Magyar Szó, 1964. szeptember (21. évfolyam, 242-271. szám)

1964-09-16 / 257. szám

HALÁL A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK ARA 20 DINAR ­ MkSló Szerda, 1964. szept. 16.­­7 XXL' évf.’'257.‘ (6214.) s­zá­m' A Szövetségi Szkupstina határozata a piaci helyzetről és az árak alakulásáról A magyar—jugoszláv barátság f­nnepe a budapesti Sportcsarnokban Taps és éljenzés közepette Kádár miniszterelnök és Tito elnök beszélt a nagygyűlésen Budapestről jelenti a Tanjug:­­ „Üdvözöljük a Jugoszláviával való együttműködést és barátságot!” jel­szóval Budapest népe a Sportcsarnokban fenséges fogadtatásban részesí­tette Tito elnököt, amikor Kádár miniszterelnökkel együtt megjelent a ma­gyar—jugoszláv barátság nagygyűlésén. Tito elnök, Jovanka Broz, Veljko Vlahović, Koča Popovic, Bogdan Crno­­brnja, Dusan Čalić és a többi jugoszláv személyiség kíséretében érkezett a Sportcsarnokba, közvetlenül az után, hogy aláírták elnökünk magyarországi látogatásáról készült közös jugoszláv—magyar közleményt. A közleményt ma hozzák nyilvánosságra. A Sportcsarnokba elnökünket Kádár János miniszterelnök, az MSZMP el­ső titkára kísérte el. A díszemelvényen ott voltak az MSZMP Politikai Bizott­ságának, Központi Bizottságának, a kormánynak és az Elnöki Tanácsnak a­ tagjai. 4 . A Sportcsarnokban 5000 munkás gyűlt össze az ország minden vidéké­ről. A legreprezentatívabb képviselők voltak ezek, mert a csarnok semmi­képpen sem fogadhatta volna be mindazokat, akik ott akartak lenni a nagygyűlésen. A rádió és a televízió azonban közvetítést adott, úgyhogy Bu­dapest és Magyarország egész népe kísérhette figyelemmel a beszédeket. • A taps még tartott, amikor Gáspár Sándor, az MSZMP budapesti párt­vezetőségének titkára megnyitotta a nagygyűlést, s üdvözölte a vendégeket. A taps ismét felzúgott, amikor Kádár elvtárs lépett a mikrofon elé. Beszé­dében a következőket mondotta: A szocialista építés és a byéke megőrzésének közös céljai fűznek össze­­ - bennünket — mondta Kádár János „Kedves Tito elvtárs! Kedves elvtársak! Barátaim! A Magyar* Szociálisa Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya, s a magam nevé­ben szívből köszöntöm Bu­dapest dolgozóinak képvise­lőit mai ünnepi* gyűlésün­kön, amelyet a magyar—ju­goszláv barátságnak szente­lünk. Őszinte tisztelettel és meleg barátsággal köszön­töm körünkben Tito elvtár­sat a jugoszláv kommunis­ták és a nép kiemelkedő ve­zetőjét, s a kíséretében ér­kezett jugoszláv elvtársakat, valamennyi kedves vendé­get. -Kedves elvtársak! A szocialista országok ve­zetői időről időre találkoz­nak, hogy eszmecserét foly­tassanak a közös érdekű kér­d­ésekről, hogy személyesen ,és még közelebbről megis­merkedjenek egymás népei­nek szocializmust építő mun­káiéval, s látogatásaikkal to­vább erősítsék internaciona­lista kapcsolataikat. Ez a célja a jugoszláv elvtársaink magyarországi látogatásá­nak. Ugyanezek a célok ve­zérelték a magyar vezető­ket amikor Jugoszláviában j£**+nk. Kapcsolataink VoStrPTo ala­kulásáról ma jóleső érzés­sel beszélünk. Az elmúlt esz­tenciában nemcsak az egyko­ri m­acrvar és jue­szláv lírai­­faC*"7 + "fyrol­ POVi — pict7 + r^­prvfiloro*e+ fp' fnVovqtos^'n el­o'BTflp+iiiV p7.nVq + P ff»1VroVo+ is. amphrpk 1R évvel ezelőtt í^ro^ékat vetettek országaink viszomrárg. IVTa megevozodes .cet mondhattuk, hogy p szo­cialista építés és a béke megőrzésének közös céljai fűznek össze bennünket. A mai Jugoszlávia az ide­gen elnyomók és a hazai re­akció elleni hősi harcban szü­letett. A jugoszláv kommu­nisták az illegalitás és a ter­ror súlyos viszonyai köze­pette harcoltak a nemzet­közi kapitalista monopóliu­mok és hazai kiszolgálóik el­len.