Magyar Szó, 1968. november (25. évfolyam, 302-329. szám)

1968-11-08 / 309. szám

2. oldal Tíz százalékkal kell növelni az acélos búza, a cukorrépa és a napraforgó átvételi árát új gazdaságpolitikai intén­kedéseket javasol a köztársasági végrehajtó tanács A köztársasági végrehajtó tanács tegnapi ülésén javas­latot fogadott el néhány me­zőgazdasági és élelmiszer­­ipari vonatkozású gazdaság­politikai intézkedésről, ame­lyek célja hogy helyreállít­sák a reform szabta arányo­kat a mezőgazdaság és a többi gazdasági ág között. Az elfogadott javaslatok kö­zé tartozik,, hogy jövőre is a jelenlegi szinten kell tar­tani a búza, rozs,­ kukorica, árpa, zab, burgonya, bab és egyéb mezőgazdasági ter­mények szavatolt árát, vala­­­mint a tej, dohány, szőlő,­­ nyersszilva és zsírsertések­­ minimális átvételi árát az­­­­zal, hogy az acélos búza, a­­ cukorrépa és a napraforgó átvételi árát 10 százalékkal­­ emelni kell.­­ A jószágtenyésztés helyze- t­­ének javítása végett a köz­­­­társasági végrehajtó tanács­­ javasolja, hogy a szavatolt­­ árat a minőség szerint álla­pítsák meg, és ezen felül 10 százalék prémiumot fizes­senek a szarvasmarha és a hússertés átvételi árára. A javasolt intézkedéseiket a végrehajtó tanács jóváha­gyására a köztársasági szkupstina és az illetékes szövetségi szervek elé ter­jeszti. Bezárult a belgrádi nemzetközi­­könyvvásár Tegnap délután véget ért a XIII. belgrádi nemzetközi könyvvásár. Több mint 40 000 látogatója volt, két annyi, mint a tavalyinak. A kiállí­táson több mint 150 hazai és külföldi kiadóház mutatta be könyveit. Ezer utánfutó kocsi Hollandiának A Novo Mestó-i gépjármű­­gyár ezer utánfutókocsit exportál Hollandiába. Tavaly eladott 600 utánfutójával olyan nagy sikert ért el Hol­landiában, hogy a Dick Wissak holland cég képvise­lői újabb ezret rendeltek tő­le. A Novo Mestó-i gyár a kö­vetkező hónapokban annyira fokozza a termelést, hogy jövő év januárjában már ez­er utánfutót állít elő, három­szor annyit, mint eddig. November elsején megszűnt ország­határainkon az általános vízummentesség Nyaralásra és rokonlátogatásra érkezők a határon is kaphatnak vízumot • Hétnapos tartózkodás Jugoszláviában útlevél nélkül, határátlépési engedéllyel November 1-én lejárt az ér­vénye annak a törvénynek, amelynek értelmében bármelyik ország polgárai beutazási vízum nélkül jöhettek Jugoszláviába. E határid­ő után csak azoknak az országoknak a polgárai léphe­tik át a jugoszláv határt látta­­m­azatlan útlevéllel, amelyek­kel Jugoszlávia egyezményt kö­tött a kölcsönös vízumkényszer megszüntetéséről. Minden más külföldi polgár csak láttamo­­zott útlevéllel, vagyis jugoszláv vízummal jöhet Jugoszláviába. Azoknak az országoknak a polgárai, amelyekkel Jugoszlá­via diplomáciai kapcsolatot tart fenn és turistaként — évi sza­badságra, magánlátogatásra, va­lamilyen nemzetközi vagy más összejövetelre érkeznek Jugo­szláviába­­vagy átutaznak Ju­goszlávián, bármelyik határát­járón kapnak egyszeri beutazási vagy átutazási vízumot. Más jellegű beutazáshoz va­lamelyik jugoszláv diplomáciai képviseletnél vagy konzulátuson kell beszerezni a vízumot. Azoknak az országoknak a polgárai, amelyekkel Jugoszlá­via nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot, szintén jöhetnek Jugoszláviába, de kötelesek va­lamelyik jugoszláv diplomáciai képviseletnél vagy konzulátu­son láttamoztatni útlevelüket. Hasonló feltétellel jöhetnek az országba azok az emigránsok és állampolgárság nélküli szemé­lyek, akik­ valamelyik ország­ban útlevelet kaptak. Azok a külföldiek, akik no­vember elseje előtt, tehát vízum nélkül érkeztek az országba, a határátlépéstől számított 90 napig minden külön engedély nélkül itt-tartózkodhatnak. 