Magyar Szó, 1969. május (26. évfolyam, 118-147. szám)

1969-05-01 / 118. szám

2. oldal Párizsban a helyzet változatlan Esik a frank értéke? - Május elseji nagygyűlés lesz Kiküldött munkatársunk telefonjelentése Párizs, május 29. Csend, rend és nyugalom honol Párizsban. Érthető,­­mert a baloldal tartózkodik minden olyan megmozdu­lástól, amely felkorbácsolhatná a szenvedélyeket, mert okulva a tavalyi eseményeken, nem akarja elriasztani azokat a bizonytalankodó nyárspolgárokat, akik ugyan De Gaulle ellen, de nem a baloldal mellett foglaltak állást a vasárnapi szavazáson. A hétfői nap egyébként az összegezés jegyében múlt el, akinek úgy tetszett, még egyet rúgott a haldokló oroszlánon, mások tárgyila­gos helyzetelemzéssel igye­keztek magyarázatot találni a vasárnapi eseményekre, az átlag párizsi pedig szokásos kedélyességével a következő­képpen foglalja össze a tör­ténteket: — Nézze, uram, nincs a világon olyan jó po­litika, amely le nem járatná magát tíz év alatt. De Gaulle éppen tíz esztendeje van ha­talmon. Érti most már az összefüggéseket? A politikai tényezők már a jövővel foglalkoznak, ez de­rül ki a reggeli lapokból is. A Figaro vezércikkének a címe fejezi ki ebben a pilla­natban az általános dilem­mát: Ötödik, Negyedik, vagy egy Hatodik? Azaz: mit várhatunk? Ma­rad-e az ötödik Köztársaság, visszatérünk-e a Negyedik­hez, vagy létrejön az új, a Hatodik Köztársaság. Vezér­helyen hozza a Figaro Alain Fohernak, a szenátus elnö­kének a francia nemzethez intézett szózatát: — A haza most építő jellegű magatar­tást követel a franciáktól! A továbbiakban a Figaro be­számolt a politikusok állás­foglalásáról, majd elmondta, hogy minden politikusnak van egy helyzetmentő teóri­ája a tarsolyában. Végül a lap figyelmeztet, hogy a bal­oldal gyors ütemben szer­vezkedik. És az egyensúly kedvéért a Figaro karikatú­rát is hoz. A távozó De Gaulle rápirít a restellkedő Marianne-ra: — A szemem elé ne kerüljön többé! A baloldali Combat hat egész oldalon foglalkozik a krízissel. Tájékoztatja, olvasó­it, hogy Antoin Pinay csak abban az esetben vállalná az ország legmagasabb posztjára való jelölést, ha az esemé­nyek tragikus fordulatot ven­nének. Egyébként a Combat értesülései szerint már esik a frank értéke, a külföldi ka­pitalisták között pedig elural­kodott a bizonytalanság ér­zete. A L’Humanité, a Fran­cia Kommunista Párt lapja, első oldalon Waldeck­ Rochetnek, a Kommunista Párt főtitká­rának Guy Molett-hez, a szocialisták vezéréhez in­tézett levelét hozza: — Történelmi időket élünk, az idő sürget, egyesül­jünk. Franciaország eddig is mindig a haladás élvo­nalában állt, ezúttal is ott a helye­n áll a levélben. A L’Humanité felhívást in­téz Párizs dolgozóihoz, hogy május elsején vegyenek részt a Köztársaság téri nagygyű­lésen. Ez lesz a baloldaliak első nagy szervezett felvonu­lása a vasárnapi választá­sok után. SZAVICS György De Gaulle lemondása megnehezíti a közel-keleti válság megoldását — állapították meg a négy nagyhatalom nagykövetei Az USA, Franciaország, Nagy-Britannia és a Szov­jetunió nagykövetei kedden tanácskoztak arról, hogy milyen álláspontra helyez­kedik Franciaország