Magyar Szó, 1969. november (26. évfolyam, 302-329. szám)
1969-11-08 / 309. szám
Szombat, 1969. nov. 8. A kohóváros lelkesen üdvözölte litót (Folytatás az 1. oldalról) igen gazdag. A tervek szerint a kombinát fejlődésének első szakaszában évente 400 000 tonna acélt, ugyanennyi hengerelt bádogot és 100 000 tonna varrat nélküli csövet gyárt. 1973-ban, amikorra teljesen elkészül 1 millió 300 ezer tonna acélt, egymillió tonna hengerelt bádogot, és 350000 tonna varratmentes csövet állít majd elő, s nemcsak az ország szükségleteit fedezi teljesen, hanem külföldre is szállíthat. Angliában igen szívélyes fogadtatásban részesítették elnökünket és munkatársait. A Nemzeti Felszabadulás Frontjának helyi vezetősége kiáltványt intézet a város lakóihoz, hogy vonuljanak ki az utcákra, és köszöntség Tito elnököt, „a jugoszláv függetlenségi harc és az imperializmus elleni küzdelem nagy hősét, és ily módon is erősítsék meg Algéria és Jugoszlávia népeinek barátságát”. Tito elnök Annabába érkezte után díszebéden vett részt, majd megtekintette a kombinátot, s a délutáni órákban munkatársaival és kíséretével együtt különrepülőjében visszautazott Algírba. Az algériai lapok Tito elnök látogatásáról Az algériai újságok pénteken is nagy teret szenteltek Tito elnök algériai tartózkodásának. Az El Mudzsahid az első oldalon számol be az algériai—jugoszláv tárgyalásokról, s az El Saab is közli, hogy a megbeszélések megkezdődtek. A rádió és a televízió szerint Tito és Bumedien elnökök csütörtökön a legfontosabb nemzetközi problémákkal foglalkoztak. A tárgyalások őszinte és baráti légkörben folytak le. A két fővárosi napilap több cikket és fényképet közöl Jugoszláviáról. A lelkesedés hulláma árasztotta el Algériát cím alatt a Nasszr című újság egész első oldalát Tito elnök constanei tartózkodásának szenteli. Ellentámadásban a konzervatívok Nixon legutóbbi beszédével megszerezte a szélsőjobboldal támogatását Washingtonból jelenti a Tanjug. Az amerikai képviselőház külpolitikai bizottsága határozatot fogadott el, amellyel támogatja Nixon elnök vietnami politikáját. Az amerikai kormány ugyanilyen szövegű határozatot szeretne elfogadtatni a szenátus külügyi bizottságával is, ez azonban egyelőre nem sikerült, mert a Demokrata Párt vezetői keményen ellenállnak. A képviselőház külügyi bizottsága által elfogadott határozat szerint a képviselőház egyetért Nixon törekvéseivel, amelyeknek célja tárgyalásokba kezdeni az igazságos vietnami békéért. A republikánusok szenátusi vezetői mindent elkövettek, hogy a határozatot keresztülvigyék a szenátus külügyi bizottságában is, Mike Mansfield demokrata párti szenátor azonban ahhoz a feltételhez kötötte megszavazását, hogy a szövegét egészítsék ki egy felhívással, amely szerint mindkét félnek tüzet kell szüntetnie Vietnamban , amit Nixon kormánya mind ez ideig elutasít. Általános vélemények szerint a kormány vietnami politikájának szenátusi bírálói védekezésre kényszerülnek, mert Nixon hétfői beszéde óta a szélsőjobboldal is támogatja a kormányt — közöttük George Wallace, Barry Goldwater és Ronald Reagan. William Fulbright, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, a neves liberális politikus is megállapította, hogy „nehéz idők következnek a haladó szellemű politikusokra”. Egyúttal közölte, hogy a bizottság két zárt ülést tart, és meghallgatja a külügyminiszter és a véderő-miniszter jelentését a kormány szándékairól. Erőszak a tüntetők ellen Az amerikai igazságügyminisztérium közölte, hogy erőszakhoz folyamodik a rend fenntartása érdekében, ha esetleg tüntetések törnek ki a washingtoni Pennsylvania Avenue-n. Úgy hírlik ugyanis, hogy november 15-én, a vietnami háború elleni tiltakozás napján, Washingtonban és több más amerikai városban tüntetésekre készülnek. Richard Kleindienst igazságügyminiszter-helyettes közölte, hogy a szóban forgó napon a nemzetőrséget is segítségül hívják, ezenkívül 28 000 katonát vezényelnek Washington környékére. Vietnam népe folytatja a harcot ...Nguyen Ty _Csan.