Magyar Szó, 1970. január (27. évfolyam, 1-29. szám)

1970-01-14 / 12. szám

Szerda, 1970. jan. 14, Hamarosan öt kishatár­forgalmi átjáró nyílik Románia felé Románia és Jugoszlávia szerződést kötött a kishatár menti személyi forgalomról Tegnap Belgrád­ban Ju­goszlávia és Románia képvi­selői szerződést írta­k alá a két ország közötti kisha­t­ár­­ menti személyi forgalomról. Ennek értelmében Vajdaság területén öt kishatár menti személyforgalmi átjáró nyí­lik a következő községeknél: Vrbica, Nakovo, Medja, Jaša Tomic és Kaludjerovo (Fe­hértemplom közelében). A kishatár menti sáv az állam­határ mindkét oldalán 15 ki­lométer szélességben húzó­dik, s 91 település mintegy 250 000 lakosa szerez jogot arra, hogy útlevél nélkül, erre a célra kiadott fényké­pes igazolvánnyal járjon át a határon. Az igazolvány legfeljebb hatnapos tartóz­kodásra jogosít, s a határát­járók csak nappal — meg­határozott időközben — lesz­nek nyitva. Jugoszlávia és Románia között Vajdaságban eddig három határátjárón keresz­tül bonyolódott le a nemzet­közi utas- és áruforgalom. Kiscundánál vasúti átjáró, Versecnél pedig vasúti és közúti átjáró van. Tekintet­tel a két ország között egyre bővülő forgalomra, nagy szükség mutatkozott kisha­tár menti átjárók megnyitá­sára. Ez a most aláírt szerződés kishatár menti személyi for­galomról az év első felében lép életbe, miután a két or­szág kormánya jóváhagyja. K. B. Első az országban Szovjet gyártmányú gabonaszárítót helyeztek üzembe Topolyán A topolyai Mlinopred ma­lomipari vállalatban kedden délben ünnepélyes keretek között üzembe helyeztek egy nagy teljesítményű gabona­szárítót. Az ünnepségen megjelent Marko Uzelac, az országos élelmiszertartalékok igaz­gatóságának igazgatója, Slav­ko Fopovic, a Gabonater­mesztők Országos Szövetsé­gének igazgatója, Momčilo Ki­jakić, a topolyai községi szkupstina alelnöke, a köz­ségi mezőgazdasági szerve­zetek képviselői, valamint a környék malomipari válla­latainak küldöttei. Vlado Mi­edének, a Mlino­pred igazgatójának üdvözlő szavai után Slavko Dulija, az újvidéki Agrovojvodina ki­viteli és behozatali vállalat igazgatója ismertette a két vállalat közös beruházási vállalkozását. Hazánkban ez az első nagy teljesítményű szovjet gyártmányú gabona­szárító, amely óránként 36 tonna gabonát szárít. A fel­szerelés csaknem 900 000 di­nárba került. ár Készül az utolsó csavarjáig hazai személygépkocsi Jövőre 20 000 darabot gyártunk belőle A kragujevaci Crvena Zas­­tava autógyár minden jel szerint megtartja ígéretét, hogy már a jövő év elején megkezdi az első — teljes egészében az országban ké­szülő — hazai gépkocsi soro­zatgyártását. A minap ugyanis véglegesen megálla­podott a ra­kovicai motor­gyárral az új kocsi motorjá­nak gyártásában, ezenkívül a napok­ban a Fiattal is vég­legesít bizonyos dolgokat az új jármű gyártására vonat­kozólag. A gyár szakértői az új au­tót ,,népkocsinak” nevezték el. Arról azonban, hogy mi­lyen lesz, egyelőre nagyon keveset közöltek. Csak azt tudni, hogy 1200 köbcentimé­teres motort építenek bele, tehát a kis űrtartalmú, ná­lunk igen kelendő kocsik ka­tegóriájába fog tartozni. Jö­vőre 20 000 darab készül be­lőle. 1972-ben 50 000, 1973-ban pedig 100 000. A Zasta­­vár­ól évente kikerülő 183 000 gépkocsinak több mint fele ilyen hazai gyártmányú ko­csi lesz. MAGYAR SZÓ Összecsapás a politikai ellenzékkel Befejeződött a Szocialista Szövetség kétnapos belgrádi tanácskozása A Szocialista Szövetség szerbiai községi és község­közi választmányi elnökeinek kétnapos tanácskozásán teg­nap Latinka Perovic, a Szerb KSZ KB titkára is felszólalt. A kultúra időszerű eszmei kérdéseiről beszélt. Főképp az egyetemeken és a Szerb Filozófiai