Magyar Szó, 1964. június (21. évfolyam, 150-179. szám)
1964-06-01 / 150. szám
2. oldal Többet várnak a társastermelőktől Horgason Ha lehet 200 hektáron többet termelni, miért ne lehetne ezer hektáron. A földművesszövetkezet szakemberei nem nyújtottak segítséget a KSZ körzeti alapszervezetének . ' / — Ha lehet 200 hektáron többet termeszteni, ekkora területen alkalmazni a teljes agrotechnikát, akkor ez nyilván a faluban mindenütt minden földön megvalósítható. Ezt a véleményt a Kommunista Szövetség horgos alapszervezetének évi értekezletén hallottuk, s nyomban hozzátesszük azt is, hogy a felszólaló ezzel a megjegyzésével nem akarta megrövidíteni az elért eredményeket, mert azok valóban szépek, különösen a paprikatermesztésben. Egyébként a földművesszövetkezet, a Vitaminka paprikagyár és a Bačka mezőgazdasági birtok nyilván közvetlenül és közvetve is hozzájárult ahhoz, hogy a községben nagyobb termést takarítanak be és több jószágot tenyésztenek, mint azelőtt. A felszólaló éppen ezekből a tényekből indult ki, amikor hangoztatta, hogyha a kommunisták a társadalmipolitikai szervezetekben és a földművesszövetkezetben, sőt az iskolákban is jobban tevékenykednek, akkor a földművesszövetkezet nagyobb területet köthet le teljes társastermelésre. Ha például a nyolcosztályos iskolákból nagyobb tudású ifjú földművesek kerülnének ki, akkor a korszerű földművelést is könnyebben sajátítanánk el. Egyelőre azonban a nyolcosztályos iskolából kikerült Ifjú alig ért valamit a korszerű gépekhez, a műtrágyázási módokhoz stb. A Bačka mezőgazdasági birtok igazgatójának véleménye szerint a nyolcosztályos iskolából kikerült Ifjaknak, legalábbis egy részüknek olyan tudásra kellene szert tenniük, hogy eligazodhassanak a korszerű termelésben. Arról is szó volt, hogy a körzeti alapszervezetekben nem domborodhat eléggé ki a kommunisták munkája azért, mert nem támogatták őket a földművesszövetkezet szakemberei. A körzetekben ugyanis több ízben tanácskoztak a vetési tervről, az agrominimumról és egyéb mezőgazdasági teendőkről, a földművesszövetkezet szakemberei azonban ritkán vettek ezeken részt. Az a vélemény alakult ki, hogy a társastermelőknek a kommunistáknak, főleg a földművesszövetkezet önigazgató szerveiben kellene tevékenykedni, ott, ahol munkájukkal hozzájárultak az eredmények, a jövedelem kialakításához. Egyébként azt is megállapították, hogy a kommunisták többsége a Szocialista Szövetség szervezetében tevékenykedett legtöbbet. Jórészt ennek köszönhető, hogy ez a társadalmi-politikai szervezet aránylag jól működött, és hozzájárult a szocialista vizonyok kialakításához. Az évi értekezleten részt ett Nemanja Mrdanov, a szocialista Szövetség subotiai járási bizottságának elnöke és Nyitri Károly, a földmunkások és a feldolgozópari munkások tartományi szottságának titkára. P. E. A hétéves tervfeladatokról tanácskoztak a kikindai Toza Markovic gyár kommunistái A kikindai Toza Markovic építőipari anyaggyár kommunistái tegnap délelőtt tartották meg 13. évi értekezletüket. Az a tény, hogy az évi értekezlet anyaga a beszámoló, a jelentés és a hozzászólások is a gyár hétéves feladatának kulcskérdéseivel foglalkoztak a KSZ gyári vezetőségének, az önigazgató szervek és a vállalati vezetők jó munkáját dicsérik, mert időben és alapos munkával előkészítették és meghatározták a gyár útját, törekvéseit és harcuk célját. Mit mondanak a számok és milyen feladatok előtt áll a munkaközösség? Tavaly, 1963-ban a Toza Markovic 982 dolgozója 1 milliárd 338 millió dinár értékű össztermelést valósított meg. Ez a, jelen, a közelmúlt helyzetképe, 1970-ben a hétéves terv végén a gyárnak 1587 dolgozója lesz és 4,5 milliárd dinár értékű terméket gyártanak, a személyi jövedelmek pedig megkétszereződnek. A tegnapi és az azelőtt megtartott alapszervezeti értekezleteknek volt egy külön jelentőségük, sajátosságuk és nagyszerűségük. A gyár jövőjét, nemcsak számokban, adatokban, jelzőszámokban jelölték meg, makem elsősorban azt a munkát és tennivalót határozták meg, amelyet a gyár dolgozóinak, mindenekelőtt a gyár kommunistáinak kell elvégezniük, hogy a hétéves terv számai megvalósuljanak. Az értekezlet anyagában külön imponált az a törekvés, hogy a tervek, a számok és általában a gyár minden élet és gazdálkodási területén a dolgozók, az alkotó és az irányító ember szerepét hangsúlyozták, olyan értelemben is, hogy a termelés legfőbb tényezője az ember, mint és hol vétett és úgy is, hogy mit hogyan kell cselekedni a jövőben, hogy az eredmények még jobbak legyenek. 