1 Ha hosz­­szabb ideig akarnak maradni, időben kérniük kell az illeté­kes szervektől a tartózkodás­­ meghosszabbítását.­­ A turistaként érkező külföldi­ek bármelyik nemzetközi határ-­­ átjárón útlevelük vagy akár­­­ csak személyazonossági igazol­­t­ványuk alapján idegenforgalmi határátlépési engedélyt kaphat­nak, s egy hétig tartózkodhat­­­­nak Jugoszláviában. Ezt az en­­■­gedélyt nem lehet meghosszab­bítani. Újabb kiutazási könnyítés A Szövetségi Végrehajtó Tanács legújabb határozata szerint ezentúl nemcsak azokba az országokba utaz­hatunk kiutazási vízum nél­kül,­­ amelyekkel kormá­nyunk megszüntette a ví­zumkényszert, hanem azok­ba is, amelyekben Jugoszlá­viának diplomáciai képvise­lete (nagykövetsége vagy konzulátusa) van. Az ezekbe az országokba való utazáshoz elég az út­­­levél, a kiutazási vízum pe­dig továbbra is csak azok­ba az országokba kötelező, amelyekkel­­ nincsen diplo-­­­máciai kapcsolatunk.­­ A kiutazási vízum meg­szüntetéséről szóló határoz­­­zat már életbe lépett. Tito és Djurd­ja Bjedov a tegnapi fogadáson, a háttérben Cvetkovic, a kosárlabda­csapat és Trumbic, a vízilabda-csapat egyik tagja lovaira is bizonytalan a mezőgazdaság helyzete Négy képviselőházi bizottság ülése­ n Kitűnő munkát végzett a gazdaságpolitikai intéz­kedéseken dolgozó bizottság. Határozati javaslatában csakugyan minden benne van abból, amit a képviselők a múlt hónap derekán kifej­tettek az ország ötéves ter­vének megvitatása közben. Külön előnye a javaslatnak, hogy reálisan mérte fel a legfontosabb feladatokat, és tüzetesen ismertet minden­­ egyes intézkedést — állapíztí­tották meg tegnapi ülésükön a képviselőhöz bizottságai. Az általános elismerés mel­lett azonban a képviselők több megjegyzést is tettek a határozati javaslatra. Franc Braunsell, a Gazdasági Ta­nács iparügyi bizottságának elnöke például hiányolta, hogy a határozati javaslat nem domborítja ki kellőkép­pen a beruházók felelőssé­gét, és semmilyen intézkedést nem irányoz elő az országos újítómozgalom serkentésére. Kifogásolta a bizottság azt is, hogy a fejletlen vidékek fej­lesztésére vonatkozó javaslat főképp a Szövetségi Szkups­tina, illetve az ország fele­lősségét hangsúlyozza, az il­lető kerületek munkaszerve-­ zeteinek felelősségéről viszont egyáltalán nem tesz említést. — Kereken ki kell mon­­­dani — szögezte le Kovács András képviselő —, hogy a képviselőház csak a kedvező körülmények megteremtésé­ért felelős, a feladatok meg­valósításáért már maguk a munkaszervezetek felelősek. A Gazdasági Tanács mező­­gazdasági bizottsága még mindig nincs megelégedve azzal a módszerrel, amellyel a határozati javaslat a me­zőgazdaság nehézségeit ke­zeli, és véleménye­ szerint a javasolt intézkedések sem biztatnak sok jóval. A bizott­ság tagjai ezenkívül hiányol­ták, hogy a múlt üléseken kifejtett javaslataik egy ré­sze nem került