Magyar Szó, 1970. március (27. évfolyam, 58-88. szám)
1970-03-26 / 83. szám
Csütörtök, 1970. márc. 26. MAGYAR SZÓ Önkéntes alapon nem fog menni Az építőipari szakszervezet szerint az új törvénytervezet nem serkenti a lakásépítést Noha még nem kezdődött meg a közvita az új lakásépítési törvény tervezetéről, az előcsatározások már nagyban folynak. Elsők között az építőipari szakszervezet reagált azt állítván, hogy az új törvény nem serkenti és nem biztosítja a lakásépítés meggyorsulását. A törvénytervezet ugyanis teljes decentralizálást irányoz elő, tehát teljesen a dolgozókra bízza, hogy bruttó keresetének hány százalékát fordítja lakásépítésre. Noha a szakszervezet az önigazgatás és a jogok decentralizálásának előharcosa, ebben az esetben mégis úgy véli, hogy lakásépítésre a tervezett mód idén még annyi pénz sem fog összegyűlni, mint eddig. Attól tart, hogy a lakásépítés ismét olyan válságba kerül, mint 1955-ben, amin okulva kötelezővé tettük a járulékot. Az aggodalom okai Ha a járulék összegének meghatározását a vállalatok, illetve intézmények dolgozóira bízzuk, akkor azok mindenképpen kevesebbet fordítanak lakásépítésre mint eddig. A gyengén gazdálkodó vállalatokat a pénzhiány, a forgótőke-hiány és a fennmaradásért vívott harc fogja lekötni. A pénzesebbeket, közöttük az intézményeket pedig — amelyekben a személyi jövedelmek átlaga nagyobb, mint a vállalatokban — azért nem fogja jobban érdekelni az ügy, mert alkalmazottaik lakáskérdését már zömében megoldották. Ennélfogva mindkét esetben nyilván csak minimális eszközöket fordítanának lakásépítésre. A törvény előirányozza ugyan, hogy a vállalatok és az intézmények önigazgatási megállapodással határozzák meg a minimális lakásépítési járulékot, arra számítva, hogy a tárgyalások során a szolidaritás mégis felülkerekedik. Végső esetben a községi szkupstina szabja meg a járulékot. Az építőipari szakszervezet azonban nem bízik abban, hogy a szolidaritás felülkerekedik a gazdasági bajokon és érdekeken. Ha végül emiatt a községi szkupstinának kell adminisztratív úton megszabni a járulékot, akkor a szakszervezet szerint sokkal egyszerűbb volna, ha — akárcsak eddig — köztársasági és szövetségi szinten szabnák meg. A 4 százalékos járulék az a minimum, amelyet mindenáron biztosítani kell, ha a lakásínségen úgy ahogy enyhíteni akarunk. Az építőipari szakszervezet kételyének és megállapításainak indoklásaként a következő érveket sorolja fel. Áru-e a lakás? A törvénytervezet elképzelését csak abban az esetben lehetne elfogadni, ha a lakást ugyanolyan árunak tekintenénk, mint bármilyen más árut. Ez esetben meg lehetne engedni, hogy a vállalatok teljesen önállóan határozzák meg, mennyit fordítanak a jövedelmükből lakásvásárlásra, mint ahogy önállóan szabják meg többek között azt is, menynyit fordítanak személyi jövedelemre és mennyit helyeznek az alapokba. De ne felejtsük el, hogy ebben az esetben a lakbérnek akkorának kell lennie, hogy ebből fedezni lehessen a lakásalap felújítását, míg a lakásépítésre összegyűlt társadalmi eszközökből új lakások építését pénzelnénk és esetleg pótolnánk. A törvénytervezet elképzelése az, hogy a lakás a mi körülményeink között egyre inkább gazdasági, nem pedig szociális kategória. Olyan rendszer kialakítását helyezi előtérbe, amely — a lakbérek megnövekedése miatt — az egyéni építést serkenti. A szakszervezet úgy véli, hogy a társadalmi-politikai szervezeteknek minél előbb állást kell foglalniuk, hogy szocialista társadalmunk fejlettségének mai