Magyar Szó, 1970. január (27. évfolyam, 1-29. szám)

1970-01-14 / 12. szám

8. oldal Ötvenéves a zrenjanini kalapgyár Tavaly Zren­janikban nem is egy üzem ünnepelte több mint fél évszázados fennállá­sának évfordulóját. Ezek közé tartozik a Begej Kalap­­gyár is. Munkaközössége az év utolsó napjaiban tartotta díszülését, ünnepelve az 50. évfordulót. A zrenjanini üzem 1919-ben létesült, amikor a Dra­­gan-fivéreik a 14 munkást foglalkoztató kis műhelyt be­költöztették Velencéről a vá­rosba. Akkor még csak ka­lapformálással és készítéssel foglalkoztak, később. 1925- már megkezdték a kalap anyagának előállítását is ha­zai gyapjúból. 1938-bam ké­szült el az első belföldi nyúl­szőr­kalap, a második világ­háború után pedig megkezd­ték a svájci sapka gyártását is. Ma a gyár már 348 dolgo­zót alkalmaz, túlnyomórészt nőket. A dolgozók közül 110-en szakképzetlen munká­sok. Az évi összjövedelem 130 000 000 dinár, a dolgozók átlagos személyi jövedelme 915 dinár. A tiszta jövedel­mükből évente átlag mint­egy 800 000 dinár kerül az alapokba. Az első új gépet 14 évvel ezelőtt szerezték be, addig az elavult gépekkel dolgoztak, mivel nem volt pénzük újak­ra. Igazi korszerűsítésről csa­k 1962 óta lehet beszélni, akkor 200 000 dinárért új gé­peiket vásároltak a régiek helyett. Korszerűsítési táv­­lattervüket 1968-ban hozták meg, és amikor 450 000, tavaly pedig 750 000 dinárt fordí­tottak új gépek vásárlására. A beszerelést a múlt év utol­só napjaiban fejezték be. A kalapgyártáshoz Nyugat- Németországból, a svá­jci sap­ka gyártásához pedig Romá­niából hozták be a gépe­ket. További ötéves terveik alapján évente mintegy 400 000 dinárt fordítanak a gyár tel­jes kiépítésére és fej­lesztésére. A városrendezési tervek szerint a jelenlegi he­lyen marad a gyár és kibő­vítik. Új munkacsarnok épül, ezenkívül korszerűsítik a termelést, hogy lépést tart­hassanak a műszaki fejlődés­sel, hogy ki tudják elégíteni a belföldi és külföldi piac mennyiségi és minőségi igé­nyeit. Termékeik 20 százaléka külföldön kel el, a többi 50 százalékát a belföldi pia­con, saját üzleteikben adják el. Kereskedelmi hálózatukat a jövőben bővítik. Távlatter­veik szerint a termelést évente 3 százalékkal, a sze­mélyi jövedelmeket pedig 5 százalékkal növelik. A jubileumi díszülésen a munkástanács több mint 80 dolgozót 500—1500 dinárral megjutalmazott, a szolgálati évek, a munkaeredmények és a társadalmi-politiikai té­ren kifejtett tevékenység mérlegelése alapján. « (hl) ••00000V»a • I «мш1Ш‡«в1мва­нн$11«в11вн( • « •teei«fmreil(99«se09(l(f*e*-I|| • • *M*D(ieeet(te«eitM‡' te • » ■•••••Moaso»' t e •••••*■ te • • .»• *·• 4»o «0 00 • 0 *00 ■0 0; _______ .__________• »» «••• ••••• •••• M ••••• • ••• f 40 ••••• ***** V BH ••••• ■»**•*• tШЗ ••••• • *•• Mi -í-j». ßiö ••••• • •••* ШHra TM »••»• -•***• J3SS кШ »им • •••I 1Ш ESI мВВв «•••■■ • • е • • V esa *TS&i « о • • • a • •••• >t»SM ВаИ 0*"** ВИ 00«(#i 0M*i y-ssr Еш BQ eeaes» • •••• ЛНИ Нм 00000» »•••• дш _ 0)010 ....... Нв|» -0* • s-a • «•••*■ IOOOO • ••••> ” .loaaaaa • ••••• IMMM OOil 000*000 IIIMI 0OOO oho ooio • ••аа» амом ••оао« •авоаааа ооо »*iS*,oi itoio! A hetin! színjátszók bemutatták a Claussy című népszínművet A hetin! Törekvés labda­rúgó sportegyesület színját­szó csoportja telt ház előtt bemutatta a Cigány című háromfelvonásos