Magyar Szó, 1964. december (21. évfolyam, 331-361. szám)

1964-12-03 / 333. szám

---------­WHIW, A FASIZMUSRA — SZABABSAO A MPPVFK МШ* Szó­­: XXI. évf. 333. (6290.) szám Csütörtök, 1964. dec. 3. Ma kezdődik az általános vita az ENSZ-Inrgf­ićsen Mikoján . .. Anasztasz Ivanovics Miko­ján, a Legfelsőbb Szovjet el­nöki tanácsának elnöke táv­iratban megköszönte Josip Broz Tito köztársasági elnök­nek az októberi forradalom 47. évfordulója alkalmából küldött jókívánságokat. ... és Churchill köszönete elnökünknek Winston Churchill távirat­ban megköszönte Josip Broz Tito elnöknek 90. születés­napja alkalmából küldött jó­kívánságokat. New Yorkból jelenti a Tanjug. A közvetlenül az ENSZ- közgyűlés XIX. ülésszakának megnyitója előtt kötött egyezményt „szavazási mo­ratóriumként” fogadták az ENSZ székhelyén. Ez a mo­ratórium valószínűleg nem csupán az általános vita ide­jén marad érvényben,­ mint ahogyan az egyezmény meg­határozza, hanem az év vé­géig. Valószínű tehát, hogy az év végéig megoldásra kerülő problémákról a döntéseket az ENSZ-közgyűlés ülése előtt, az érdekelt tényezők tanács­kozásai során hozzák meg, az ENSZ-közgyűlés ülésén pedig az elnök csupán azt kérdezi meg a jelenlevőktől, ellenzi-e valaki a javaslatot. A Biztonsági Tanács és a Gazdasági és Szociális Ta­nács tagjait is ilyen módon, vagyis közfelkiáltással vá­lasztják majd meg. Hasonló­képpen járnak majd el ak­kor, amikor U Thant ENSZ-főtitkárt feljogosítják kiadá­sok jóváhagyására az elkö­vetkező pénzügyi évben. Mindaz, ami tegnapelőtt történt az ENSZ székhelyén, megerősítette, hogy a világ­­szervezet nagy szervezeti és pénzügyi válságba jutott, s nagy nehézségek állnak az ENSZ-közgyűlés idei ülés­szaka előtt. U Thant ENSZ-főtitkár nagy érdeme, hogy valóra le­het váltani azt a minimális egyezményt, amely lehetővé ideiglenes kompromisszum a munka megindulása érdekében Az ENSZ székháza New Yorkban .Koszigin köszönete Petar Stambolićnak Belgrádból jelenti a Tan­jug. Petar Stambolic, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács elnö­ke a következő táviratot kap­ta Alekszej Koszigintól, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnökétől: „Legforróbban köszönöm a nagy októberi szocialista for­radalom 47. évfordulója al­kalmából küldött szívélyes üdvözletét és őszinte jókí­vánságait. Egyben kifejezem meggyőződésemet, hogy a Szocialista Szovjet Köztársa­ságok Szövetsége és a Jugo­szláv Szocialista Szövetség, Köztársaság testvéri barát­sága és együttműködése ál­landóan fejlődik és erősödik népeink érdekében, a béke, a szocializmus és a kommu­nizmus javára. A hazafias jugoszláv népnek sikereket kívánok a szocializmus épí­tésében.” ARA 50 ША( Újabb üdvözlő táviratok Tito elnöknek a köztársaság napja alkalmából Aleksandar Rankovic, Petar Stambolic, Koca Popovic is több táviratot kapott Belgrádból jelenti a Tan­­jug. A köztársaság napja al­kalmából Josip Broz Tito el­nök újabb táviratokat ka­pott, így táviratban fejezte ki jókívánságait elnökünk­nek és Jugoszlávia népének Modibo Kelta Mali köztár­sasági elnök, Ahmed Sekou Touré Guinea elnöke, Alfre­do Stresner Paraguay elnöke, Itrturo Iulxa Argentína elnö­ke, Francisco Orlich Costa Rica elnöke, Agosino Netto, Angola Felszabadító Mozgal­mának elnöke, Ahmed Sukairi, a Palesztinai mozga­lom elnöke és Paszalidesz, a görög EDA elnöke. A köztársaság napja alkal­mából Petar Szambolié, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke üdvözlő táviratot ka­pott J. Szambutól, a Mon­gol NK Nagy Népi Hurálja