Magyar Szó, 1963. február (20. évfolyam, 30-57. szám)

1963-02-01 / 30. szám

Péntek, 1963. február 1. Illetékes helyen folynak a Kommunista Szövetség alapszervezeteinek értekezletei. Egy eseményekben igen gazdag esztendő munkáját mérik fel, az alapszervezetek kiértékelik a kommunisták munkáját és új feladatokat szabnak. Bizonyosan nem érdektelen, ha most emlékeztetünk a Kommunista Szövetség szerveinek véleményére, állás­­foglalására az alapszervezetek tevékenységével kapcso­latban A suboticai járás kommunistáinak tavaly késő ősz­szel megtartott értekezletén az alapszervezetekről egye­bek között megállapították, hogy céltudatosan tevé­kenykedtek a belső pártdemokrácia fejlesztésén. Az alapszervezetek belső élete folytonosan fejlődött és gaz­dagodott. A sokoldalú demokratikus módszerek folytán lehetővé vált, hogy a KSZ tagjai szabadon nyilvánítsa­nak véleményt minden kérdésben, és harcolhassanak ál­láspontjaikért. Ezen a téren azonban —, mint az érte­kezlet megállapította —, nem egy példa volt arra, hogy a KSZ egyes jól képzett és tapasztalt tagjai hallgattak az értekezleteken, nem vettek részt a vitában éppen akkor, amikor véleményükre nagy szükség volt, vagy pedig az alapszervezeti értekezletek után gyakran fele­lőtlenül bírálták az értekezleten hozott határozatokat. A politikai gyakorlatban ezeket az eseteket nyilván meg kell szüntetni, a véleményt, a bírálatot megfelelő he­lyen kell elmondani. Végeredményben a kommunisták arculatának kérdése forog szóban. Éppen ezért igen fontos, hogy az alapszervezeti értekezleteken ezekről a kérdésekről minél több konkrét szó hangzon el. Az említett járási értekezleten elhangzott ez is: nem elegendő, ha a kommunisták csak az alapszervezetük­ben fejtenek ki tevékenységet. Ezért szükséges, hogy azok a kommunisták, akik a társadalmi élet egy-egy szektorán munkálkodnak, időnként összeülő aktívát al­kossanak. Az aktívák ülésén aztán vitassák meg a kö­zös problémákat és ott alakítsák ki a közös nézeteket. Sok példa azonban arra vall, hogy nem mindenhol tartják magukat ehhez az elvhez. E téren­ azonban két­ségtelenül szükség van, hogy a községi vezetőségek na­gyobb fokú támogatást nyújtsanak az alapszervezetek­nek. A kommunistáknak az aktívák útján való tevé­kenysége ugyanis szorosan egybefűződik a szocialista demokrácia mechanizmusának további fejlesztésével, a társadalmi és politikai szervezetek munkájának tökéle­tesítésével. A vita továbbá, igencsak kiterjed és ki fog terjedni a kommunistáknak az önigazgató szervekben való te­vékenységére is. A suboticai járásban ezen a téren igen szép eredmények mutatkoznak. A munkástanácsok tag­jainak 40 százaléka, az igazgató bizottságok tagjainak pedig 46 százaléka kommunista. Az egészségügyi intéz­mények önigazgató szerveiben 48 százalék,­ az iskola­bi­zottságokban pedig 54 százalék a kommunista. Ezek az adatok kétségtelenül azt bizonyítják, hogy a kommu­nisták igen nagy számban vesznek részt az önigazgató szervek munkájában és viselik a funkciókkal járó fe­lelősséget. Kérdés azonban, hogy mindenütt egyformán harcoltak-e azért, hogy az önigazgató szervek határo­zatai megvalósuljanak. E téren lényeges eltérések van­nak. Nem nehéz olyan kommunistákra akadni, akik el­nézték, hogy egyesek megkerülik az önigazgató szerve­ket, vagy akik maguk is ezt tették. Társadalmi életünk jelenlegi fejlődési fokán egyik alapvető dolog éppen a­ társadalmi önigazgatás szervei­nek folytonos erősítése. E feladat elsősorban a kommu­nistákat illeti meg. Nekik kell példát mutatniuk abban, hogy tartják magukat az önigazgató szervek határoza­taihoz. Az itt-ott megnyilvánuló káros gyakorlatot, job­­ban mondva a fel-felbukkanó ferde jelenségeket nyilván minél előbb fel kell számolni. E kérdések megvitatásá­ra pedig legilletékesebb hely a Kommunista Szövetség alapszervezete, a most folyó alapszervezeti értekezletek. M. J. Megelőzés