Magyar Szó, 1969. szeptember (26. évfolyam, 241-270. szám)
1969-09-19 / 259. szám
C'CoX’I V. Megkezdődött az általános vita az ENSZ-közgyűlésen Nixon beszéde — Elhalasztották a döntést az észak-írországi kérdés napirendre tűzéséről — Élénk diplomáciai tevékenység a világszervezet székhelyén New Yorkból jelenti a Tanjug. Az ENSZ-közgyűlés XXIV. ülésszakán csütörtökön megkezdődött az általános vita, amelyben a világszervezet 126 tagállamának küldöttségvezetője értékelést ad az általános nemzetközi helyzetről. A hagyományokhoz híven, elsőnek Magalhaes Pinto brazil külügyminiszter szólalt fel, majd Richard Nixon, az USA elnöke mondott beszédet. Nixon felszólította az ENSZ valamennyi tagállamát, hogy a béke érdekében bírják rá Hanoit, hogy komolyan kezdjen hozzá a béketárgyalásokhoz. Az amerikai elnök véleménye szerint a párizsi béketárgyalások meddőségéért teljes mértékben Hanoi a felelős. Nixon meg van győződve róla, hogy a 60 000 amerikai katona kivonásával az USA fontos lépést tett, most tehát a másik félen a sor, hogy válaszoljon a kezdeményezésre. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban megállapította: az utóbbi napokban lezajlott harcok is arra mutatnak, hogy mielőbb helyre kell állítani a békét a világnak ezen a részén. — Az USA meg van győződve róla, hogy a közel-keleti békét nem lehet a Közel-Kelet térképének lényegbevágó megváltoztatása alapján megteremteni. — Véleménye szerint nemzetközi egyezményt kell kötni, amely korlátozza a fegyverszállítást a Közel-Kelet térségébe. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a legfontosabb feladatok közé tartozik tárgyalásokat kezdeni az USA és a Szovjetunió között az atomfegyverkezés korlátozásáról. Az AFP jelentése szerint az ENSZ-közgyűlés főbizottsága csütörtök estére halasztotta a döntést abban a kérdésben, hogy a közgyűlés napirendjére tűzik-e az észak-írországi helyzet megvitatását. A főbizottság egyébként úgy határozott, hogy napirendbe iktat minden beterjesztett kérdést, közöttük Kína ENSZ-képviseletének problémáját is. Amikor azonban az Ír Köztársaság küldöttségének kérelmére került sor, Lord Caradon brit ENSZ-képviselő felszólította a főbizottságot, hogy a kérdést ne tűzze napirendre, mert ez durva beavatkozás lenne egy ország belügyeibe és veszélyes területi igényeket szítana. A brit küldött felszólította az ír küldöttséget, hogy álljon el követelésétől. Lord Caradonnak válaszolva, az ír külügyminiszter kijelentette: az Észak-Írországban előállt robbanékony helyzet annak a következménye, hogy Nagy-Britannia nem teljesítette ígéreteit. Adam Malik szovjet ENSZ -képviselő felszólalásában támogatta az Ír Köztársaság követelését. A főbizottság végül Chile és Nigéria javaslatára úgy határozott, hogy csütörtök esti ülésén dönt a kérdésről. Kétszer is találkozik a szovjet és az amerikai külügyminiszter Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője közölte, hogy William Rogers amerikai külügyminiszter a jövő héten két ízben találkozik Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel. Először hétfőn tanácskoznak, amikor Rogers vacsorát ad Gromiko tiszteletére, másodszor pedig pénteken, amikor a szovjet külügyminiszter látja vendégül amerikai kollégáját. A szóvivő ezenkívül közölte az újságírókkal, hogy Nixon elnök jelenlegi New York-i tartózkodása idején nem szándékozik találkozni Andrej Gromikóval. Robert McCloskey, az amerikai külügyminisztérium szóvivője — közli az AFP — kijelentette, hogy a vietnami probléma fontos szerepet játszik majd Rogers és Gromiko találkozóin. Az amerikai kormány ugyanis már régóta szeretné, ha a Szovjetunió Észak-Vietnamot jobb belátásra bírná, s