Magyar Szó, 1965. szeptember (22. évfolyam, 240-269. szám)

1965-09-11 / 250. szám

HALÁL A FASIZMUSRA — SZABADSÁG A NÉPNEK ARA 40 DINARElkeseredett harcok Légiriadó Új-Delhiben - Bombázták Kamc­it A pakisztáni csapatok betörtek India területére? XXII. évf. 250. (6568.) szám Szombat, 1965. szept. 11. Növeljük a termelékeny­séget és a kivitelt Tito elnök sajtóértekezlete a zágrábi árumintavásáron Josip Broz Tito köztársasági elnök majdnem az egész csütörtöki napot a zág­rábi nemzetközi mintavásár hazai és külföldi csarnokai megtekintésének szen­telte, majd az esti órákban fogadta a jugoszláv sajtó, a hírügynökségek, a rá­dió és a televízióállomások munkatársait, és válaszolt több kérdésükre. A vásárról szerzett benyo­másairól Tito elnök a követ­kezőket mondotta: — Külön figyelmet szen­teltem az idei mintavásár­­nak, és keresztül-kasul meg­néztem. Látni akartam mi­lyen gazdasági eredménye­ket értek el tavaly óta nem­csak hazánkban, hanem a világon. Az eredmény igen nagy hatással volt rám mind a termékek minősége, mind pedig a külföldi kiállítók részvétele tekintetében. Fejlődésünk mostani sza­kaszában amikor végrehajt­juk gazdasági reformunkat, bátorítón hatott rám, ami­kor láttam, hogy iparunk az összes nehézségek ellenére igen erőteljesen fejlődik. Műszaki tekintetben nem sokban marad, él a fejlett országok ipara mögött. Most felvetődik a kérdés, hogy iparunk, amely évről évre javít termékeinek minősé­gén, képes-e eredményesen részt venni a nemzetközi cserében, vagyis versenyre kelni, konkurrálni a fejlett országokkal. Véleményem szerint nem képes, mégpe­dig a magas termelési költ­ségek, illetőleg az alacsony munkatermelékenység miatt. Ma, miközben az erősen fej­lett országok kiállításait szemléltem, szüntelenül fel­ötlött bennem a kérdés, va­jon iparunk kellő gondot fordít-e minderre. Értem ez alatt elsősorban a termelési költséget. Ha nem fordít rá gondot ugyanis, akkor nem vehetünk részt sikerrel a nemzetközi piacon. Mert mi nem törekedhetünk külföldi piacra dolgozóink életszín­vonalának rovására. A nem­zetközi piacon való részvétel csakis a hazai életszínvonal­nak lehet az eleme, ez a leg­fontosabb. Eddig azonban nem így cselekedtünk. Mi adtuk meg az árát annak, hogy a külföldi piacra me­hessünk. A reform messzemenő jelentősége A gazdasági reform végre­hajtásában fel kell tárnunk minden lehetséges tartalékot. Ma nagyon örültem, amikor megszólított néhány elvtárs, és azt mondták, hogy mind jobban az integrálódásra tö­rekszenek, vagyis, az embe­rek már felismerték az in-­­ tegrálódás szükségét és elő-­­nyét, és ez igen pozitív. Ám, ez még csak a kezdet. Ha a nemzetközi piacon való részvétellel kapcsolat­ban mindezeket az elemeket figyelembe vesszük, akkor, véleményem szerint, a kö­vetkező mintavásáron igen szép eredményeket állapít­hatunk meg. A reformról, amelynek végrehajtása folyamatban van, ma nem szólnék részle­tesebben, erről majd más alkalommal beszélünk. Csak még egyszer hangsúlyozni kívánom, hogy a termelőktől a legfelelősebb vezető embe­rekig mindenkinek tudatá­ban kell lennie annak, hogy a reformot végre kell hajta­nunk. S mégis akadnak em­berek, akik nem ismerik fel a reform messzemenő jelen­tőségét. Ezek csak a hasuk­ra gondolnak. Tény és való hogy