNEPÉLYES RENDEZVÉNYEK EGÉSZ MACEDÓNIÁBAN A Macedón Népköztársaság fővárosában és a többi városban díszítéseken és akstrrti ünnepségeken emlékeztek meg a köztársaság napjáról. A társadalmi-politikai szervezetek megkoszorúzták az elesett partizánok és forradalmárok síremlékeit. Kumanovón a harcos szervezetek tagjai a köztársaság napján meglátogatták a népfelszabadító harcokban elesett harcosok hozzátartozóit, és ajándékokkal kedveskedtek nekik. Ohridban dokumentáris kiállítás nyílt a Macedón Népköztársaság két háború közötti időszakából, Bitolyban pedig kétnapos szemlét rendeztek az amatőr énekkarok és zenekarok Stip polgárai november 29-ét egy új konfekciós üzemrészleg megnyitásával ünnepelték. Úgyszintén az ünnepség tiszteletére Stipben új szálloda nyílt. A köztársasági ünnepek alatt Macedónia sok helységében sport rendezvényeket tartottak. .Vajdaság városaiban és községeiben szintén számos rendezvényen ünnepelték meg a köztársaság napját. Az zászlódíszbe öltözött tartományi főváros lakói közül sokan felkeresték a fruskagorai közkedvelt kirándulóhelyeket. Az ünnepségek előtti napokon Noviszádon mintegy háromszáz család költözött új lakásokba, a vasútállomás közelében új önkiszolgáló üzletet, a Kiszácsi utcában pedig egy korszerű bútorüzletet nyitottak. (Tanjug) ÜNNEPI ÜLÉS A SZOCIALISTA SZÖVETSÉG SZUBOTICAI SZERVEZETEIBEN Szuboticán már az ünnep előtti nap délutánján megkezdődtek az ünnepségek. A város, iskoláiban, óvodáiban, kulturális műsort tartottak. A Szocialista Szövetség helyi szervezetei legtöbb helyen 28-án este rendezték meg az ünnepséget. A népkör 29-én vacsorával egybekötött ünnepséget rendezett. A harmadik helyi szervezet átalakított és újonnan berendezett otthonát az ünnep délelőttjén nyitották meg. A városhoz tartozó településeken az iskolások és a kultúregyesületek rendeztek kulturális műsort, a Szocialista Szövetséggel együtt. Az ünnep alkalmából a beográdi Népszínház Szuboticán két előadást tartott. Dobrica Csoszics, Otkrice című drámáját mutatták be délután és este a Népszínházban. ÜNNEPSÉG A NOVEMBER 29 HÚSÁRUGYÁRBAN Szubotica legnagyobb vállalata, a November 29 húsárugyár is megünnepelte a köztársaság napját. Cibulya Antonnak, a szakszervezeti csoport titkárának megnyitója után Petar Gyorgyevics, mondott ünnepi beszédet, majd Marko Miszajlovics, főigazgató ismertette a vállalat helyzetét és terveit. Ezután meleg baráti ünnepség keretében elbúcsúztatták a vállalatnak azt a hat dolgozóját, akik nyugdíjba vonultak. Valamennyien karórát és pénzjutalmat kaptak, valamint a vállalat aranyplakettjét emlékül. A dolgozók hosszasan ünnepelték Bete Gergelyt, Sebestyén Máriát, Lóridon Mihályt, Vajda Sándort, Mészáros Károlyt, Andresz Máriát, Kiss Rozáliát és Harackó Sándort, akik évtizedeken keresztül dolgoztak az üzemben és derekasan kivették részüket fejlesztéséből. MteC'YAR SZÓ Egy hónappal a határidő előtt November 28-án a noviszádi Limprodukt fémüzem munkaközössége megvalósította évi tevét Köztársaságunk napjára, azaz, november 28-án délelőtt a noviszádi Limprodukt munkaközössége egy hónappal a határidő előtt teljesítette" évi tervét. Ez alkalomból a gyárban bennsőséges ünnepségen emlékeztek meg az évfordulóról és a munkaközösség sikeréről, érdekes adatokat kapunk. Négy évvel ezelőtt 280 személlyel a tizenegy havi idei megvalósítás 50 százalékát érték el, noha most a munkában levők száma húsz személlyel csökkent. Kiss Béla