Társaságban tör­tént eseményekkel és visz­­szásságokkal foglalkozott. Véleménye szerint a köz­társaságnak mind a négy egyetemén meglehetősen bo­nyolult a helyzet, hatványo­zott erővel tükröződnek ben­ne a társadalom politikai vi­szonyai. Eszmei ellenségeink szándékosan választották az egyetemet a politikai megüt­közések színhelyéül, mert tudják, hogy a Kommunista Szövetség milyen érzékeny és fogékony az értelmiség iránt, hisz nélküle nem le­hetne az, ami- A politikai csoportok és politikai össze­ütközések központjában van a diákok tömege, amelyet minden egyes csoport maga felé akar hajlítani, hogy megnyerje magának és ren­delkezhessen vele. Szó sincs azonban arról, hogy az egyetemen a poli­tikusok és az értelmiségiek, illetve a politika és a kul­túra között dúl harc. Min­den politikai összecsapásról ugyanis már rég lehullt a titokzatosság fátyla, s már mindenki tudja, hogy itt a Kommunista Szövetség küzd azok ellen a csoportok ellen, amelyek a kultúra nevében igyekeznek megtartani mo­nopol helyzetüket, hogy ez­által fékezzék és megbénít­sák a kultúra területén mű­ködő alkotó erőket. Magától értetődik, hogy a Kommunis­ta Szövetség nem folytathat széles körű politikai akciót a kultúra területén a Szo­cialista Szövetség támogatá­sa nélkül. A Szerb Filozófiai Társa­ságban folytatott vita La­­tinka Perovic szerint nem arról szólt, hogy milyen a szocializmus kultúrája, ahogy bejelentették, hanem politi­kai tüntetés volt. Persze, nem olyan méretű, hogy most po­litikai hajszát vagy kampányt kell idítani, de a Kommu­nista Szövetség mégis szük­ségesnek vélte, hogy tájé­koztassa tagságát és­­ a köz­véleményt az összeütközés jellegéről. Ebből kifolyólag sok dolog megvilágosodott, tisztázódott, mert a Kom­munista Szövetség rámuta­tott, hogy itt voltaképpen két politika harcáról van szó, nem pedig a kultúra és a po­litika harcáról. Latinka Perovic helyeslés­sel fogadta azt az elgondo­lást, hogy a Szocialista Szö­vetség művelődési kongresz­­szust tervez tartani, hogy kiegészítse a politikai meg­mozdulást a kultúra terüle­tén. Véleménye szerint bát­ran meg kell ütközni a po­litikai ellenzékkel, amely arra akarja kihasználni a kultúrát, hogy föltámassza a már vereséget szenvedett ideológiát. Felszólalásának végén is­mertette a Belgrádi Egyete­men történt események hát­terét. Megítélése szerint sok a hasonlóság köztük és az 1968. évi események között. Egy kitűnően működő gépe­zet mozgatja az egészet, melynek az a célja, hogy háttérbe szorítsa és megbé­nítsa a Kommunista Szövet­ség akcióját, letargiába és apátiába taszítsa az egyete­mi hallgatókat, s ezzel fel­tételeket teremtsen zavargá­sokra, túlkapásokra. Latinka Perovic vélemé­nye szerint az egyetemen az eddiginél sokkal türelme­sebb politikai akcióra van szükség. A diákok meg van­nak győződve róla, hogy nem törtek meg a politikai harcban, senki sem gyako­rolt nyomás­t rájuk, és hogy maguk döntöttek minden fontosabb ügyben, egyes ka­rokon azonban még mindig vannak bizonyos nyomások, ez pedig olyan súlyos tár­sadalmi és politikai kérdés, hogy a Képviselőházban is vitázni kell róla. Ezután Miroslav Vitorovic, a Szocialista Szövetség nem­zetközi kapcsolatok bizottsá­gának elnöke ismertette, hogy a községi választmá­nyok növekvő aktivitása folytán milyen szépen fejlődik a határmenti együttműködés jugoszláviai és más országok­­beli községek között. Végül Ljuba Mladjenović, a köz­társasági választmány elnök­ségi tagja bejelentette, hogy a Szocialista Szövetség sze­mináriumot indít a moder­nebb tevékenységi formák bevezetésének lehetőségeiről. Beszélt néhány szervezési kérdésről is, s síkraszállt amellett, hogy a Szocialista Szövetség tevékenységét tar­­tósabb