Magyar Szó, 1966. október (23. évfolyam, 269-299. szám)
1966-10-01 / 269. szám
1. oldal A feltaláló és a paragrafus . Ketten beszélgetnek: a feltaláló és a paragrafus. A feltaláló pápaszemet viselő ősz öregember. A paragrafus pedig, mint a paragrafus, girbe-görbe s a közepén lyuk. Korát illetően a feltalálóhoz képest nagyon fiatal. Még egy esztendeje sincs az élő paragrafusok sorában, ez év áprilisában született a Szkupstinában. Feltaláló: Jó napot kívánok. Paragrafus elvtárshoz van szerencsém? Paragrafus: Igen. (nyújtja a kezét) Paragrafus vagyok. Feltaláló: Nyugdíj előtt állok, kérem. Orvosom tanácsára megyek néhány évvel előbb nyugdíjba, összeszedtem már az éveimet is, csak a nyugdíjalap megállapítása körül van egy kis baj. Ezért kerestem fel Paragrafus elvtársat, azt mondják ön az illetékes. Paragrafus: Hol szorít a csizma? Feltaláló: Ott, Paragrafus elvtárs, hogy az utóbbi két esztendő folyamán szabadalmaztattam egy találmányomat, meg volt néhány újításom is, és ... Paragrafus: (közbevág). Ez még nem nagy bűn! Folytasd! Feltaláló: Találmányomat is meg az újításokat is az üzem hasznosítja, ahol dolgoztam. A mi körülményeinkhez mérten szépen meg is jutalmaztak érte. Csak az a baj, hogy ezt az összeget a társadalombiztosító nem akarja figyelembe venni nyugdíjam megállapításakor. Paragrafus: Helyesen cselekszik a társadalombiztosító! Ti, feltalálók bogaras emberek vagytok, s a bogaraitokat is meg akarjátok fizettetni a közösséggel! Vedd tudomásul, hogy nyugdíj csak állandó munkáért jár! Feltaláló: De Paragrafus elv... Paragrafus: Semmi de! Fizettetek ezért járulékot? Feltaláló: (könyörög) Engedje meg, hogy befejezzem. Paragrafus: Beszélj! Feltaláló: De Paragrafus elvtárs, én ott konstruáltam találmányomat az üzemben, az üzemvezetők tudtával és engedélyével. Nekik csináltam... Paragrafus: Ez engem nem érdekel! Ne mondd azonban, hogy rosszakaród vagyok, én is a nép(képviselők) között születtem, segítségedre leszek. Gyújtsd össze ezeket a magadfajta bogaras embereket, és először mondd meg nekik, hogy ilyen ügyben engem ne háborgassanak. Nem akarom, hogy mindennap valakikopogtasson közületek az ajtómon! Ha ezzel megvagy, javasold nekik a feltalálók vállalatának megalapítását. Itt az lesz a napi munkátok, hogy feltaláljatok, s ezért majd jár nyugdíj. Feltaláló: (megtörli gyöngyöző halántékát, elköszön és távozik). Paragrafus: (lejárt a munkaideje, ő is távozik, behúzva maga mögött a törvénykönyv fedőlapját). CSORBA I. Magyar szó Szombat, 1966. október X. Eresz alatt fészkel ető paprikatermés Bánátban Tengernyi piros paprikát láttam Oroszlámoson, Majdánban, Rabén és környékén. Fészerekben, házak ereszei alatt a gépparkban, az udvarban rögtönzött szárítóikon sorakoznak a füzérek. Bármelyik termelőt megkérdeztük, kifizetődő-e a termesztése, mindegyiktől igenlő választ kaptunk, és mindjárt azt is hozzáfűzték, kár, hogy nincs belőle még több, mert kétszer annyit is el tudnának adni. Seregi Albert kneževaci termelővel a határban találkoztunk. Első volt a palántálásban, és ezért már a második szüretelést végezte. — Az első szüret eredménye 1 holdról 68 mázsa paprika. Ebből 52 méter mázsát vettek át első osztályúként, 15 dinárt fizettek kilójáért, összesen több mint háromszázezer dinárt kaptam érte. Ha az idő megengedi, — hamár már hűvösek az éjszakák, és bér sincs kizárva —, még két szüretre