­ A hitleri megszállás sö­tét éveiben a jugoszláv nép történelmének legsúlyosabb szakaszát élte: a náci gépe­zet a jugoszláv nép megsem­misítésére törekedett. A ju­goszláv kommunisták Tito elvtárs vezetésével felvet­ték az egyenlőtlen harcot a fasiszta megszállókkal és nemzeti felszabadító harcba vitték az ország népét. Az emberiség nem felejti el a hős jugoszláv partizánok ön­feláldozó és győzelmes har­cát a fasizmus ellen. A népfelszabadító háború éveiben eltéphetetlen kap­csolatok fejlődtek ki a ju­goszláv nép és a jugoszláv kommunisták pártja között Budapest, szeptember 15.­ Kettős ünnepi aktus volt ma délután Budapesten ,az Országház épületében: alá­írták a jugoszláv és magyar államférfiak tárgyalásáról készült közös nyilatkozatot, majd Dobi István átnyújtot­ta Tito elnöknek, Veljko Vlahovic és Koca Popovic elvtársaknak a Magyar Nép­köztársaság magas rangú ki­tüntetését. Ezt követően Ti­to elvtárs adott át ugyan­csak magas rangú kitünteté­seket Dobi István, Kádár Já­nos, Gáspár Sándor és Pé­ter János elvtársaknak. Délután valamivel három óra előtt az Országház Mun­kácsy-termében ott volt Do­bi István, Kádár János, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Biszku Béla, Apró Antal, Péter János, továbbá az MSZMP Politikai Bizottsá-­ gának, az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak több más tagja. Három órakor megérke­zett Tito elnök a kíséretében levő jugoszláv személyiségek­kel, és a kölcsönös üdvözlé­sek után Tito, Dobi­ és Ká­dár elvtársak aláírták a vö­rös bőrkötésbe foglalt nyi­latkozat szerbhorvát­­ és ma­gyar nyelvű szövegét. A Munkácsy-teremben le­zajlott ünnepi aktus után az egybegyűltek az Elnöki­ Ta­nács termébe vonultak, ahol meleghangú szavak kíséreté­ben megtörtént a kitünteté­sek átadása. Dobi István elv­társ közölte az egybegyűlt ünneplőkkel, hogy a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Josip Broz Tito elv­társn­jk a társadalmi hala­(Folytatása a 9. oldalon) A ko­m­munistákat szeretet, a pártot­­, népfelszabadító harc vezetőjének tekintélye övezte. A nép, amely már a (Folytatása a 9. oldalon) Kettős ünnepi aktus az Országházban Aláírták a jugoszláv-magyar közös nyilatkozatot Magas jugoszláv és magyar kitüntetések Budapesti géptávhrőjelentés Kádár miniszterelnök és Tito elnök beszédet mond a jugoszláv—magyar barátság nagygyűlésén A Szövetségi Szkupstina Szövetségi Tanácsa és Gazdasági Tanácsa 1964. szeptember­ 14-én tartott ülé­sükön az idei piaci helyzettel és az árak alakulásá­val kapcsolatban beterjesztett expozé és a vita alap­ján a következőket állapítja meg:­ lalkoztatottak számának lé­nyegesen nagyobb arányú növekedésével és a terme­lékenység némileg lassúbb növekedésével párosult. Ezen kívül a termelés az idén a behozatal nagyarányú növe­kedése, a kivitel ehhez nem arányos növekedése, nemkü­lönben a beruházások igen nagyarányú növekedése mel­lett valósul meg, amely a gazdaságon kívüli tényezők