Magyar Szó, 1963. december (20. évfolyam, 330-360. szám)

1963-12-01 / 330. szám

г. oldal MAGYAR SZÓ Vasárnap, 1963. december . Szocialista fejlődésünk húsz esztendeje Mijalko Todorovic beszámolója a Szövetségi Szkupstina és a Szocialista Szövetség Szövetségi Bizottságának együttes ünnepi ülésén (Folytatás az 1. oldalról) «Jégként részt vett az ülésen Jovanka Broz, eklökünk felesége is. Jelen voltak az ülésein a jugoszláviai vallási közösségek főpapjai és képviselői továbbá a Belgrádban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetők Az együttes ülést Edvard Kardelj, a Szövetségi Szkupstina elnöke nyitotta meg. — Ezen az ünnepi ülésen szocialista köztársaságunk 20. születésnapján — mondotta Kardely elvtárs — részt vesznek a Román Népköztársaság állami küldöttségének tagjai Gheorhe Gheorghiu Dej vezetésével. Elvtársak és elvtársnők, engedjétek meg, hogy mindannyiunk nevében szívélyesen üdvözöljem román vendégeinket. Mindanynyian örülünk, hogy Dej elvtárs és ió küldöttség tagjai csatlakoztak forradalmunk és szocialista államunk legfontosabb történelmi napjának megünnepléséhez. Meggyőződésünk, hogy látogatásuk erőteljes serkentést ad a két ország baráti együttműködése további fejlődésének. Kellemes kötelességet^^ tartom egyúttal, hogy mennyiünk nevében ^vélsen üdvözöljem Trt «ivtaraat._(Az ünnepi ^16s rész_ szavakra felgyüktől, és hosszan tar!/1 tapssal üdvözölte Tito ?^?°.vet.) Mindenkor nagyon °Гл!Опк Tito el'/társ jelenlétének, de különösképpen örülünk ma, mert neve és egész élete szorosan összefügg azokkal az eseményekkel, küzdelmekkel és alkotásokkal, amelyek megelőzték népfelszabadító harcunk és forradalmunk nagy győzelmét, és amelyek elvezettek a húsz évvel ezelőtti Jajcéban kinyilvánított nagy célok megvalósításához. Szívből örülünk, hogy Tito elvtárs jelenlétével jelentőséget adott a mai ünnepnek. A Szövetségi Szkupstina tagjai és a Szocialista Szövetség Szövetségi Bizottsága tagjain kívül az ülésen az AVNOJ II. jajcei ülésszakának képviselői is részt vesznek. Jelenlétük külön jelleget ad a mai ünnepi ülésnek, és közelebb hozza hozzánk azokat a történelmi napokat, amikor a fölfegyverzett nép képviselői Jajcéban alapjaiban megváltoztatták Jugoszláviát. Szívélyesen üdvözlöm a Szövetségi Szkupstina és a Szocialista Szövetség nevében az AVNOJ jelenlévő tagjait és külön Ivan Ribar elvtársat, az AVNOJ elnökét. Üdvözlöm a Szövetség Tanácsának jelenlévő tagjait és összes vendégeinket Elvtársak és elvtársnők, kérlek benneteket, hogy egyperces csenddel adózzunk az AVNOJ elesett és elhunyt tagjai emlékének és harcosaink emlékének, akik életüket áldozták népfelszabadító harcunk és forradalmunk ügyéért. Kardelj elnök ezután közölte, hogy Gheorghe Gheorghiu Dej, a román állami küldöttség vezetője üdvözölni kívánja az ünnepi ülést. Gheorghe Gheorghiu Dej beszéde elején köszönetet mondott a szívélyes meghívásért, majd tolmácsolta a román nemzetgyűlés, az államtanács, a kormány és a román nép szívélyes üdvözleteit nemzeti ünnepünk alkalmából. A fazizmus elleni közös harc méltatása után rámutatott arra, hogy Jugoszlávia népei saját kezükbe vették sorsuk irányítását, és megalkották a szabad, egyenjogú népek szövetségi köztársaságát. „Az a szívélyes fogadás és vendéglátás, amelyet Jugoszlávia vezetői és dolgozói tanúsítottak irányunkban — mondotta — kézzelfogható bizonyítéka azoknak a baráti érzelmeknek, amelyeket Jugoszlávia népe táplál a román nép iránt. Az aldunai nagy vízi erőmű és hajóút együttes megépítésére vonatkozó román—jugoszláv egyezmény aláírásával a Kazán-szorost népeink gazdag erőforrásává változtatjuk”. Beszéde