a közel­­keleti válságban De Gaulle köztársasági elnök lemondá­sa után. Véleményük szerint a helyzet alakulása esetleg nehézségeket okoz az izrae­li-arab háború megoldására irányuló négyhatalmi meg­beszélésekben. A francia ENSZ-képvise­lők szerint nem valószínű hogy a megbeszéléseket el­halasztják az új köztársasá­gi elnök megválasztásáig. Úgy vélik azonban, hogy az elnök lemondása utáni fej­lemények késleltethetik a négyhatalmi tárgyalásokat. Egyúttal hangsúlyozzák, hogy a tárgyalások lassítása Izrael malmára hajtaná a vizet. A diákok rohama az USA tokiói nagykövetsége ellen Tokióból jelenti a Reuter. Hétfőn este ezernyi japán egyetemi hallgató tüntetett az amerikaiak ellen és meg­kísérelték elfoglalni a tokiói amerikai nagykövetség épü­letét. A rendőrség beavat­kozott, vízfecskendőkkel és­ könnyfakasztó gránátokkal oszlatta föl a tüntetőket akik savval és benzinnel töltött palackokat meg kö­veket dobáltak rájuk. Az összecsapásban harminc rendőr, tizenhat diák és tíz járókelő megsebesült nyolc­­száz egyetemi hallgatót le­tartóztattak. A tüntetők országszerte nagygyűléseket tartottak, kö­vetelték Okinawa-sziget visszacsatolását Japánhoz Mintegy 12 000 rendőrt moz­gósítottak Szato miniszter­­elnök rezidenciájának, a parlament, és az amerikai nagykövetség épületének vé­delmére. MAGYAR SZÓ A forró nyár már megkezdődött Diákzavargások az amerikai egyetemeken Washingtonból jelenti a Tanjug. Az amerikai közvélemény élénk érdeklődést tanú­sít a diákzavargások iránt, amelyek az idén kiter­jedtek úgyszólván minden egyetemre és főiskolára, s a vietnami háború meg a néger kérdés után a leg­égetőbb problémát képezik. A Nixon-kormány mind­máig nem dolgozta ki állás­pontját a diáktüntetések iránt, jól értesült körök sze­rint azonban valószínűleg közvetett vagy közvetlen megtorló intézkedéseket hoz­nak. Az Atlantic Monthly cí­mű hetilap szerint Richard Kleindienst, az USA állam­ügyésze, egy alkalommal ki­jelentette, hogy „a radikális egyetemi hallgatókat össze kellene gyűjteni, és gyűjtő­táborokba zárni”. A szö­vetségi igazságügyi titkár­ság cáfolta az újság állítá­sát, s közölte, hogy Klein­dienst nem emlékszik pon­tosan arra, mit is mondott a lap munkatársának, az igazságügyi államtitkárság­nak azonban sohasem voltak ilyen tervei. Minden bizonnyal azért nem számolnak le az „új baloldalhoz tartozó diákok­kal”, mert túl nagy az egye­temi hallgatók elégedetlen­sége, és mozgalmuk min­den egyetemen visszhangra talált. . A Harvard egyetem tíz­­ezernyi diákja a napokban — mint ismeretes — támo­gatta a követelést, hogy szüntessék be a tartalékos tiszteknek rendezett külön előadásokat. A Cornel egye­temen azt követelték, hogy vonják vissza a radikális néger diákok csoportjára kirótt fegyelmi büntetést. Az utóbbi napokban országszerte sok egyete­men sztrájkba léptek a diákok, tüntettek, elfog­lalták az egyetemi épüle­teket. A zavargások több középiskolára is átterjed­tek. New Yorkban a múlt héten a tüntetésekben száz középiskolást letar­tóztattak, négy iskolát ideiglenesen bezártak. Az amerikai újságok több­sége erélyesebb intézkedése­ket követel a Diákok a de­mokratikus