Magyar Szó, 1964. szeptember (21. évfolyam, 242-271. szám)
1964-09-16 / 257. szám
HALÁL A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK ARA 20 DINAR MkSló Szerda, 1964. szept. 16.7 XXL' évf.’'257.‘ (6214.) szám' A Szövetségi Szkupstina határozata a piaci helyzetről és az árak alakulásáról A magyar—jugoszláv barátság fnnepe a budapesti Sportcsarnokban Taps és éljenzés közepette Kádár miniszterelnök és Tito elnök beszélt a nagygyűlésen Budapestről jelenti a Tanjug: „Üdvözöljük a Jugoszláviával való együttműködést és barátságot!” jelszóval Budapest népe a Sportcsarnokban fenséges fogadtatásban részesítette Tito elnököt, amikor Kádár miniszterelnökkel együtt megjelent a magyar—jugoszláv barátság nagygyűlésén. Tito elnök, Jovanka Broz, Veljko Vlahović, Koča Popovic, Bogdan Crnobrnja, Dusan Čalić és a többi jugoszláv személyiség kíséretében érkezett a Sportcsarnokba, közvetlenül az után, hogy aláírták elnökünk magyarországi látogatásáról készült közös jugoszláv—magyar közleményt. A közleményt ma hozzák nyilvánosságra. A Sportcsarnokba elnökünket Kádár János miniszterelnök, az MSZMP első titkára kísérte el. A díszemelvényen ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának, Központi Bizottságának, a kormánynak és az Elnöki Tanácsnak a tagjai. 4 . A Sportcsarnokban 5000 munkás gyűlt össze az ország minden vidékéről. A legreprezentatívabb képviselők voltak ezek, mert a csarnok semmiképpen sem fogadhatta volna be mindazokat, akik ott akartak lenni a nagygyűlésen. A rádió és a televízió azonban közvetítést adott, úgyhogy Budapest és Magyarország egész népe kísérhette figyelemmel a beszédeket. • A taps még tartott, amikor Gáspár Sándor, az MSZMP budapesti pártvezetőségének titkára megnyitotta a nagygyűlést, s üdvözölte a vendégeket. A taps ismét felzúgott, amikor Kádár elvtárs lépett a mikrofon elé. Beszédében a következőket mondotta: A szocialista építés és a byéke megőrzésének közös céljai fűznek össze - bennünket — mondta Kádár János „Kedves Tito elvtárs! Kedves elvtársak! Barátaim! A Magyar* Szociálisa Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya, s a magam nevében szívből köszöntöm Budapest dolgozóinak képviselőit mai ünnepi* gyűlésünkön, amelyet a magyar—jugoszláv barátságnak szentelünk. Őszinte tisztelettel és meleg barátsággal köszöntöm körünkben Tito elvtársat a jugoszláv kommunisták és a nép kiemelkedő vezetőjét, s a kíséretében érkezett jugoszláv elvtársakat, valamennyi kedves vendéget. -Kedves elvtársak! A szocialista országok vezetői időről időre találkoznak, hogy eszmecserét folytassanak a közös érdekű kérdésekről, hogy személyesen ,és még közelebbről megismerkedjenek egymás népeinek szocializmust építő munkáiéval, s látogatásaikkal tovább erősítsék internacionalista kapcsolataikat. Ez a célja a jugoszláv elvtársaink magyarországi látogatásának. Ugyanezek a célok vezérelték a magyar vezetőket amikor Jugoszláviában j£**+nk. Kapcsolataink VoStrPTo alakulásáról ma jóleső érzéssel beszélünk. Az elmúlt esztenciában nemcsak az egykori macrvar és jueszláv líraifaC*"7 + "fyrol POVi — pict7 + r^prvfiloro*e+ fp' fnVovqtos^'n elo'BTflp+iiiV p7.nVq + P ff»1VroVo+ is. amphrpk 1R évvel ezelőtt í^ro^ékat vetettek országaink viszomrárg. IVTa megevozodes .cet mondhattuk, hogy p szocialista építés és a béke megőrzésének közös céljai fűznek össze bennünket. A mai Jugoszlávia az idegen elnyomók és a hazai reakció elleni hősi harcban született. A jugoszláv kommunisták az illegalitás és a terror súlyos viszonyai közepette harcoltak a nemzetközi kapitalista monopóliumok és hazai kiszolgálóik ellen. A hitleri megszállás sötét éveiben a jugoszláv nép történelmének legsúlyosabb szakaszát élte: a náci gépezet a jugoszláv nép megsemmisítésére törekedett. A jugoszláv kommunisták Tito elvtárs vezetésével felvették az egyenlőtlen harcot a fasiszta megszállókkal és nemzeti felszabadító harcba vitték az ország népét. Az emberiség nem felejti el a hős jugoszláv partizánok önfeláldozó és győzelmes harcát a fasizmus ellen. A népfelszabadító háború éveiben eltéphetetlen kapcsolatok fejlődtek ki a jugoszláv nép és a jugoszláv kommunisták pártja között Budapest, szeptember 15. Kettős ünnepi aktus volt ma délután Budapesten ,az Országház épületében: aláírták a jugoszláv és magyar államférfiak tárgyalásáról készült közös nyilatkozatot, majd Dobi István átnyújtotta Tito elnöknek, Veljko Vlahovic és Koca Popovic elvtársaknak a Magyar Népköztársaság magas rangú kitüntetését. Ezt követően Tito elvtárs adott át ugyancsak magas rangú kitüntetéseket Dobi István, Kádár János, Gáspár Sándor és Péter János elvtársaknak. Délután valamivel három óra előtt az Országház Munkácsy-termében ott volt Dobi István, Kádár János, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Biszku Béla, Apró Antal, Péter János, továbbá az