végén Gheorghe Gheorghiu Dej, a román és jugoszláv népek barátságát éltette. Az ülés részvevői és a vendégek hosszan tartó tapssal üdvözölték a Román KP első titkárának, a Román Állam . A Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács II. ülésszaka kétségtelenül a legnagyobb horderejű és legmesszebbmenő esemény a jugoszláv népek történetében, mert húsz évvel ezelőtt e-"”’ a napon határozataiv-' "**** vetette mai kikességünkegy “ ^dialista Szövetkeset^ ^ság alapjait - „ beszámolóját Mijalko odorovic, majd visszapillantást vetett a jajcei ülésszakot megelőző harctéri és politikai eseményekre, amelyek folytán megérlelődött a helyzet arra, hogy a népfelszabadító mozgalom véglegesen és formálisan még a háború idején a maga kezébe vegye az ország sorsát és meghozza a történelmi határozatokat. Ezekben a határozatokban a legfontosabb, a leglényegesebb először az, hogy törvényesítették az új, igazán demokratikus forradalmi hatalmat, és ennek alapján az AVNOJ Jugoszlávia legfőbb törvényhozó és végrehajtó népképviseleti testületévé alakult át, és megalapította a Jugoszláv Nemzeti Felszabadító Bizottságot, az új Jugoszlávia első, ideiglenes kormányát. A másik legfontosabb tény a nemzeti kérdés megoldása a népek teljes egyenjogúsága és önrendelkezése alapján, amit az a határozat fejezett ki, hogy az új Jugoszlávia szövetségi elveken épül fel. Ez azt bizonyítja, hogy „testvériség-egység” jelszavunkban forradalmunk mély, emberi, humánus jellege tükröződik. Az ember, az emberi élet, a szabadság és a méltóság, a nemzeti érzés és a nemzeti jogok voltak azok az értékek, amelyek harcra mozgósították milliós tömegeinket. A nemzeti kérdés megoldása a föderatív berendezésről szóló határozattal elsősorban a népek szabadságának és egyenjogúságának, testvériségének és szolidaritásának szocialista és internacionalista elvein nyugodnak. Ezek az elvek vezérelték forradalmi felszabadító mozgalmunkat a nemzetiségek tekintetében is. Ezek az elvek vezéreltek bennünket a forradalmi romantizmusig fokozódó kitartó, önzetlen és szüntelen törekvéseinkben, hogy más felszabadító mozgalmakkal szorosan együttműködve, segítséget nyújtsunk a szomszédos országok haladó mozgalmainak és csoportjainak, sőt a megszálló nemzeteknek is, hogy megszervezzék antifasiszta katonai egységeiket és osztagaikat a közös ellenség elleni harcra, és segítséget nyújtsunk ezeknek az országoknak és a népeknek, hogy saját erejük és lehetőségeik keretében a saját fasiszta-imperialista reakciójuk elleni harcukkal szebb jövőt biztosít-,sanak maguknak a fasizmus általános összeomlása után. Ez nem volt az erőviszonyok száraz, ésszerű elemzésén, a lehetséges szövetségesek számbavételén nyugvó katonai és politikai harci taktika, hanem forradalmunk szocialista-internacionalista elve és dumatanács elnökének üdvözlő szavait. A beszéd után az együttes ülés részvevői elfogadták a tárgysorozatot: Mijalko Todorović beszámolója az AVNOJ II. ülésszakának jelentőségéről és határozathozatal AVNOJ-alap létesítéséről. A tárgysorozat elfogadása után Kardelj elnök indítványára küldöttséget választottak a néphősök kalemegdáni sírjának megkoszorúzására, majd Mijalko Todorović, a Szövetségi Szkupstina alelnöke elmondta beszámolóját. sége1Uamelya€ges Jelegzetes :IfiTM“ a későbbi, hábotikai párís társadalmi, és poli- Alakulásban és nem- ,,szi tevékenységben is .utatódik egészen napjainkig. az első új népi Állam A MEGSZÁLLT EURÓPÁBAN A jajcei határozat a testvériség és egység eszméjének végleges győzelme volt, még jobban egyesítette népeinket a Jugoszláv Kommunista Párt körül, a szabadságért vívott