Észak-Vietnam első svédországi nagykövete, a Dagens Nyheter című újságnak adott nyilatkozatában kijelentette: Vietnam népe nem lát más kiutat, mint tovább küzdeni és fokozni a harcot a végső győzelemig. Megállapította, hogy a párizsi tárgyalások azért jutottak holtpontra, mert az amerikai kormány nem hajlandó tárgyalni az ideiglenes dél-vietnami kormánnyal. A vietnami háborúnak amerikai tervek szerint történő „vietnamizálása” keretében a saigoni bábkormány úgynevezett különleges polgári védelmi osztagokat szervez az országban Olaszországban egyre feszültebb a helyzet Közeleg az általános sztrájk napja Rómából jelenti az AP: Olaszországban egyre feszültebb a helyzet: közeledik a november 19-ére meghirdetett általános sztrájk napja. Pénteken Torinóban és Milánóban sztrájkoltak és tüntettek a fémmunkások. Torinóban mintegy négyezer munkás vonult a televízió-állomás épülete elé, öt bank is beszüntette munkáját a városban, és a közlekedési alkalmazottak is csak négy órát dolgoznak naponta. Milánóban a vasmunkások leállították a forgalmat az Alfa Romeo gépkocsigyár előtt. A banktisztviselők is sztrájkolnak. Elhagyták munkahelyüket az építőipari munkások is. Minden jel arra mutat, hogy november 19., amikor a három nagy szakszervezet által meghirdetett általános sztrájk kezdődik, az olaszországi „forró ősz” csúcspontja lesz. MAGYAR SZÓ London egyetért Bonn úr politikájával A brit külügyminiszter reméli, hogy Brandt elképzelései előmozdítják a Kelet és Nyugat közötti feszültség csökkentését Bonnból jelenti a Tanjug. Michael Stewart brit külügyminiszter a Frankfurter Rundschau című nyugatnémet lapnak adott interjújában helyeselte az új bonni kormány keleti politikáját. Kifejezte reményét, hogy Brandt célkitűzései hozzájárulnak a Kelet és a Nyugat közötti feszültség enyhüléséhez. Nem bocsátkozott azonban a Kelettel való kapcsolatok kérdéskomplexumának részletezésébe. Elmondta, hogy Brandt megfogalmazása a két német államról a valóság elismerését jelenti. Ugyanakkor egyetértett Bonn azon álláspontjával is, hogy nem lehet szó az NDK nemzetközi jogi elismeréséről, mert a két német állam viszonya „különleges jellegű.” Hozzáfűzte, hogy a német kérdést csakis az egész német nép szabad döntése útján lehet megoldani. Az NSZK és Lengyelország kapcsolatait illetőleg a brit diplomácia főnöke megjegyezte, hogy a két ország közötti viszony javulása egész Európa szempontjából kívánatos volna, az Odera-Neisse határ elismeréséről pedig azt mondta, hogy az a végső megoldás része lesz. Hozzátette, hogy erről mégis a bonni kormánynak kell döntenie. Az európai biztonsági értekezlet összehívásával is foglalkozott. Hasonló álláspontra helyezkedett, mint Bonn, szükségesnek látja, hogy az értekezleten — amelyet alaposan elő kell készíteni — az USA és Kanada is vegyen részt. Stewart különben a jövő héten — Scheel, az új nyugatnémet külügyminiszter meghívására — Bonnson látogat. A franciák többsége visszavárja De Gaulle-t A SOFRES francia véleménykutató intézet körkérdésének eredménye szerint a lakosság 51 százaléka sajnálja, hogy De Gaulle tábornok lemondott az elnöki tisztségről, 38 százalékuk reméli, hogy egy esetleges válságban ismét elfoglalja az elnöki széket, sokan viszont nem kívánják viszszatérését-A körkérdés rendezői kiváncsiak voltak arra is, hogyan vélekednek a franciák De Gaulle és Georges Pompidou politikai nézeteiről. Az eredmény: a megkérdezetteknek 65 százaléka szerint az ország politikája mitsem változott, 28 százalékuk úgy véli, hogy bizonyos változások történtek — főleg a belpolitikában. Jellemző a parlament összetételére vonatkozó vélemény is. A megkérdezetteknek 52 százaléka úgy véli, hogy a nemzetgyűlés összetétele (a gaulle-isták vannak benne túlnyomó többségben) nem tükrözi a mai francia politikai helyzetet. Milentije Popovic fogadta a brit parlamenti küldöttséget Belgrádból jelenti a Tanjug. Milentije Popovic, a Szövetségi Szkupstina elnöke, pénteken fogadta a George Samuel Lindgren lord vezette brit parlamenti küldöttséget. A fogadáson jelen volt Terence Garvey, Nagy- Britannia belgrádi nagykövete is. A delegáció tagjait Branko Pešić, a belgrádi városi szkupstina elnöke is fogadta. A küldöttség ellátogat több horvátországi, boszniahercegovinai, valamint Crna Gora-i városba és Banja blkára is. Utazási alapot létesítenek a mexikói diákok A Tanjug értesülései szerint a mexikói egyetemi hallgatók és a baloldali pártok tagjai egy úgynevezett utazási alap megteremtésére gyűjtenek. Ebből fedezik a politikai elítéltek külföldre való utazását. A kormány ugyanis fölkínálta a politikai elítélteknek, hogy szabadlábra helyezi őket, ha azonnal elhagyják Mexikó területét. A börtönökben mintegy 200 politikai elítéltet tartanak fogva. Hírek szerint a kormány hajlandó szabadlábra helyezni a tavalyi diákzavargások alkalmával letartóztatottakat, ha „önként” azonnal elhagyják az országot. A javaslatot mintegy 100 ember, jobbára egyetemi hallgatók, tanárok, írók, közéleti munkások elfogadták. A Mexikói KP néhány letartóztatott tagja azonban visszautasította az ajánlatot. 