Magyar Szó, 1967. szeptember (24. évfolyam, 240-269. szám)

1967-09-16 / 255. szám

2. oldal Az anyanyelv használata a közigazgatásban és a szkupstinában A köztársasági végrehajtó tanács ülése A Szerb Végrehajtó Tanács tegnapi ülésén jóváhagyta azokat az intézkedéseket, amelyeknek célja elősegíteni a nemzetiségek nyelvének használatát a szkupstinában és a köztársasági igazgatási szervekben. Az intézkedések a nemzetiségi polgárok alkotmányos jogainak megvalósítását segítik elő. A nemzetiségiek az alkotmány értelmében anyanyelvüket használhatják a végrehajtó tanácshoz és egyéb igazgatási szervekhez tetézett beadványaikban, képviselőik pedig anyanyelvükön szólalhatnak fel a skupstinai vitákban. A nemzetiségi nyelvek használatának elősegítése céljából a szkupstina üléstermeiben felszerelik a szimultán fordításhoz szükséges berendezéseket. Az albán és magyar nyelvű felszólalások lefordítására részben már megkezdődtek az előkészületek. A többi nemzetiség nyelvén való felszólalások fordítása a műszaki és az anyagi lehetőségektől függ A tegnapi ülésen a köztársasági végrehajtó tanács tagjait tájékoztatták a köztársasági szkupszina nemzeti összetételéről is. A szkupstina 437 képviselője közül 335 szerb, 35 albán, 23 magyar, 14 horvát, 9 Crna Gora-i, 2 szlovén, 4 román, 2 bolgár, 4 szlovák, 2 török nemzetiségű, és 7 jugoszlávnak vallja magát. Az intézkedések az életképes vállalatokat serkentsék A Tartományi Gazdasági Kamara igazgató bizottságának ülése A gazdaság további fejlődését döntően befolyásolják a forgóeszközök és a hitelek. Gondosabb felhasználásuk most a bankok és a gazdasági szervezetek legfőbb feladata — állapították meg tegnap a Tartományi Gazdasági Kamara igazgató bizottságának ülésén, amelyen részt vett Ilija Rajačić, a Tartományi Szkupstina elnöke is. Az ügyviteli bankok azonban eddig mellőzték a megválogatás elvét, s a megszorításokkal azoktól a vállalatoktól vonták meg a hitelt, amelyek jól gazdálkodtak és volt pénzük. Erre az a magyarázat, hogy a hitelellátás hirtelen csökkenése sok válallatot vitt volna csődbe, s a bankok főleg a nagyobb vállalatok bukásától tartanak, mert ezekben tetemesebb társadalmi javak forognak kockán. Viszont éppen ezek a vállalatok tartanak fogva jelentős mennyiségű forgóeszközt. Vajdaság gazdaságában az idei első félév alatt 37 százalékkal növekedett a készáruraktár, az iparban pedig 55 százalékkal. Főként a textil- és vegyiparban, a fémfeldolgozó-, fa-, bőr-, élelmiszer- és villamosiparban halomzódtak fel nagy készletek. Ebből a helyzetből ered a forgótőkehiány és a hiteleszközök megcsappanása. A nehezen induló vita részvevői egyetértettek abban, hogy a kamara elemzése híven ábrázolja a tényállást, de a már többször hangoztatott megállapításokon kívül — csökkenteni kell a nyersanyag- és készáruraktárt, úgyszintén az árakat, egyesíteni a vállalatok eszközeit, hogy hitelre árusíthassanak nem tartalmaz olyat, ami megmutatná a nehéz helyzetből kivezető utat. A vitában az a vélemény alakult ki, hogy javítani kell a hitelrendszeren — ilyen irányú szövetségi rendelkezések várhatók is — de a legfontosabb: gyökeresen megváltoztatni az ipar, a kereskedelem és a bankok viszonyát. Ilija Rajacic, a Tartományi Szkupstina elnöke felszólalásában rámutatott arra, hogy sok olyan vállalat tartja még magát a felszínen, amely mit sem változtatott a régi, megkövesedett termelési felfogáson és irányzaton. Most is „hiánycikk” az igazi gazdaságilogika, erősen tartja magát a gazdaságban a reform előtti gondolkodásmód. — Ha a mostani és az elkövetkező gazdasági intézkedések a gyenge vállalatoknak adnak mankót, semmit sem érünk el, mert a gazdaság felfrissülését csak az életképes vállalatok hozhatják meg. Őket kell serkenteni az intézkedésekkel is — mondotta Ilija Rajačić. — Végső ideje, hogy az általános viták helyett minden szinten a konkrét problémákról és megoldások módjáról, lehetőségeiről tárgyaljunk. A kamara igazgató bizottsága megvitatta a 42 órás munkahétről és a tudományos kutatómunka pénzeléséről készített elemzést is. K. B. Lúdtalp, gerincferdiilés.