Magyar Szó, 1969. október (26. évfolyam, 271-301. szám)

1969-10-09 / 279. szám

2. oldal MAGYAR SZÓ A közeljövő célja: az Alfa Centauri Mar del Platában tanácskoznak az űrutazás szakértői Mar del Platában megkezdte munkáját a Nem­zetközi Űrkutatási Szöve­tség XX­ .kongresszusa, ame­lyen negyven ország ötszáz küldötte és megfigyelője vesz részt — jelenti az A­FP. A kongresszus négy bi­zottsága a következő kérdésekkel foglalkozik: az űr­hajók meghajtása, az űrélettan, nemzetközi holdla­boratóriumok létesítése a Hold felszínén, az úgyne­vezett világűri lélektan, az űrhajók pályája, a tudo­mányos műbolygók, az űr­jog. Nyolc amerikai, két fran­cia, két szovjet és egy nyu­gatnémet űrkutató a kong­resszus első napján beszá­moltak a fenti problémákkal kapcsolatos kutatásaik ered­ményeiről. A küldöttek nagy érdek­lődéssel fogadták az újfajta űrhajómotorokról szóló be­számolókat. Amerikai, nyu­gatnémet és francia tudósok atomüzemű űrhajómotorok­­ról és egyéb korszerű üze­meltetési módszerekről szá­moltak be. L. Kutakov, a Biztonsági Tanács nemzet­közi ügyekkel foglalkozó bi­zottságának helyettes titká­ra, a kongresszuson felol­vasta az ENSZ üzenetét, amelyben felszólítják a vi­lág tudósait, hogy egyesít­sék erejüket és a technikai meg a tudományos vívmá­nyokat az egész emberiség jólétének szolgálatába állít­sák. Leonyid Szjedov szov­jet akadémikus, a szput­­nyikok alkotója, Mar del Platában kijelentette, hogy a Szovjetunió nem mondott le arról, hogy űrhajósokat küldjön a világűrbe. A szovjet tu­dós véleménye szerint minden ország joga, hogy saját elképzelései szerint folytassa az űrkutatást. A jelen pillanatban a Szovjetunió az önműködő űrkutató állomásokat ré­szesíti előnyben. Ennek ellenére a szovjet tudósok és űrhajósok a leg­nagyobb elismeréssel adóz­nak az amerikai űrkutatás idei sikereinek. A világhírű szovjet tudós a francia hírügynökség tu­dósítójának kérdésére vála­szolva kijelentette, hogy már nem megoldhatatlan fel­adat a legtávolabbi bolygók, sőt egyes csillagok meghódí­tása sem. Szjedov professzor szerint a Centaurus csillagképben le Alla csillagra, amely a legközelebb van naprendsze­rünkhöz, már a közeljövő­ben el lehet jutni olyan űr­hajókkal, amelyek a jelen­legieknél több ezerszerte gyorsabban haladnak. El­mondotta, hogy a Szovjet­unióban már tanulmányoz­zák ezeket a lehetőségeket, a megoldáshoz azonban még sok időre van szükség. Kö­zölte, hogy az űrkutatásban döntő szerepe lesz az atom­­erőnek és a lézer­sugarak­nak olyan célok elérése szempontjából, amelyek ma még elérhetetlenek. Leonyid Szjedov azt is elmondotta, hogy a Szov­jetunió bármikor embert küldhet a Holdra, de a szovjet tudósok most más terveken dolgoznak. Nem volt hajlandó részleteket elárulni, de sejtette, hogy a Szovjetunió a Mars és a Venus bolygók meghó­dítását tervezi. George Müller, az ameri­kai űrkutatási program igazgatóhelyettese kijelen­tette, hogy az Egyesült Ál­lamokban olyan űrhajókat terveznek, amelyek a Föld— Hold—Föld vonalon közle­kednek. Müller megemlítette, hogy űrállomásokat is ter­veznek, amelyeket a nap­rendszer bolygóinak felku­tatásához használnak