Magyar Szó, 1965. január (22. évfolyam, 1-29. szám)
1965-01-01 / 1. szám
Maksim Sedej: Lovasok & RAICKOVIC: KŐVÉ VÁLT ALTATÓDÁS Ahol elér az est, ott pihenjetek keserű, álmatag, jószív emberek, ti gondárnyalt szájak, ti füleshullt kezek, ti bevérezettek és ti szerelmesek érces, kékszín álomba merüljetek ti élők, ti holnapra meredt szívek, ti fehéren tarajló fekete vizek és ívelt hidak a mély űr felett, ,,,, ,,гпе ,fonnyadj virág, fogd vissitgfflfl aludj kis peremvirág, mint a kövek, aludj el szomorú, fáradt tömeg, s te, utolsó madár, fordítsd felém a szemed mondd ki még halkan ezt a nevet s dermedj kővé ott fenn a világ felett. (Ford.: FEHÉR Ferenc) Az első nemzetközi horgászper a látóhatáron Egy isztriai sporthorgász bepörölte a világhírű Damyl gyárat Drago Hrvat raiai lakos, a szénbánya egyik üzemének vezetője, ismert sporthorgász, pert indított a világ egyik legnagyobb horgászkészség-gyára, a berlini Damyl cég ellen. A vállalat ugyanis idei katalógusában egy fényképet közölt, amely Drago Hrvatot, az általa fogott hatalmas ráját és egy német sporthorgászt ábrázol. A kép szövege szerint a 68 kilós halat nem Hrvat, hanem Wolfgang Grünbladt német horgász fogta ki a tengerből. Lássuk csak, hogyan is került sor arra, hogy a jugoszláv sporthorgász pert indítson a világszerte ismert Damyl cég ellen. Hrvat hat évvel ezelőtt megismerkedett Wolfgang Grünbladt német sporthorgásszal, és ez azóta is minden évben két-három ízben is ellátogat hazánkba, és hol két hétig, hol háromig horgászik a tengerparton. Az adriai horgászat titkaiba Drago Hrvat avatta be a német vendéget, és a két horgász között barátság keletkezett. A barátság azonban nemrégiben kurtán, furcsán véget ért. Drago Hrvat két évvel ezelőtt Krnica közelében egy 68 kilós ráját fogott 0,60 milliméteres Damyl fonállal. Négy óra hosszat küzdött, vergődött, mire — teljesen egyedül — partra húzhatta a keményen védekező szörnyeteget. Wolfgang Grünbladt egy másik csónakban ült, semmi köze sem volt a nagy fogáshoz. Mégis, a Damyl katalógusban az a szöveg került az említett kép alá, hogy a nagy halat Wolfgang Grünbladt húzta ki a vízből a kitűnő Damyl zsineggel. Amikor Drago Hrvat megkapta az árjegyzéket, levelet írt a berlini vállalatnak, és közölte velük, hogy legalábbis tévedés történt, hiszen a ráját ő fogta ki. A válasz igen szokatlan volt, a Damyl cég képviselője azt ír ta Drago Hrvatnak, hogy semmi okuk sincs arra, hogy kétségbe vonják Herr Wolfgang Grünbladt szavahihetőségét, márpedig a német sporthorgász azt állítja, hogy a rája az ő zsákmánya. A rašai bányaüzemvezető fölháborodott a válaszon, hiszen a halat kétségtelenül ő ■fogta, a hatalmas rája négy kilométernyire vonszolta a parttól, és Wolfgang Grünbladt meg két barátja egy másik csónakban ültek. Amikor látták, mekkora hal került Hrvat horgára, ijedten eveztek a part felé. Még odakiáltottak Hrvatnak, hogy vágja el a zsineget, nehogy baja essék. Másnap azután, amikor már a hal a parton volt, Drago Hrvat és Wolfgang Grünbladt lefényképezhetitek a jókora Tájával. Hrvat most ügyvédje útján pert indított a Damyl gyár ellen hamisítás és becsületsértés miatt. B. B. 4 _ MAGYAR SZÓ, 1965 ÚJÉVI SZ/II Társadalmi és politikai életünkben milyen jelentős mozzanatokat hoz a jövő év Suboticán? Ebbe az egy mondatba sűríthetjük azokat a kérdéseket, amelyeket a VIII. kongresszus után az újév alkalmából feltettünk Mattija Sedlaknak, a Kommunista Szövetség suboticai községi vezetősége titkárának. Sedlak elvtárs azzal kezdte, hogy az újév ünnep, nem pedig állomás politikai életünkben, úgy érzi, fölösleges hangsúlyozni, hogy a társadalmi politikai tevékenység a kongresszus előtt, a kongresszus idején, most és a A zentai kommunában a dolgozók átlagos személyi jövedelme mindössze 27 900 dinár — mondotta Mucsi elvtárs. — Ezzel nem lehetünk megelégedve. Különösen akkor nem, ha azt is hozzáfűzzük, hogy 333 dolgozónak a havi keresete 15 000 dinárnál kevesebb. Mi ennek az oka? . — Egyik az, hogy vállalataink teljesítőképessége, különösen a feldolgozóiparé, nincs teljes mértékben kihasználva. Az újonnan létesített gyárak és a korszerűsített üzemek 75—80 