Magyar Szó, 1970. január (27. évfolyam, 1-29. szám)

1970-01-29 / 27. szám

2. oldal MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1970. jan. 29. BONYODALMAK LIBIA KÖRUL ■■ ц ■■ grj ■ ^ ■ m ■■ ■ g gr a ■■ a a a ли •■■■■ # ■ *** •/észrevétlenül siklott elfoglalt békeprogramjából ke- érdekében —. Németország ■ I­ 701hrI0I0VI ПП2|Т llf 919 Hí az emlékezés a Nép­­letkezett. A Tigris — pedig már készült hódító — születésének, ötvenedik év-­­ miniszterelnök —, szellemes Az Egyesült Államok sv­fordulója fölött. Pedig nem­­ gúnnyal úgy emlékezett meg sem lett tagja a Népsze- Cnában-Delmas tévé­beszéde s hiábavaló visszaemlékezni­­ akkoriban róla, hogy „Wil­­j vétségnek, mert a háborúban kezdett sikereire, majd sajn­o­san 14 pontjával rosszabb, meggazdagodott ország visz-Jacques Chaban-Delmas francia m­iniszterelnök­e az Egyesült Államoknak a mint az Úristen, mert­ neki szótárt izolacionista politika­kedd esti tévé­beszédében közölte, hogy Franciaország okoz kárt, mert az amb­or- 3 tab­ussa' ! c*ak 10 pontja volt . Éppen jahoz, es az amerikai kon,g­nem szegte meg a közel-keleti országokra vonatkozó szágok még inkább fokoz- m­u k°e Egy?~ az ullso a *4- wilsom pont resszue megtagadta a ver­fegyverszállítási korlátozást azáltal, hogy Mirage- zák harcukat az amerikai Nemzetek Szervezete mondta ki, hogy „meg kell sailles-i békeszerződés be­típusú repülőgépeket adott el LibienakIL“- h?»eriS«s és^гееГе* 25. évének a meg­teremteni a népek általános cikkelyezését. rint a francia gépek nem járulnak hozzá a közel- ISSLral unn^lesere készül, es gyen- szövetségét”. . A paktum, az egyezmény kereti konfliktus fokozásához, csak Líbia véderejét hogy az USA, csak olajat szennel láthatóak”A békeprogram a párizsi feltétávek növelik. A francia miniszterelnök elmondotta, hogy önt a tűzre, és hozzájárul a békekonferenciák hangzatos . J­ét Líbia hatalmas területű ország, lakosainak száma is- közel-keleti feszültség neve- A Népszövetség Wilson vezérmotívumául szolgált, és ' DeKe' Ke‘‘eu. TM ° es ottt,talanUl Van -“*** “* lfeéhez- ' am*rikai ön» 14 Pontba МкГиГ ^imítótávat —---- — vezető részét kránto Az vagy megfékezéslével; tovább Chaban-Delmas eknorrfot- Líbiát, meg akarja kapa- __________________ , amerikai elnök békeprogram­má fekezteni..^1 a ta, hogy az uj líbiai kor­­rintani kőolajlelőhelyeit. A SZUPER SZÁMÍTÓGÉP ja ellensúlyozni volt hivatott nemzetek együttműködhet a many szívesebben vasalói nyugati újságok azt állítják, ’ИЛ141 1 ^СГ a lenini békedekrétum nagy kulturális és szociális ható­fegyvert Franciaországtól, hogy a Líbiának szállítandó T . . ... hatását hisz a szovjet hor­­das érdekeben, mint az Egyesült Államok- francia Mirage repülőgépe­ Japánban jelenleg egy gépcsalád 85-ös modelljét, ma már felszó_ Az Egyezségokmány 16. tól Nagy-Britann­iától vagy két tulajdonképpen Е^ујр- ЖКГаГ toMk "Thhet m°St fejleszt?nek" ütötte az imperialista hábo- cikkelye értelmében háború a SzovjetuniiotoL Ennek az torn kapja. l?gep. kifejlesztése folyik. Ehhez a szuperszámítógép- -h A , „éneket a hé- vagy háborús fenyege­t magyarázata, hogy Líbia œ_ , . . . . a tervek szerint az 1970- hez a tervek szerint 1970-re betárgyalások haladéktalan ^d­án katonai és gaz­földközi-tengeri orség. Kö­­ff !