15 Még egy adat: A gyár 190 fő kommunistája közül több ■ mint száznak nincs semmi■ féle társadalmi beosztása, ugyanakkor vannak olyanok is, akik 15—17 helyen dolgoznak, persze nem nagy sikerrel, mert túl vannak terhelve. Persze, kifogásolni való is akadt. Mégpedig éppen azon a területen, amely az -1 alkotó és irányító ember és ), ezzel együtt a termelés nail gyan is érzékeny területét érinti. Nem ápolták és fejlesztették kellőképpen a dél- i - gőzök eszmei, politikai to-ovábbképzését, valamint szakmai továbbképzését, márpe- zdig mint ahogy a tegnapi er-tekezleten is hangoztatták a , meghatározott termelési fel- [ adatok csak öntudatos és jól- ] t! képzett emberek tudják meg -valósítani. ч i Szs . 1 1 MAGYAR SZÓ Az eddigi gyakorlat kritikai felmérése a zrenjanini Radiator gyárban Több mint öt óra hosszat tartott tegnap a zrenjanini Radiator gyár kommunistáinak évi értekezlete. Részt vettek a társadalmi és politikai szervezetek községi és járási vezetőségeinek képviselői is. A beszámoló és jelentés alaposan foglalkozott a szervezet munkájával, az eszmei nevelés, a kritikai viszony,, a munkamódszer kialakításával, és igen részletes képet nyújtott az önigazgatás fejlődéséről, a kommunisták előtt álló újabb feladatokról. Egységes volt a megállapítás, hogy a gyár az elmúlt évben jelentős eredményeket ért el a termelés fejlesztése terén, a munkaközösség erőfeszítései az aránylag rövid idő alatt is szépen gyümölcsöztek, noha — mint a vitából is kitűnt — maradt még tennivaló. A nyílt vita, s az ennek alapján megállapítható közhangulat azonban azzal bíztat, hogy a gyár kommunistái, a többi dolgozóval együtt megtalálják a legmegfelelőbb megoldás útját.. Hétfő, 1964. június 1. A vitát hallgatva... Vasárnap délelőtt a zrenjanini vagongyárban Ha időrendben akarnánk elmondani mindazt, ami tegnap a zrenjanini Sinvoz vagongyár kommunistáinak évi értekezletén történt, kétségtelen, hogy a tavalyi munkáról szóló jelentés kitételeit, majd a referátum fejtegetéseit kellene először ismertetni. Mivel a cikk írásának más szabályai vannak, nem okvetlenül fontos tehát a munkaelnökség megválasztásánál kezdeni. Kezdjük hát valahol a derekán. Mondjuk a vitánál. A második vitázónál. Ha nem tévedek 30 év körüli munkás lépett az emelvényre. Halkan beszélt, és már az első mondatok után érezni lehetett, hogy bíráló hangot szándékozik megütni. Olyasvalamivel kezdte, hogy az elvtársak nagy része nem látogatja rendesen az alapszervezet üléseit. Az önigazgató szervekben dolgozó kommunisták is sokszor hiányoznak az ülésekről... Aztán a bírálatról beszélt. Olyasvalamit mondott, hogy a kommunisták soraiban is vannak olyanok, akik a bírálatban személyi bosszút látnak ... A szakemberekről, a mérnökökről az volt a véleménye, hogy nem találták fel magukat a gyárban. Nyilván ezzel magyarázható, hogy néhány szakember el is hagyta a vállalatot. Persze vannak kivételek — tette hozzá. A Volga személygépkocsi vásárlását nem tartotta legjobb megoldásnak ... Szándékosan írtam le ilyen szaggatottan a második vitázó szavait. Másként nem is írhattam volna le, hiszen így beszélt. Amikor elhagyta az emelvényt, az volt az érzésem, hogy ez az elvtárs alaposan hozzájárulhatott volna az értekezlet sikeres munkájához, ha nem félt volna attól, amit ő maga is bírált, hogy sokan személyi bosszút látnak majd a szavak mögött. Hogy félreértés re essék: nem azt akarom mondani, hogy a Sinvoz kommunistái nem mernek hozzányúlni a problémákhoz, hiszen