számíthatok, vagyis még mintegy 8— 10 mázsa termésre. Ha sikerül, akkor hamarosan valóra válik régi vágyam: átalakíthatom házamat, és egy nagyobb istállót, ólat is építek, mert a jószágtenyésztés is szenvedélyem. A házak falán és a fészerekben száradó paprika az idei termésnek csak egy kis része. Több mint háromszáz vagonnal már átadtak a paprikafeldolgozó üzemnek. Az ami az eresz alatt ,,fészkel”, és amit ezután szüretelnek, názi hasításra vár, mert a termelők így jóval több pénzt kapnak érte, s az őszi és a hosszú téli estéken foglalkoztatni tudják a család tagjait. Fél hold paprikából ez ügyesebbek és szorgalmasabbak százezrekre tehetnek szert. Sokan házat építettek, autót, televíziót, korszerű lakberendezést, motorkerékpárt, villanydarálót, vásároltak a paprikából, továbbá külföldre utaztak. Az idén az átvételben sem volt fennakadás. Sem a termelők, sem az átvevők részéről. A minőség pedig rendkívül jó. A paprikamalmok jól felkészültek a feldolgozásra, tehát kitűnő törött paprikára van kilátás. Ez azért is jelentős, mert az idei termés legnagyobb részét exportálják a paprikafeldolgozók. Th. M. Paprikával roskadásra megtelt szárító A Déryné Színház vendégjátéka Kilenc nap alatt tizenkét előadás Vajdaságban A Bástyasétány 77 és a Néma levente nagy tetszéssel fogadott bemutatói után október 8-ától 16-áig ismét Vajdaságba látogat a budapesti Állami Déryné Színház. A jugoszláv—magyar kulturális csereegyezmény keretében hazánkban portyázó tájszínház ezúttal Hámori Tibor: Oké, mister Kovács című kétrészes zenés vígjátékával lép közönség elé. A zenét és a verseket a népszerű szerzőpár, Nádas Gábor és Szenes István írta, a vígjáték „lényege” pedig így sommázható: „Vidám bonyodalmak, eleven ritmusú, modern zenével, a legújabb táncokkal!” A váratlan és mókás fordulatokban gazdag vígjáték főbb szerepeit Zana József, Kalmár Zsuzsa, Hollósy Pál, Jurik Júlia és Somfai Éva alakítja. Közreműködnek még: Szalay Gyula, Holl János, Gyukár Tibor, Ormándy Emil, Kürthy Lajos, Bárány Vica, Révész Ilona, Révhelyi Miklós és mások. Rendező Petrik József, díszlettervező Sostarics Zsuzsa, jelmeztervező Rimanóczy Yvonne (Jászai-díjas), koreográfus Szőllősi Ágnes, dramaturg Haán Endre. A népes és jó hírű együttes október 8-án Adán, 9-én Zentán, (két fellépés), 10-én Kanizsán, 11-én Szabadkán, 12-én Bácstopolyán (két fellépés), 13-án Temerinben, 14-én Zomborban, 15-én Csantavéren és 16-án Becsén (két fellépés) vendégszerepel. (A Novi Sad-i vendégszereplésre ezúttal, mint értesültünk, az idő rövidsége miatt nem kerülhetett sor.) Kilenc nap alatt tehát tizenkét előadás lesz. Reméljük, minden alkalommal telt ház előtt és vastapssal. (sz) A vajdasági körútra érkező Déryné Színház négy tagja Nem hiányozhat a garancialevél A suboticai községi kereskedelmi felügyelőség gazdasági vétség címén indított eljárást a zágrábi Poljpopskriba export—import kereskedelmi vállalat ellen a zágrábi kerületi közvádlóságon. A felügyelőség megállapította, hogy az említett vállalat Suboticán a helyi erdőgazdasági vállalatnak traktorpótkocsiikat és egyéb mezőgazdasági gépeket adott el garancialevél nélkül, de használati utasítást és a szervizállomások jegyzékét sem adta át az üzlet lebonyolításakor, noha erre az érvényben levő előírások kötelezik. Megjelelent a 2. száma ~1гптПтл Írástudatlan mesterek Beszélgetés a felnőttképzésről Tegnap befejeződött