százalékban használják ki kapacitásukat. Ha százszázalékban kihasználnák, az össztermelés értéke egymilliárd dinárral növekedne. Hasonló a helyzet a többi gazdasági szervezetben is. Ha termelésüket csak 5 százalékkal növelnénk — amire minden lehetőség megvan —, az össztermelés értéke még egy milliárddal növekedne. — A személyi jövedelmek alakulására nagy hatással van az is, hogy vállalatainkban az akkumuláció igen csekély. A gyáriparban például 2,5—3 százalék. — A sokat emlegetett belső tartalékok és a munkaerő az 1965. évben a rendszeresség és a folytonosság alapján történik. — Az a cél, hogy a Kommunista Szövetség tagjai és minden dolgozó minél alaposabban megismerje a VIII. kongresszus anyagát. A kongresszusi napok eseményeit Suboticán is nagy figyelemmel kísérték, és az alapszervezetek nen azonnal hozzákezdtek az anyag feldolgozásához. Megvizsgálják meddig jutottak a társadalmi-politikai életben, és ennek alapján a kongresszus útmutatásával határozzák meg a feladatokat. Az anyag gazdaságosabb kihasználása terén is sok fogyatékosság van. Pedig, hogy itt milyen óriási lehetőségek vannak, azt bizonyítja a Tisza bútorgyár esete. A gyár 1962-ben 680 munkással 600 millió dinár értékű bútort készített. A munkafolyamatok átszervezésével és az új díjazási rendszer bevezetésével az idén 382 dolgozó több mint 900 millió dinár értékű össztermelést ért el. Meg kell jegyeznem, hogy az előbb említett időszakban semmiféle beruházást nem eszközöltünk a gyárban. Más vállalatokban is vannak ilyen lehetőségek. Kérdés azonban, hogy az ott dolgozó munkások, az önigazgatási szervek és nem utolsósorban a kommunisták mennyiben tudják a lehetőségeket felmérni, és annak alapján a termelést átszervezni. Az új gazdasági intézkedések alapján az eddiginél több eszköz marad a vállalatokban. A felsőbb szerveknek fizetett különféle járulékok egy része megszűnt. Kérdés azonban, hogy az így megmaradt eszközt a gazdasági szervezetek mire használják fel: csak a jövedelmek növelésére fordítják-e vagy jó gazda módján az alapokba is tesznek belőle. A feldolgozásával egyidejűleg születnek tehát a határozatok és a munkatervek. Természetesen egész éven át állandóan felhasználják a VIII. kongresszus irányelveit, szóval nem idényszerű tevékenységről, hanem állandó, rendszeres munkáról van szó. A községi vezetőség legutóbbi ülésén három tárgycsoportban határoztuk meg a feladatokat. A kongresszus utáni tennivalókat a kongreszszus előtti vita, a szervezeti szabályzat vitája és a társadalmi terv figyelembevételével határoztuk meg. A beruházás Zenta legtöbb gazdasági szervezetében a szakképzett és a magas szakképzettségű munkások keresete aránytalanul kevés a hasonló szakképesítésű tisztviselőkéhez képest. Ez részben azért van, mert a munkások személyi jövedelme a normák folytán sokkal inkább a termeléstől függ, mint a tisztviselőké. Ezért okvetlenül szükséges a jövedelemelosztási szabályzatok minél előbbi módosítása. A fent említett tényezőktől függ nemcsak a személyi jövedelem, hanem egyben a társadalmi életszínvonal is. Hogy a lakásépítést, a középítkezést, az iskolák bővítését meggyorsíthassuk és az egészségügyi szolgálatot továbbfejleszthessük, az eddiginél többet és gazdaságosabban kell termelnünk. Ezekről a kérdésekről és problémákról a Jugoszláv Kommunista Szövetség kongresszusán is sok szó esett. Hogy mindebből 1965-ben mennyit valósítunk meg, az sokban függ a zentai kommuna 1400 kommunistájának lelkiismeretes, odaadó munkájától, akik gyárainkban, üzemeinkben, intézményeink- ben és a különféle önigazo l gatási szervekben dolgoznak. K. J. sok felülvizsgálása, az életszint kérdése, a demokratizálással kapcsolatos feladatok és még számos kérdés összefügg politikai életünk fejlesztésével. A másik kérdéscsoportban megemlíthetjük eddigi munkamódszerünk felülvizsgálását, fejlesztését, továbbá a szervezeti és a káderkérdéseket, a tervszerű eszmei nevelést, az alapszervezeti titkárok képzését és a rendszeres politikai tájékozottsággal kapcsolatos követelményeket. A harmadik feladatkörbe tartozik az, hogy, a kommunisták bekapcsolódjanak minden olyan tevékenységbe, amely