Уек^п le a szolgálatba, fejezik be a gépi berendez­ésnyíttanaz­­dasági megtorló intézkedé­sek­re, hogy a francia—líbiai h?SL,i1 Il30’ tarolási kapacitása 524 ezer zes elkészítését, s hozzá való hitta­k titkos hitve­­sekkel kellet megfékeznie fegyverszállítási szerződés vezJ£ hog^r az EgySSt nanoSeSum tazaz ш,и1аб11а^ка‘­máciát kompromittáló okmá- az engedetlen tagállamot ) magába foglalja a líbiai pi- Aniem^ir nanoszekundum lesz (ezaz stb. pedig 1972-­re. Olyan nyokat gazdasági szankció kötelező lóták kiképzését is. Hangos­­abb fokozhassa egy-egy elemig számítógép- integrált áramköröket haszn y ' . volt, a katonai megtorlásról latt, hogy Líbiával más tél­i ■ katonai művelet teljesítése 200 mit- nálnak föl benne, amelyek A wilsoni pontok alapján a tagállamok maguk döntöt­tein­­is szoros együttműköd At Gwahu- h­ardod másodperc alatt me- 1 négyzetmiltiméter alapte- készült Egyezségokmányt telt. Mégis hiába rendelt el dést terveznek Ebből a cél- -n uila,g meg- hét végbe). Úgy számítják, rületü szilíciumkristályok 1918. április 28-án fogadtak a Népszövetség gazdasági­ból hamarosan egy gazda­ a­ LaTa'dla­ hop', az effajta hogy ez a sebesség felül- hátán helyezkednek el. Ez a el a Nepszovetseget alapító tüntető rendszabályokait Olasz­sági éTe^ktotu^ b^tt- americai ^htoka magának­­ múlja majd az IMB 360-as kristály különböző áramköri hatalmak, és a nemzetközi ország elen —amikor Musso Hill,elemeket — néldául tran- intézmény a versailles-i be­­llili A­besszi-A francia kományfő eS--------------------------------------------------pisztorokat, diódákat, ellen- beszerződta életbe lépésének m­ár az intézkedéseket lyesen elutasította azokat, a Ј1Г"— .....állásokat, kondenzátorokat­ ^“mimakiSt G^n- Anglia. TMajd ^»nciaország tvlvll IfUil&lltaid szövetség hivatalos Georges Clemenceau francia­­ háborújára. Nem változik Franciamig Ш E S­ EAK be akarja kebelezni (AFP) be a Fehér Házban S. T. híreszteléseket, hogy a Lí- |l TfÁt/WMAlTI flCfCÉK­Éán/ II f°Slal össze áramkörökké. v­is_ szabotálta. Ha nem egy biának szállítandó francia II í/|f lívull ft ® I E%í' 14 II fJelenleg talán a kanitalis , , ,, történt volna, lehet hogy repülőgépek részt vehetnek f[.......................................................műv­e­l a kezdetben 45 tagja volt, más irányt vett volna a tor­az Izrael elleni háborúban .........»»«1»,»,«1»»|»|»МШ||||||||||||ц|ц|| ta világban az Egyesült Ál- Németországot 1926-ban vet­­ténelem. A „nyugati demok-közölte, hogy a megrendelt MOSZKVA. — Alekszandri DJAKARTA lamok mögött a második he­­ték fel a tagok sorába a rád­ák, azonban semnti haj­gépek gyártását csak ezután Komsolov, a Komszomol KB tábornok indonéz elnök Ma lyen a!1 az elektronikus gé- yi!L landosagot sem mutattak a­z eljuttattják Líbiába.^ Ad- me,be»é!é..ikan nartíp'í! lil»TARA’ «..tan 1958 ó.a magelloa b.„ , fa.l.at. Námetoág tetei Kehtor. «. Szovjet-Higna — a francia minosz­­tották, hogy a két ifjúsági BERLIN.— Andrej Grecs- a Német Szövetségi Koztár- es Japan 1933-ban kilépett a unió ellen fordítani, tereinek véleménye szerint szervezet között sikeresen ko­maszsa 11, szovjet vederc­­saságot. Az ország teljes ex- NepszóTOt^gből. ^ ut«^1 Olaszország 1937-bwn él­— valószínűleg véget ér az fejlődik az együttműködés. TMniszter szerület tartott e­tyá­k 10 százalékát az 1931 óta háborút viselt Ki­­hagyta a Népszovetséget, Izraela—arab haddállarcot ГГАЧ7ЧУ1 Kelet-Németországban álló­ p tj aK 1U S , ^ na ellen — a Népszövetség amely tehetetlenül szemlél- ГтГ ^еЦ illeti Chaton-' TUNISZ - Mohammed elektr0nikai фаГ SZ°lgaUa'- ћ°8У taér Ä «■ |АГГ| JJJ_______________M°“oler" * SS&ÄTÄiÄ: .“Ä 7.JSÄ * « ** •«»- Ä? Kaaróban arra fülmee (Reuter) ra, újabb erőfeszítésre ké­tetnek, hogy az A­­­PHNOM PENH — A­kam- Harold Wilson brit miniszterelnök (balra) washingtoni tartózkodása alatt ellátoga- szülődnek, hogy a világ­ben a nyugati sajtóban had­­bodzsai hatóságok szabadí­­tott a State E­epartmentbe is, ahol William Rogers amerikai külügyminiszter ebéden szervezetet a béke hatható­járaitot folytatnak Egyiptom lábra helyezték a DNFF látta vendégül. Előtte a külü­gyminisztérium előcsarnoká­ban megtekintették a rög- sablo eszközévé tegyék, ellen. Azt állítják, hogy az foglyul ejtett 60 harcos öt­­tönzött fotókiállítást, amely a brit kormányfő és Nixon elnök találkozóját mutatja (16) A neves antropológus és kutató élmé­nyei, tapasztalatai nem egyedülállóak, be­számolóját hiteles adatokkal, indoómok, tu­dósok és kutatók, rendőrtisztviselők nyi­latkozataival támasztotta alá. Vallomása annál megdöbbentőbb. Az őserdők mélyéből érkező hírek fölkavarták ugyan a kedélyeket, de senki sem tudott bizonyosat a történtekről. Az indiánok kö­zötti vérengzés körülményeinek kivizsgá­lásával foglalkozó kormánybizottság meg­bízottjai­ bejárták ugyan az őserdőket, az ültetvényeket, bányákat, munkájaikat azonban — ahol csak lehetett — akadá­lyozták és megnehezítették a telepesek, a nagybirtokosok, meg fehér bérenceik fon­dorlatai, összeesküvés szerű összetartásuk. Hogy a rabszolgasorban sínylődő indiánok hallgattak, az érthető... Azt azonban, hogy az őslakosság utolsó életben maradott tagjainak napjai is meg vannak számlálva, még az indiánvédő szolgálat tagjainak megvesztegethetőségé­vel sem lehet megmagyarázni. Mint aho­gyan Fulano, a szolgálat volt ügynöke mondta, nem lehet egy kalap alá vereni minden embert, a nagybirtokosok, a szol­gálat tisztviselői, a szövetségi államok kormányfunkcionáriusai között sok becsü­letes ember van. A baj csak az hogy ép­pen annyi a korrumpált is s a leleplezett bűnösök is könnyen kicsúsznak az igazság­szolgáltatás kezei közül, a törvények útvesztőjében nem nehéz a fölmentéshez szükséges rendeletet, törvényszakaszt meg­találni. Az ingatlanforgalmi irodák tulajdonosai azért folytathatták és folytathatják zavar­talanul kisded játékaikat, mert a kor­mány hivatalnokai között erős szövetsé­geseik voltak és vannak. Felinto Muller szenátor például nyíltan támogatja a föld­del kereskedőket. Mindketten jól járnak: az ingatlanforgalmi iroda tulajdonosai és a szenátor k­s busás jövedelemre tesznek igen. Ugyanekkor még egy elfogadható ok szólt amellett hogy az őslakók földjét, a kormány kezébe kellett juttatni: az indián falvak, szántóföldjeik sokszor akadályoz­ták az utak és vasutak építését, csatorna­hálózatok lefektetését, a lecsapolást stb. Ilyen esetben a világosan megfogalmazott törvények kimondták, hogy a földet meg kell vásárolni az indiánoktól. A körül­mény, hogy ezt nem tették meg, hanem — a lakosságot elűzve vagy kiirtva —■ erőszakkal jutottak hozzá, azt bizonyítja, hogy az indiánokat nem vették és talán még ma sem veszik emberszámba, a vágó­marhát is többre becsülik. Elítélendő Juraey Magalhaes volt külügyminiszter megjegyzése, amely szerint: „Mi keresni­valója van a fogyasztók társadalmában egy nem fogyasztónak?” Ez e vélemény okozta az elmúlt évtizedekben az indiánok iránt tanúsított magatartást. Primitívek­nek, elmaradottaknak, félvadaknak, fölös­legeseknek nyilvánították őket. És ebben a gondolkodásmódban csírázik az emberte­lenség. Mi következik ebből? Tömegirtás, erő­szak, súlyos bűntettek sorozata. A helyzeteit súlyosbítja, hogy a kor­mány erélyes intézkedései nem éreztetik meg hatásukat, nem mutatkozik javulás. Az őserdők mélyén továbbra is az ököljog uralkodik, az indiánok üldözése nem ért még véget. És mindaddig folytatódik, amíg a gazdasági meg társadalmi viszo­nyokat meg nem reformálják, amíg a ter­mőföld, a bányák, a gyárak egy marok­nyi ember tulajdonában vannak. Az igaz­ság kedvéért el kell azonban mondani, Brazíliában egyre többen hangsúlyozzák, hogy a termelési viszonyok gyökeres meg­változtatása, korszerűsítése nélkül az or­szág nem foglalhatja el helyét a fejlődő vagy esetleg a fejlett államok között. És a szükséges gazdasági átalakulás magával hozza a társadalmi átállást is. Vége­ t a PUSZTULÁSRA VÁRVA I TOME­OMÉSZÁFILAK A BRAZÍLIAI INDIÁNOK, KÖZÉEÚ­

Next