a bel­ső elosztás nálunk nem olyan, mint amilyennek len­nie kellene. Éppen a reform­nak kell elvezetnie a helye­sebb belső elosztáshoz, és minden egyes ember képes­ségeinek és reális hozzájáru­lásának megfelelő díjazásá­hoz. Leveleket kapok, amelyek­ben azt kérdezik, miért nem beszélek a reformról, mert az árak emelkednek, az élet­­színvonal nem javul, ami igaz is. Ez alkalommal is hangsúlyozom, hogy a re­form a VIII. kongresszus ha­tározata volt, s én is, a többi elvtárs is, a beszámolókban megmondtuk, hogy energikus intézkedéseket kell tennünk gazdaságunk meggyógyításá­­ra. Most konkrétan felölel­tük az egész problematikát. (Folytatása a 2. oldalon) Tito elnök és Kádár János a zágrábi vásár jugoszláv pavilonjában Tito elnök és Hí­dár János Brionin köztársasági elnökünk és felesége tegnap reggel Ká­dár Jánosnak, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt első tit­kárának és feleségének tár­saságában Koperba érkezett. Kíséretükben volt Ivan Ma­­ček, a szlovén szkupstina el­nöke is. A magas vendégek rövid sétát tettek a városban, majd a Triglav szállóba mentek, ahol Dusán Barbie, a köz­ségi szkupstina elnöke és Branko Gabršček, a Kommu­nista Szövetség községi ve­zetőségének titkára üdvözöl­te őket. Délelőtt fél tizenegykor elnökünk és Kádár János elvtárs a Podgorica jachttal folytatták útjukat. A kope­­ri kikötőben a vendégeket a város lakossága szívélyes ün­neplésben részesítette. Tito elnök és Kádár János feleségükkel tegnap délben Brioni­a érkeztek. Útközben rövid időt töl­­­töttek Umagban. Pefar Stambolió és Jože Ingolič Vinkovcin Petar Stambolic, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács el­nöke tegnap délelőtt Jože Ingolič szövetségi mezőgaz­dasági és erdészeti titkár, valamint Ivan Bukovic, a horvát gazdasági kamara el­nökének kíséretében látoga­tást tett Vinkovcin. A ven­dégeket a város vezetői tá­jékoztatták a gazdasági re­form végrehajtásáról, és a földművelés helyzetéről. A Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke és kísérete megtekin­tették az épülő vasútállo­mást, az új kórházat, a me­zőgazdasági kombinát gyü­mölcsösét, a Spaéva erdé­szeti -mezőgazdasági-ipari kombinátot, meglátogatták a kombinát épületelem-gyárát, és több más vállalatot. (Tan­­jug) Haekkerup Herceg Noviba látogatott Herceg Noviból jelenti a Tanjug. Per Haekkerup dán külügy­miniszter Melchior, Dánia ju­goszláviai nagykövete, Adam Tscherning, a dán külügymi­nisztérium államtitkár-he­lyettese és Lazar Lilic dániai jugoszláv nagykövet kísére­tében tegnap ellátogatott Her­ceg Noviba. A dán vendég tiszteletére Stevo Draskovic, a községi szkupstina elnöke ebédet adott a Plaža szálló­ban. A dán külügyminiszter kí­séretével együtt később visz­­szautazott Dubrovnikba. Új-Delhiből jelenti az AFP—Reuter. Új-Delhi lakosait tegnapra virradó éjszaka háromszor is szirénák riasztották fel. Az indiai rádió később jelen­tette, hogy egy pakisztáni repülőgép megközelítette a várost, de visszavonulásra kényszerítették anélkül, hogy egyetlen bombát is ledobott volna. Indiai körök szerint az utóbbi 24 órában 75 pakisz­táni tankot semmisítettek meg. Az ellenségeskedés kez­dete óta egy egész pakisztá­ni tankhadosztály megsem­misült. Punjab államban hat­van pakisztáni