fel. -------------------------------------------------------------------------------------| ELEKTROTEHNA, ÚJVIDÉK (Duna utca 18.) I I I TÖBB MINT 300 DINÁROS VÁSÁRLÁS ESETÉN 1 I s , I 1 r SS 1 I ____^ 1 I 113__|/71 NAGY VÁLASZTÉKBEN: I Tévé-, rádió- és tranzisztoros rádiókészülék, | I gramofon, villanytűzhely, hűtőszekrény, vil-1­­ lány vasaló, villanymelegítő, olaj kályha, bojler, I hidrofor, valamint más műszaki áru és anyag. I I I A FÖLSOROLT ÁRUK VÁSÁRLÓI KÖL-­­CSÖNRE IS BESZEREZHETŐK, LÁTO­ I­GASSA MEG AZ ELEKTROTEHNA ÜZ­ 1 I LETÉT VÁSÁRLÁSI KÖTELEZETTSÉGI NÉLKÜL! I ' 1064-1. I I S _ — — — — — ■— —* 1 Sztrájkolnak a montreali rendőrök , vérszemet kaptak a gengszterek A kanadai Montreal rendőrsége sztrájkba lé­pett, nagyobb fizetést kö­vetel. Jelképesen csak 500 rendőr teljesít szolgálatot. Miközben a rend őrei sztrájkolnak, a gengszte­rek fölbátorodtak és több bankot kifosztottak. Az 1,2 millió lakosú városban kedden tíz bankot rabol­tak ki és tizenkilenc fegy­veres támadást hajtottak végre. Sztrájkolnak a ta­xisofőrök és a tűzoltók is. A hatóságok felszólították a sztrájkolókat, hogy ha­ladéktalanul térjenek visz­sza munkahelyükre, mert ellenkező esetben szigo­rúan megbüntetik őket. A bankok maguk is fel­készültek a sztrájkra, csak a legszükségesebb pénzt tartották a pénztárban, így a betörők nem sokat zsákmá­ny­oltak. Képek az NEK megalakulásának 20. évfordulója alkalmából Berlinben rendezett nagy díszszemléről. Fent: a páncélos egységek, lent: a fiatalok felvonulása |ДДИ ARRIBA. ESPANA.| 1 (8) Megmozdult a világ lelkiismerete Nem nyelte le. A spanyol nép nem sé­tált be a fasiszta fenevad kitátott torkába. Ellenben hamarosan megmozdult a világ lelkiismerete: a földkerekség minden tá­járól özönleni kezdett a dolgozó emberek mindenfajta segítsége a vérző, szenvedő spanyol testvéreknek. De ezen felül meg­érkezett Spanyolország földjére a legna­gyobb, legemberibb segítség is: spanyol földre sereglettek a szabadság szerelmesei­ből, a fasizmus gyűlölőiből a világ minden táján megalakult önkéntes brigádok. So­raikban olyan egyéniségek küzdöttek a spanyol szabadságért, mint Hemingway, a néhány éve elhunyt világhírű amerikai író az ugyancsak világhírű mexikói festő, korunk egyik legnagyobb művésze, David Alfaro Siqueiros s a legendás hírű Zalka Máté, akit akkoriban „Lukács tábornok” néven ismert a világ. A földkerekség haladó szellemű szemé­lyiségei tehát összesereglettek spanyol föl­dön a spanyol nép megmentésére, mellet­te állott a nehéz órákban. Nem így azon­ban a hivatalosak. Az u. n. „demokratikus” angol kormány — de még a francia Nép­front Kormány — álláspontja is ez volt: „Spanyol belügy. Nem beavatkozni”. Vagyis örültek, hogy nem az ő házuk ég, a többivel nem törődtek... Csak mosta­nában döbbentek rá Angliában és Francia­­országban a „tudós” történészek és a „bölcs” politikusok, hogy akkor kellett volna európai összefogással csírájában megfojtani a fasizmus fellángoló máglyá­ját, akkor kellett volna fészkében meg­fojtani a felcseperedő, körmeit próbálga­tó náci-fasiszta szörnyeteget, akkor talán a rettenetes második világháborúra sem kerül sor, sem