társadalomért, és az Afro­amerikai Szövet­ség nevű szervezetek radi­kális tagjai ellen. ­ NYUGTALAN ÍRORSZÁG III 111 I Mill I until II 111 (6) Mindenáron elfojtani a felkelést — Megfojtjuk őket, mint a patkányos Iscat —­ mondta Maxwell tábornok segéd­tisztjeinek, miközben a Grasham-szálló legfelső emeletéről távcsővel figyelte a főpostát és a környező épületeket. A szálloda előtt ágyúkat állítottak fel. A katonák szögesdrót-akadályokat feszítet­tek ki. A tábornok leengedte távcsövét és segédtisztjéhez fordult. — Kérem, jegyezze, amit mondok: „Asquith miniszterelnöknek, London. A lázadók fészkét­­körülvettük. Csapataink állásaikban vannak. Holnap támadunk.” Ebben a pillanatban berontott egy had­nagy, és elfúló lélegzettel jelentette: — Tábornok úr, elfogtunk egy bandi­tát, itt lent az udvaron! Ki akart szökni a gyűrűből! — Vezessék be! A küszöbön, katonáktól körülvéve, egy fiatalember állt. A kezét hátrakötötték, az inge foszlányokban lógott, az arca vé­res volt. A tábornak rámordult: — Lázadó vagy? — Felkelő! — jelentette ki önérzete­sen az ifjú. — Segítesz nekünk? — kérdezte a tá­bornok. — Hányan vannak a postán? Ki a parancsnok? Mennyi fegyverük van? — Nem árulok el semmit! — kiáltotta ez ifjú. — Vezessétek el! — legyintett a tábor­nok, majd utasította egyik tisztjét, hogy kövesse a foglyot. Ezután az ablak felé fordult, és maga elé dünnyögte: — Ő királyi felsége és Asquith minisz­terelnök meghagyta: mindenáron törjük le a lázadást! Katonai szempontból nem Ддст, túlságosan nehéz vállalkozás. A lá­zadás csak helyi jellegű. A felkelők csak a postát és néhány környező épüle­tet foglalták el. Ezenkívül még csak a Guinness sörfőzdében és néhány jelen­téktelen helyen barikádozták-e el magukat. Már maga a tény, hogy nem foglalták el a dublini várat, a kaszárnyát és a vasút­állomást, arra utal, hogy gyengék. — Ebben a pillanatban —­ folytatta a tábornok —, úgy hiszem, legföljebb hét­­százan—nyolcszázan lehetnek. Egységeink eddig alig szenvedtek veszteséget Most már minél előbb le­­kell törnünk a fel­kelés gócpontjait, még mielőtt az ország más városaiban is megkezdődnek a har­cok. Az ajtóban megjelent az a tiszt, akit a tábornok a fiatal felkelő után küldött. — Megszólallt? — kérdezte a tábornok. —• Nem. Megparancsoltam, hogy foly­tassák a vallatást! — Mi mást tehetett volna? — sóhajtot­ta kenetteljesen a tábornok, majd más hangon folytatta. — A felkelés percétől Írországban rendkívüli állapotok ural­kodnak, ezért mától­­kezdve mindenkit, akinél csak fegyvert találnak, le kell lő­ni! Ha beszélni kíván, ki kell hallgatni, de utána ... kíméletlenül főbe lőni a­­ku­tyát! Nem ért a szóból? — kiáltott a tisztre. — Kivégezni! Áttörhetetlen gyűrű a felkelők körül Azok, akik arra számítottak, hogy a felkelés néhány nap alatt elterjed, és fel­lángol az egész országban — tévedtek. Az írek nagy stratégiai hibát követtek el azzal, hogy Dublinba összpontosították erőiket, és vállalkozásuk erkölcsi ható­erejére számítva, elhanyagolták a vidéki felkelés megszervezését. (Folytatjuk) 1969. IV. 30„ V. Ш 2. ----------------------------------------1 ft I ЗАРАВствУБТ nfPBof AMSU

Next