ejtőernyőst dobtak le, közülük 16-ot el­fogtak. A kasmíri hatóságok parancsot adtak ki, hogy fi­gyelmeztetés nélkül lőjenek minden ellenséges ejtőernyős­re, Kasmírban azonban mind­eddig nem dobtak le ejtőer­nyősöket. A Lahore környékén folyó harcokról nem érkeztek ú­­jabb hírek Új-Delhibe. Teg­napelőtt is csak annyit kö­zöltek, hogy a pakisztáni el­lentámadást visszaverték, s az ellenségnek nagy veszte­ségei voltak. Kasmírban az indiai csapatok újabb sike­reket értek el. Több pakisz­tánit foglyul ejtettek. Új-Delhiből jelentik to­vábbá, hogy a pakisztáni re­pülőgépek támadást hajtot­tak végre Amritsar és Jam­mu ellen. Egy repülőgépet le­lőttek. Az indiai repülőgépek pakisztáni repülőtereket bom­báztak, közülük egyet lelőt­tek. Az indiai repülőgépek egyre aktívabban támogat­ják a szárazföldi csapatok hadműveleteit is. Az indiai véderőminiszté­rium képviselője közölte, hogy Punjabban, Halvara légitámaszpont fölött lelőt­tek egy B-57 típusú pakisz­táni bombázógépet. Közölte azt is, hogy az indiai repülő­gépek megsemmisítették Sargadha pakisztáni város repülőterét. Nehéz pontos képet alkotni a harcok igazi méreteiről Karachiból jelenti az UPI. Tegnapra virradó éjszaka az indiai légihaderő hetedik támadását intézte Karachi el­len. Bombázták Pakisztán legnagyobb kikötőjét. Az UPI hírügynökség jelentése szerint lakótelepeket nem bombáztak, ami azt mutatja, hogy az indiai repülőgépek célpontja kizárólag a kato­nai berendezések voltak. A légelhárító ágyúk tüze­léséből ítélve ez volt az ed­dig egyik legnagyobb légi­támadás Karachi ellen. Pa­kisztáni részről azonban nem közöltek semmit a légitáma­dás méreteiről. f­olytatása az 5. oldalon) Sikeresek voltak a szovjet­­román­­elbeszélések Ceausescu és Koszigin pohárköszöntője Moszkvából jelenti a TASZSZ. Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt első titkára a moszkvai román nagykövetségen megrende­zett fogadáson tegnapelőtt kijelentette, hogy megbeszé­lései és őszinte véleménycse-e­réje Leonyid Brezsnyevvel,­­ Alekszej Kosziginnal és a többi szovjet vezetővel a Ro­mán KP és az SZKP kapcso­latairól, a nemzetközi hely­zetről, valamint a kommu­nista és munkásmozgalomról hozzájárul a román—szovjet barátság fejlődéséhez. Ez a barátság, mondta, a szoci­alista nemzetköziségen, a füg­getlenség és nemzeti szuve­renitás tiszteletben tartásán, az egyenrangúságon és a kölcsönös segélynyújtáson a­­lapul. Koszigin szovjet miniszter­­elnök a pohárköszöntőre vá­laszolva kijelentette: „Most, amikor az imperialisták to­vább rontják a helyzetet a világ különböző részein, a szocialista országoknak fo­kozniuk kell éberségüket, szo­lidaritásukat”. Síkraszállt az imperializmus és a reakció elleni további konkrét akció erősítéséért, majd hangoz­tatta, hogy a Szovjetunió a szocialista országok akció­egységének gyakorlati meg­valósítása mellett van. A román küldöttség szov­jetunióbeli látogatása tegnap zárult. Ezzel kapcsolatban Moszkvában nagygyűlést ren­deztek, amelyen Brezsnyev és Ceausescu beszélt. Hazánkba látogat a kenyai külügyminiszter Belgrádból jelenti a Tan­jug. Marko Nikezić külügyi ál­lamtitkár meghívására Jo­seph Murumbi, Kenya Köz­társaság külügyminisztere szeptember 12-étől 16-áig hi­vatalos látogatást tesz ha­zánkban.

Next