MSZMP Politikai Bizottsá- gának, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak több más tagja. Három órakor megérkezett Tito elnök a kíséretében levő jugoszláv személyiségekkel, és a kölcsönös üdvözlések után Tito, Dobi és Kádár elvtársak aláírták a vörös bőrkötésbe foglalt nyilatkozat szerbhorvát és magyar nyelvű szövegét. A Munkácsy-teremben lezajlott ünnepi aktus után az egybegyűltek az Elnöki Tanács termébe vonultak, ahol meleghangú szavak kíséretében megtörtént a kitüntetések átadása. Dobi István elvtárs közölte az egybegyűlt ünneplőkkel, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Josip Broz Tito elvtársnjk a társadalmi hala(Folytatása a 9. oldalon) A kommunistákat szeretet, a pártot, népfelszabadító harc vezetőjének tekintélye övezte. A nép, amely már a (Folytatása a 9. oldalon) Kettős ünnepi aktus az Országházban Aláírták a jugoszláv-magyar közös nyilatkozatot Magas jugoszláv és magyar kitüntetések Budapesti géptávhrőjelentés Kádár miniszterelnök és Tito elnök beszédet mond a jugoszláv—magyar barátság nagygyűlésén A Szövetségi Szkupstina Szövetségi Tanácsa és Gazdasági Tanácsa 1964. szeptember 14-én tartott ülésükön az idei piaci helyzettel és az árak alakulásával kapcsolatban beterjesztett expozé és a vita alapján a következőket állapítja meg: lalkoztatottak számának lényegesen nagyobb arányú növekedésével és a termelékenység némileg lassúbb növekedésével párosult. Ezen kívül a termelés az idén a behozatal nagyarányú növekedése, a kivitel ehhez nem arányos növekedése, nemkülönben a beruházások igen nagyarányú növekedése mellett valósul meg, amely a gazdaságon kívüli tényezők kifejezett hatására — nagyságát és összetételét tekintve is meghaladta gazdaságunk reális lehetőségeit. A többi fogyasztási formák is nagy arányban növekedtek. Mindez zavart keltett a gazdasági egyenlegben egyes területeken, fokozta a piaci ingadozásokat, ez viszont rontotta a gazdasági szervezetek ügyviteli feltételeit, és hátrányos hatással volt a személyi jövedelmekre és az életszínvonal tartós emelkedésére. Habár a névleges személyi jövedelmek erősen növekedtek, és tovább növekedtek a reális személyi jövedelmek, mindez bizonytalanságot keltett a dolgozók körében, a kisebb jövedelmű és az alacsonyabb fix fizetésű személyek eddig elért életszínvonalát , is veszélyeztette. Emellett a gazdasági helyzet ilyen általános alakulása mellett gazdaságunk bizonyos tartós szerkezetbeli problémái továbbra is nyílt problémák maradnak, elmarad a reprodukciós anyagtermelés, az energiatermelés és a közlekedés, és még erősebben kifejezésre jut a társadalmi tartalék megteremtésének elhanyagolása. A Szövetségi Végrehajtó Tanácsés más szervek intézkedései, amelyekkel megkezdődött a gazdasági rendszer továbbfejlesztésének irányvonalairól hozott határozat megvalósítása, hozzájárulnak a fennálló aránytalanságok kiküszöböléséhez és a leküzdésükhöz szükséges kedvező feltételek kialakításához. Ez, főképpen azokra az intézkedésekre érvényes, amelyek javítják a gazdasági szervezetek pénzügyi és anyagi helyzetét, és alkalmazkodási képességét a piaci helyzet alakulásához, s arra képesíti őket, hogy önálló politikát folytassanak a személyi jövedelmek és a bővített újratermelés tekintetében. Hasonlóképpen a Szövetségi Végrehajtó Tanács intézkedései a legfontosabb mezőgazdasági termékek, az áram és a szén árának emelésével kapcsolatban elősegítik kedvezőbb feltételek kialakítását azoknak a gazdasági tevékenységeknek a gyorsabb fejlesztésére, amelyeknek eddigi fejlődési elmaradása a fennálló kiegyensúlyozatlanságnak egyik oka. Ezeknek a múlhatatlanul szükséges intézkedéseknek a végrehajtása közben azonban a túlfeszített gazdasági mérleg és a piaci nyugtalanságok miatt további, sok esetben indokolatlan áremelési irányzatok és a pénzügyi fegyelem megszegése kapott lábra némely társadalmi és politikai közösségben, kommunális bankban. Eközben főképpen hittel- és bankrendszerünk fogyatékosságai és betetőzetlensége jutott kifejezésre, mint egyik legfőbb oka a beruházások túllépésének és fizetésképtelen kereslet kialakulásának, ami még jobban megköveteli a beruházások pénzelési rendszerének halaszthatatlan módosítását. (Folytatása a 3. oldalon) Az idén is folytatódott gazdasági helyzetünk tavalyi kedvező alakulása, s ennek következtében növekedett mindennemű gazdasági tevékenység. Ez elsősorban abban tükröződik, hogy gyorsabban növekedett a termelés, tovább növekedett a termelékenység, "a vállalatok jobban kihasználták teljesítő képességüket, tovább növekedett a kivitel, emelkedtek a személyi jövedelmek és növekedett a fogyasztás minden formában. 1963-ban a termelés a nagyobb munkatermelékenység és a foglalkoztatottak számának mérsékeltebb növekedése alapján érte el növekedésének lendületes ütemét, az idén viszont a termelés növekedése a fog