■■ Sokkal több tornaterem és sporttelep kell Társadalmi munkások és szakemberek vitatják az új testnevelési törvénytervezetet A gyermeknevelő egyesületeik és intézmények tartományi tanácsának bizottsága, GIRIZD László vezetésével, testnevelési és egészségügyi szakértők bevonásával megvitatta a Szövetségi Szkupstina testnevelési törvénytervezetének az iskolai testnevelésre vonatkozó részét. Az elmúlt időszakban a testnevelés terén sok hasznos határozat és rendelet jelent meg, de mindmáig nem készült társadalmi program a testnevelés fejlesztésére. A kommunák társadalmi terveiben sem talált szilárd helyet a testnevelés, és azt sem tudni, ki felelős a mulasztásokért. A testnevelésre szánt összegeket sem használják fel mindig célszerűen. Ebből ered a testnevelés egyes ágazatainak kiegyensúlyozatlan anya helyzete is. Mindennek következménye, hogy sok iskolás gyermek testalkata deformálódott, s az ifjak nagy százalékaránya, gyenge testalkata miatt, katonai szolgálatra alkalmatlan. A törvénytervezet kimondja, az iskolának oda kell hatnia, hogy a testnevelés minél népszerűbb legyen, és ne szorítkozzon csak e testnevelési órákra. Ezzel kapcsolatban dr. Draga Belopavlovic, a Novi Sad-i anya- és gyermekvédelmi központ igazgatója indítványozta, hogy az iskolában szüntessék meg a testnevelés osztályozását, mert ez esetleges rossz osztályzat kedvét szegi a gyengébb erőnlétű vagy nehézkesebb gyermekeknek. Jelena Brkic, a Pčelica napközi otthon pedagógusa rámutatott arra, hogy az iskoláskor előtti gyermekintézményeknek nincs alkalmas helyiségük testgyakorlatozásra. Hiába van pénzük tornaszerek vásárlására, ha nincsen hol felszerelni őket. Új napközik is épülnek, de egyetlen tervrajz sem irányoz elő tornatermet. Általában udvaruk sincs az otthonoknak. Mira Tubic, a Novi Sad-i gyermekintézmények igazgatója arra utalt, hogy lúdtalp és gerincferdülés esetén a gyermekeknél legeredményesebb a gyógytorna. A nevelőket ki lehetne képezni erre, de mindhiába, ha nincs hol tornáztatni a gyermekeket. Stevan Lábát, a Noéi Sad-i pedagógiai főiskola testnevelési tanára szerint statisztikai adatok mutatják, hogy a gyermekek ma átlag magasabbak és nehezebbek mint azelőtt, de erőnlétben lemaradnak. A fejlődés tehát nem annyira a testnevelés, hanem inkább csak az életszínvonal emelkedésének eredménye. Sok tanulónak még a nyolcadik osztályban sincsen helyes testtartása. Jugoszlávia lakosságának 50 százaléka nem tud úszni stb. A törvény van hivatva előirányozni a minimális testnevelési tervet, és megvalósításának lehetőségét. A bizottság folytatja az új testnevelési törvénytervezet megvitatását. L.S.T. MAGYAR SZÓ Vadászfilm-fesztivál Újvidéken A tartományi és községi vezetők tájékozódtak a vadászati kiállítás előkészületeiről Stipan Marušić, a tartományi végrehajtó tanács elnöke, Minda Tibor, a tartoményi végrehajtó tanács alelnöke, Dušan Ilijević, az újvidéki községi szkupstina elnöke, továbbá Milan Norvkovic, a végrehajtó tanács tagja, a vadászati és halászati kiállítás szervezési és műszaki bizottságának elnöke tegnap ellátogattak az újvidéki Neoplanta filmvállalatba. Svetozar Udovicki, a Neoplanta igazgatója, a nemzetközi vadászati és halászati filmfesztivál igazgató bizottságának elnöke tájékoztatta őket a fesztiválról és az előkészületekről. A szeptember 23-ától 28- áig tartó szemle az első filmfesztivál a világon, melynek témája a vadászat és a halászat. Az