elnökségének elnökétől és Cedenthal miniszterelnöktől, Willy Stofftól, a Német De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnökétől, Dobi Ist­vántól, a Magyar NK Elnöki Tanácsának elnökétől és Ká­dár Jánostól, az MSZMP el­ső titkárától, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnökétől, Józef Cyran­­kiewicztől, a Lengyel NK mi­niszterelnökétől, Ion Ghe­­orghe Maurertől, a Román NK miniszterelnökétől, Leo­­nyid Brezsnyevtől, az SZKP első titkárától, Anasztasz Mikojantól, a Legfelsőbb Szovjet elnökségének elnö­kétől, és Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnöktől, valamint AM Sabritól, az EAK miniszterelnökétől. Az­­ utóbbi táviratot küldött­e Aleksandar Rankovic alel-­­ nöknek is. Koca Popovic külügyi állam­titkár üdvözlő táviratot ka­ I­pot a Bolgár NK, Costa Rica,­­ a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Dánia, Indoné­zia, Irán, Japán, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, Mali, Mexi­kó, a Mongol Népköztársa­­­­ság, a Német Demokratikus­­ Köztársaság, Paraguay, a Ro­mán Népköztársaság, a Szov­jetunió, az USA és Tunézia külügyminiszterétől. Koca Popovicnak ezenkívül jókí­vánságaikat tolmácsolták a Belgrádban akkreditált dip­lomaták is. A Jugoszláv Békeliga táv­iratot kapott a szovjet, bol­gár, csehszlovák és magyar béketanácstól. Jakov Blaže­­vic, a Szövetségi Iparkamara elnöke pedig többek között üdvözlő táviratot kapott A. K. Adamovicztól, a lengyel kereskedelmi kamara elnöké­től, Dom Din­dartól, a mon­gol kereskedelmi kamara el­nökétől, és Kolostól a ma­­­gyar kamara elnökétől. Kedd óta havazik Crna Gorában Kedd reggel óta Crna Gora hegyvidékein erősen havazik. A köztársaság északi részén a hóvihar miatt több helyen leállt a közúti közlekedés. Helyenként megszakadt az autóközlekedés a Nikšić— Šavnik—Pljevlja és a Zab- Ijak—Trsa közötti útvonala­kon. Nikšić környékén a 700 méternél magasabb helyeken tegnap is erősen havazott. (Tanjug) Mind nehezebb helyzetben a leopoldville-i kormány Szubverzív tevékenységgel vádolták a pártokat - Korlátozták a politikusok mozgásszabadságát tette az ENSZ-közgyűlés idei ülésszakának megnyitását, és a közgyűlés elkövetkező né­hány hetes munkáját. Az ENSZ-közgyűlés általá­nos vitája ma délelőtt kezdő­dik. ALEX QUAISON SACKEY A XIX. ÜLÉSSZAK ELNÖKE Alex Quaison Sackey, az ENSZ-közgyűlés XIX. ülés­szakának elnöke már évek óta ismert személyiség a vi­lágszervezetben. Az elmúlt öt év alatt hazájának, az afri­kai országok egyik legtevé­kenyebb államának volt a küldötte. 1959 óta Ghána állandó ENSZ-képviselője. 1962-ben és 1963-ban a Biztonsági Ta­nácsban is képviselte hazá­ját. Quaison Lackey 1924-ben született Vineiában. 1949-től (Folytatása a 7. oldalon) Leopoldville-ből jelenti az AP. Leopoldville-ben parancsot adtak ki, mely szerint a bel­ügyminisztérium engedélye nélkül senki sem utazhat az „újonnan felszabadult vidé­kekre”. Ezt az intézkedést „elővigyáztatossági lépésnek” tartják, annak megakadályo­zására, hogy „egyes szemé­lyek” Leopoldville-ből Stan­­teyville-be és Paulisba utaz­zanak, hogy felvegyék az érintkezést a felkelők vezé­reivel. A közlemény szerint ezek az érintkezések ugyanis oda vezethetnek, hogy „össze­esküvést szerveznek a vidé­kek biztonságának veszélyez­tetésére”. Más hírek szerint Kasza­­vubu kongói elnök felhatal­mazta Munorugu belügymi­nisztert, hogy feloszlasson minden pártot, szervezetet és mozgalmat. A kiadott kor­mányközlemény szerint „bűn­vádi eljárást indítanak min­denki ellen, aki