közös harcban, mert megszilárdította és megvetette a jövendő együttes élet és egyenjogúság távlatait és alapjait A jajcei ülésszakon tulajdonképpen megalakult az első új népi állam a megszállt Európában, megalakult az egyetlen parlament és kormány, amely saját földjén népeivel és új reguláris hadseregével együtt harcolt a végleges felszabadulásért Ez a tény már magában is arról tanúskodik, hogy nálunk igazán népi forradalom játszódott le, amely a népfelszabadító háború tüzében bontakozott ki és megadta ennek a háborúnak belső tartalmát és erejét , tény nélkül nem lehet megmagyarázni népfelszabadító mozgalmunk szélességét, lendületét és a harc hevességét a rendkívül súlyos körülményekben. Forradalmi tartalom nélkül, új politikai és társadalmi-gazdasági viszonyok alapján épülő élet távlata nélkül nem lehetett volna olyan tömegesen mozgósítani a munkásosztályt, a dolgozó parasztságot és a többi kizsákmányolt haladó erőt, az elképzelhetetlen lemondást és áldozatokat követető harcra. A második világháború ideje az If..széles körű passzív iUenallásavA ^гћигат5ап rtoUalf országokban fegyveres akciók ombolo c °rtok stb^ Né_ aol korább néhol későb_ "gnek So megе~У- a tewr ob-Mgyobb tömeegtöbbulásával- de a háborús a legfőbb , frontok szerint igaszövet vagy éppen az egyességes hadseregeknek LpMenül alárendelt szereptetek voltak. Nálunk a szó jszi értelmében vett önálló, eredeti, teljes népi forradaom volt, amely úgy kezdődött, mint felkelés a megszálók és a hazaárulók ellen, de mely fokozatosan egyre régebben és egyre szélesebb térben felölelte a társadalm-politikai élet minden oyan kérdését, minden olyan alapját, amely hatással volt a felszabadító háború sikeres folytatására, és amely a szebb és boldogabb háború utáni évek feltételeit biztosította a harcosoknak és a népnek, és ezért szükségszerűen úgy végződött, ahogy kezdőtől fogva kívánták és tervezők, vagyis szocialista forradalomba torkollt. Ez volt az első győzedelmes szocialista forradalom az októberi forradalom után. A jugoszláviai szocialista forradalom sok belső ellentétnek a terméke, amelyeket a második világháború a végletekig kiélezett mind Jugoszláviában, mind pedig az akkori világban. A jugoszláv szocialista forradalom az antfasiszta világháború adottságaiban folyt le, amely objektíven megteremtette az álalános nemzetközi feltételeket az ilyen forradalmak sikeréhez. Annál is inkább, mert egy szocialista ország, a Szovjetunió volt a Hitler elleni szövetség egyik leg- főbb ereje, az viselte a legsúlyosabb terhet, és nyújtott biztonságot, esetleges ellenforradalmi és más hasonló külső beavatkozásokkal szemben. A Jugoszláv Kommunista Párt és vezetősége idejekorán felismerte és kihasználta ezeket a nemzetközi és belső ellentéteket és az antifasiszta háború nyújtotta általános előnyöket, de egyúttal kellő bátorságot is tanúsított, minden kockázatot minden nehézséget és áldozatot vállalt, amelyeket a végleges nemzeti és szociális felszabadulásért vívottfelkelés és harc megkövetelt. Természetesen mi isaz ffl- talános antifasiszta mozgalom részének, a Hitler elleni szó-vetség részének éreztük maagunkat, tekintet nélkül arra, hogy kezdetben a szövetséges parancsnokságok és kor- , arányok nem ismertek el minket, és nem volt velük semmilyen anyagi kapcsolatunk, nem részesültünk semmilyen anyagi segítségben. Mi természetesen magunk indítottuk meg a felkelést saját felszabadításunkra, és elsősorban saját erőinkre számítottunk, de természetesen a Szovjetunióra és a többi szövetségesre is támaszkodtunk, már pusztán annak folytán is, hogy részt vettek a háborúban, hogy ők hatottak