fokán a lakás mennyiben szociális és mennyiben gazdasági kategória. Amíg ez nincs tisztázva, aligha igazolt a törekvés, hogy a lakásgazdálkodásban is a gazdasági törvényszerűségek érvényesüljenek. Különösképpen aggasztó ez, ha tudjuk, hogy az országban nem 300 000 családnak (mint a tervezet szerint), hanem legalább 700 000-nek nincs lakása. Csak Vajdaságban legalább 90 000 lakás nélküli családot tartanak nyilván, és még ennyi él szükséglakásban vagy egészségtelen körülmények között. Hozzátehetjük még, hogy a vajdasági dolgozók 69,7 százaléka havi 800 dinárnál kevesebbet keres, s hogy főleg ennek a rétegnek nincs lakása. Egy újvidéki kimutatás szerint az itt élő kis keresetű dolgozók háromnegyedének nincs lakása, és csak az tehet félre keresetéből lakásvásárlásra, aki legalább 1400 dinárt keres havonta. Ljubljanai adatok szerint is a 800 dinárt vagy ennél is kevesebbet kereső dolgozók 55,9 százalékának nincs lakása. Hogyan fognak lakáshoz jutni a kis keresetű dolgozók, a lakásra várók zöme, ha a járulék összegének meghatározását azokra bízzuk, akiknek nincs lakásgondjuk? Meg kellene ugyanis nézni azt is, hogy a községi képviselő-testület tagjai közül hánynak nincs lakása. Az építőipari szakszervezet úgy véli, hogy mindaddig nem szabad önigazgatási megállapodásra bízni a lakáspolitikát, míg ennek az intézménynek hatékonyságáról a gyakorlatban meg nem győződünk. Emiatt azt javasolja, hogy a következő öt évben szövetségi és köztársasági szinten határozzák meg a minimális lakásjárulékot. VARGA Matild Kevesebb pénz jut mezőgazdasági beruházásokra Megszűnik az állami támogatás — Változások a hitelrendszerben — Befejeződött a szabadkai piackutató tanácskozás A tanácskozás harmadik, utolsó napján a hús, tej és tojástermelés hitelellátásáról, a halgazdasági és tejtermelési beruházásokról volt szó. Befejezésképpen a részvevők a beszámolókról, továbbá a mezőgazdaság és az élelmiszeripar és ezzel kapcsolatban a piackutatás időszerű kérdéseiről vitáztak. Nagy érdeklődést keltett Boško Tonevnak, a Jugoszláv Mezőgazdasági Bank igazgatójának beszámolója a hitelrendszerről és a devizahitelek folyósításáról. Miután ismertette, hogy mire adott hitelt az elmúlt években a mezőgazdasági bank, vázolta a hitelrendszerrel kapcsolatos problémákat. Felhívta a figyelmet arra, hogy az állami tőke visszavonása után, a mezőgazdasági szervezetek és az élelmiszeripari vállalatok jórészt saját eszközeikre lesznek utalva. Kérdés azonban, képesek lesznek-e abból pénzelni a beruházásokat. Tonev szerint a jövőben fontos szerepet kapnak az egyes vállalkozások pénzelésére alakult konzorciumok. Ezek nagyobb élelmiszeripari beruházások esetén már eddig is mozgósították a mezőgazdasági termelők, a feldolgozók, az építőipari vállalatok, az ügyviteli bankok pénzét és külföldi hitelt is igényeltek. Nemkülönben szükséges, hogy a gazdasági szervezeteknek a készletekben heverő pénze felszabaduljon, s ezt korszerűsítésre és bővítésre használják fel. A rövid lejáratú hitelrendszer fogyatékosságaival kapcsolatban megemlítette, hogy a mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozóipar forgóeszközeinek kétharmadát ilyen bankhitelek teszik. Mind több híve van azonban annak a tervnek, hogy a rövid lejáratú hitelek egy részét állandó forgótőke-hitelekké változtassák. S. Z. Egyesülés előtt a zrenjanini és újvidéki postavállalat A zrenjanini postavállalat központi munkástanácsa tegnap megtartott ülésén megvitatta azt az előterjesztést, amely az újvidéki postavállalattal