veszélyezteti a nemzeti szuverenitást, ezen­kívül azok ellen is, akik kü­lönféle mesterkedésekkel folytatni próbálják a felosz­latott szervezetek szubverzív tevékenységét”. Jzért nem határozták meg a Biztonsági Tanács ülésének időpontját New Yorkból jelenti a Reuter. Fernando Ortiz bolíviai de­legátus, a Biztonsági Tanács­­ e havi elnöke még nem dön­tött, hogy mikorára hívja össze a Biztonsági Tanács sürgős ülését. Mint ismeretes, tizennégy afrikai ország, Af­ganisztán és Jugoszlávia kér­te, hogy a tanács sürgősen tárgyalja meg a kongói hely­zetet. A Biztonsági Tanács el­nökéhez emlékirat formájá­ban eljuttatott követelés ag­ressziónak nyilvánítja a bel­ga—amerikai katonai beavat­kozást, követeli a külföldi csapatok, köztük Csembe zsoldosainak távozását Kon­góból. Megállapították azt is, hogy az Afrikai Egységszer­vezet a legjobb úton volt afe­lé, hogy tárgyalásokon meg­oldja a stanleyville-i túszok kérdését, ehelyett azonban Belgium és az USA törvény­telen beavatkozást hajtott végre. A Biztonsági Tanács tagjai között félhivatalos tanácsko­zások folynak az ülés idő­pontjának meghatározására. Az ENSZ székhelyén nyil­vánosságra hozták Belgium és az USA levelét U Thant ENSZ-főtitkárhoz, amelyben közölték vele, hogy a fehér túszok megmentésének kon­gói akciója befejeződött. Ste­venson amerikai delegátus levelében azt emelte ki, hogy a túszok elszállítása után visszarendelték a belga ejtő­ernyősöket és az amerikai re­pülőgépeket. (Folytatása a 7. oldalon) Peron Rio de Janeiróban További sorsa azonban bizonytalan KÉSZÜLTSÉGI ÁLLAPOT ARGENTÍNÁBAN A madridi rendőrség köz­leménye szerint Juan Peron volt argentin elnök nem tar­tózkodik többé Spanyolor­szágban. A közlemény szerint tegnap repülőgépen Monte­­videóba, Uruguay fővárosába utazott Az a spanyol repülőgép, amelyen Peron volt argentin elnök Madridból Montevideo felé tartott, leereszkedett a Rio de Janeiro-i repülőtéren. A nemzetközi repülőtér pa­rancsnoka közölte, hogy a repülőgép mindaddig nem folytathatja útját, amíg Pe­ron nem hagyja el, hogy má­sik repülőgépen visszatérjen Madridba. Valószínű azon­ban, hogy Spanyolország nem fogadja vissza. Az argentin hatóságok mindent megtesznek, hogy megakadályozzák Peron visz­­szatérését. Leopoldo Suarez véderőminiszter kijelentette, hogy szükség esetén akcióba lépnek a fegyveres erők és támogatják a kormányt az ország békéjének megvédésé­ben. A Buenos Aires-i hírek sze­rint az argentin fegyveres­­ erők parancsnokai követel­ték, hogy a kormány hirdes­sen „ostromállapotot”. Meg­­ nem erősített hírek szerint Buenos Airesben készültségi állapotba helyezték a katonai egységeket és a rendőrséget, valamint megerősítették az őrséget a paraguayi—argen­tin határon. Mint ismeretes, Juan Pe­ront 1955-ben kényszerítették távozásra. 1945 óta volt Ar­gentína elnöke. Argentína el­hagyása után bizonyos ideig Latin-Amerikában élt szám­űzetésben, majd öt évvel ez­előtt Spanyolországban tele­pedett le. Nemrégen kijelen­tette, hogy „békés úton” kí­ván visszatérni hazájába, de (Folytatása a 7. oldalon) Washingtoni nagykövetünk Ruslmát Washingtonból jelenti a Tanjug. Veljko Mičunović, hazánk washingtoni nagykövete teg­napelőtt felkereste Ruskot, az USA külügyminiszterét és hosszabb megbeszélést foly­tatott vele. Milentije Popović megfestsztk Guy Mollet-val Milentije Popović, a Szo­cialista­­Szövetség főtitkára tegnap Párizsban az időszerű nemzetközi kérdésekről véle­ménycserét folytatott Guy Mollet-val, a Francia Szocia­lista Párt főtitkárával

Next