Magyar Szó, 1969. szeptember (26. évfolyam, 241-270. szám)

1969-09-19 / 259. szám

C'CoX’I­­ ­V­. Megkezdődött az általános vita az ENSZ-közgyűlésen Nixon beszéde — Elhalasztották a döntést az észak-írországi kérdés napirendre tűzéséről — Élénk diplomáciai tevékenység a világszervezet székhelyén New Yorkból jelenti a Tanjug. Az ENSZ-közgyűlés XXIV. ülésszakán csü­törtökön megkezdődött az általános vita, amelyben a világszervezet 126 tagállamának küldöttségveze­tője értékelést ad az általános nemzetközi helyzet­ről. A hagyományokhoz híven, elsőnek Magalhaes Pinto brazil külügyminiszter szó­lalt fel, majd Richard Ni­xon, az USA elnöke mon­dott beszédet. Nixon felszólította az ENSZ valamennyi tagálla­mát, hogy a béke érdeké­ben bírják rá Hanoit, hogy komolyan kezdjen hozzá a béketárgyalások­hoz. Az amerikai elnök véleménye szerint a pári­zsi béketárgyalások med­dőségéért teljes mérték­ben Hanoi a felelős. Ni­xon meg van győződve róla, hogy a 60 000 ameri­kai katona kivonásával az USA fontos lépést tett, most tehát a másik félen a sor, hogy válaszoljon a kezdeményezésre. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban megállapította: az utóbbi napokban lezajlott harcok is arra mutatnak, hogy mielőbb helyre kell állítani a békét a világnak ezen a részén. — Az USA meg van győződve róla, hogy a közel-keleti békét nem lehet a Közel-Kelet térképének lényegbevágó megváltoztatása alapján megteremteni. — Vélemé­nye szerint nemzetközi egyez­ményt kell kötni, amely kor­látozza a fegyverszállítást a Közel-Kelet térségébe. A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy a legfontosabb feladatok közé tartozik tár­gyalásokat kezdeni az USA és a Szovjetunió között az atomfegyverkezés korlátozá­sáról. Az AFP jelentése szerint az ENSZ-közgyűlés főbi­zottsága csütörtök estére ha­lasztotta a döntést abban a kérdésben, hogy a közgyű­lés napirendjére tűzik-e az észak-írországi helyzet meg­vitatását. A főbizottság egyébként úgy határozott, hogy napi­rendbe iktat minden beter­jesztett kérdést, közöttük Kína ENSZ-képviseletének problémáját is. Amikor azonban az Ír Köztársaság küldöttségének kérelmére került sor, Lord Caradon brit ENSZ-képviselő felszó­lította a főbizottságot, hogy a kérdést ne tűzze napi­rendre, mert ez durva be­avatkozás lenne egy ország belügyeibe és veszélyes te­rületi igényeket szítana. A brit küldött felszólította az ír küldöttséget, hogy áll­jon el követelésétől. Lord Caradonnak vála­szolva, az ír külügymi­niszter kijelentette: az Észak-Írországban elő­állt robbanékony helyzet annak a következménye, hogy Nagy-Britannia nem teljesítette ígéreteit. Adam Malik szovjet ENSZ -képviselő felszólalásában tá­mogatta az Ír Köztársaság követelését. A főbizottság végül Chi­le és Nigéria javaslatára úgy határozott, hogy csü­törtök esti ülésén dönt a kérdésről. Kétszer is találkozik a szovjet és az amerikai külügyminiszter Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője közölte, hogy William Rogers amerikai külügyminiszter a jövő hé­ten két ízben találkozik And­rej Gromiko szovjet külügy­miniszterrel. Először hétfőn tanácskoznak, amikor Rogers vacsorát ad Gromiko tiszte­letére, másodszor pedig pénteken, amikor a szovjet külügyminiszter látja ven­dégül amerikai kollégáját. A szóvivő ezenkívül közöl­te az újságírókkal, hogy Ni­xon elnök jelenlegi New York-i tartózkodása idején nem szándékozik találkozni Andrej Gromikóval. Robert McCloskey, az amerikai külügyminiszté­rium szóvivője — közli az AFP — kijelentette, hogy a vietnami probléma fon­tos szerepet játszik majd Rogers és Gromiko ta­lálkozóin. Az amerikai kormány ugyanis már régóta szeretné, ha a Szovjetunió Észak-Vietna­mot jobb belátásra bírná, s így a vietnami