elősegíti az eszmeiség fejlődését és az álláspontok kialakítását. Sedlak elvtárs külön foglalkozott az alkotmány és is Kommunista Szövetség programjának szellemében megvalósuló nemzetiségi politikával. Elmondta, hogy nemcsak tartományunkban, hanem országos viszonylatban is felfigyeltek a kétnyelvű oktatás terén elért suboticai eredményekre. A közigazgatásban, a bíróságon, a kereskedelemben, a közforgalomban, az értekezleteken, az önigazgatási és a társadalmi igazgatási szervekben a politikai iskolákban, egyszóval a társadalmi, politikai és közművelődési élet minden megnyilvánulásában mindenki anyanyelvén intézheti ügyeit és fejlesztheti képességeit. Az eredmények ilyen irányú körültekintő munkánkat igazolják. A VIII. kongresszusanyaga és az eddigi eredményeink egyben köteleznek is bennünket, hogy továbbra is határozott álláspontok alapján tevékenykedjünk, és elhárítsunk minden, bármilyen téren felmerülő kedvezőtlen jelenséget. A községi vezetőség pedig, mint eddig is, mindent megtesz, hogy a dolgozók bármely nemzetiségű és foglalkozási rétegéből a társadalmilag céltudatosan tevékenykedő munkások tagjai legyenek a Kommunista Szövetségnek. Az újév alkalmából a Kommunista Szövetség sokirányú és átfogó tervéből nagyon is tömörítve tesszük közzé útravalóul Sedlak elvtárssal folytatott beszélgetésünk anyagát. A kongresszus után következetes munkát Maffja Sedlak, Subofica Gazdaságosabb termelés — magasabb személyi jövedelem Beszélgetés Mucsi Józseffel, a KSZ zentai községi vezetőségének titkárával Előtérben az elosztás Kanyó Károly, Kula Mikor Rutára értünk, éppen ülést tartott a KSZ községi vezetősége, a kongreszszus utáni tevékenység programját beszélték meg. A megvitatott és elfogadott program lehetővé teszi, hogy a kommunisták alaposan feldolgozzák a kongresszusi anyagot, és hogy mind sikeresebben tevékenykedjenek határozatai végrehajtásán. Az értekezlet után megkértük Kanyó Károlyt, a vezetőség titkárát, mondja el néhány mondatban, melyek azok a feladatok, amelyek most legközvetlenebbül cselekvésre mozgósítják a község kommunistáit. — Azt hiszem, elsősorban az elosztás kérdéseivel kell nagyon alaposan foglalkoznunk — mondta Kanyó elvtárs. — A község területén működő vállalatok dolgozóinak keresete között igen nagy különbségek vannak. Az Eterna bőrgyárban például 50 000 dinár az átlagkereset, az Istra armatúragyáriban viszont csak 35 000. Az utóbbiban több mint kétezer munkás dolgozik, s ezeknektöbb mint fele szakképzetlen , vagy félszakképzett. Még szorosabban kell a kereseteket a termelékenységhez kötni, ez majd biztosan nemcsak a keresetekre, hanem a terme- s lékenységre is kedvezően hat. Bizonyosan nem Kula lesz az egyetlen község, ahol az elosztás kérdését helyezik előtérbe az előttünk álló időszakban. Több községben, sok vállalatban jócskán akad még tennivaló ezen a téren. De mi a helyzet a mezőgazdaságban? — Vannak ott is nehézségek. De hogy ezeknek okait nemcsak a külső körülményekben kell keresni, azt bizonyítja a sziváci földművesszövetkezet esete. Ez a szövetkezet igen gyenge eredménnyel zárja az idei évet. S ha jobban megnézzük, ennek éppen a szövetkezet az oka. Ugyanis teljesen elhanyagolta a társastermelés fejlesztését, a faluban még nagyon sok földműves család nem működik együtt a szövetkezettel. Márpedig a szövetkent elsődleges feladata az ilyen termelési viszonyok fejlesztése. Noha ez az alapszervezet eléggé számos, mégsem talált erőt ahhoz, hogy érdemlegesen foglalkozzon a fejlődést gátló jelenségekkel, nem mérte fel idejében a helyzetet, s ezért kongresszus utáni tevékenységük központi kérdése ez kell hogy legyen: hogyan lehetne minél előbb és minél jobb feltételeket teremteni a társastermelés fejlesztésére, hogyan lehetne a szövetkezet megerősítésével mind jobb minőségű szolgáltatást nyújtani a termelőknek. Az igazi okokat megtalálni, határozatokat hozni, s ezeket következetesen megvalósítani, biztosan nem lesz könnyű, szükség lesz majd arra a lelkesedésre, odaadásra, lelkiismeretességre, egymásba vetett bizalomra és nem utolsósorban arra a kritikai őszinteségre, amellyel a kongresszusi teremben is találkoztunk. (bn)