alapokon és módon pénzeljék a jövőben. A községi és községközi választmányi elnökök kétna­pos tanácskozása ezzel befe­jeződött. Latinka Perovic Elhanyagolt gyermekvédelem Képviselőházi vitát javasol a Népek Tanácsának népjóléti bizottsága Noha a fejlettebb helysé­gek és a nagyobb munka­szervezetek egyre többet ál­doznak a közvetlen gyer­mekvédelemre, a családvé­delemnek ez a fajtája még mindig elég elhanyagolt te­rület — állapította meg teg­napi ülésén a Szövetségi Szkupstina Népek Tanácsá­nak népjóléti bizottsága. Márpedig végleges rendezése egyre égetőbb szükséglet, mert az országban évről év­re több nő áll munkába. Húsz évvel ezelőtt még alig 40 000 nő volt munkavi­szonyban, 1968-ban már több mint félmillió asszony dol­gozott, s közülük nagyon so­kan kénytelenek voltak da­dát vagy kisegítőt alkalmaz­ni, hogy vigyázzon gyere­kükre, mert az országban nincs elég gyermekvédelmi intézmény. Gondot okoz továbbá az is, hogy évente 33 000 házassá­gon kívüli gyerek születik, s kellő szülői és társadalmi gondoskodás híján nem ré­szesül helyes nevelésben. Külön feladatot ró a társa­dalomra a kis híján 500 000 rokkant vagy testi hibás gye­rek szociális védelme. A bizottság tagjai egyön­tetűig megállapították, hogy a kérdésről minél előbb ala­pos és kimerítő vitát kell indítani a Szövetségi Szkups­tina gyermekvédelmi alapok pénzügyi helyzetével is. Megállapították, hogy e te­kintetben kedvezőtlen a helyzet, mert a gyermekvéd■delmi alapok bevétele csök­kenőben van. 1968-ban, pél­dául, 240 millió dinárral ke­vesebb pénz folyt be az ala­pokba, mint két évvel előbb. Jellegzetes vajdasági lakóház A zágrábi mezőgazdasági intézet 754 vajdasági ház­tartásban végzett kutatá­sának eredménye szerint a tipikus vajdasági lakó­ház előszobából, háló- és vendégszobából, valamint konyhából, kamrából és mellékhelyiségekből áll. A megkérdezett háztartások 6 százalékában a hálószo­bában egy családtag al­szik, 53 százalékában ket­tő, 17 százalékában három, 18 százalékában négy, 5,4 százalékában öt családtag. A vendégszoba általában a legnagyobb — 25 négy­zetméter —, mégis ezt használják legkevésbé, jól­lehet a legjobban és a leg­szebben van berendezve. A vajdasági földművesek számára a konyha a nap­pali szoba, a háziak itt töl­tik el a nap legnagyobb részét, sőt gyakran itt is alszanak. A 754 háztartás közül 676-ban van villanyvilágí­tás, 587-ben rádió, 110-ben zsebrádió, 68-ban televízió, 122-ben hűtőszekrény, 42- ben villanytűzhely, 136- ban W. C. A megkérdezet­tek közül 158-nak van mopedja, 46-nak motor­­kerékpárja, 20-nak sze­mélygépkocsija. Újra megkezdi a termelést az újvidéki olajfinomító Ivan Senk, az újvidéki Naftagas vezérigazgató-he­lyettese közölte, hogy az új­vidéki olajfinomítóba érke­zik a kőolaj a vajdasági naf­tamezőkről, úgyhogy a tar­tályok, amelyek december 20-a óta teljesen üresek vol­tak, most kezdenek megtel­ni. Így minden kilátás meg­van arra, hogy az olajfino­mító 20 napos szünet után még ezen a héten újból meg­kezdje a termelést. Teljes kapacitással fog működni, vagyis naponta 1200 tonna kőolajat fog földolgozni. Lenk szerint az eleméri és kiskundai kőola­j­tartalékok elegendők arra, hogy az olaj­finomítónak többé ne kelljen félbeszakítania munkáját. Lezuhant egy repülőgép a zágrábi repülőtéren Tegnapra virradóra lezu­hant egy Piper típusú utas­­szállító repülőgép a zágrábi repülőtéren. Pilótája, Juraj Salaj és segédpilótája, Arsen Kukura megsérült, utasuk­nak, Mile Obuljen zágrábi lakosnak nem történt baja. A szerencsétlenséget az okozta, hogy a sűrű köd mi­att a pilóta elvétette a be­tonpályát, s egy hó borította puha tereprészre szállt le. A gép futóműve eltört, szár­nyai