való integrációjára vonatkozik. A munkástanács elfogadta a javaslatot, és elhatározta, hogy április 15-ére kiírjaa referendumot. Az újvidéki postavállalat munkástanácsa ma hoz döntést. (hi) köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk hálás köszönetet mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek,jó barátoknak és szomszédoknak, akik szeretett édesapánk Id. Tóth Antal temetésén részt vettek, koszorú- és virágadományaikkal fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. Temerin, 1970. XII. 26. A gyászoló család Milyen lesz a májusi katonai felvonulás? A győzelem napján Belgrádban, a Forradalom sugárúton az idén is megrendezik a hagyományos katonai felvonulást. Ezúttal sokkal ünnepélyesebb lesz, mint az előző években. A katonai felvonulás parancsnoksága és a felderítő század mögött fog haladni a Népfelszabadító Hadsereg 300 tagból álló osztaga a JSZSZK és a JKSZ lobogójával,valamint mindegyik köztársaságból hat háborús brigád zászlajával. A háborús brigádok és ezredek többi 146 zászlaja a díszemelvény mellett és előtt lesz kitűzve. Ezzel tisztelegnek a JSZSZK elnöke és a fegyveres erők főparancsnoka előtt, aki e zászlók alatt vezette harcba 282 ezredünket és brigádunkat. Az első menetoszlopban a katonai akadémiák, iskolák, különböző fegyvernemek egységei fognak haladni. Elöl egy gyalogsági egység, az első proletár gyalogezred zászlajával. Ebben a menetoszlopban egy teljes partizán zászlóalj is felvonul. A második menetoszlopban a területi védelmi egységek vonulnak fel, a JSZSZK, a JKSZ, a szocialista köztársaságok és valamennyi köztársaságból egyegy háborús egység zászlajával. A 2343 főnyi menetoszilop a hat szocialista köztársaság osztagaiból áll, mindegyik osztag számban egyenlő, kivéve a Szerb Szocialista Köztársaság osztagát, amely a Kosovói és a Vajdasági Szocialista Autonóm Tartomány egy-egy századával számosabb lesz. A köztársaságok osztagainak fegyverzete, felszerelése, ruházata stb. összhangban lesz az illető köztársaságnak az össznépi védelem évén betöltött szerepével. Horvátországból például egy teljes ifjúsági század jön, Szlovéniából hegymászó - és víz alatti diverzáns egye sség. Boszniáiból egy báni nyászszázad, a szkopjei vasművekből egy munkásszázad stb. A területi egyséegekbe bekapcsolódott lányok képviselői is részt vesznek a felvonulásban valamennyi köztársaságból. A köztársasági osztagok mögött fog haladni az ország védelmi szempontjából jelentős társadalmi-politikai szervezetek 30 képviselője, majd a belügyi szervek géspesített osztaga, jelképezve jelenlegi társadalmi szerepüket és feladatukat a háborúban. A rakovicai gyár egy légelhárító tüzérosztagot és egy teljesen félszerelt polgárvédelmi osztagot küld a felvonulásra. A harmadik menetoszlop- I ban a gépesített és rakétát kilövő egységek menetelnek, utánuk a légelhárító egységek és a tüzérhadosztályok. A páncélos egységek egy I teljes menetoszlopban vonulnak el a díszemelvény I előtt. A légierőket helikopterek és korszerű repülőgépek képviselik. A felvonulásban több mint 8000 ember vesz részt, 1427 harckocsi és gépjármű, 72 helikopter és repülő. A fegyverek főként hazai I gyártmányúak. A felvonulás 55 percig 1 flig tartani. Az ALFA-POTEZ olajkályha rendkívül jól megszerkesztett fűtőeszköz. Nemcsak európai hírnévnek örvend, hanem igen keresett az amerikai kontinensen is és a nedves éghajlatú vidékeken. . Használata igen gazdaságos. Fűtés közben nem szárítja ki a levegőt. A fent bemutatott olajkályha óránként 