problé­ma elmozdulna a holt­pontról. Csütörtökön egyébként New Yorkban Joseph Lisco amerikai külügyminiszter­helyettes találkozott Anatolij ,oobrinyin washingtoni szov­jet­­nagykövettel. Állítólag a közel-keleti válságról tár­gyaltak. U Thant fogadta Gromikót U Thant, az ENSZ főtitká­ra, szerdán fogadta Andrej Gromikót és tárgyalt vele az időszerű nemzetközi hely­zetről. A megbeszélések után a főtitkár ebédet adott a szovjet külügyminiszter tisz­teletére. A TASZSZ híradása sze­rint, Andrej Gromiko szer­dán este vacsorát rendezett a bolgár, magyar, kubai, mongol, lengyel, román és csehszlovák ENSZ-küldött­­ség tiszteletére. Gromiko ezenkívül találkozott Corne­­liu Manescu román külügy­miniszterrel és tárgyalt vele a Közgyűlés munkájáról. Tegnapelőtt és­telijak több mint 20 órán át ülésbe tett a tartományi végrehaj­tó tanács, hogy tüzetesen megvizsgálja, melyik irány a legalkalmasabb az újvidék­i belgrádi autóút megépí­tésére. Két változat közül kellett választani. Az egyik, az úgynevezett keleti válto­zat­ elkerüli a Fruska gora lankáit, jórészt sík terepen fut; a másik, a módosított keleti változat pedig ettől valamivel nyugatra húzódik, és közelebb a közbeeső te­lepüléseikhez mint az előbbi A végrehajtó tanács hosz­­szantartó vita után úgy dön­tött, hogy a keleti változatot fogadja el, azzal, hogy­ nyit­va hagyja az újvidéki bekö­tőút kérdését. A tervnek ez a változata ugyanis nem a legszerencsésebben oldja meg a székváros bekapcso­lását az autóútba: északról a Temerimi úton és a Safa­r­ik utcán keresztül torkoll­na a városba, holott déli irányból alkalmasabb be­kötőutat lehetne építeni. Ilyen értelemben a terveze­tet későre vállalat módosí­tást eszközöl eredeti elkép­zelésén. 4. Úr hid Bélánál A terv szerint, tehát az autóút, amely évek múlva Szabadka irányába folyta­tódik, Új­vidéktől majd Ko­­vilitól keletre, hatalmas ív­ben, a Dunán keresztül Beá­k­a felé kanyarodik, majd Novi Karlovci nyugati olda­lán. Indiijától Stara Pazo­­vetól és Nova Pazovától pedig keletre Batajnica alatt ér véget. Innen épül a belgrádi bekötőút, amely keresztülhalad a városon. Elhamarkodva ítél, aki a képre tekintve és a literes üvegek láttán arra gondol, hogy banketten levő asztaltársaságot kapott lencsevégre a fotóriporter. A kép a tartományi végrehajtó tanács több mint húsz óra hosszat tartó ülésén készült, a tanács tagjai nem a fényképészeknek pózolnak, hanem feszült figyelemmel néznek egy térképet, amelyen az egyik tervezőmérnök magyarázza az útépítési terv keleti változatának előnyét. [Иаваавввавеввевавввввваеввввввввавваввавввввавввввввввваваевеававваввааааввввввв*ав*ва1В 80 milliárd régi dinárba kerül — Nyílt kérdés maradt az újvidéki bekö­tőút - A jövő hét elején újvidékre érkezik a Nemzetközi Bank küldött­...............................................sage, hogy felülvizsgálja a tervet, és tárgyaljon a hitelnyújtás lehetősé­t. INTSZET '] ■ж_ K jelölték az újvidék-M­AGyAR 110 belgrádi autóút irányát Ш p. m ШГтШ P A terv keleti változatát fogadták el - Az út 72,8 kilométer hosszú lesz, gerol — A tartományi végrehajtó tanács ülése Mirko Tepavac szerdán szólal föl az ENSZ-közgyűlésen Az ENSZ-ből jelenti a Tanjug. Mirko Tepavac külügyi ál­lamtitkárunk, aki az ENSZ- közgyűlés XXIV. ülésszakán a jugoszláv delegációt veze­ti, megérkezett New York­ba. A repülőtéren Lazar Mojsov, hazánk állandó ENSZ-küldöttségének veze­tője, Bogdan Crnobraja, washingtoni nagykövetünk, a közgyűlésen részt vevő jugo­szláv küldöttség tagjai, és Jugoszlávia New York-i konzulja fogadta. Mirko Tepavac szerdán mond beszédet az ENSZ- közgyűlés általános vitájá­ban. Szeptember 27-én részt vesz az el nem kötelezett országok külügyminiszteri értekezletén. Jugoszláv diplomaták