előkészületek zavartalanul, a tervezett ütemben haladnak. Huszonkét ország 90 művel fog szerepelni, s e filmek négy kategóriában versenyeznek: népszerű tudományos, riport-, dokumentum- és kisjátékfilmek csoportjában. Mindegyikben két-két díjat osztanak ki a legjobb rendezésért, a forgatókönyvért, a felvételezésért és a zenéért A versenyfilmeket esti előadásokon, az M-stúdióben vetítik, a tájékoztató műsort pedig délelőttönként tartják a Jadran moziban. Ezenkívül a Novi Sad-i iskolák számára külön is lepergetik a filmeket. Stipen Mamáté, Minda Tibor, Milan Novković és Dusan Ilijevic elvtársak tegnap ellátogattak a szeptember 22-én nyíló nemzetközi halászati és vadászati kiállításra is. Előkészületeiről Grósz László, a Novi Sad-i Vásár vezérigazgatója tájékoztatta a tartományi vezetőket. -o- NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁS BELGRÁDBAN A FILMFESZTIVÁLOK JELLEGÉRŐL A Filmszerzők Nemzetközi Szövetségének (IWG) szervezésében tegnap Belgrádban kétnapos kerekasztalértekezlet kezdődött, a nemzetközi filmszemlék jellegéről, a forgatókönyvírók és rendezők helyzetéről. Az értekezlet munkájában tizenhét ország képviselői vesznek részt, közöttük James Webb, a Filmszerzők Nemzetközi Szövetségének elnöke is. Dejan Kosanović, a belg rádi film- és színművészeti akadémia docense, a jugoszláv filmfesztivál igazgatója megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy manapság világszerte mintegy kétszáz nemzetközi és nemzeti filmfesztivált rendeznek. Ezért szükség mutatkozik arra, hogy a szervezet meghatározza mely filmszemlék érdemlik ki — hírnevük és művészi színvonaluk alapján — a filmszerzők és filmművészek támogatását. 10 honvédelmi törvény készül A Szövetségi Szkupstina honvédelmi bizottságának legfontosabb küszöbönálló feladata törvényt hozni a honvédelemről, a polgári védelemről és a katonakötelezettségről. A bizottság tegnapi ülésén előzetes munkatervet fogadott el, amelyben ez a feladat is helyet kapott. Az ülés részvevői ugyanis megállapították, hogy a honvédelemmel kapcsolatos jogszabályok csak részben vannak összhangban az alkotmánnyal. Ugyanis meghozataluk óta számottevő változások történtek nem csupán a társadalmi és politikai rendszerben, hanem a korszerű honvédelemről való nézetekben is. Társadalmunk védelmi készsége megköveteli ugyanis, hogy a honvédelmi ügyek még békeidőben valamennyi társadalmi tényező feladataihoz tartozzanak. Ezért olyan rendelkezéseket kell hozni, amelyek újszerű módon rögzítik a polgárok, munkaszervezetek, társadalmi-politikai közösségek ezzel kapcsolatos jogait és feladatait. A bizottság a következő hónapokban megvitatja a Jugoszláv Néphadseregről szóló törvény módosítását és kiegészítését, ezenkívül megtárgyalta a belügyi szolgálat problémáit és tevékenységét. Majdnem kétszáz tartományi ösztöndíjas Elsősorban a nemzetiségi tanulókat ösztöndíjazzák A tartományi ösztöndíj -alapból — amely az idén 1 590 000 új dinárral rendelkezik —*190 középiskolai diákot, főiskolai és egyetemi hallgatót ösztöndíjaznak Vajdaságban. Az újvidéki bölcsészeti karon, a matematika, fizika, vegytan, biológia, továbbá a szerbhorvát, magyar és szlovák nyelv- és irodalom tanszék 101 hallgatója kap ösztöndíjat. A tartományi alap ezenkívül a községi szkupstináikkal közösen ösztöndíjaz még 240 egyetemi hallgatót, elsősorban nemzetiségieket. Erre a célra 243 000 új dinárt folyósít. A tartományi alap az idén anyagi segélyt nyújt diplomamunkák és doktori értekezések kidolgozásához, és szakkönyvek beszerzésére. Szamhut 1987. Szent. 