igazgató szerint a gyár december havi termelésével az évi tervet tíz százalékkal szárnyalja túl, s ekkor a vállalat alapjaiban több mint 70 millió dinár gyűlik össze. Most igénylik a hitelt a gyár rekonstrukciójához, ezért hát nagy szükségük van a pénzre. A munkaközösség tudja, hogy a piacon csak akkor érvényesülhet tartósan, ha korszerűsíti termelését, a régi, elavult gépeket újakkal cseréli fel. Sok hozzáértésre és erőfeszítésre volt szükség ahhoz, hogy a régi gépekkel tartani tudják a fokozott termelés ütemét. Ezt elsősorban a jó gépmestereknek, gépkezelőknek, úgyszintén a gépeken dolgozó munkásoknak köszönhetik, akik a magas termelési eredmények elérése mellett vigyáztak — ne rongálódjanak a gépek. Ezzel kapcsolatban el kell mondani azt is, hogy a dolgozók 90 százaléka félig szakképzett, vagy mint mondani szokták, betanult munkás. Ez azonban a termelési folyamatban nem okoz nehézségeket, mivel az évek folytán egy- egy munkaműveletet annyira begyakoroltak, hogy ismerik minden csinját-binját, és nagy teljesítményt adnak. Megkérdeztük az igazgatót, minek köszönhetik a terv idő előtti megvalósítását. Elsősorban árunk jó minőségének, a rövid szállítási határidő biztosításának, s nagyrészt annak is, hogyha egy munkát elvállaltunk, akkor határidőre el is készítették. Nemegyszer megtörtént, hogy a vevő a megrendelés után pár napra már kérte az áru első mennyiségének leszállítását. A termelésben ez külön nehézségeket okozott. Gyorsított ütemben kellett a szerszámokat elkészíteni, átállítani a gépeket, új sorozatok gyártását kezdeni. Külön problémáink voltak a szükséges nyersanyag időbeni biztosításával is. Beszerző szolgálatunk ezt a feladatot leginkább sikeresen elvégezte. A Limprodukt termelésének jellegénél fogva — főként a konzerv- és vegyiparnak készít ambalázst — nehéz előre meghatározni termelésének ütemét. Kereskedelmi osztálya tudja például, hogy egy-egy ügyfélnek évente 50 vagy 100 millió dinár értékű dobozra, hordóra van szüksége, de hogy melyik hónapban és milyen mennyiségben kap megrendelést, az sok, a gyáron kívülálló októl függ. Ezért, amikor befut egy-egy nagy rendelés, melynek rövid idő alatt kell eleget tenmni, az egész gyár megbolygatott méhkashoz hasonlít. Az áru azonban késedelem nélkül s a megbeszélt időnek megfelelően kerül a vevőhöz. — Vannak-e már elképzeléseik az 1963. évi termelési tervről. — Habár még nem készült el részleteiben, a számítások szerint 1963. évi tervünk a meglévő létszám mellett 6 százalékkal nagyobb lesz, mint az idei — mondotta a gyár igazgatója. sz. g. a gyár a fed minm cunaros összjövedelmét tizenegy hónap alatt valósította meg. De nemcsak pénzügyi és anyagi tervét valósította meg, hanem áruját is mind eladta. November 28-án minden számlája ki volt egyenlítve. Tartozik szaldója tehát nulla volt. A leszállított árúért viszont vevői 102 milió dinárral tartoznak, aminek behajtása most a pénzügyi osztályra hárul. A jelek szerint ezzel sem lesz baj. Érdemes elmondani, hogy idei tervük az elmúlt évi megvalósítás szintjén volt. Ha azonban az 1962. évi tervet az 1958. évivel hasonlítjuk össze, akkor . Bensőséges ünnep volt • • Üzembe helyezték a moravicai textilgyárat — 150 új munkahely Bensőséges ünnep volt Moravicán. Kettős ünnepet ültek: a köztársaság évfordulóját ünnepelték és új gyárat avattak. Nem tudom, hogy mennyire helyénvaló, de nekem szebb, szívbemarkolóbb volt a kis textilüzem üzembehelyezése, mint