Tito elnöknél Josip Broz Tito köztársa­sági elnök csütörtökön dél­előtt a Beli dvorban fogad­ta nagyköveteinket, akik az ázsiai és afrikai országok­ban képviselik hazánkat és itthon töltötték szabadságu­kat, valamint több újonnan kinevezett nagykövetünket. A fogadáson jelen volt Anton Vratuša, helyettes külügyi államtitkár is. Jugoszláv-belga tárgyalások Belgrádban Belgrádból jelenti a Tan­jug. Külügyi Államtitkárságun­kon szeptember 17-én és 18- án a belga külügyminiszté­rium és a jugoszláv Külügyi Államtitkárság képviselői politikai megbeszéléseket folytattak. A belga küldött­séget André Fortom, a kül­ügyminisztérium leszerelési osztályának vezetője, a ju­goszláv delegációt pedig Mit­­ja Vošnjak helyettes külügyi államtitkár vezette. A tár­gyalásokon jelen volt Mar­cell Rijmenans, Belgium belgrádi nagykövete is. A szívélyes légkörű meg­beszéléseken véleményt cse­réltek az időszerű nemzet­közi problémákról, különös tekintettel az európai együtt­működésre és az európai biztonsági értekezlet össze­hívására. A tárgyalások be­fejeztével dr. Anton Vratu­­ša ügyvivő külügyi államtit­kárunk fogadást adott André Fortom tiszteletére. Szorosabbra kell fűzni az el nem kötelezett országok együttműködését Dinesh Singh befejezte jugoszláviai látogatását Belgrádból jelenti a Tanjug. Dinesh Singh indiai külügyminiszter háromnapos hivatalos jugoszláviai tartózkodás után csütörtökön délelőtt elutazott Belgrádból. Jugoszláviai tartózkodása alatt megbeszéléseket foly­tatott Mirko Tepavac kül­ügyi államtitkárral és több más magas rangú jugoszláv személyiséggel az indiai—ju­goszláv kapcsolatokról, va­lamint az időszerű nemzet­közi kérdésekről. Az indiai külügyminisztert fogadta Josip Broz Tito köz­­társasági elnök. Dinesh Singh elutazá­sa előtt a belgrádi repü­lőtéren sajtóértekezletet tartott. Kijelentette, hogy elégedett megbeszélései­nek eredményeivel, s meg­győződését fejezte ki, hogy a jugoszláv vezetők­kel folytatott baráti véle­ménycseréje elősegíti a két ország gazdasági és politikai együttműködé­sét. Egy kérdésre válaszolva, hangsúlyozta, hogy az­­el nem kötelezett országok külügy­minisztereinek küszöbönál­ló New York-i i találkozój ám megvitatják az el nem köte­lezett országok tevékenysé­gének egybehangolását, a béke megszilárdítására irá­nyuló erőfeszítések problé­máit, valamint az el nem kötelezettek csúcsértekezle­tének előkészületeit. Leszö­gezte, hogy mindenképpen szükség van az el nem kö­telezett országok szorosabb­­ együttműködésére, és újabb­­ együttműködési formákat­­ kell találni a többi ország­­ számára is a béke megszilár-­­ dítása céljából. Az ázsiai helyzetre kitérve, annak a­­ véleményének adott, kifeje-­ zést, hogy az ázsiai helyzet kedvezőtlen, sőt tovább­­ romlik, mert egyesek nem­ tartják tiszteletben a népek ! (Folytatása a 3. oldalon) 1 Az új út Ars­ány és Berka között lépi át a Dunát, ide 1500 méter hosszú hidat ter­veznek. A tervet az au­tóuta­kra vo­na­tkozó nemzetközi szab­vány teljes figyelembe vé­telével készítették: az út 24 méter széles lesz, két irány­ban négy sávon közleked­hetnek a járművek. Kétol­dalt veszteglősávot is tervez (Folytatása az 5. oldalon) Reng a föld egy amerikai atomrobbantás után Az Egyesült Államokban a nevadai sivatagban ked­den 900 kilotonna erősségű — a Hirosimára dobott atombombánál negyvenöt­­szörte erősebb — föld alatti atomrobbantást haj­tottak végre. A robbanás 1150 méter mélységben történt, és 210 méter át­mérőjű krátert hozott lét­re. A robbanás okozta földlökéseket 550 kilomé­ternyi távolságban is érez­ni lehetett. A kaliforniai szeizmoló­giai intézet igazgatója közölte, hogy a robbanás után még mindig enyhén reng a föld, s a rengése­ket még néhány napig érezni lehet.

Next