10 000 kalória hőt fejleszt. & ALFA-VRANJE 163-1 Tiszta számadás A szövetség „költségvetésen kívüli mérlege” már régóta nyugtalanítja a kedélyeket és gyakran kellemetlen vitákat robbant ki. Két évvel ezelőtt a Szövetségi Végrehajtó Tanácsot olyan heves támadások érték emiatt, hogy az akkori elnök, Mika Spiljak számára nem volt más hátra, mint felvetni a képviselőházban a kormány iránti bizalom kérdését. A képviselőház annak idején bizalmat szavazott a kormánynak, és a „költségvetésen kívüli mérleg” körüli helyzet némileg lecsillapodott. Sokan azonban továbbra is időről időre ujjal mutattak erre a mérlegre, mint fehér hollóra a rendszerben és mint Erisz almájára, nem csupán gazdasági, hanem politikai téren is. Tavaly novemberben a képviselőház jelentést kapott a szövetség költségvetésen kívüli kötelezettségeiről. A jelentés azonban annyira vérszegény, pontatlan és hiányos volt, hogy a képviselők nem voltak hajlandók megvitatni, visszaadták a Szövetségi Végrehajtó Tanácsnak azzal, hogy készítsen új, világos, teljes dokumentumot. Végül azután a napokban (némi késéssel) a képviselők megkapták az annyira várt okmányt. A szövetség gazdasági beruházásokra szánt eszközei címmel, s ezt a képviselők nagy többsége támogatta. Mi benne az újdonság? Elsősorban az, hogy a Szövetségi Végrehajtó Tanács olyan megoldást javasolt, amely eleget tesz a szövetség minden kötelezettségének. Ez pedig köztudomásúlag a legnagyobb és legsúlyosabb probléma volt annak idején. Az előző számítások ugyanis azt mutatták, hogy a kötelezettségek 2952 millió új dinárral nagyobbak a szövetség rendelkezésére álló eszközüknél. A Szövetségi Végrehajtó Tanács javasolta, hogy a hiányt a következő módon fedezzék: 230 milliót a szövetség eszközeiből, 800 milliót a Nemzeti Banktól, 200 milliót pedig a postatakaréktól kapott hitelből, 1222 milliót külön kötvények kiadásából. (A szövetség idei gazdasági beruházásokkal kapcsolatos kötelezettségei egyébként 11467 millió új dinárra rúgnak, ebből 7514 milliót a törvény által meghatározott forrásokból fedeznek, 1001 milliót pedig külföldi kölcsönökből.) A képviselők a számítást elfogadva a bizottságokban megtartott első üléseken úgy vélekedtek, hogy az a megoldás megszilárdítja a helyzetet és a szövetség eszközeit felhasználó beruházók számára is biztonságot szavatol. Ez igen fontos, mert többé-kevésbé az energiatermelés és a közlekedés néhány nagyszabású létesítményének pénzeléséről, építésének befejezéséről van szó,s e létesítmények üzembe helyezése számottevő hozzájárulás a jugoszláv gazdaság gyorsabb ütemű fejlesztéséhez. A képviselők ezenkívül ebben a megoldásban azoknak a kellemetlen súrlódásoknak a végét is látják, amelyek eddig elég gyakran rontották a viszonyokat, megnehezítették a közös megoldások felkutatását és lidércnyomásként nehezedtek a politikai légkörre. Igaz ugyan, hogy néhány képviselő a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagjainak meggyőző magyarázatai ellenére is azt állítja, hogy ezzel nem oldódnak meg a szövetség összes kötelezettségei, hogy a hiány nagyobb, mint amekkorának feltüntetik, az adatok pontatlanok stb. A költségvetésnek a képviselőházban való végleges elfogadásáig (április végéig) azonban elegendő idő áll rendelkezésünkre, hogy teljesen és véglegesen tisztázzuk ezeket a fennmaradt nézeteltéréseket. Reméljük, hogy így is lesz. Meggyőződésünket alátámasztja az is, hogy a Szövetségi Végrehajtó Tanács ezúttal nyílt kártyákkal, tiszta számadással lépett elő ... 7. oldal