be a határo­zati javaslatba. Véleményük szerint a javaslat nem ad ha­tározott választ arra, hogy a jövőben milyen intézkedé­sekre van kilátás a mezőgaz­daság helyzetének javítása és a reform szabta arányok visszaállítása végett. A Szövetségi Tanács kom­munális ügyi bizottsága sze­rint a határozatban inkább a jövő évi feladatokat kell részletesen kijelölni, nem pe­dig a távlati előirányzatokat. A Szövetségi Tanács terv- és pénzügyi bizottságának ülése alig fél óráig tartott. A bizottság jóváhagyta a személyi jövedelmekre kive­tett szövetségi járulék 1,7 százalékos (4,7-ről 3 százalék­ra való) csökkentését. Az in­tézkedés révén a gazdasági szervezeteknek mintegy 600 millió, a többi munkaszerve­zetnek pedig mintegy 300 millió új dinárral több pén­zük marad korszerűsítésre vagy a személyi jövedelmek növelésére. A bizottság jóváhagyta az adminisztratív illetékekről­­ szóló törvény módosítását is.­­ Eszerint a törvény a jövőben csak a szövetségi illetékeket állapítja meg, a köztársasági és a községi illetékeket pedig maguk a köztársaságok és a községek szabják meg. M­IÉRT ne mondanám el én is, amit előt­tem már annyian el­mondtak: a szívem gyorsab­ban dobogott, gyorsabban vert, amikor kezet foghat­tam a nem magas termetű, de annál nagyobb szívű em­berrel, akinek nevét nem­csak itthon, hanem az egész világon tisztelettel ejtik ki. Gyerekes megilletődéssel mondtam meg nevemet kéz­fogás közben, és boldog vol­tam, hogy szeretett elnökün­ket, jó egészségben, olyan nagy jugoszláv sportsiker után ismerhettem meg, mint a mexikói olimpiai játékok. A siker nyilván frissítően hatott a mindennapos gon­doktól fáradt államfőre is. A fogadás protokolláris ré­széről majd beszámol a hír­­ügynökség. Én csak azokról az apróságokról szeretnék egy-két gondolatot feljegyez­ni, melyek kitörölhetetlenül az emlékezetembe vésték Josip Brozt mint embert, mint olyan valakit, aki teg­nap óta sokkal több szá­momra, mint csupán álla­munk elnöke. )­­ Volt nekem egy jó bará­tom, Mika Jankó (Moša Pija­­de) — emlékezett elnökünk —, aki újságírással is foglal­kozott. — Megkérdeztem tőle, ért-e a sporthoz. — Hogyne értenék! — fe­lelte. — Nem is olyan régen öklöztem egy nagy drome­­dárral. — Hát az az öklözés úgy játszódott le, hogy amikor nagy erejű ellenfele ráfeküdt, a kicsiny és gyenge ölka Jankó kétségbeesve ütögette hatalmas mellét. )o( — Sokszor kérdezik, kinek­­ szurkolok — említette rövid­­ beszédében Tito elnök. — Kénytelen vagyok most min­denki előtt megmondani, hogy senkinek. Szeretem a szép játékot, és mindig an­nak szurkolok, aki jobban játszik. Az hiszem, ez így van rendjén. Így volt az olimpiai játékok alatt is, az­zal a különbséggel, hogy amikor a jugoszlávok szere­peltek, elfogult voltam én is. )­( Amikor már minden cso­port lefényképezkedett köz­­társasági elnökünkkel, Co­sic, kosárlabda-válogatottunk legmagasabb játékosa meg­kérte, hogy vele és Bobannal külön csináljanak egy képet. Tito elnök felnézett a ma­gasban imbolygó mosolygós arcra, és csak azt kötötte ki, hogy Čosić legalább két lép­csőfokkal lejjebb álljon fényképezés közben ... )­( Ilyenek vagyunk mi jugo­szlávok! Amikor az egyik­­­­nek eszébe­­jutott, hogy auto­gramot kérjen elnökünk­től, mindenki utánozta. Mi­vel senki sem készült fel erre, de