Magyar Szó, 1963. szeptember (20. évfolyam, 240-269. szám)

1963-09-16 / 255. szám

HÁLÁL A FASIZMUSRA - SZABATBAG A NÉPNEKI ARA 20 DINAH К&Штж ШшВиВл мам ^НВ. ___ ж*В9&ч ежг шт шл 1ШШ. ш. мш ШЋ m #ии •••••••«•íjjrrtjsiiit***********•••*•••••• \\ y‘x. évf. ?S5. f5853.)"s'rá ••IIIII!!IIl!!*"*'*M,M*,***,“i......... He*fo, s^eot. 16 .................. •< Tito elnök látogatásuk közelebb hozza Chilét és Jugoszláviát — jelentette ki a chilei külügyminiszter Carlos Martinez Cotomayor chilei külügyminiszter kife­jezte meggyőződését, hogy Alessandri és Tito elnök meg­beszélései, elnökünk chilei lá­togatása még közelebb hozza Chilét és Jugoszláviát és erő­síti a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatait. A Tanjug munkatársának adott nyilatkozatában a chi­lei külügyminiszter arra a kérdésre, hogy Tito elnök lá­togatása milyen formában e­­rősíti meg a két ország kap­csolatait, a következőket mon­dotta: „Kapcsolataink Jugo­szláviával kiválóak, de per­sze tovább bővülhetnek és szilárdulhatnak. Az államfők látogatása mindig hasznos személyes és közvetlen kap­csolatok létrehozását jelenti és a konkrét esetben meggyő­ződésem szerint Tito marsall chilei látogatása és megbeszé­lései Alessandri elnökkel meg a többi kormánymegbí­zottal erősíti kulturális és gazdasági kapcsolatainkat." Elmondta, hogy lehetőség van a két ország árucseréjé­nek növelésére, így például Chile nagyobb mennyiségű salétromot és más terméke­ket szállíthatna Jugoszláviá­ba, cserébe viszont olyan ter­mékeket hozhatna be, ame­lyek megkönnyítenék tízéves fejlesztési tervének megvaló­sítását. Nagy lehetőség van a kulturális együttműködés­re is, persze a politikai tár­sadalmi rendszerek között mutatkozó különbségek figye­lembevételével. Arra a kérdésre, mit vár a nemzetközi feszültség csök­kentésétől a moszkvai egyez­mény után és véleménye sze­rint az országoknak milyen­ erőfeszítéseket kell tenniük a béke megszilárdítására, a miniszter ezt válaszolta: „A világközvélemény megköny­­nyebbüléssel fogadta a moszk­vai egyezményt. Aggasztott bennünket az atomkísérletek elszaporodása. És elnökünk Alessandri tavaly az ENSZ- közgyűlésen kifejezésre is juttatta ezt az aggodalmát. Ezt én is megtettem az ENSZ-közgyűlés két utóbbi ülésszakának általános vitá­jában. Chile azonban nem korlátozódik csak a felszó­lalásokra, hanem tovább ment. Három másik amerik A Magyar Szakszerveze­tek elnöke Belgrádiján Brutyó János, a magyar szakszervezetek elnöke Szó­fiából hazatérőben tegnap Belgrádba érkezett. Svetozar Vukmanovicnak, a Szakszer­vezeti Szövetség elnökének vendégeként két­­ napot tölt nálunk. A belgrádi vasútál­lomáson Svetozar Vukmano­­vic és mások fogadták. hat kormánnyal együtt kez­deményezte, hogy atommen­tesítsék Latin-Amerikát, mi­vel ez az intézkedés közelebb vinne bennünket az atomfegy­verek betiltásához. Végül, Alessandri elnök áprilisban készségét fejezte ki arra, hogy aláírja azt az egyez­ményt, amellyel a latin-ame­rikai országok kötelességet vállalnának arra, hogy nem szereznek be és nem is fo­gadnak be országukba sem­milyen atomfegyvert.’’ „Kétségtelen azonban, foly­tatta, hogy a békéhez ragasz­kodó országok csalódással vennék tudomásul, ha a moszkvai egyezmény után nem tennének új lépéseket, amelyek először is kiterjedné­nek a földalatti atomrobban­tásokra is, majd később csök­kentenék a nemzetközi fe­szültséget, azzal, hogy véget vetnének a hidegháborúnak. Ebben az értelemben nagy szerepet játszanak a kö­zép és kis országok, ame­lyek­ támogatják a világbéke megszilárdításának erőfeszí­téseit és a felelősséget nem hárítják pusztán a nagyhatal­makra”. A Tanjug munkatársának utolsó kérdése az volt, hogy Tito elnök látogatása mennyi­re járul hozzá Chile és Ju­goszlávia együttműködéséhez, abban, hogy megszilárduljon az ENSZ, függetlenséget kap­janak a gyarmati népek, sor kerüljön az általános lesze­relésre és a nemzetközi e­­gyüttműködésre. Martinez mi­niszter a következő vá­laszt adta: „Tito elnök látogatása a köz­vetlen megbeszélések révén kétségtelenül hozzájárul Chi­le és Jugoszlávia közeledésé­hez nemzetközi téren. Sok al­kalommal felfigyeltünk már, különösen az utóbbi években, arra, hogy Chile és Jugoszlá (Folytatása­ az 5 oldalon) Tito elnök távirata Lépsz Mateoshoz... Josip Broz Tito elnök az alábbi táviratot intézte Adol­fo López Mateoshoz, Mexi­kó elnökéhez: „Mexikó függetlensége ki­kiáltásának évfordulója al­kalmából örömmel küldöm excellenciádnak Jugoszlávia népe és a magam nevében őszinte üdvözletemet, és jó­kívánságaimat a mexikói nép javára és az Ön boldogsá­gára. ...