népszín­művet. A szereplők a követ­kezők voltak: Borsi István, Tassi Kató, Vida István, Merzsa Zoltán, Szanyi Mi­hály, Deák István, Szomorú Anna, Katona Ilona, Koós Mária, Tuba Júlia, Diviki Irén, Fodor János, Kovács István, Szilasi István, Csapó Sándor, Hegyesi Sándor, Bartók Pál, Gredó Sándor. Az egyesület a tiszta bevételt sportfelszerelésre fordítj­a. A darabot Németh Mihály és Németh Anna tanította be. BERTA István Hetin Elemezik a tavalyi közművesítési tevékenységet A szenttamási helyi közös­ség tanácsa január folyamán ülést tart. Elemzik a tavalyi munkát és közművesítési te­vékenységet. Egyúttal elő­terjesztik az idei közművesí­tési tevékenységre vonatko­zó tervet is. A jövő hónap elején a választók is megis­merhetik az anyagot. S. O. MA BECSEN: Jeszenyin-est az Ifjúsági Tribünön Még a múlt év szeptembe­rében úgy határozott az If­júsági Tribünt, ahol a fiata­lok előadások, vitaestek ke­retében egy-egy neves mű­vész, író, közéleti személyi­ség munkásságával, élettörté­netével ismerkednek meg vagy időszerű társadalmi-po­litikai, illetve kulturális jel­legű kérdésekről beszélget­nek. A kezdeti nehézség, útke­resés után nemrégiben meg­választották az Ifjúsági Tri­bün 17 tagú tanácsát, amely­ben helyet kaptak az értel­miségi pályára készülők és a munkásfiatalok egyaránt. A tribün elnöke Dragan Stojšić egyetemista a terve­ikről, céljaikról tájékoztatott bennünket, és elmondta, hogy egyelőre, kevés a pén­zük, így saját erejükre kény­telenek támaszkodni, és az előadásokat maguk a fiata­lok állítják össze. Persze ki­kérik az idősebb közéleti sze­mélyiségek, középiskolai ta­nárok segítségét is. Ezenkí­vül kapcsolatot szeretnének teremteni az újvidéki Ifjú­sági Tribün szerkesztőségé­vel. A bemutatkozó szerdán, ja­nuár 14-én délután 6 órakor lesz az ifjúsági otthon klub­termében. A Költészet estje címmel Szergej Jeszenyin, a nagy orosz költő életéről, munkásságáról emlékeznek meg, felolvassák legszebb ver­seit orosz, szerbhorvát és magyar nyelven. Ezt a mű­sort Snežana Geric gimná­ziumi tanuló szerkeszti. A hónap végén újabb ren­dezvényre kerül sor az Ifjú­sági Tribün szervezésében. Ezúttal Ivan Džigurski kép­zőművészeti alkotásainak ki­állítását nyitják meg, és vi­taestet rendeznek a kiállí­tott művekkel kapcsolatban. (—bér—) Katonák a huligánok ellen Zrenjaninban a múlt évben aggasztóan megnöveke­dett a kiskorúak bűnözéseinek száma. A gépkocsi- és motorkerékpár-lopást legtöbbször kiskorúak követték el. Az ellopott motorkerékpárok közül sokat még nem ta­láltak meg. Egyre többször hallunk verekedő huligánokról is. Közöttük is legtöbb a kiskorú. Két héttel ezelőtt a következő eset történt. A Dusán­car utca 4-es szám alatt levő internátusban táncot ren­deztek a fiatalok. Nem sokáig szórakozhattak, mert a táncra bejött két hivatlan 17 éves kiskorú is, részegen. Amikor megkérték őket, hogy hagyják el a termet, az egyik kést rántott, a másik meg egy üres üveget raga­dott meg, s megtámadta a fiatalokat. Amikor megun­ták a verekedést, kimentek az utcára, s kisbaltával be­verték négy üzlet kirakatát. Néhány arra járó katona észrevette a garázdálkodó huligánokat, s meg akarták akadályozni őket a további tettekben. A két huligán erre futásnak eredt, de a kato­nák utolérték, elverték, majd pedig a rendőrségre vit­ték őket. Az internátus diákjai közül a verekedésben hat fiú megsérült, de szerencsére csak könnyebben. (MTa) MAGYAR SZÓ Szerda, 1970. jan. 14. ­A férfikarlapok végleges kiszabása Egyenlőtlen nemzetiségi megoszlás Verbászon a vezető állásban levők nagy részének nincs megfelelő iskolai végzettsége Nemrégiben beszámoltunk arról, hogy a verbászi köz­ségi szkupstina megvitatta, miként lehetne javítani a közigazgatásban dolgozók nemzetiségi és szociális ösz­­szetételén. Most újból hason­ló kérdés került a napirend­re: a vezető állásban dolgo­zó egyének nemzetiségi ösz­­szetételéről tárgyaltak, meg­állapítva, hogy korántsem felel meg a lakosság nemze­tiségi összetételének. A kérdés napirendre tűzé­se teljesen indokolt volt, hi­szen a vezető állásokban nemcsak a magyarok és ru­szinok száma kicsi, arányta­lanul, hanem még a szerbe­ké is. Ennek bizonyítására statisztikai adatokkal szol­gáltak. A szerb nemzetiségű, vezető beosztásban levő egyének száma mindössze 76, azaz 33,2 százalék, viszont a lakosság 45 százaléka szerb. A Crna Gora-iak a lakosság 29 százalékát teszik, viszont a vezető állásban levők szá­ma 113, vagyis majdnem 50 százalék. A magyar és ruszin nemzetiségű vezetők száma sem arányos, mindössze 6,6 százalék van vezető beosz­tásban, vagyis pontosan fele annyi, mint amennyinek a lakosság számaránya alapján lenni kellene. — A vezető állásban levő egyénekkel kapcsolatban nemcsak a nemzetiségi meg­oszlás aggasztó — hangzott el az ülésen —, hanem az is, hogy nem rendelkeznek meg­felelő iskolai végzettséggel. 164 munkahelyen egyetemi végzettségűeknek kellene dolgozniuk, de mindössze 58 egyetemi végzettségű dolgo­zik. Ugyanakkor 27 általános iskolát végzett egyénnek van vezető állása, holott a mun­kahelyek szisztematizációja szerint általános iskolai vég­zettségre nincs előirányozva vezető beosztás. Hogy meny­nyire aggasztó ez a kérdés, azt bizonyítja a szkupstinai ülésanyag zárószava is, amely kimutatja, hogy a vezető be­osztású egyének szakképzett­sége százalékarányban kife­jezve rosszabb, mint az össz­­dolgozóké a kommunában. (bls) Elcsípte a tolvajt Zlatija Bogdanov, a hód­sági textilipari iskolaköz­pont tanárnője a napokban hazaérve munkahelyéről, la­kását feltörve találta, a kü­szöbön épp akkor lépett ki a tolvaj. A tanárnő megfenye­gette a tolvajt, hogy megöli, mire az átadta a lopott tár­gyakat. Zlatija Bogdanov fel­fedte a tolvaj­­kilétét is. Fe­jes Imre állandó lakhely nélküli fiatalember volt a be­törő. V. Jovin Tavaly kevés bemutatót tartottak Gavlik József a szenttam­ási művelődési egyesület új elnöke A szenttamási művelődési ház keretében tevékenykedő amatőrszínház magyar nyel­vű csoportja tisztújító köz­gyűlésén Botka István szá­molt be a munkáról. Kitűnt, hogy tavaly nem voltak eléggé tevékenyek, kevés bemutató és egyéb rendez­vény volt. Ez részben a pénz­hiánnyal magyarázható, szer­vezési problémák is felme­rültek. Arányla­g kevés tan­ügyi munkás kapcsolódott be az amatőrszínház munká­jába. A közgyűlésen 13 tagú új vezetőséget választottak. El­nöke Gavlik József, a KSZ községi vezetőségének t­itká­ra, titkár Botka István, pénz­táros pedig Kolenák Etelka. S. O. Betegjárdák, aszfaltútok Székely­kevén megszavazták a helyi járulékot Székelykeve Dél-Bánát leg­szegényebb falvai közé tarto­zik, mert a lakosság zömé­nek csak néhány hold so­vány földje van, vagy