3. oldal Tito elnök távirata Norodom Szihanukhoz Belgrádból jelenti a Tang jug. Josip Broz Tito köztársasági elnök a következő táviratot intézte Norodom Szihanuk elnökhöz, Kambodzsa államfőjéhez: „A Kambodzsai Királyság függetlensége kikiáltásának évfordulója alkalmából Jugoszlávia népei és a magam nevében nagy megelégedéssel küldöm szívélyes üdvözletemet királyi felségednek és a baráti kambodzsai népnek. Őszintén kívánok önnek sok boldogságot és felvirágzást a kmer népnek. Élek az alkalommal, hogy kifejezzem mély meggyőződésemet, hogy az országaink közötti baráti együttműködés, népeink és a világbéke érdekében, továbbra is állandóan fejlődik.” Külföldi részvéttáviratok Mitja Ribičičhez és Mirko Tepavachoz Belgrádból jelenti a Tanjug. Mitja Ribičič, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, és Mirko Tepavac külügyi államtitkárt több részvéttáviratot kaptak külföldről a banjalukai földrengés alkalmából. Mitja Ribičičnek a következő államférfiak küldtek részvéttáviratot: Ahmad Etamadi afgán, Vilmar Raunsgaard dán, Jacques Chaban-Delmas francia, dr. K. A. Busia ghánai miniszterelnök, H. J. Witteveen holland miniszterelnök-helyettes, Mariano Rumor olasz és Fock Jenő magyar miniszterelnök, Willy Brandt, az NSZK kancellárja, Per Borten norvég miniszterelnök, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, Olaf Palme svéd miniszterelnök és Abdul Razak Husszein malaysiai miniszterelnök-helyettes. Mirko Tepavacnak a következő államférfiak küldtek részvéttáviratot: U Thant, az ENSZ főtitkára, Abdelaziz Buteflika algériai, Kurt Waldheim osztrák, José de Magalhaes Pinto brazil, Gabriel Valdes chilei, Panajotisz Pipinelisz görög, Aldo Moro olasz, Mitchell Sharp kanadai, Kicsi Aicsi japán, William Rogers amerikai, Willy Spühler szvájci, S. Mandlo tanzániai, Mahmud Rijad egyiptomi és Michael Stewart brit külügyminiszter, valamint Szabrudin Aga Khan herceg, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. A holdutasok köszönete a belgrádi fogadtatásért Belgrádból jelenti a Tanjug. Armstrong, Collins és Aldrin amerikai űrhajósok nem felejtették el a szívélyes fogadtatást, amelyben Belgrádban részük volt. Levélben köszönték meg a Metropol szállodavállalat vezérigazgatójának a vendégszeretetet, amelyet irántuk tanúsított a Jugoslavijaszálló személyzete. Az NDK kormánya a csehszlovákiai beavatkozásról A Tanjug berlini jelentése szerint a Német Demokratikus Köztársaság kormánya elégedett a CSKP intézkedéseivel, amelyeket a belső helyzet rendezése céljából hoztak. A jelenlegi csehszlovákiai állapotokat a Varsói Szerződés beavatkozása eredményezte. — Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt erélyes intézkedéseket tesz, hogy a marxista—leninista elvek alapján, megszilárdítsa egységét és igyekszik helyreállítani vezető szerepét a gazdaságban, a politikában és eszmei téren — jelentette ki Friedrich Ebert, a Német Szocialista Egységpárt KB politikai bizottságának tagja, az októberi forradalom 52. évfordulója alkalmából mondott beszédében. Egyúttal bírált „egyes embereket”, akik revizionista módon a „tömbök logikájáról beszélnek”, ahelyett, hogy „az osztályban logikájáról” szólnának. — Ezek az emberek nem tudják, vagy nem akarják megérteni az osztályharc dialektikáját — mondta. A továbbiakban az új bonni kormány meghirdetett politikájáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy Willy Brandt az első kancellár, aki elismeri a két német állam fönnállását. Egyúttal bírálta a nyugatnémet kormányt és külügyminiszterét, mert nem hajlandók fölvenni a diplomáciai kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársasággal.