Magyar Szó, 1964. április (21. évfolyam, 91-120. szám)

1964-04-01 / 91. szám

1. oldal MAGYAR SZÓ Mi van és mit keresnek Leg­keresettebbek a bútor és a villamos felszerelési cikkek — Panasz a raktárhiányra — Gyenge • választék hentesáruban A tapasztalt vevő, mielőtt vásárol, végigjárja az üzleteket, érdeklődik az árak és a választék iránt, és csak azután vásárol. Mert a kereskedők különfélekép­pen kalkulálnak, más-más helyről szerzik be az árut, nem is ismerik kellőképpen a vásárló és a piac igé­nyeit. A kereskedők szerint nemcsak a boltokban akadnak mulasztások,­­hanem a nagykereskedelemben, a gyáriparban és ott is, ahol a behozatali cikkek vá­lasztékáról döntenek. Nem hibáztatható például egyetlen élelmiszerbolt sem a gyenge minőségért, a kis választékért. Mielőtt az új Novi Sad-i vágóhíd megkezd­te volna a termelést, ígére­tet kaptunk, hogy megválto­zik majd a hentesáru válasz­téka és az árak is. A árak maradtak a régiek, vagy emelkedtek, a minőség azon­ban tovább romlott, és a vá­laszték olyan kicsi, hogy a vevő csupán 8—10-féle áru között válogathat. Kérdésünkre, hogy a töb­bi ipari cikkel mi a helyzet, miből van hiány, Uzelac Sto­­jan, a Novi Sad-i Uzor ke­reskedelmi vállalat igazgató­ja adott bővebb felvilágosí­tást: — Igen keresett cikk a zo­máncozott áru. Polcaink azon­ban csaknem üresek, és a ke­res­etnek alig 20 százalékát elégíthetjük ki. Vasáruval különben is gyengén va­gyunk ellátva. Csak néha akad finomabb evőeszköz, rozsdavédett fémáru, háztar­tási eszközök. A villamossá­gi felszerelésekben némileg jobb a helyzet. Van most már távolbalátónk, három típusú is. A télen ez volt a legkeresettebb cikk. Egy íz­ben ötven darab érkezett, de egy sem került a boltba, még a tehergépkocsitól szétvitték. Sajnos, az utóbbi időben nincs kellő választék magne­tofonban, zsebrádióból mind­össze két típusút kaptunk, behozatalból semmit, s a gra­mofonok választéka is kicsi. A háziasszonyok hiába keres­nek porszívógépet, jelenleg nem kapunk sem könnyű, sem nehezebb típusút, még a belföldi gyártmányt is nél­külözzük. Hűtőszekrény ál­landóan van raktáron. Igaz, Himo gyártmányú nincsen, de a napokban orosz hűtő­­szekrényeket kapunk. A 240 literes szovjet gyártmányú frizsider ára 182 000 dinár lesz. Csupán elenyésző mű­szaki kiegészítést kell rajta elvégezni, hogy a mi előírá­sainknak is megfeleljen.­­ A villamostűzhelyek válasz­téka nagyjából kielégíti a ve­vőket, behozatal ebből nincs. A čačaki gyár Ignis-szabada­­lom alapján gyártott tűzhe­lyei, hűtőszekrényei azonban alig kerülnek Vajdaságba. Érdekes, hogy Novi Sadra számos vevő jön Szabadká­ról és Zentáról is. Nálunk ugyanis alacsonyabb a for­galmi adó, s a nagyobb ösz­­szegű vásárlásnál megtérül az utazási költség. Évek óta azt hallottuk, hogy nagy a textilkészlet, s nehezen fogy, főleg a szövet­áru. Most azonban a gyárak raktárai majdnem üresek, s a kereskedelmi hálózat kész­lete is megfogyatkozott. A­­ textilkereskedők szerint ed­dig még egyetlen textilgyári képviselő sem jött őszi min­tákkal. Készlet nincs, beho­zatal alig van. A gyárak te­hát várják miként alakulnak majd az új árak. Egyes tex­tiláruban is hiány van, fő­leg a falunak szánt cikkek­ben és finomabb anyagok­ban. A készruha általános minősége és választéka ezzel szemben lényegesen javult. Ez valószínűleg a kontrekciós iparban véghezvitt integrá­ciónak az eredménye. Lábbeliben bő a választék, de általános panasz, hogy a minőség silányabb, az árak emelkedtek, s bizony a vá­laszték sem olyan, mint egy-két évvel ezelőtt. Annál kedvezőbb a helyzet a bőr divatcikkekben. Itt kell meg­említeni a palánkai Merkur áruját, amely nemcsak vá­lasztékban és minőségben, hanem árban is felveszi a versenyt