még ennyi sem. Ennek ellenére a falu az utóbbi évtizedben so­ka­t változott, szépült. Utcái­nak egy részét már kibeto­nozták, két utcáját parkosí­tották, közepén aszfaltút van. Mindezt a helyi járulékból fedezték. Tíz éve a lakosság minden évben megszavazza a helyi járulékot, mert tu­datában van annak, hogy a járulékból összegyűjtött pénzt a falu közművesítésé­re fordítják. A helyi közösség tanácsa megszavaztatta a falu lakos­­ságával az 1970-71. évre is a helyi járulékot. A szava­zati joggal rendelkező pol­gárok közül 1800-an adták írásbeli szavazatukat a járu­lék bevezetésére. Ennek alap­ján a székelykevesek a követ­kező két évben évi jövedel­mükből 3 százalékot fizetnek be. A két év alatt mintegy 230 000 dinár gyűlik össze, amit az előre elkészített és megszavazott terv szerint használnak fel. A terv sze­rint 50 000 dinárt betonjár­dák építésére költenek, az­zal, hogy a munkálatok árá­nak 40 százalékát az érde­kelt háztulajdonosok bizto­sítják. 120 000 dinárt a Test­vériség-Egység utca kibeto­nozására szánnak. Valamivel több mint 30 000 dinárt a Nép­hadsereg utcában elvégzett aszfaltozás utáni adósság ki­fizetésére terveztek. Mintegy 12 000 dinárért f­acsemetéket vásárolnak, a járulék többi részét kisebb tételekben hasz­nálják fel. A terv megvalósítása sok külső tényezőtől függ. A he­lyi közösség tanácsa meg­tesz mindent, hogy lehetősé­geihez mérten valóra váltsa elképzeléseit. K. L Négyszáz borjút osztott ki a szaján­ fölztművesszövetkezet Szajánban a dohányterme­lés mellett az állattenyész­tésnek is nagy hagyománya van. A lakosság inkább hí­zójószág-tenyésztéssel fog­lalkozik. Itt jelentős szere­pet kapott a szövetkezet is: beszerzi az anyakocákat, apaállatokat, borjúkat és biztosítja a takarmány egy részét is. A szövetkezet négyszáz borjút osztott ki a termelőknek hizlalásra, , A szövetkezet most első alkalommal jutalmazta meg azokat a dolgozókat, akik több év óta dolgoztak a szö­vetkezetben. Azok, akik több mint tíz évet töltöttek el ebben a munkaszervezet­ben, köztük olyanok is van­nak, akik hamarosan nyug­díjba vonulnak , karórát kaptak. (­no­ re) Kikindán átadták a jutalmat a legjobb kukoricatermelőknek A skiscindai Rada Tmié tár-é­sült vállalatban a napokban adtálk át a legjobb kukori­catermelőiknek a jutalmat. A legjobb eredményt Djordje Ad­agio Banaitisko Velisko Se­­ló-i földműves érte el. Hek­táronként 98,50 méter­ mázsa kukoricája termett, 5000 di­nárral jutalmazták meg. Miladin Jovanovic 97,34 métermázsa termést takarí­tott be hektárjáról, 4000 di­­náros jutalmat kapott. Csi­kós András kisoroszi föld­műves 3000 dinár jutalmat kapott, mivel hektáronként 93,52 métermázsa kukoricá­ja termett. A jó eredményekért jutal­mat kapott még Drago Vi­­dačić, Branko Maričić, Cedo Lakié, Marko Dragičević, Gojko Perovié és Nikola Pucar. M. O. PÉNTEKEN: A KSZ szenttamás! községi választmányá­nak ülése A Kommunista Szövetség szenttamás! községi választ­mánya pénteken délután négy óraikor a községi szkupstina termében bővített ülést tart, amelyen részt vesznek az alapszervezetek és tagozatok ■titkárai, valamint a társa­dalmi-politikai szervezeteik képviselői. Beszámolnak a KSZ községi vezetőségének az utóbbi két évben kifejtett tevékenységéről, és elemzik a kommunában élő nemzeti­ségeik közötti viszonyok ala­kulását. S. O.

Next