kifejezett hatására — nagy­ságát és összetételét tekintve is meghaladta gazdaságunk reális lehetőségeit. A többi fogyasztási formák is nagy arányban növekedtek. Mindez zavart keltett a gazdasági egyenlegben egyes területeken, fokozta a piaci ingadozásokat, ez viszont rontotta a gazdasági szerve­zetek ügyviteli feltételeit, és hátrányos hatással volt a sze­mélyi jövedelmekre és az élet­színvonal tartós emelkedésé­re. Habár a névleges szemé­lyi jövedelmek erősen növe­kedtek, és tovább növeked­tek a reális személyi jöve­delmek, mindez bizonytalan­ságot keltett a dolgozók kö­rében, a kisebb jövedelmű és az alacsonyabb fix fizetésű személyek eddig elért élet­­színvonalát , is veszélyeztet­te. Emellett a gazdasági hely­zet ilyen általános alakulása mellett gazdaságunk bizo­nyos tartós szerkezetbeli prob­lémái továbbra is nyílt prob­lémák maradnak, elmarad a reprodukciós anyagtermelés, az energiatermelés és a köz­lekedés, és még erősebben kifejezésre jut a társadalmi tartalék megteremtésének el­hanyagolása.­­ A Szövetségi Végrehajtó Tanács­­és más szervek in­tézkedései, amelyekkel meg­kezdődött a gazdasági rend­szer továbbfejlesztésének irányvonalairól hozott hatá­rozat megvalósítása, hozzájá­rulnak a fennálló arányta­lanságok kiküszöböléséhez és a leküzdésükhöz szükséges kedvező feltételek kialakítá­sához. Ez, főképpen azokra az intézkedésekre érvényes, amelyek javítják a gazdasági szervezetek pénzügyi és anya­gi helyzetét, és alkalmazko­dási képességét a piaci hely­zet alakulásához, s arra ké­pesíti őket, hogy önálló po­litikát folytassanak a szemé­lyi jövedelmek és a bővített újratermelés tekintetében. Hasonlóképpen a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács in­tézkedései a legfontosabb mezőgazdasági termékek, az áram és a szén árának eme­lésével kapcsolatban előse­gítik kedvezőbb feltételek kialakítását azoknak a gaz­dasági tevékenységeknek a gyorsabb fejlesztésére, ame­lyeknek eddigi fejlődési el­maradása a fennálló kiegyensúlyozatlanságnak egyik oka. Ezeknek a múlha­tatlanul szükséges intézkedé­seknek a­ végrehajtása köz­ben azonban a túlfeszített gazdasági mérleg és a piaci nyugtalanságok miatt továb­bi, sok esetben indokolatlan áremelési irányzatok és a pénzügyi fegyelem megsze­gése kapott lábra némely társadalmi és politikai közös­ségben, kommunális bank­ban. Eközben főképpen hit­­tel- és bankrendszerünk fo­gyatékosságai és betetőzetlen­­sége jutott kifejezésre, mint egyik legfőbb oka a beruház­­ások túllépésének és fizetés­képtelen kereslet kialakulá­sának, ami még jobban meg­követeli a beruházások pén­­zelési rendszerének halaszt­hatatlan módosítását. (Folytatása a 3. oldalon) Az idén is folytatódott gazdasági helyzetünk tavalyi kedvező alakulása, s ennek következtében növekedett mindennemű gazdasági te­vékenység. Ez elsősorban ab­ban tükröződik, hogy gyor­sabban növekedett a terme­lés, tovább növekedett a ter­melékenység, "a vállalatok jobban kihasználták teljesítő képességüket, tovább növe­kedett a kivitel, emelkedtek a személyi jövedelmek és nö­vekedett a fogyasztás minden formában. 1963-ban a ter­melés a nagyobb munkater­melékenység és a foglalkoz­tatottak számának mérsékel­tebb növekedése alapján ér­te el növekedésének lendüle­tes ütemét, az idén viszont a termelés növekedése a fog­

Next