nem akarták közön­séges papírra kérni Tito kézírását, előkerültek az út­levelek, hajtási jogosítvá­nyok stb. — Na most szeretném lát­ni, hogy valaki merjen meg­büntetni közlekedési kihá­gásért — mondta Trajko Rajkovic kosarazó és felmu­tatta Tito és Jovanka Broz aláírásával ellátott hajtási jogosítványát. Félszegen elmondtam Tito elnöknek, hogy az olimpiai játékokon divat volt a csen­­cselés, mindent cseréltek az emberek — és felajánlottam neki egy ezüstkulcstartót. Nevetve megnézte, zsebre tette, majd elővett egy arany zsebkést, és azt mondta: — Hát akkor csencs — és ideadta. Amikor a többiek is csen­­cselni szerettek volna, vál­­lat vonva megmutatta, hogy a kulcsokon kívül semmi sincs már a zsebében. ÁROK Ferenc Csencseltem Ti­tóval A jugoszláv olimpiások örömteljes délelőttje Tito k­öztársasági elnökkel MAGYAR SZÓ Tito kitüntette a Glas Slavonije című lapot Tito elnök a Testvériség- Egység Érdemrend ezüst­­sugarú rendjével tüntette ki a 25. évfordulóját ünneplő Glas Slavonije című napi­lapot a haladó eszmék ter­jesztésében, az országépítés­­ben, a munkásönigazgatás és a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztésében és a testvériség-egység eszméjének terjesztésében szerzett érde­meiért. Péntek, 1968. november 8. Kifogásolják a jelölőlistát A Szocialista Szövetség újvidéki végrehajtó bizottságának üléséről . A Kommunista Szövet-­­­ség újvidéki községi bizott­­j­­­ságának káder bizottsága nem I I tett eleget a káderpolitika I I követelményeinek, amikor I összeállította a KSZ tarto-­­ mányi választmánya szám­­í­tajönető újvidéki tagjainak I listáját. Ezt a megállapítást tette­­ tegnapi ülésén a Szocialista­­ Szövetség újvidéki községi I választmányának végrehajtó bizottsága, majd határozat­ba foglalta a listára vonat­kozó észrevételeit. Rámuta­tott továbbá arra, hogy sok pártfunkcionárius került a listára, s megválasztásuk tisztséghalmozást eredmé­­­­nyezne. (A káderbizottság által jelölt tagok közül tíz a jelenlegi községi bizottság­nak, hét a KSZ tartományi bizottságának, három pedig az Ifjúsági Szövetség tarto­mányi bizottságának a tag­ja). Nem jutott érvényre to­vábbá az a korábban elfo­gadott elv sem, mely sze­rint a jelöltek 50 százaléká­nak a gazdasági szervezetek­ben dolgozó kommunisták közül kell kikerülnie, s ezek közül pedig 60 százaléknak közvetlen termelőnek len­nie. Több munkásnak fel­tüntetett jelölt már évek óta nem foglalkozik termelő­­munkával. Tizenegy, válla­latban dolgozó jelölt közül 6 igazgató, és mindössze 5 közvetlen termelő. A listára helyezett 52 jelölt között csak egy művelődési mun­kás van, a többi társadalmi és poli­ti­­kai szervezetet ke­vesen képviselik, és kevés a nő is. Az észrevételeket eljuttatják a KSZ községi bizottságához. Az ülésen Dušan Popov, a KSZ községi bizottságának másodtitkára magyarázatot fűzött a jelölőlistához. Kö­zölte, hogy az alapszerveze­tek javaslatai alapján fog­ják véglegesíteni, tehát ki lehet küszöbölni az említett fogyatékosságokat. év_ Tito kitüntette Sremecet és Koharevićet Tito elnök a szocialista országépítésben szerzett ér­demeikért a Népért Tett­­ Szolgálatok Érdemrendjének­­ aranycsillagos rendjelével tüntette ki dr. Zlatan Sreme-­­cet és dr. Aleksandar Koha­­revicet 70. születésnapjuk al­kalmából.

Next