a beiratkozás a felnőttképző tanfolyamokra. A népegyetemen kívül valamennyi Novi Sad-i elemi iskola vállalkozott rá, hogy foglalkozik felnőttképzéssel. Az érdekeltek a legközelebbi elemi iskolában jelentkezhettek. Sajnos, az idei eredmény sem sokkal jobb a tavalyinál. Az 1966/67 tanévben (első, második és negyedik osztályba) mindössze 848-an jelentkeztek (tavaly 804-en). Milyen elenyésző ez a szám, ha figyelembe vesszük, hogy Novi Sadon 20 000 írástudatlan van. Jovanka Rákic, a tanügyi intézet igazgatója szerint a gazdasági szervezetek nem fordítanak elég figyelmet az írástudatlanság leküzdésére. A tanügyi intézet körkérdésére a vállalatok sok esetben nem is válaszoltak. — Nem tartozik ránk, hogy a munkásaink írástudó emberek-e vagy sem. Nekünk az a fontos, hogy dolgozzanak — mondta egy vállalat igazgatója. Ha így vélekedik az igazgató, mit várhatunk a munkásoktól? — Elvárjuk a gazdasági szervezetektől — mondta Jovanka Rákió —, hogy az analfabéták és nem teljes elemit végzettek munkaidejét úgy osszák be, hogy a tanulásra is jusson idejük. A szakszervezeteknek pedig ügyelniük kell, hogy ne nyerhessenek szakképesítést azok a munkások, akiknek nincs iskolai képzettségük. Előfordult már, hogy „magas szakképzettségű” munkásról kisült, hogy teljesen írástudatlan. Tavaly az iskolaalap és a gazdasági szervezetek több mint 58 millió régi dinárt költöttek felnőttképzésre. A jelentős anyagi áldozat azonban nem hozta meg a gyümölcsét. K. E. Nem károsodnak külföldi nyugdíjasaink • Szabályozzák a külföldi valutában fizetett nyugdíj összegét Új törvénnyel szabályozzák azoknak a külföldön élő jugoszláv nyugdíjasoknak az illetményét, akik 1965. július 26-a előtt kapták meg a nyugdíjvégzést. Ezen a napon lépett ugyanis életbe a dinár paritásáról szóló törvény. A nyugdíjbiztosítási kerettörvényt kiegészítő új javaslatot a Szövetségi Végrehajtó Tanács legutóbbi ülésén fogadták el. Az új törvényjavaslat vezérelve az, hogy ne károsodjanak meg azok a nyugdíjasok, akik külföldi valutában kapják nyugdíjukat. Ha a külföldi valutában elszámolt nyugdíjuk az 1965. július 25-én érvényben volt elszámolási árfolyam alapján alacsonyabb lenne, továbbra is a korábbi összegű nyugdíjat kapják meg. A külföldi valutában folyósított nyugdíj dinárértéke és a nyugdíjast megillető, dinárban elszámolt nyugdíj közötti különbséget külön nyugdíjpótlék formájában fizetik ki. Nyereségrészesedés a beruházás arányában A Szövetségi Szkupstina Politikai-Szervezési Tanácsának önigazgatási problémákkal foglalkozó bizottsága tegnapi ülésén a jövedelemelosztás új lehetőségeivel és formáival foglalkozott. Milka Šeat-Lasićnak, a bizottság elnökének véleménye szerint, a legújabb integrációs folyamatok feltárták a jövedelemelosztás számos rendszerbeli fogyatékosságát, ezért egyáltalán nem kell csodálkozni azon, hogy az integráció, a vállalatok egyesülése nagyon nehezen terjed, akadozik még akkor is, amikor a társulás a vállalalatok önkéntes elhatározásán alapszik. A rendszer alapvető fogyatékossága, hogy a munka szerinti elosztáson, nem pedig a beruházott eszközökkel arányos nyereségrészesedésen alapul. Milka Seat-Lasié szerint ez a probléma annál égetőbb lesz, minél nagyobb mértékben kapcsolódunk be a nemzetközi munkamegosztásba. A bizottság elhatározta, hogy ezt a kérdést a Gazdasági Tanáccsal együtt alaposabban tanulmányozza. __ (Tanjug)