megrongálódtak. Legújabb hír szerint Ku­­kurát már elbocsátották a kórházból, Salaj azonban huzamosabb ápolásra szorul. Az újvidéki Petar Drapsin egyesül a zenicai kombináttal Az újvidéki Petar Drap­sin gyár még ebben a hó­napban egyesül a 22 000 em­bert foglalkoztató zenicai bányászati-kohászati kombi­náttal, az ország legnagyobb effajta vállalatával. A már 50 éve fennálló Pe­tar Drapšin jelenleg 600 mun­kást foglalkoztat. Már évek óta együttműködik Bosznia- Hercegovina kohászati vál­lalataival és vasöntödéivel, főként a zenicai vasművel. Innen szerezte be nyersanya­­gának legnagyobb részét. Az egyesülés után is önálló munkaszervezetként fog mű­ködni a zenicai bányászati­kohászati kombinát kereté­ben. A fogszuvasodás megakadályozása végett Fluorozzák a városok ivóvizét Törvény fogja kötelezni rá a városi vízműveket Ha a­­köztársasági képvise­lőházi massza vázza, nemsoká­ra valamennyi tízezer lakosú­nál nagyobb város vízműve köteles lesz fluorozni az ivó­vizet, hogy megakadályozza a fogszuvasodást. A törvényjavaslat a na­pok­ban­­került a köztársasági képviselőház illetékes bi­zottsága elé. Indoklásában az illetékes köztársasági szer­vek felhozzák, hogy a fog­szuvasodás a legtömegesebb betegségek közé tartozik. A tudósok alapos vizsgálatok­kal megállapították, hogy a fluor kitűnően megóvja a fo­gat a szuvasodástól, s amint ezt az egészségügyi világ­­szervezet is megerősítette, sok ország kormánya azon­nal elrendelte a vízvezetéki ivóvíz fluorozását. A legtöbb városban az Amerikai Egyesült Államok területén fl­uorozzák a vizet, Európában a következő or­szágok egyes városaiban: Belgium, Csehszlovákia, Hollandia, Kelet- és Nyu­gat-Német­ország , Na­gy-Bri­­tannia, Svédország, Magyar­­ország, és Svájc. Nem régóta a Szovjetunió­bn is meg­kezdték. A statisztikai adatok sze­rint Szerbiában igen elter­jedt a fogszuvasodás, fő­képp a gyerekek és fiatalok körében. A belgrádi fogá­szati fakultás ezért is indít­ványozta, hogy a köztársa­sági képviselőház a törvény­nyel rendelje el a vízveze­téki ivóvíz fluorozását, kivé­ve azokat a helységeket, ahol a lakosság száma nem éri el a tízezret, vagy ahol így is van elegendő fluor a víziben. A szakértők számításai szerint a fluorozási költség lakosonként évente legfel­jebb 2—3 diniár. Egyes helységekben, pél­dául Vranjska bányán, ellen­tétes műveletre lesz szük­ség, fluortalanításra, ugyanis itt a víz a szükségesnél több fluort tartalmaz, s ez már nem használ, hanem árt a fognak. 5. oldal 1 A hét végéig tart a meleg idő­ ki vidékeiről felhősödést je­lentettek, a tengerpartról, Macedóniából, Hercegoviná­ból Crna Gorából és Dél-Szerbiából esőt, Szlovéniá­ból Horvátországból és Bosz­nia nyugati részéről nagy ködöt. A legmagasabb hő­mérsékletet — 10 fokot — Barban mértek, legalacso­nyabbat— mínusz 2 fokot —­ pedig Negotinban. Belgrád­­ban plusz 7 fok volt tegnap a hőmérséklet. Az ország legnagyobb ré­szében még megvan a hóta­karó, s jól védi a fagyoktól a téli vetést. A Szövetségi Hidrometeorológi­ai Intézet adatai szerint Szlovéniában, Horvátországban és Vajda­ságban — Dél-Bánát kivéte­lével — 10—20 centiméteres a hótakaró, helyenként en­nél is vastagabb. Dél-Szer­­biában, Kosovóban és Mace­dóniában már teljesen elol­vadt a hó, de ezeken a vi­dékeken 1—3 fok a hőmér­séklet, tehát egyelőre nincs veszélyben a vetés. A meteorológusok a kö­vetkező napokra is meleg időt jósolnak, a hét végén azonban csökkenni fog a hő­mérséklet. A Szövetségi Út­­felügyelőség adatai szerint az országban az összes utak és határátjárók járhatók. Tegnap az ország különbö­ző tájain igen eltérő időjárás uralkodott A Duna mentén derűs idő volt, de igen erős kősava fújt. Az ország töb­

Next