helyett gyógykezelés A Köztársasági Egészségügyi Tanács ülése A Köztársasági Egészség­ügyi Tanács tagjai tegnapi ülésükön tanulmányozták az egészségvédelemről szóló múlt évi jelentést, továbbá az egészségügyi szolgáltatá­sok szerződéséről és az ez évi munkaprogramról készített jelentéseket. Megállapították többek kö­zött, hogy tavaly az egészség­­védelemre költött 70 milliárd dinár nem áll összhangban az egészségügyi szolgáltatá­sok minőségében elért javu­lással. A kiadások jelentős részét a szolgáltatások árá­nak indokolatlan növelésére és az egészségügyi személy­zet jövedelmének növelésére költötték. Rámutattak továbbá, hogy tavaly csaknem 8 milliárd di­nárt költöttek az egészségvé­delmi hálózat bővítésére, ennek ellenére elmaradtak a várt eredmények, elsősorban azért, mert leginkább a gyógy­kezelésre helyezték a hang­súlyt, nem pedig az óvóintéz­kedésekre. Hasonló törekvés látható a társadalombiztosító intézetek és egészségügyi in­tézmények által kötött szer­ződésekben is. A szerződéskötésekkel kap­csolatban megállapították, hogy mé­ég mindig nem talál­ták meg a legmegfelelőbb mércét a szolgáltatási árak megállapítására, amely jelen­tősebb mértékben tovább fej­lesztené az egészségügyi in­tézmények tevékenységét,­ és nagyobb arányban lehetővé tenné a munka szerinti jöve­delemelosztást. Rámutattak továbbá, hogy a szerződéskö­téseket bizonyos objektív ne­hézségek gátolják, számos kommunában még mindig nem készítették el az egész­ségvédelmi programot. Az egészségügyi központok úgy­szintén képtelenek átfogni ezt a sokoldalú problémát, és sok helyen szakkáderhiány is érezhető. A tanács tagjai úgy vélik, hogy lehetséges március elsejéig megkötni a szerződéseket. (Tanjug) MAGYAR SZÓ Havazás Dalmáciában Capri-szigeten is havazott - Cetmiében félméteres a hótakaró - Nagy kárt okozott a hideg Rijekán A nagy hó, és az utakat bo­rító jégrétegek miatt Rómá­ban csaknem teljesen megbé­nult a közle­kedés. A városi közlekedési eszközök leáll­tak, az autók pedig csak nagy üggyel-bajjal közlekedhet­nek. Az iskolák és hivatalok tegnap sok helyen üresek maradtak, az üzletek pedig nagy késéssel nyitottak. A kórházakban több száz em­bert ápolnak, akik a csúszós utakon kezüket, lábukat tör­ték vagy ficamították ki. Róma környékén szintén havazott, és a városba veze­tő utak járhatatlanok. Még Nápolyban és Cawi szigetén is havazott. A hőmérséklet egész Olaszországban a fagy­pont alá süllyedt, Szicília szigetén pedig fagypont kö­rül ingadozott. Közép- és Dél-Dalmáciá­ban és a part menti szigete­ken tegnap 5—10 centis hó e­­sett. Hó borította Lastovo, Korčula, Hvar szigeteiket, sőt Dubrovnikben is volt miből hógolyót csinálni a gyerekek­nek.. A hőmérséklet minde­nütt fagypont körül ingado­zott. Érdekes, hogy legutóbb főleg az északi tengermellé­­­ken havazott, tegnap pedig a déli vidékeken, Splitben pe­dig sem a múlt héten, sem tegnap nem esett hó. Az utóbbi húsz nap alatt Rijekában tegnap emelkedett először fagypont fölé a hőmé­rő higanyszála. A Kvarnerói­­öbölben Crikvenicán, Opáti­­jában, sőt Rab és Lošinj szi­getén is tovább tart a hideg. A Crikvenicai Meteorológiai Állomáson 72 éves fennállá­sa óta sohasem jegyeztek fel ilyen hosszantartó hideget. A rendkívül na­gy és hosz­­szantartó hideg óriási káro­kat okozott az északi tenger­­melléken. Rijekában, Orik­­venicán és­­a környékbeli helységekben sok helyen be­fagytak és megrepedeztek a vízvezetékek, Rijekában a vá­ros egy részében még a szennyvízcsato­rnák is befagy­tak. A közlekedési vállala­toknak szintén nagy káruk származott a hideg és hó miatt. Az utak napokig jár­­hatatlanok voltak. A szigeteken a nagy hideg­ben elf­agy­ott az olajbogyó pedig éppen most kellett vol­na kezdeni a szüretet. Még mindig bizonytalan, vajon a földközi-tengeri növényzet át­vészeli- e a nagy hideget, any­nyi azonban máris látható, hogy egyes érzékenyebb nö­vények