így a vietnami probléma elmozdulna a holtpontról. Csütörtökön egyébként New Yorkban Joseph Lisco amerikai külügyminiszterhelyettes találkozott Anatolij ,oobrinyin washingtoni szovjetnagykövettel. Állítólag a közel-keleti válságról tárgyaltak. U Thant fogadta Gromikót U Thant, az ENSZ főtitkára, szerdán fogadta Andrej Gromikót és tárgyalt vele az időszerű nemzetközi helyzetről. A megbeszélések után a főtitkár ebédet adott a szovjet külügyminiszter tiszteletére. A TASZSZ híradása szerint, Andrej Gromiko szerdán este vacsorát rendezett a bolgár, magyar, kubai, mongol, lengyel, román és csehszlovák ENSZ-küldöttség tiszteletére. Gromiko ezenkívül találkozott Corneliu Manescu román külügyminiszterrel és tárgyalt vele a Közgyűlés munkájáról. Tegnapelőtt éstelijak több mint 20 órán át ülésbe tett a tartományi végrehajtó tanács, hogy tüzetesen megvizsgálja, melyik irány a legalkalmasabb az újvidéki belgrádi autóút megépítésére. Két változat közül kellett választani. Az egyik, az úgynevezett keleti változat elkerüli a Fruska gora lankáit, jórészt sík terepen fut; a másik, a módosított keleti változat pedig ettől valamivel nyugatra húzódik, és közelebb a közbeeső településeikhez mint az előbbi A végrehajtó tanács hoszszantartó vita után úgy döntött, hogy a keleti változatot fogadja el, azzal, hogy nyitva hagyja az újvidéki bekötőút kérdését. A tervnek ez a változata ugyanis nem a legszerencsésebben oldja meg a székváros bekapcsolását az autóútba: északról a Temerimi úton és a Safarik utcán keresztül torkollna a városba, holott déli irányból alkalmasabb bekötőutat lehetne építeni. Ilyen értelemben a tervezetet későre vállalat módosítást eszközöl eredeti elképzelésén. 4. Úr hid Bélánál A terv szerint, tehát az autóút, amely évek múlva Szabadka irányába folytatódik, Újvidéktől majd Kovilitól keletre, hatalmas ívben, a Dunán keresztül Beáka felé kanyarodik, majd Novi Karlovci nyugati oldalán. Indiijától Stara Pazovetól és Nova Pazovától pedig keletre Batajnica alatt ér véget. Innen épül a belgrádi bekötőút, amely keresztülhalad a városon. Elhamarkodva ítél, aki a képre tekintve és a literes üvegek láttán arra gondol, hogy banketten levő asztaltársaságot kapott lencsevégre a fotóriporter. A kép a tartományi végrehajtó tanács több mint húsz óra hosszat tartó ülésén készült, a tanács tagjai nem a fényképészeknek pózolnak, hanem feszült figyelemmel néznek egy térképet, amelyen az egyik tervezőmérnök magyarázza az útépítési terv keleti változatának előnyét. [Иаваавввавеввевавввввваеввввввввавваввавввввавввввввввваваевеававваввааааввввввв*ав*ва1В 80 milliárd régi dinárba kerül — Nyílt kérdés maradt az újvidéki bekötőút - A jövő hét elején újvidékre érkezik a Nemzetközi Bank küldött...............................................sage, hogy felülvizsgálja a tervet, és tárgyaljon a hitelnyújtás lehetősét. INTSZET '] ■ж_ K jelölték az újvidék-MAGyAR 110 belgrádi autóút irányát Ш p. m ШГтШ P A terv keleti változatát fogadták el - Az út 72,8 kilométer hosszú lesz, gerol — A tartományi végrehajtó tanács ülése Mirko Tepavac szerdán szólal föl az ENSZ-közgyűlésen Az ENSZ-ből jelenti a Tanjug. Mirko Tepavac külügyi államtitkárunk, aki az ENSZ- közgyűlés XXIV. ülésszakán a jugoszláv delegációt vezeti, megérkezett New Yorkba. A repülőtéren Lazar Mojsov, hazánk állandó ENSZ-küldöttségének vezetője, Bogdan Crnobraja, washingtoni nagykövetünk, a közgyűlésen részt vevő jugoszláv küldöttség tagjai, és Jugoszlávia New York-i konzulja fogadta. Mirko Tepavac szerdán mond beszédet az ENSZ- közgyűlés általános vitájában. Szeptember 27-én részt vesz az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezletén. Jugoszláv