valahol a milliárdos nagyüzemé. A nagyüzem avatása is felemelő érzést vált ki az emberben, különösen ha végigsétál hatalmas, világos üvegcsarnokaiban, megbámulja hatalmas falait. Ez is nagy ünnep. És amikor átvágják a szalagot, felhangzik a taps. Örülnek az emberek. Nem akarok ünneprontó lenni, de ilyenkor mindig felvetődött bennem egy gondolat, mégpedig az, hogy egy gyönyörű szép, jövedelmet hozó ajándékot kapott a kommuna. A máravicai textilüzem megnyitásán is teljes volt az öröm. Lehet, hogy nem hoz milliárdokat, és ha valamilyen nagyüzemhez hasonlítjuk, akkor ez a textilgyár igen kicsi, de annál kedvesebb, mert a kommuna maga szülte, maga vajúdta, saját erejéből hozta létre. A rávalót itt kuporgatták öszsze. Takarékoskodtak. Jól emlékszem, amikor tavaly azt mondták, hogy még hiányzik néhány milliójuk. A homlokokra gyűrődött ráncokból akkor azt olvastam ki, hogy igen nehezen születik meg a gyár, de ahol enynyit törődnek vele, ott biztos, hogy meglesz. És most ünnepeltük munkába állítását. Külön varázsa, hogy itt nemcsak az építőket dicsérjük és halmozzuk el jókívánságokkal, hanem azokat is, akik megszerezték rá a pénzt. Tehát úgyszólván minden polgárt. A népbizottság díszülésével kezdődött az ünnep. Itt a rövid beszámolóból értesültünk arról, hogy a kommuna az utóbbi években sok pénzt ruházott be a mezőgazdaságba Nem volt hiábavaló, mert ma ezer tonnával mérik a gabonafelesleget, és most elérkezett az idő, hogy egy kicsit az ipart is fejleszszék, főleg azt a fajtáját, amelyben sok munkaalkalom nyílik a polgárok számára, így született meg a textilgyár építésének gondolata. A kommunának egyébként van már egy terményfeldolgozója, amelyet majd tovább fejleszt. Egy kisebb asztalosüzem is működik, az emberek serényen dolgoznak benne, hiszen mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy már három esztendőre eladták termékeiket. Nem is csoda, hiszen ízléses, szép, korszerű, tartós bútorokat készítenek. Megtudtuk azt is, hogy továbbra is a mezőgazdaság fejlesztése a legfontosabb kérdés. Növelni kell a társastermelők számát, és életre kelteni a mezőgazdasági szervezetek és a terményfeldolgozók együttműködését A Kossuth szövetkezet a Krivaja mentén öntözőtelepet létesít, főleg konyhakerti növényeket termeszt rajta. Ennek a rövid beszámolónak a ténybeli részét a gyakorlati részben láthattuk, a rögtönzött kiállításon. A kiállítás megtekintése után került sor a textilgyár megnyitására. A fotóriporterrel együtt a hivatalos vendégek előtt érkeztünk az üzembe. A piros szalag mögött ott álltak a textilgyár jövendő munkásnői. Éppen arról beszéltek, hogy ki adja oda a járási népbizottság elnökének az ollót, és hogy sebtében mivel lehetne mégg díszesebbé tenni a termet. S akkor beléptek a vendégek. A népbizottság elnöke rövid beszédében elmondta, hogy mennyibe került a gyár, arról is tájékoztatta a hallgatókat, hogy mennyi jövedelmet ad. Ez a szám 400 millió volt, és ha teljes ütemben lesz a gyár, akkor a foglalkoztatottak száma meghaladja a 150-et. A szalagot Bálint Imre, a szuboticai járási népbizottság elnöke vágta el. A járásból még ott volt Sinkendes János, a KSZ járási vezetőségének szervező titkára Petar Lámpár, a járási népbizottság alelnöke, Újházi József, a járási gazdasági kamara alelnöke és sokan mások, így ünnepelték meg a köztársaság napját Moravian P. E. I Bálint Imre, a szuboticai járási népbizottság elnöke megnyitja a gyárat