teljesen elfagytak. Tegnap esti jelentés sze­rint a Crna Gora-i tenger­­melléken erősen havazott. Hó esett Ulcinjban, Báron, Bud­­ván, Titogradban, Cetinjén, Nikšićben és az egész kör­nyéken. Titogradban 20 cm, Cetinjén pedig fél méter vas­tag a hótakaró. Sok útvonal ismét járhatatlanná vált. Több pénzt lakásépítésre A Köztársasági Szakszervezeti Tanács az idei társadalmi tervről Szövetség Központi Tanácsá­nak alelnöke és Borivoje Ro­mié, a Központi Tanács titká­r­a is. A tanácskozáson rámutat­tak, hogy a vállalatok közfo­gyasztási alapjában lévő pénzt elsősorban lakásépítés­re kell fordítani, mégpedig valamennyi munkaközösség­­bben, ahol elhalaszto­ttak az­ egyéb beruházások. Megálla­pították továbbá, hogy az új lakások ára i­­gen magas (átlag 75 000 dinárba kerül egy négyzet­­méter lakóterület), s ez hat a lakbérek magasságára is. A szakszervezet feltette a kér­dést, vajon hány munkás és tisztviselő képes tíz-tizenöt­­ezer dináros lakbért fizetni. A szakszervezetek feladata — mondották a tanácskozáson —, hogy hasson az építkezési, költségek csökkenésére, és fi­gyelemmel kísérje, vajon a kommunális közösségek meny­nyi pénzt fordítanak lakás­építésre. A szakszervezetek felada­ta továbbá, hogy ösztönözzék a kommunákban a kockázati alapok létesítését, mert nagy­részt ettől függ a városok gyümölcs- és főzelékféle ellá­tásának jobb megszervezése. A Köztársasági Szakszerve­zeti Tanács úgy véli, hogy a községeknek és járásoknak nem kellene megterhelniük a személyi jövedelmeket külön­féle pót­járulék­okkal. Az ülésen elfogadott hatá­rozatok többek között rámu­tatnak, hogy a szakszerve­zeti csoportok serkentsék az önigazgatási szerveket és szakszolgálatot az időszaki termelési terv kidolgozására, s ha van rá lehetőség, ha­vonta tájékoztassák a mun­kaközösség tagjait a terme­lésben és áruértékesítésbe felmerülő problémáról. (­i állj ) A Köztársasági Szakszerve­zeti Tanács tegnapi bővített ülésén több órán át tanulmá­nyozták a köztársasági tár­sadalmi terv teljesítésével kapcsolatos feladatokat. A Szakszervezeti Tanács plénu­mán részt vett Mika Spiljak, a Jugoszláv Szakszervezeti A városok és az idegen­forgalom Turisztikai tanácskozás Szkopjéban A köztársasági fővárosok turisztikai szövetségének kép­viselői tegnap Szkopjéban megkezdett tanácskozásukon megállapították, hogy a köz­­társasági fővárosok nagyon sokat tehetnek az idegenfor­galom fellendítése érdekében. Városainkban, kivált pedig nagyobb helységeink környé­kén van elég sok természeti szépség, kulturális és törté­nelmi emlék, amelyet vonzób­bá lehetne tenni a kirándu­lók és külföldi vendégek szá­már Noha a köztársasági fővá­rosok, beleértve Novi Sadot és Pristinát, 10 százalékban vesznek részt az ország ide­genforgalmában, ezzel aligha lehetünk megelégedve. Az el­töltött éjszakázások számát tekintve az utóbbi években legtöbb vendége volt Belgrád­nak, Zágrábnak és Szkopjé­nak, a külföldiek pedig leg­több éjszakát töltöttek Bel­­grádban, Zágrábban,­ Ljublja­nában és Szarajevóban. A tegnapi tanácskozáson szó esett még a népművésze­ti termékek és emléktárgyak előállításában és eladásában mutatkozó fogyatékosságok­ról, s ezzel kapcsolatban rá­mutattak, hogy ezek a lehe­tőségek koránt sincsenek ki­használva. (Tanjug) Van elegendő takarmány Vajdaságban Javítani lehetne a korpa, olajpogácsa és a here­liszt minőségén A meglévő mintegy 200 000 vagon szálastakarmánnyal, a tartalékok helyes felhaszná­lásával és a külföldről beho­zott töménytakarmányokkal meg lehet őrizni Vajdaság jószágállományát, s mintegy 1 300 000 sertést és 170 000 szarvasmarhát lehet felhizlal­ni és átadni a vágóhidaknak. A Tartományi Gazdasági Kamara szakértői ezzel kap­csolatban rámutatnak, hogy a takarmányt a lehető leg­gazdaságosabban kell kihasz­nálni. Megemlítették továb­bá, hogy nagy tartalékok rej­lenek az élelmiszeriparban is, amely évente mintegy 35 000 vagon