jó néhányan a legérzékenyebb húrokat is megpördítették.. . - csupán azt szeretném érzékeltetni, hogy egy felszólalás általánosításokkal teletűzdelve nem viszi közelebb a problémákat a megoldáshoz. A második vitázónak — közvetve — egyébként szépen válaszolt a harmadik vitázó, a maribori Boris Kidric rokonüzem kommunistáinak képviselője. Valahogy úgy fejezte ki magát, hogy volt idő, amikor azt a felszólalást tartottuk legpozitívabbnak, amikor a vitázó dicsért. Most úgy tűnik, hogy a bírálatok időszakét éljük, merésznek tartjuk és pozitívnak azt a felszólalást, amely a negatívumokat kipellengérezi. Ez nem is rossz — mondta —, de még hasznosabb lenne, ha az apró bírálatok évközben hangzanának el, konkrétak lennének és rögtön hozzálátnánk a hibák, fogyatékosságok, részrehajlások, felszámolásához, kiküszöböléséhez. Az az érzésem — mondta tovább —, hogy e munka rovására sok időt szentelünk a nem konkrét bírálatnak. Legtöbbször a bírálat kedvéért. Rövid, de tartalmas felszólalásáért a szlovén elvtársat vastapssal jutalmazták a Sin voz kommunistái. Nem valami kedvező helyzetben van ilyenkor a riporter. Egy nyúlfarknyi információban nem lehet mindent elmondani. Pedig még éppen elég mondanivaló volna, hiszen a zrenjanini vagongyár tavaly roppant nagy engedményeket ért el a termelés növelése terén. Az 1962. évhez viszonyítva tavaly 43 százalékkal termeltek többet. Az értekezlet részvevői többen is örömmel újságolták a tizenötperces szünetben, hogy Új gyárat építenek a régi helyett. Már a lokációt is megkapták, a cukorgyár közelében épül majd fel. A személyi jövedelmekről is szólni kell. Tavaly a 32 000 dinár volt az átlagkereset, a tavalyelőttitől 10 000 dinárral több, a vajdasági átlagkeresetektől jóval nagyobb. Mindezekről bővebben azon ben majd egy másik alkalommal. Csa k horgosiévi értekezlet részvevő! Az idén jobb eredményekre számítanak A Palics Mezőgazdasági Kombinát kommunistái munkájukat mérlegelték Tegnap tartotta évi értekezletét a Palics Mezőgazdasági Kombinát kommunistáinak alapszervezete. A beszámolóban egyebek között megállapították, hogy a munkaközösség az elmúlt két esztendőben óriási veszteséggel dolgozott: 1962-ben 125, tavaly pedig 178 millió dinár ráfizetése volt. A régebbi elemzésekből és jelentésekből kiderül, hogy sem a Kommunista Szövetség alapszervezete, sem a munkásönigazgatási szervek, sem pedig maga a munkaközösség nem volt idejében értesítve a gazdálkodás helyzetéről, és így nem lehetett betekintésük a termelésbe, s nem segíthettek a nehézségeken. Megállapították azt is, hogy ezért jórészt az üzemrészvégi könyvelőségek és más szolgálatok a felelősek mert a ráfizetések csak az évi zárszámadás elemzésekor derültek ki, amikor a munkástanács elemezni kezdte az évi gazdálkodást. Ha ehhez még hozzáadjuk, sokszor a kommunisták sem voltak elég tevékenyek, s nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy csökkenjenek az anyagi költségek, növekedjen a munkateljesítmény, akkor nem kell csodálkozni, hogy ilyen sorsra jutott a kombinát. Úgyszintén el kell mondani azt is, hogy az elmúlt két esztendő rossz eredményeihez nemcsak szubjektív tényezők járultak hozzá. Ismeretes a mezőgazdaság és élelmiszeripar nehéz helyzete, továbbá az, hogy az időjárás olykor milyen nagy károkat okoz. A közgyűlésen mégis annak a véleménynek adtak kifejezést, hogy leginkább az emberek felelősek ezekért a veszteségekért. A kombinátbeliek elmulasztották, hogy előbb áttérjenek egy serkentőbb javadalmazási rendszerre, amelyben a dolgozók nagyobb része jobban iparkodik. Az értekezleten az a vélemény alakult ki, hogy az idén jobbak a gazdálkodási kilátások egyrészt azért, mert átszervezték a kereskedelmi, számvevőségi és elemzési-tervező szolgálatot, továbbá gyarapodott a magas szakképzettségű munkások száma. Jelentős gazdasági sikert vár a munkaközösség azáltal is, hogy megszüntettek 121 rezsi munkahelyet, ezeket a dolgozókat a közvetlen termelésbe állították be. (ti) Megszüntetni a rezsi munkahelyeket