a legismertebb ju­goszláv gyárakkal. A bútor továbbra is a leg­keresettebb cikk, de főleg a klasszikus bútort keresik, majd a hencsert és a kony­habútort. Lényegesen javult a helyzet a gyermekjáték­szerekben. Tavaly alig volt választék, most a behozatal segítségével nagyjából kielé­gíthetik a legkisebbek igé­nyeit. Végül meg kell emlí­teni, hogy üvegáruból inkább készleteket lehet kapni, mint darabárut, ez kifizetődőbb a gyárnak. S a készletek meg­lehetősen ósdiak, giccsszerű­­ek, alig akad ízléses, modern készlet. Egyöntetűen az a véle­mény, hogy a kereskedelmi hálózatban legnagyobb kerék­kötő a raktárhiány, s ez aka­dályozza a megfelelő beszer­zést is. A másik hiány, hogy nincsen megfelelő vajdasági behozatali vállalat, amely a vajdasági ízlésnek és igény­nek megfelelő közfogyasztá­si cikkeket szállíthatna. -es Szerda, 1964.­­ április 1. Vetik a répát és a napraforgót . A szép idő eljöttével min­denütt népes a határ, a ter­melők hozzáfogtak a szántás­hoz és a vetéshez. Cukorré­pával eddig 231 hektárt ve­tettek be Vajdaságban (leg­többet a pancsovai járás­ban), napraforgóval még csak húsz hektárt. A járási vetési bizottsá­gok szerint a cukorrépára a múlt héten szinte teljesen leállt a szerződéskötés. Mivel már vetik, feltételezhető, hogy nemigen lesz több szer­ződés. A járási kamarák ter­vei szerint a szövetkezetek­nek majd 28 000 hektárra kellett volna szerződést köt­ni, de csak 16 162 hektárra kötöttek. A tartományi tár­sadalmi terv 250­00 hektá­ron irányoz elő szerződéses kukoricatermesztést, eddig 211350 hektárra kötöttek szerződést. A helyzet kielé­gítő, mert a tavalyihoz ké­pest, még a nagyobb terv mellett is gyorsabban halad a szerződéskötés. Elegendő szerződés lesz napraforgóra, a kenderrel azonban baj lesz, mert a tervezett terü­letnek csak 59 százalékára kötöttek szerződést. Különö­sen rossz a helyzet a Novi Sad-i járásban, itt található ugyanis a legtöbb kender­gyár. A verbászi kommuná­ban például négy gyár van, és ezek a tervezett terüle­teknek alig 15 százalékára kötöttek eddig szerződést. A jelenlegi helyzet alapján a következő idényben a gyárak nagy része csak egy váltás­ban dolgozhat. A Tartományi Gazdasági Kamara elnöksége tegnap foglalkozott a szerződéskötés­sel, valamint a vetési hely­­zettel. Utasította a szakszol­gálatot, hogy igyekezzen mi­nél rövidebb idő alatt elvé­gezni a talajelőkészítést és a vetést. Jó lenne, ha a bir­tokok traktorai is segédkez­nének a földművesszövetke­zeteknek. S. Z. A község munkaterve Statútum, hétéves terv, közművesítés, adópolitika, ellátás, közforgalom, kereskedelem, beruhá­zások, közművelődés és mezőgazdasági kérdések a községi szkupstina munkatervében Suboticán Elmúlt az első negyedév. A községi szkupstina Subo­ticán most állapította meg idei munkatervét. A munka­terv 16 pontban foglalja ösz­­sze a helyzet adta és a fejlő­dés követelte tennivalókat. Az elmúlt három hónapban három szkupstinai ülést tar­tottak, foglalkoztak az egész­ségvédelemmel, a kommuna társadalmi tervével és költ­ségvetésével, a közigazgatási szervek munkájával és a ki­­hágási bíróság munkájával. Valójában tehát a munka­­terv késése nem akadályozta a szkupstina munkáját. A silafikaterv szerint a köz­ségi szkupstina legközelebbi ülésén meghozzák a községi statútumot. Ezután napirend­re kerülnek a közművelődés helyzete, meg a kulturális intézmények tevékenysége és feladatai. Megvizsgálják a közművek állapotát, a vízve­zeték és a hővezeték kihasz­nálását, meghatározzák e té­ren a feladatokat és mérle­gelik a további építkezés le­hetőségeit. Nagyon időszerűvé vált a városrendezési terv érvénye­sítése, és ezzel kapcsolatban foglalkoznak majd az enge­dély nélküli építkezésekkel, a