és Honduras elnökének Josip Broz Tito elnök az alábbi táviratot intézte Ra­mon Villeda Morales hondu­­rasi elnökhöz: „őszinte jókívánságaimat fejezem ki Honduras népé­nek és Önnek személyesen. Kérem excelenciádat, fogad­ja üdvözletemet Honduras­i függetlensége kikiáltásának­­ évfordulója alkalmából.” Moma Markovic Varsóba érkezett­­ Moma Markovic, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács nép­egészségügyi titkára teg­napelőtt este Lengyelország­ba érkezett, ahol Jerzy Szta­­wielski népegészségügyi mi­niszter vendége lesz. Moma Markovicot a len­gyel miniszter és munkatár­sai, valamint Ljubo Babic jugoszláv nagykövet fogadta. Ezért viszonozta Sztawiels­­ki miniszternek ez év júniu­sában hazánkban tett láto­gatását. Megismerkedik majd a lengyel egészségügyi szol­gálat megszervezésével és tárgyal a két ország együtt­működéséről. I Guineai miniszter a zágrábi árumintavásáron Diallo, Guinea Demokrata Pártja politikai bizottságá­nak tagja és az ország nép­egészségügyi minisztere teg­nap megtekintette a zágrábi nemzetközi árumintavásárt. A guineai államférfi a Szo­cialista Szövetség vendége. Nagy érdeklődéssel tekin­tette meg a jugoszláv kiállí­tó csarnokot, majd hosszabb beszélgetést folytatott Gui­nea, Mali és Ghana kiállí­tóival. A görögökkel versenyt futunk Nehéz küzdelem állt előttünk­­ A Crvena Zvezda kosárlabdázó női továbbra is vezetnek A bolgárok után a romá­nokat is legyőztük rá,ugyan­­ olyan játékstílusban, mint a bolgárokat, meggyőző kosár­aránnyal. A görög lapok sze­rint a bolgárok után a romá­nok voltak riói válogatottunk legveszélyesebb ellenfelei. Ez azonban nem zavarta meg Koraćot, Daneut, Djurićot, Gordićot, Nikolićot és a töb­bieket, és fantasztikus iram­mal kezdték a mérkőzést. Mindannyian arra töreked­tek, hogy legalább három számjegyű győzelemmel hagy­ják el a pályát. Ez azonban nem sikerült, jóllehet mind­annyian, mondhatnánk job­ban igyekeztek, mint a bolgá­rok ellen. A külföldi hírügy­nökségek jelentése szerint ko­sárlabdázóink a románok el­leni mérkőzésen még ragyo­góbb formában játszottak, mint a bolgárok és a törö­kök ellen. A mérkőzés kez­dete nem hozta azt a­ játékot, mint a törökök és a bolgá­rok ellen. Daneu és a szövet­ségi kapitány elképzelése nem vált be egészen. A ha­todik percben és néhány perc­cel később sem sikerült o­­lyan meggyőző előnyre szert tennünk, mint a bolgárok el­len. A hatodik percben 16:16 volt a mérkőzés állása. Ek­kor kezdett csapatunk úgy játszani, mint a világbajnok­ságon. A második félidőben már 20 kosárkülönbségre tettünk szert, tehát nem sok hiány­zott, hogy a románok három számjegyű vereséggel távoz­zanak a pályáról. Ezen a mér­kőzésen is, mint az eddigi­eken, Koráé tündökölt. 35 ko­sarával beiratkozott a Bal­kán-bajnokság legjobbjai kö­zé. Most 109 ponttal vezet a többiek előtt. Péntek este, a Balkán-bajnokság második mérkőzésén nem kis megle­petésre Görögország együtte­se 76:60 arányban legyőzte Bulgáriát. Véleményünk és a hírügy­nökségek jelentése szerint e­­zen a találkozón is, mint az eddigieken, a játékvezetők szemmel láthatóan segítettek a görög együttesnek. Tegnap este csapatunk a görögökkel játszott az első helyért. A Balkán-bajnokság harm­adik napja után nekik is 6 pontjuk volt, mint ne­künk. Ha a játékvezetők nem vol­tak túlságosan „családiasak” és udvariasak, akkor biztosak lehetünk benne, hogy férfi kosárlabda-válogatottunk u­­gyanúgy, mint tavaly és ta­valyelőtt, most is, elnyerte az aranyérmet. 