16. Miért lett sok faluból város Harmincmillió egy hold parcellázott földért — Nincs pénz a közművesítésre — A tartományi képviselőház szolgáltatásügyi bizottságának ülése A Jugoszláv Alkotmányvédő Bíróság július 6-i döntésében — mint ismeretes — kimondta ,hogy a bérházak és telkek államosításáról szóló törvény 34. és 35. szakasza 1965. április 7-e óta nem szolgálhatott jogalapul telkek államosítására, mert ez volt a határidő, ameddig ezt a törvényt össze kellett egyeztetni az alkotmánnyal. Mivel e törvény értelmébe csak városokban lehetett telkeket kisajátítani, a tartomány, a járások és községek szkupstinái kiterjesztették az úgynevezett városi építkezési övezetet, és számos községet is városi jellegű településsé kiáltottak ki, egyszóval „várossá ütöttek”, csakhogy újabb telkeket államosíthassanak. Az alkotmányvédő bíróság döntése annak idején meglehetősen nagy port vert fel. Érthető hát, hogy a tartományi képviselőház szolgáltatásügyi bizottsága, a nyári szünet utáni első ülésén, tegnap, napirendre tűzte ezt a kérdést. Mindenekelőtt meghallgatta Boža Melkus tartományi közművesítési titkár helyzetjelentését. Melkus titkár szerint a községek városi rangra emelése nem történt ok nélkül. A tartomány és a községek ezzel a lépéssel akarták elejét venni a telkek üzérkedésének, ami mind nagyobb méreteket öltött. Falvaink ugyanis a településrendészeti terv és előírás híján — a szántóföld rovására terjeszkednek, házhelyeknek parcellázzák ki a falu körüli földeket, s a tulajdonosok így busás összeget vágnak zsebre. Van rá példa, hogy egy kiparcellázott hold földért 30 millió dinárt zsebelt be tulajdonosa. A tervszerűtlen építkezésnek, a vadépítkezésnek akarták elejét venni a községek és a tartomány, s noha a „városiasítás” nem a legmegfelelőbb módszernek bizonyult, a vadépítkezést csak akkor lehet kiküszöbölni, ha építkezés tekintetében nem teszünk különbséget város és falu között. Mert falvainknak — amelyek csakúgy, mint a városok, zárt települések — ugyanúgy szükségük van jó utakra, járdára, vízvezetékre, csatornahálózatra, stb., mint a városoknak. Ezt pedig csak úgy tudjuk megvalósítani, ha nem egyesek rakják zsebre a milliókat, hanem a kisajátítás folytán összegyűlt pénzt közművesítésre fordítjuk. A képviselők közül többen hangsúlyozták, hogy a képviselőház elnöksége sürgesse meg az államosításról szóló törvény módosítását, mert ezen a téren a tetőfokára hágott a fejetlenség. Az előírások értelmében, ha az alkotmányvédő bíróság hatályon kívül helyez egy törvényt, vagy annak bizonyos szakaszait, hat hónapon belül új törvényt kell hozni, vagy a régit megfelelőképpen módosítani. Az államosításról szóló törvényt ezek szerint december 7-éig kell módosítania a szövetségi képviselőháznak. (Cska) Milentije Popovic a zágrábi vásáron Milentije Popovic a Szövetségi Szkupstina elnöke, Marijan Brecelj alelnök és Cedo Bornc, a Szábor alelnöke kíséretében tegnap ellátogatott a zágrábi nemzetközi árumintavásárra. Milentije Popovic elismerően nyilatkozott a látottakról. Kijelentette, hogy a zágrábi árumintavásár híven tükrözi gazdaságunk fejlődését és lehetőségeit, ezenkívül segíti munkaszervezeteinket abban, hogy szorosabbra fűzzék kapcsolataikat a hazai és külföldi partnerekkel. (Tanjug) Csaknem százezer dináros átlagkeresetek Szlovéniában Szlovéniában az augusztusi személyi jövedelmek 3 százalékkal nagyobbak voltak, mint júliusban, s az átlag elérte a 927 új dinárt — a gazdaságban 909, az iparban pedig 892 új dinárt tett ki. Az elmúlt hónapban Szlovéniában a társadalmi szervezetek dolgozóinak volt a legmagasabb átlagos személyi jövedelmük — 1421 új dinár — utánuk következtek az elektromos energia termelő vállalatok munkásai 1403, a kamarák alkalmazottai 1351, a bankok és pénzintézmények dolgozói 1265, és a tudományos szervezetek munkatársai 1136 új dinárral. Legalacsonyabb személyi jövedelmük a textilipari — és a bőripari — munkásoknak volt, 733, illetve 778 új dinár. (Tanjug)