belterület­­kialakításával és ügyes városrészek átrendezé­sének lehetőségével. Még a nyár előtt napirendre kerül a község hétéves tervének véglegesítése. A testnevelés kérdésével kapcsolatban szó lesz az iskolákban levő hely­zetről, az egyetemisták test­neveléséről, a munkássport­játékokról, a falusi helyzet­ről és a minőségi sportról. Nagy érdeklődésre tart szá­mot az adópolitikával kap­csolatos szkupstinai ülés: fog­lalkozna­k a magániparosok helyzetével, a szakmai össze­tétellel, az iparosok és ma­gántermelők jövedelmének meghatározásával, a szolgál­tató kisiparral és más idetar­tozó kérdésekkel. Egy ülésen szó lesz a hús-, gyümölcs- és főzelékellátásról, valamint a tüzelő beszerzésről s az eh­hez szükséges intézkedések­ről. A közforgalom egyike a legnehezebb kérdéseknek Su­boticán. Meghatározzák majd a parkoló­helyeket, újból megállapítják a jelzőtáblák, az átjárók helyét, az autóbu­szok és a villamosok útirá­nyát, és hogy melyik utcá­ban közlekedhetnek fogatos járművek. A turizmus fej­lesztésének lehetőségeit is kivizsgálják, s a tavalyi for­galom meg a vendéglátóipar felkészültsége alapján meg­szabta ják a tennivalókat. A beruházási politikai terén be­számolnak a hitelnyújtásról, a kölcsönök felhasználásáról, a kötelező járulékok befize­téséről, a beruházási tervek megvalósításában felmerült nehézségekről. Az év folya­mán napirendre kerül még a mezőgazdasági termelés, az ezzel kapcsolatos beruházá­sok a mezőgazdasági szerve­zetekben és a földkihaszná­lás ügye. A 42 órás munka­hét bevezetése is olyan idő­szerű kérdés, hogy napirend­re kell tűzni. A sokoldalú terv megvalósítása rendsze­resen havonként történik majd. U. J. —--------------­------------------------­ Miért volt drága a temetkezés Becsén? Több mint kilencmillió dináros sikkasztás a becsei Komunalac közművesítő vállalatban A becsei Komunalac köz­­művesítő vállalat munkásta­nácsának kedd délután meg­tartott ülésén beszámoltak arról, a nagyszabású sikkasz­tásról, amelyhez hasonló nem volt a becsei kommunában az utóbbi néhány évtizedben. Rigó Sándor és Kéri Fe­renc, a Komunalac közmű­vesítő vállalat két alkalma­zottja 1957. február 1-étől 1963 végéig 9 594 090 dinár­ral károsították meg válla­latukat. Rigó Sándor, a vál­lalat temetkezési részlegének munkavezetője volt, Kéri Fe­renc pedig segédmunkásként dolgozott az említett üzem­részlegben. Koporsókat, ke­reszteket stb. adtak el, a pénzt pedig csak részben fi­zették be a vállalat kasszá­jába. A könyvelést nem ve­zették előírásosan, ily módon alkalmuk nyílt a sikkasztás­ra. Ezenkívül többet fizettet­tek a koporsókért és más tár­gyakért. A vállalat irányítását új ve­zetőség vette át, és így de­rül ki a sikkasztás. Rigó és Kéri nyár hosszabb ideje vizs­gálati fogságban vannak. S. O. y (26) Két lövés egyszerre Amikor a milicista rányitotta a kamra ajtaját, Lazar Vidić-Ciča csapdában érezte magát, de távol állt tőle az a gondolat, hogy megadja magáát. Abban a tudatban, hogy csakis gyors és határozott cselekvés­sel menekülhet meg szorult helyzetéből, revolvert rántott — de elkésett. Revolverének csöve szembenézett a mi­licista revolverének öklével. — Fel a kezekkel! — kiáltott rá a mi­licista. Lazar Vidić elsütötte fegyverét, de a mi­licista egy szempillantással gyorsabb volt. A bandavezér golyója célt tévesztett, a milicista golyója talált. Lazar Vidić homlo­kának kellős közepébe fúródott. új bandavezér A hírhedt bandita vesztének rövid idő alatt híre ment a bácskai falvakban; a hír eljutott a legtávolabbi szállásokig. — Hála istennek, csakhogy megszaba­dultunk tőle! — mondták a becsületes szállásiak, de sokan azok közül is, akik kényszerből néha élelemmel látták el a banditákat, vagy