Dachaura, sem Auschwitz­­re, sem Bor­ra, sem a többi kitörölhetet­len iszonyatra. De erre akkoriban egyetlen „okos” nyu­gati agytröszt sem gondolt — a fasizmus pedig játszotta ördögi hadgyakorlatát a közömbös Európa orra előtt. Framcoék látván, hogy szárazföldi offen­­zíváik sorra csúfos kudarccal végződnek,­ új stratégiához folyamodtak , ami egyéb-­­­ként a második világháború kedvenc mód­szere lett később: elkezdték a terror­bom­bázásokat e védtelen polgári lakosság ellen. Legelőször Madrid zsúfoltan lakott munkásnegyedét, Tetuán­t szőnyegezték végig újra­­meg újra Hitler légi kalózai, a hírhedt Condor Légió. Azután követ­kezett a kis kikötőváros, Guernica, majd a többi kisebb-nagyobb spanyol város szőnyegezése. Férfiak, asszonyok, gyerme­kek, csecsemőik tízezrei estek áldozatul ezeknek a barbár támadásoknak, nem is beszélve a spanyol történelem századai alatt felhalmozódott építészeti és műkin­csekről. Ám a nép és a Nemzetközi Brigádok elszánt ellenállásán a terrorbombázások stratégiája is kudarcot vallott. Egy időben valóban úgy látszott, hogy a fasiszták no pasarán, soha nem törnek át a szikla­szilárd védelmi vonalon. Ekkor Franco „generalisszimusz”, a fasiszta irtóháború lelke és fővezére, új manőverhez folyamo­dott: ostromgyűrűt vont Madrid köré, hogy elvágja a főváros utánpótlását, ki­fárassza, kiéheztesse, fizikailag és lelkileg megtörje a köztársaságiakat. De ezzel sem jutott előbbre: csata csata után zajlott le Madrid körül, de a fasiszták egyetlen lé­péssel sem értek közelebb az áhított cél­hoz, Madrid megvételéhez. Enrique Lister, az egyszerű munkásból lett zseniális had­vezér győzelemről győzelemre vezette a Köztársaság katonáit és a Nemzetközi Brigádok hőseit. Ha meggondoljuk, hogy Lister mindössze 35 000 emberrel rendel­kezett, a náci és olasz fasiszta zsoldosok pedig százezrével, korlátlanul özönlöttek be Spanyolországba, meg kell hajtanunk a mélységes csodálat zászlaját a nemzet­közi munkásösszetartás e példa nélkül álló hőskölteménye előtt. (Folytatjuk) Csütörtök, 1969. okt. 9. Lesz dolga a jord­ániai állambiztonsági bíróságnak A belügyminiszter nyilat­kozott a kormányellenes összeesküvésről Bejrútból jelenti az AFP. Az Al Hajat című bejrúti napilap közölte Raszul el Kiteli jordániai belügymi­niszter nyilatkozatát a pén­teken leleplezett államel­­lenes összeesküvésről. Kijelentette, hogy az összeesküvést külföldiek nem arabok szőtték. A vizsgálat állapítja majd meg, kit terhel a felelős­ség. Az összeeskü­vés ösz­­szes részvevője az állam­­biztonsági bíróság elé ke­rül. A belügyminiszter elmond­ta még, ho­gy a hatóságok már korábban tudtak az összeesküvők terveiről, s hosszabb ideje figyelték te­vékenységüket. Nem bocsát­kozott részletekbe arra vo­natkozólag, hogy mit ért külföldiek alatt. Az üggyel kapcsolatban Szalah Abuzeid tájékoztatás­­ügyi miniszter is nyilatko­zott. Szerinte a cselszövők többsége a betiltott felsza­­badítási párthoz tartozott. Néhány katonát is bevonta­k terveikbe, ezeket már kivé­tel nélkül őrizetbe vették. Több polgári személy szö­késben van. A hatóságok a lakosság segítségét kérik felkutat­ásukhoz.

Next