diplomaták Tito elnöknél Josip Broz Tito köztársasági elnök csütörtökön délelőtt a Beli dvorban fogadta nagyköveteinket, akik az ázsiai és afrikai országokban képviselik hazánkat és itthon töltötték szabadságukat, valamint több újonnan kinevezett nagykövetünket. A fogadáson jelen volt Anton Vratuša, helyettes külügyi államtitkár is. Jugoszláv-belga tárgyalások Belgrádban Belgrádból jelenti a Tanjug. Külügyi Államtitkárságunkon szeptember 17-én és 18- án a belga külügyminisztérium és a jugoszláv Külügyi Államtitkárság képviselői politikai megbeszéléseket folytattak. A belga küldöttséget André Fortom, a külügyminisztérium leszerelési osztályának vezetője, a jugoszláv delegációt pedig Mitja Vošnjak helyettes külügyi államtitkár vezette. A tárgyalásokon jelen volt Marcell Rijmenans, Belgium belgrádi nagykövete is. A szívélyes légkörű megbeszéléseken véleményt cseréltek az időszerű nemzetközi problémákról, különös tekintettel az európai együttműködésre és az európai biztonsági értekezlet összehívására. A tárgyalások befejeztével dr. Anton Vratuša ügyvivő külügyi államtitkárunk fogadást adott André Fortom tiszteletére. Szorosabbra kell fűzni az el nem kötelezett országok együttműködését Dinesh Singh befejezte jugoszláviai látogatását Belgrádból jelenti a Tanjug. Dinesh Singh indiai külügyminiszter háromnapos hivatalos jugoszláviai tartózkodás után csütörtökön délelőtt elutazott Belgrádból. Jugoszláviai tartózkodása alatt megbeszéléseket folytatott Mirko Tepavac külügyi államtitkárral és több más magas rangú jugoszláv személyiséggel az indiai—jugoszláv kapcsolatokról, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. Az indiai külügyminisztert fogadta Josip Broz Tito köztársasági elnök. Dinesh Singh elutazása előtt a belgrádi repülőtéren sajtóértekezletet tartott. Kijelentette, hogy elégedett megbeszéléseinek eredményeivel, s meggyőződését fejezte ki, hogy a jugoszláv vezetőkkel folytatott baráti véleménycseréje elősegíti a két ország gazdasági és politikai együttműködését. Egy kérdésre válaszolva, hangsúlyozta, hogy azel nem kötelezett országok külügyminisztereinek küszöbönálló New York-i i találkozój ám megvitatják az el nem kötelezett országok tevékenységének egybehangolását, a béke megszilárdítására irányuló erőfeszítések problémáit, valamint az el nem kötelezettek csúcsértekezletének előkészületeit. Leszögezte, hogy mindenképpen szükség van az el nem kötelezett országok szorosabb együttműködésére, és újabb együttműködési formákat kell találni a többi ország számára is a béke megszilár- dítása céljából. Az ázsiai helyzetre kitérve, annak a véleményének adott, kifeje- zést, hogy az ázsiai helyzet kedvezőtlen, sőt tovább romlik, mert egyesek nem tartják tiszteletben a népek ! (Folytatása a 3. oldalon) 1 Az új út Arsány és Berka között lépi át a Dunát, ide 1500 méter hosszú hidat terveznek. A tervet az autóutakra vonatkozó nemzetközi szabvány teljes figyelembe vételével készítették: az út 24 méter széles lesz, két irányban négy sávon közlekedhetnek a járművek. Kétoldalt veszteglősávot is tervez (Folytatása az 5. oldalon) Reng a föld egy amerikai atomrobbantás után Az Egyesült Államokban a nevadai sivatagban kedden 900 kilotonna erősségű — a Hirosimára dobott atombombánál negyvenötszörte erősebb — föld alatti atomrobbantást hajtottak végre. A robbanás 1150 méter mélységben történt, és 210 méter átmérőjű krátert hozott létre. A robbanás okozta földlökéseket 550 kilométernyi távolságban is érezni lehetett. A kaliforniai szeizmológiai intézet igazgatója közölte, hogy a robbanás után még mindig enyhén reng a föld, s a rengéseket még néhány napig érezni lehet.