különféle takarmányt állít elő. Jó minőségű fehérje tartalmú takarmány mellé­kelésével például a meglévő kukoricával másfélmillió ser­tés helyett akár kétmilliót is meg lehetne hizlalni. A vágóhidak hulladékait szintén jobban fel kellene használni a jószág takarmá­nyozására. A hulladékoknak jelenleg mindössze egyhar­­rrmad részét használják fel, a többi pedig kárbavész. Csu­pán jelentéktelen technoló­giai módosítással sokat lehet­ne javítani a korpa előállí­tásában és helyesebb felhasz­nálásában is. A verbászi o­­la­jgyárban végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy az olaj­pogácsa tápértékét is jelentő­sen növelni lehetne, ha csök­ken­tenék benne a naprafor­­góhéj mennyiségét. A kemé­nyítőgyárakban évente kár­ba vész mintegy négyszáz va­gon kukoricakivonat, mivel nincs megfelelő szerkezet technológiai átdolgozására. Lehetőség van továbbá­ 12— 15 000 vagon hereliszt előál­lítására is évente. A hereliszt minőségét is javítani lehet, ha a levelét különválasztják a szárától. 3. oldal EGYRE TÖBB SZENET TERMELNEK A BÁNYÁK Egyes városokban még érezhető a szén­hiány Szénbányáink m­ár napok óta jóval több szenet termel­nek, mint amennyit tervez­tek, a vasutak pedig szünet nélkül szállítják — jelentet­ték ki tegnap a Szövetségi Gazdasági Kamarában. A­­gyors és hathatós intézkedé­seknek köszönhető, hogy a szénellátás a rossz idő elle­nére is ilyen gyorsan helyre­áll. Az utóbbi napokban a bre­­zai szénntelepek 11—27 száza­lékkal, Zenicán 13, a vele­­nyei széntelepek 10, a krekai­­ban és a többi bányában pe­dig 3—5 százalékkal növeke­dett a termelés. A kolubarai szén­telepien szintén jóval több szenet bányásztak ki az el­múlt naplókban a tervezett­nél. A kosovói és a kosztolá­­ci szénmedencében a szén­ki­termelés még mindig a terve­zett szint alatt van. A villanytelepiek ellátása szintén javult, s ez nagyon fontos, mert ezek pótolják a vízi erőművekben beállt csök­kenést. A vasutak szünet nélkül szállítják a szenet, és a leg­újabb értesülések szerint min­den szén­t­e­l­epen van elegendő vasúti kocsi. Megindult a ter­melés sok gyárban is, ahol a szénhiány miatt csökkent vagy teljesen leállt a mun­ka. A lakosság szénellátása szintén jelentősen javult, de egyes városokban, mint pél­dául Vinkovcin, Slavonski Brodban, Splitben, Szkopjé­ban, Zágrábban és részben Novi Sadon továbbra is érez­hető a szénhiány. (Tanjug) CIPŐKRÉM Hétfőn mondanak ítéletet a Sinanović­­perben Befejeződött a bizonyító eljárás A belgrádi törvényszéken tegnap véget ért Stevan Si­nanovic és hét társa bűnperé­nek tárgyalása, akiket, mint ismeretes, a népvagyon fosz­togatásával, a hivatali tiszt­séggel való visszaéléssel, ok­irathamisítással stb. vádol­nak. Az ítéletet február 4- én, hétfőn fél egykor hirde­tik ki. Stevan Sinanovic és tár­sainak bűnperét már több mint három hónapja nagy fi­gyelemmel kíséri közvéle­ményünk. Mint ismeretes, a vádirat azzal terheli a Szö­vetségi Vízgazdasági Bizott­ság volt titkárát, hogy 1954-­­ től 1961-ig visszaélt hivatali t­isztségével, jogtalanul nagy anyagi hasznot húzott, és jog­ban jövedelemhez juttatta be munkatársát, s ezzel há­­lmas kárt okozott a közva­­donnak. Milan .......túszvádló-s helyettes szavai szerint a bi­zonyító eljárás anyaga, több­­ mint száz tanú vallomása és egyéb okmányok, valamint a szakértők állításai teljesen igazolták a vádiratban felso­rolt állításokat. A közvádló­­helyettes Sinanovicra a leg­szigorúbb büntetést kérte, és összvagyonának elkobzását javasolta. A többi vádlottra szintén szigorú büntetést kért. Ezzel ellentétben a véde­lem továbbra is azt állítja, hogy Sinanovic és társai ár­tatlanok, hogy a tárgyalás során semmit sem tudtak rá­juk bizonyítani, hogy a tanúk vallomásai ellentmondóak, s ezért a vádlottakat fel kell menteni. Cetkovic és Matic védőügyvédje elismerte vé­denceinek bűnösségét, és­­ megfelelő büntetést kért rá- l­­uk.

Next