1 0. Az Interparlamentáris Unió 52. értekezlete részvevőinek egy része tegnap Novi Sadra látogatott. Tartományi szék­városunkban Radovan Vlajković, a Tartományi Szkupstina elnöke fogadást adott a tiszteletükre. A fogadáson a Belgrádból érkezett vendégeken kívül jelen volt Djurica Jojkić, a KSZ tartományi vezetőségének titkára, Ilija Rajačić, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke, Szabó Ida, a Tartományi Szkupstina alelnöke, Kelemen Má­tyás, a Tartományi Végrehajtó Tanács alelnöke, Sóti Pál, a Szocialista Szövetség tartományi bizottságának elnöke és több más tartományi vezető. A fogadás után az Interparlamentáris Unió 52. értekezletének részvevői csopor­tokra oszolva megtekintették a város nevezetességeit, majd este az Unió jugoszláv csoportja vacsorát adott a tiszteletükre a­ péterváradi várban. Képünk a fogadáson készült. A szövetségi női kosárlab­da liga vasárnapi fordulójá­ban Szarajevóban a belgrádi C. Zvezda 79:51 (41:31) arány­ban legyőzte a Mlada Bosnát, és még jobban megerősítette vezető helyét a táblázat élén. Az élcsoportban egyébként nem történt semmi változás, mert a kétszeres országos bajnok belgrádi Rađnički is győzött. A szövetségi női liga többi mérkőzését lapzár­ta után játszották, és ezért nem számolhatunk be a talál­kozó eredményéről. Kettős bolgár győzelem Nem sikerült visszahódítanunk Balkán atlétikai bajnokságát Kiküldött munkatársunk telefonjelentése Az ünnepélyes bevonulóval és a díjak kiosztásával mint­egy 40 000 ember tapsárkán­­y­­a közepette véget értek a XXII. Balkáni Atlétikai Já­tékok, méghozzá a hazai ver­senyzők kettős győzelmével A bolgárok sosem értek el még­ ilyen eredményt. Eddig ugyanis csak egyszer sike­rült a férfiaknak győzedel­meskedniük, a nőknél pedig mindig a románok voltak a legjobbak. A rendezők minden tekin­tetben megérdemelték a si­kert. Tíz országos csúccsal örvendeztették meg a piros mezes atléták a bolgár sport barátait. Sajnos, a mi atlé­táinknak egyszer sem sike­rült legjobb atlétikai eredmé­nyeinken javítani. Így nem tudunk lépést tartani az egy­re inkább fejlődő bolgárok­kal. Igaz, tavaly sem mi vol­tunk az elsők, de ezúttal úgy véltük, hogy jó a csa­patunk, és visszahódítja Bal­kán bajnoki címét. AZ UTOLSÓ NAP JUGOSZLÁV SIKEREK A Levszki-stadion még most is, bolgár időszámítás szerint háromnegyed kilenc­kor, zúg a tapstól. Újból és újból ünnepük atlétáikat, a felvonuláskor azonban elis­­­­meréssel adóztak a jugoszláv atlétáknak is, mert a har­madik napon igazán jól tar­tották magukat. Radosevic diszkoszvetésben,­­ Petrusic 110 gáton, Mustapic ma­ratonfutásban, Lesek pedig rúd­ugrásban győzött, és Stamejcic is aranyérmet nyert öttusában, új Balkán-csúccsal. Radosevic győzelme fölényes volt. Két mé­terrel többet dobott, mint az utána következő. Petrusic méltó­­ utódja Lorgernak, és továbbra i is a jugoszlávok dominálnak a­­ magas gátakon. Lesek győzelme körül volt a legtöbb vita ezen a bajnokságon. Bajnokunk ke­vesebbet hibázott rúdugrásban, mint a hazaiak kedvence, Hleba­rov. A bolgár bajnok átugrot­­t­ta a 475-öt, de a léc később le­­­­esett. A bírák először m megsem-­­­misítették az eredményt, majd­­ elismerték. Utána meg akarták­­ ismételtetni a harmadik ugrást. Végül is újból megsemmisítet­ték az új bolgár és egyben Bal I­kán-csúcsot, így Lesek nyert. GERE OLGA ISMÉT EZÜSTÉRMES I A következő atláték ezüstér­met nyertek: Grujic 400 mé­­­ teres síkfutásban. Sajnos itt I többre számítottunk, legalábbis I mindenki meg volt győződve, , íg így az 3. helyet megnyer­t­­ük, az utolsó 5 méteren azon-­s ban a görög Regulus beérte az flótáinkat és elsőnek ért a célba. Göre Olga újból második, ez­­­­úttal azonban osztja a második I helyet a bolgár Dimi­kovával, s Stamejcicnak sem sikerült 80 m I gáton megnyerni az aranyér­­­­met. Kerkova ismét bebizonyí­­­­totta, hogy pállimn­nyilag leg- I gyorsabb nő a Balkánon. I Simic erejéből is csak ezüst- s éhemre tellett, a 401 m-es síkfu­tásban. A női 4x100 m-es vál­(Folytatása a 9. oldalon)

Next