a legnagyobb mértékben az erőviszonyokra a háborúban, tekintet nélkül arra, hogy milyenek voltak ideiglenes , földrajzi és más kapcsolataik , és viszonyaik. Mi tehát kezdettől fogva úgy mentünk a felkelésbe és a forradalomba, ahogyan kell, mint önálló és független felszabadító mozgalom és forradalom, mint olyan párt és nép, amely fele-lős sorsáért és jövőjéért Ezáltal mi mindvégig teljesítettük internacionista kötelezettségünket és kötelességünket mert a forradalmár ésgárda rendelkezésre álló erőit és a nép többségét bevetettük az internacionalista antifasiszta harc kellős közepébe. De mi ezt azért tettük, azért tehettük, mert a világ forradalmi és haladó mozgalma és erői részének tekintettük magunkat, mert bíztunk ezekben az erőkben, mert nemzetközi arányokban mértük fel az erőviszonyokat, és az egyébként nagy túlerőben levő ellenség feletti győzelem távlatait, mert a fő frontok katonai erőviszonyaira és az egész világ haladó erőinek és elemeinek erkölcsi-politikai támogatására támaszkodtunk. Mi soha, sem a háborúban, sem később nem formai szempontból értelmeztük az internacionalizmust, mint ahogy sohasem engedtük át a harc egész terhét a négy szövetségeseknek, és nem tértünk el önálló szerepünktől és hozzájárulásunktól, nem menekültünk saját felelősségünktől. A továbbiakban Mijalko Todorović kifejtette, hogy az AVNOJ határozatai még nem szóltak közvetlen formában az új Jugoszlávia szocialista jellegéről, nem szólhattak erről, mert a népfelszabadító háború akkori helyzete még nem vetette fel közvetlenül ezt a kérdést. Népfelszabadító harcunk és forradalmunk vezetőségét éppenaz jellemzi leginkább, hogy mindig azokat a célokat tűzte ki, amelyeknek elérését az erőviszonyok, az objektív és szubjektív tényezők megengedték, vagyis azokat, amelyeket a néptömegek megértettek, elfogadtak, sohasem maradtak el az objektív fejlődés mögött, de sohasem dobálóztak forradalmi szólamokkal és hangzatos jelszavakkal, amelyek nem viszik előbbre a harcot és nem gyorsítják meg a folyamatokat. Másrészt vezetőségünk sohasem engedte meg, hogy a mozgalom eltérjen a fő irányvonaltól, sohasem tévesztették szemük elől pártunk és forradalmi mozgalmunk fő céljait. Ezért a fegyveres harc formái és a hatalmi formák kezdettől fogva a lehető legnagyobb mértékben mozgósították, aktivizálták és megszervezték néptömegeinket, egész népiünket Felszabadító mozgalmunk ilyen általános népi jellegével együtt fejlődött hatalmi szerveink demokratizmusa is. Ez mozgalmunk antibürokratikus, demokratikus, humanista irányvonalának forrása, ebből sarjadtak ki az új alkotmányunkban foglalt eszmék csírái. Ilyen hatalmas államot kiáltott ki 1943. november 29-én az AVNOJ, és ebben van ülésének történelmi jelentősége, mert a Jajcéban hozott határozatok alapján fejlődött a mai Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság. Részletek Mijalko Todorovic beszámolójából Tito és Georghiu Dej elvtársak megérkezése a Szövetségi Szkupstina és a Szocialista Szövetség együttes ülésére Gazdaságuk nagyarányú fejlődése Beszámolója második részében Mijalko Todorovic rámutatott eddigi fejlődésünk legkimagaslóbb eredményeire, és ezzel kapcsolatban a következőiket mondotta: „ Másfél esztendővel Jajce után győzedelmesen befejeztük a népielszabadító háborút, és megkezdődött a mélyreható társadalmi, gazdasági, politikai és más változások és átalakulások időszaka, amelyek alapjaiban megváltoztatták hazáink dolgozóinak anyagi, kulturális és társadalmi életfeltételeit. A Jajcéban született új Jugoszlávia szabad emberek és népek szocialista közösségévé fejlődött. (Folytatása az 5. oldalon)