menedéket adta­k nekik. Még Dragiša Sretenovic is örömmel fo­gadta a hírt — de egészen más okból. — Most én vagyok a parancsnok! — mondta, amikor egyik megbízható embe­rétől értesült, hogy Lazar Vidić-Ciča va­lóban rajtavesztett. Holttestét akárki megnézhette, mert egy napra közszemlére tették ki Hódságon, hogy a­ki akar, meggyőződhessen haláláról. — Most én vagyok a parancsnok, most kezdődik az igazi harc! Dragiša Stretenović még aznap végrehaj­totta első akcióját. Lángokban a Kendergyár egy kendergyárat szemelt ki akciója­ célpontjául. A késő esti órákban Baski Gračacon ki­gyulladt a kendergyár. A tűz gyorsan ter­jedt és rövidesen hatalmas lángoszlopok világították meg a messzi környéket. A tűzvész óriási anyagi kárt okozott, mert nemcsak a gyár égett le tövig, hanem sok-sok vagon feldolgozásra váró kender is elhamvadt. — Majd megemlegetik Dragiša Sreteno­­vićot! —­ mondta az újdonsült bandavezér, aki a távolról, biztos rejtekhelyről nézte az égig nyúló lángoszlopokat. A kendergyár felgyújtása nagy elkesere­dést keltett messze környékén. Dragiša Sretenovic is jobbnak látta, ha egy időre eltűnik arról a tájról és meghú­zódik a vajskai rétben, ahol a legnagyobb biztonságban érezte magát. Vele együtt voltak többek között Mile Pavlovic-Bosanac és egy hódsági szárma­zású bandita, akiről csak annyit tudtak, hogy Dóka a neve. Dragián Sretenovic igyekezett minél na­gyobb tekintélyt szerezni bandavezér mi­nőségében. Szigorú parancsokat adott ki és megkövetelte, hogy a banda tagjai vi­gyázz állásban hallgassák meg parancsait. A szállásokon szerzett élelemből magának követelte a legjobb falatokat, ő választotta ki a legjobb fegyvereket. Emiatt viszály támadt közte és a hódsá­gi Dóka között, s ez a viszály véres ese­ménnyel zárult le. A vajskai réten Dragina Sretenovic és bandája a vajskai réten ütötte fel főhadiszállását. — Itt senki sem akad a nyomunnkra — mondta banditáinak. — Nyugton maradunk a milíciától, ameddig a kedvünk tartja. Bizonyos tekintetben igaza is volt. A nehezen járható vajskai rét távol esik minden közlekedéstől, hiszen akkor még Vajska falunak sem volt köves útja, vas­útja még ma sincs. Azonfelül a rétszéli szállásokon Sreteno­­viénak megbízható cinkosai voltak, akik ellátták minden szükséges holmival. A vajskai réten Stanko Ilincek és Rade Klopstok tartoztak Sretenovié legmegbíz­hatóbb emberei közé. De Sretenoviénak nemcsak a vajskai ré­ten voltak megbízható emberei, hanem másutt is, a­­környező falvakban és a De­­ronje falu határához tartozó nagy réten is. A deronyei réten Zivko és Misa Perin és Kalocsai Árpád voltak a banda leghívebb és legmegbízhatóbb cinkosai. Stanko Ilincek szállása közelében, a vajskai réten heves veszekedés támadt Dragina Sretenovic és a hódsági Dóka kö­zött. Dóka életével fizetett. Nyomtalanul eltűnt, holtteste sohasem került elő. Az eset körülbelül két héttel Lazar Vá­dic veszte után történt. Dragiáa­­Sretenovic a banda többi tag­jával az Ilincek szállás közelében az ár­nyékban heverészett. Habár a banda teljes­­ biztonságban érezte magát, Sretenovic so­hasem mulasztotta el, hogy őrt állítson a falu felé eső erdőszélre, ahonnan esetleg rajtaüthettek. Akkor éppen a hódsági Dóka volt a so­ros. Mivel roppant nagy volt a hőség, Dókát őrhelyén elnyomta az álom. Sretenovic, a banda többi tagjának hát­ra hagyásával sétára indult az erdőben, és eljutott az őrhelyig. Lehetséges, hogy szándékoasa ment oda, ellenőrizni, hogy Dóka híven teljesíti-e kötelességét. Dóka azonban őrködés helyett nyugod­tan­ aludt egy fa árnyékában. — Így vigyázol a többiek biztonságára! — kiáltott rá Sretenovic és teljes erővel hátba vágta. HOLNAPI SZÁMUNKBAN: Véres leszámolás a banditák között

Next